Kárpáti Hiradó, 1928. december (5. évfolyam, 185-197. szám)
1928-12-01 / 185. szám
Serkesztőség és kiadóhivatal : Munkács, Püspök-u. 4, fiókkiadóhivatal : Körösvég-u. 33. Tel. 161. Megjelenik kedden, csütörtökön, szám-Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Simon Menyhért dr. baton és vasárnap. Egyesszám ára 80 MN. Egy hóra 12, negyedévre 35 él. Minden gondolat, érzés, megfontolás azt parancsolja az őslakosság választó tömegeinek, hogy a magyar és kárpátorosz ellenzéki autonomistákat támogassa szavazataival, mert csak ezáltal ad méltó választ a cseh pártok eddigi podkarp rusi politikájára, arra a politikára, mely nem, hogy javulna, sőt egyre kíméletlenebb az őslakossággal szemben. Ép jókor jött a választási harcban a belügyminisztériumnak az a megállapítása, hogy az állampolgársági ügyek rendezésénél bevárja azt, hogyan fogják rendezni Elzász-Lotharingiában ezt a kérdést. De az a hír is jókor jött, hogy a francia kormány visszarendelte Elzászból a németül nem tudó tisztviselőket. Ezt az inézkedést persze, nem követi a ciszt kormány, pedig Elzász még csak megkezdte az autonómia elismeréséért a harcot, Podkarp. Rus autonómiáját ellenben, amely a csatlakozás feltétele volt, a nagyhatalmak garantálják! Akarjuk-e, hogy az állami tisztviselők, alkalmazottak, csendőrök, rendőrök őslakókból, belőlünk, fiainkból kerüljenek ki, akarjuk-e, hogy mi legyünk otthon ezen a területen, hogy mi intézzük ennek a területnek egész közigazgatását s ne döntsenek idegenek rólunk — nélkülünk? Ha nem akarunk bűnösen öngyilkosok lenni, akkor ezt akarnunk kell, hogy az autonóm jogainkat garantáló nagyhatalmak ne álljanak meg a cselekvés terén a megkezdett félúton s erre egyetlen mód, ismételjük:az egyes, ill. a négyes számú listákkal való szavazási A francia szenátus aktuális problémákkal foglalkozott Páris, nov. 28. Poincare miniszterelnök és Briand külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságának tegnap esti ülésén az osztrák-német csatlakozás kérdéséről, a balkáni politikáról és a szövetségközi tartozások rendezéséről nyilatkoztak. A szövetségközi tartozások rendezésével a jóvátételi kérdés most folyó tárgyalásai szempontjából foglalkoztak. Eriand kijelentette, hogy a francia kormány a Rajna-vidék kiürítése kérdésében nem tért el eddigi politikájától és kifogásolta, hogy Németország a kérdés tárgyalásával kapcsolatban követelésekkel állott elő. A „Slovensky Vychod“ gyűlöletet okád Magyarország felé A „Slovensky Vychod“ c. kassai kormánylap pénteki száma a budapesti „Újság“ c. lap békerevíziós cikkével foglalkozik s vak gyűlöletében azt írja, hogy „a mai revíziós Magyarország büzlő daganat Európa testén, amelyet — előbb utóbb — le fognak operálni, mivel meg fognak győződni Európa államai ennek szükségességéről.“ Az önrendelkezés korszakában ilyen cikket csak az az elvakult soviniszta lap engedhet meg magának, amelyik a magyarokat Ázsiába küldi vissza... Európa legtöbb államának — mint tudjuk — egész más a véleménye Magyarország tragikus sorsáról, mint ahogy azt a cseh kormánylapok szeretnék, sőt Amerika új elnöke, Hoover is, mint már többször közöltük, magyarbarát . Borah amerikai szenátor legújabban is kijelentette az „Amerikai Magyar Népszava“ munkatársa előtt, hogy az Egyesült Államok a trianoni szerződést annak feltételei miatt nem ratifikálták, véleménye szerint a trianoni szerződést előbbutóbb meg kell változtatni . „Amerika rokonszenvez Magyarországgal és kívánja, hogy visszaszerezze régi jogait.“ Nagy terror dacára győzelmi kilátásai vannak az autonomista ellenzéknek A cseh pártok és az őslakosság megbontására alakított, a cseh pár ♦okkal kapcsolt „pártocskák“ minden lehetőt elkövetnek a falvakon, hogy az őslakó választók tömegeit ismét megszédítsék és a maguk prédájává tegyék. A „Russkij Vistnik“ közli, hogy Ternovon Kessey járási főnök terrorizálta a járási kárpátorosz lista aláíróit, Tegze László erdőigazgató pedig, aki régebben magyarnak vallotta magát, Thegze Jurdionnak, az „Amerikansky Russkij Vistnik“ gerinces szerkesztőjének testvére, elbocsájtott egy munkást, mert az autonomista lisztán jelölték. A kárpátorosz és a magyar nép legtöbb helyen meg sem hallgatja a cseh pártok exponenseit. Viskena Illés Endre: Havasi kardvirág Felhők kergetik egymást. Gomolygó, sűrű esőfelhők. Elég alacsonyan. De közbül ki-kiüt azért néhány percre a nap is. S megvillannak ekkor a csúcsok. Pillanatok alatt aranyban úsznak a sötét erdők.A villamos keskeny sínein valami kósza, kék láng kezd imbolyogni. A fiatalasszony felnéz a szálló kapujába. Amint vékony bőrkesztyűjét húzogatja, úgy érzi, alattomosan, gyáván a vérébe húzódik ez a furcsa, bolond idő. De jó is lenne valami bolondot tenni. Még ma. Most. Rögtön. Egy pillanatra rá azonban el is mosolyodig már.Bolondot tenni.. ?Kilenchónapos nagylánya van S ő húszhónapos feleség. Még el is pirul néha, ha azt mondják neki: asszony. S tizenegy kilót fogyott ezen húsz hónap alatt. Ez volt a legnagyobb bolondság. Ez a házasság. No, mindegy. Esős dél. Nem esik nagyon. De nedves minden. Amerre csak néz az ember, ázottan bújnak egymáshoz élő és halott dolgok. .Ez sem baj. Most nincs itt az ura. Egy hónapig nem is lesz itt. Ki kell használni hát minden pillanatot. Két hét úgyis elmúlt már. Ez a nagy szabadság egészen megrészegíti. Már az előbb is, amikor ment a szálló folyósóján s szemébe tűnt egymás mellett az a sok ajtó, a siető szobalányok, az ismeretlen emberek, amint szembejöttek vele, rájanéztek s ő visszanézett —egészen elfelejtkezett: tíz kilót kell itt híznia. „Kevesebbel vissza ne gyere!“ — ó, nevetnie kellett most ezen a félelmetes hangon. S ez a séta is, milyen gyönyörű lesz! Milyen nagyot lehet lélegzeni. Ez a szabadság... — Jön? —fordult vissza a férfihez. Kis is? Nem tudja. Kedves, jó, figyelmes hozzá. A hallban mutatták be egy este, azóta néha együtt vannak. Olyan szép minden. A férfi is megindult. Egymás mellé kerültek. Egy tócsa fénylett az autófeljárón. Óvatosan kikerülték. S már le is tértek a kis erdei útra. Milyen szűk Itt. S milyen csend van. Egyszerre egy egészen más világ. Szinte egymáshoz kell bújniok, hogy ne érjék őket oldalt a bokrok. Még így is ruhájukon marad egy-egy fénylő vízcsepp. Miért van ez? Most szomorú megint egyszerre. Saljapint hallgatta tegnap a rádióban. Ezt a mély, erős, sötét férfihangot. S ép ilyen érthetetlenül szomorú lett. — Telelem a kezsét... Fékrezzen. Nini, cigánygyerekek! Valami piros bogyóféle a kosarukban A férfi pénzt dob oda. A kis füstösök már ide sem néznek, tülekedve szedik fel a csillogó nikkelt a földről. Kár. Meg szerette volna jobban nézni az arcukat. S meg kellett volna kérdezni, mi is az a bogyó. Vagy legalább borult volna fel tülekedés közben a kosaruk. De így van ez mindig. Nem történik semmi. Az ember hiába vár bármit is az életben. Nem jön meg. És helyette sem: semmi. Ő már nem is vár semmire. Megint egyedül vannak. A cipőjük besüpped kissé a felázott homokba. Lejjebb, néhány méternyire a kis patak zúg. A férfi botjával megmegpiszkálja az útjába kerülő kavicsokat. Egyet odébb lök azután. Csörtetve gördül le a kavics a meredek parton. Megállnak s utánanéznek. Már bent is van a vízben. — Most fázni fog a szegény... — mondja az asszony. A férfire néz és mosolyog. Percek óta ezek az első szavak. Alig tudják áttörni a gondolatok sűrűsűrű bozótját. S szinte valószinületlenül is hatnak hangosságukban. (Folyt. köv.) nép szóhoz sem engedte jutni Stefánt és Visnyovszkyt. Összeomlott a Draguláék cseh orosz pártja, de szétesett a hírek szerint — szintén az autonomisták javára — a kommunisták pártja is,hiába hirdeti a „Munkás Ujság“most a nemzeti elnyomás alóli felszabadítást. A cseh szoc. dem-ek — cionisták s a cseh agrár — iroólista egymás köti „harca“ a nem cseheket szintén kijózanította ezekből romlásunkért felelős pártokból. Borzalmas hóvihar a dalmát partokon Belgrád. Az egész dalmát partvidéken két nap óta rettenetes erejű hóvihar dúl. Az anyagi kár óriási. A magyar nemzeti párt és a zsidóság Podk. Rusban és Szlovenszkón a gondolkozó zsidó tömegek ma már látják, hogy „vezéreik“ önző érdekekből tépték őket le a magyarság testéről. Podkarp, Rusban a zsidó szavazatokkal részben a cseh agrárok, részben a cseh szociáldemokraták - cseh nemzeti szocialisták őslakóellenes pozícióit akarják erősíteni. Hogy az igazi magyar sohasem volt antiszemita, hanem testvéreként becsülte meg a zsidóságot, azt jellemzi Szent Ivány Józsefnek, a ma A legfinomabb szőrmék és szőrmekabátok bámulatosan olcsó áron csak az ismert »ISCHLÜSSEL“ első munkácsi szőrmeáruházban en gros * dela" MUNKÁCS, a Városi Színházzal szemben kaphatók. bSaerzes,rsan szücsműhely. Direkt behozatal Lipcséből, Párisból és Londonból. A legnagyobb választék az egész országban. A legmegbízhatóbb bevásárlási forrás. Vásárol nyers bőröket és átvesz kidolgozásra. Telefon: 184. Telefon: 184.