Kárpáti Hiradó, 1941. április (18. évfolyam, 74-96. szám)
1941-04-02 / 74. szám
Szerda, 1941 április 2 FŐSZERKESZTŐ: DR. SIMON MENYHÉRT XVIII. évfolyam, 74. szám A magyar erő Most, amikor Európa kétségtelenül elérkezett az új rendet kialakító döntés előestjéhez, fokozottan domborodik ki nemzetünk ereje, amelynek főjellem-ezője a teljes felkészültség, a nyugalom és a magyar életakarat. A mi erőnk — Istennek hála — 1938 óta hatalmasat nőtt s lényegében teljesen kiheverte a Trianonban igazságtalanul és elvakultan ránk mért csapásokat. Ha a szentistváni birodalom még nem is állott teljes egészében vissza ősi nagyságában, tökéletesen korszerűen fölszerelt és páratlan átütőerejü a honvédségünk s kialakulóban van korszerű magyar nemzettársadalmunk is. A megnagyobbodott országban építés folyik, lépésről-lépésre haladó munka, amelynek terjedelmét, tervszerűségét a nemzet hivatott vezetői hovatovább fokozni fogják, hogy államunk semmi tekintetben sem marad a nemzeti erőkifejtést végsőkig fokozni tudó s minden szociális követelést megoldó nagy államok mögött. Hittel és a közeljövő biztos előrelátásával hirdethetjük, hogy megvalósítjuk azt a kort, melynek követelése ismételten felhangzik a képviselőházban: nem lesz a magyar birodalomban dolgozó ember, aki elégedetlen lenne és nem lesz éhező gyermek! Tudással és cselekvőképességgel párosuló őserénk leküzd minden nehézséget, megold minden feladatot és a sokat szenvedett szentistváni birodalomból megalkotja a boldog magyar nemzet és hűséges testvérnépei újabb évezredes, megingathatatlan birodalmát. 1938 óta olyan haladást tettünk problémáink felismerése, világosanlátás és országépítő jelentőségű kezdeményezések terén, amiről pár évvel ezelőtt sem a csonkaországi, sem az elnyomott magyarok nem is álmodhattak, amiről csak, mint csodáról ábrándozhattunk. Mindaz azonban, amit eddig elértünk, még csak kezdet a boldog magyarok Nagymagyarországa felé. A magyar erő a nyomás alatt úgy nőtt és úgy nő, mint a közmondás pálmája és csak ezután fog teljes valóságában kibontakozni, amikor minden magyar és hű testvérképi érték összefog a vállvetett, jól megszervezett, közösségi munkában. A népellenes, idegen faji uralmat jelentő liberalizmus felszámolása megindult s ez a folyamat immár feltartózhatatlan. Hiába bizakodik a zsidóság és megmételyezett, megszédült kis csatlósserege abban, hogy helyzetük nálunk valaha is erősödni fog, a magyar akarat és magyar munka többé nem adja át senkinek vezető szerepét, nem adja át elsőszülöttségi jogát a szentistváni, vérrel szerzett, vérrel védett ősi földön. Háborús készülődés Délszláviában A helyzet óráról-órára rosszabbodik — Gyors ütemben folyik a mozgósítás — Gyújtogat a fölizgatott tömeg — Sok németet letartóztattak — Kiürítik a határmenti községeket Szimovics és Nincsics Rómába utazik A Délszláviából érkező föltűnő hírek száma óráról-órára növekszik. Ezek a hírek részint a délszláv—német viszonnyal, részben pedig a szerb—horvát viszonnyal kapcsolatosak. Úgy látszik, hogy amilyen mértékben erősödik Dél- Iszláviában a sovén ószerb irányzat, annyira távolodnak el egymástól a szerb-ség és horvátság útjai. A horvátok biztosítékot követelek arra nézve, hogy az új délszláv kormány folytatja elődje tengelybaráti Politikáját. A szerb katonai készülődés, valamint az a tény, hogy a katonai szolgálatra behívott németet két katonai felügyelet alá helyezték, sokkal inkább a szálak bonyolódását, mint kibontakozását jelzi. Újabb jelentések szerint Macsek volt helyettes miniszterelnök, a horvát parasztpárt vezére súlyos kívánságokat terjesztett elő. Macsek nem hajlandó II. Péter király trónralépésének körülményeit alkotmányosnak elismerni és szerb, horvát, szlovén kormányzótanács felállítását követeli. Zágrábi hírek szerint a horvát rendőrség és a parasztpárt tagjai együtt tesznek szolgálatot, hogy minden németellenes kilengést megakadályozzanak, mert horvát körökben nagy súlyt vetnek annak kidomborítására, hogy a horvát nép tengelybarát érzelmű, ellentétben a szerbséggel, ahol minden jel szerint az angolbarát elemek kerültek túlsúlyba. A bolgár lapok a délszláv helyzettel kapcsolatban utalnak Csehszlovákia fölbomlására és a szerb—horvát viszonyt a cseh—szlovák viszony alakulásá- hoz hasonlítják. Annyi mindenesetre tényként megállapítható, hogy a horvátok igen kevés hajlandóságot mutatnak arra, hogy az ószerb soviniszták külpolitikai vonalát kövessék. Az új kormány előterjesztésére a király egymásután nyugdíjazza az előző délszláv kormány lemondatott miniszter tagjait, továbbá a hadsereg németbarátságáról ismert tisztjeit. Ugyanekkor reaktiválják a szerb radikalizmus és a nagyszerb gondolat annak idején nyugdíjazott képviselőit. Belgrádban Eden angol külügyminiszter és sir John Dill látogatását várják. Az angolok pedig arra számítanak, hogy Délszlávia, Görögország és Törökország között közös védelmi egyezményt hozzanak létre. Általában az angolszász diplomácia úgy viselkedik, mintha a délszláv ütőkártyát sikerült volna a tengely ellen kijátszania. Viszont, ha figyelembe vesszük a horvát mozgalom erősödését, nyilvánvalónak látszik, hogy a délszláviai tengelyellenes áramlat legföljebb a szerb népet keríti hatalmába. Úgy látszik tehát, hogy azok a szerb nacionalisták, akik hagyták magukat az angol propagandától félrevezettetni, olyan helyzetet teremtenek, amely a tengelyhatalmakat arra kényszeríti, hogy az egész délszláviai helyzetet az eddigieknél merőben elütő szempontok szerint ítéljék meg, egyik sem kérte elutazásának engedélyezését. Mindkettőjüket az új kormány száműzi és csak a görög határt nyitja meg előttük, hogy így Anglia kezébe kerüljenek. Kosics és Sztojanovics tábornokokra, akiket nyugdíjaztak és őrizet alatt tartanak, szintén hasonló sors vár. Egyre nagyobb méreteket öltenek a németellenes cselekmények Grazból jelentik: A délszláviai német népcsoport helyzete egyre fenyegetőbbé vált. A felizgatott tömeg rendszeres üldözésre ragadtatja magát; a katonai szolgálatra behívott németeket nem osztják be fegyveres szolgálatra, hanem fegyveres őrizet alatt tartják őket. A németek tömeges letartóztatása minden ok nélkül egyre nagyobb méreteket ölt. A Bácskában német házakat és tanyákat gyújtanak föl. Londonból jelentik. Egy angol hírszolgálati iroda jelentése szerint Délszlávia két újabb korosztályt mozgósított. A bevonulások gyors ütemben folytatódnak, két nap óta nagy csapateltolásokat figyeltek meg a bolgár határ felé. Bukarestből jelentik: A román megszállás alatt levő Bánátba újabb német menekülők érkeztek, akiknek sikerült átszökniök a délszláv határzáron. A menekülők között kisgyermekek, asszonyok és katonaköteles német férfiak vannak. Elmondották a menekülők, hogy a népcsoportvezetőket mindenütt letartóztatják, hogy a délszláviai németség vezető nélkül maradjon. A letartóztatottakat Délszerbiába szállítják. A határmenti községeket a szerb katonaság részben kiürítette. A Times jelenti Belgrádból, hogy az új délszláv kormány folytatja katonai előkészületeit. Egyre több tartalékost hívnak be. A Times tudósítója az iskolák bizonytalan időre történő bezárását a háborús készültség befejezésének tekinti. Nyugdíjazták a Cvetkovicskormány tagjait Belgrádból jelentik: A délszláv király nyugdíjazta Cvetkovics volt miniszterelnököt, Cincár-Markovics volt külügyminisztert és több más minisztert. Bukarestből jelentik: Cvetkovics volt miniszterelnök és Cincár- Markovics volt külügyminiszter, rövidesen Görögországba utazik. Belgrádi jelentés szerint Katonai erő védi a római délszláv követséget Rómából jelentik. A délszláv követséget tekintélyes olasz katonai erő védi. Politikai körökben újból kijelentették, hogy Olaszország a legnagyobb tartózkodással figyeli a délszláviai eseményeket, különösen az egyes olaszellenes zavargásokról szóló híreket anélkül, hogy eddig általános olasz tiltakozást jelentettek volna be. Az olasz kormány mindenesetre elvárja a délszláv kormánytól, hogy mielőbb világítsa meg a tengelyhatalmak iránti magatartását. Heeren nagykövet Berlinbe érkezett Berlinből jelentik. A Belgrádból jelentéstételre hazahívott Heeren német nagykövet, kedden délután Berlinbe érkezett. Macsek követelései Zágrábból jelentik: Macsek, akit az utóbbi napokban állandóan arra unszoltak, hogy lépjen be a kormányba, igen súlyos követeléseket támasztott a délszláv kormánynyal szemben. Macsek a koronatanács megalakítását kívánja egy horvát, egy szerb és egy szlovén tag részvételével. Ennek a koronatanácsnak kellene döntenie minden fontosabb kül- és belpolitikai kérdésben. Macsek II. Péternek államcsíny útján történő trónfoglalását nem ismeri el alkotmányosnak. Olyan kormányban, amelyben olyan tagok foglalnak helyet, akik őt egyszer letartóztatták és gyilkosnak tartották, nem hajlandó belépni. Zágrábból jelentik: K o s s u t ic s, a horvát parasztpárt helyettes vezére, aki több napon keresztül Belgrádban tárgyalt, visszaérkezett Zágrábba, ahol a horvát képviselők is tárgyalásra jöttek össze.