Kárpáti Hiradó, 1941. július (18. évfolyam, 145-171. szám)

1941-07-01 / 145. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY HÓNAPRA 2.20, NEGYEDÉVRE 6.60, FÉLÉVRE 13.20, EGÉSZ ÉVRE 26.40 PENGŐ. EGYES SZÁM ÁRA 10 FILLÉR. POSTACSEKKSZÁMLA: 71.838. FŐSZERKESZTŐ: DR. SIMON MENYHÉRT ÁRA : 10 FILLÉR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: UNG­VÁR, KISHÍD­ UTC­A 4. TELEFON: 2.­22 ÉJSZAKAI TELEFON: 1­ 01. MUNKÁCSI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KŐRÖSVÉG­ UTCA 33. TELEFON: 21-61. Ungvár, 1941 július 1 KEDD XVIII. évfolyam, 145. szám KORMÁNYZÓI SZÓZAT — A könnyelmű gyűlölködést megengedhettük magunknak a jobb napokban, de nem a mostani nehéz időkben. Most, amikor az egész eu­rópai civilizációt fenyegető erők napjai már meg vannak számlálva és amikor Európa nagy horderejű átalakulás előtt áll, a belső békét­ ne veszélyeztesse senki! Szűnjön meg az egyenetlenkedés és lépjen helyé­be az összetartás és testvéri szere­tet! Neveljük ifjúságunkat továbbra is hazafias és kersztény szellemben, hogy mielőbb tudatára ébredjen nemzeti hivatásának—hangzott Ma­gyarország kormányzójának szózata minden magyarhoz. A mai történeti idők nem engedik meg a belső szét­húzás és gyűlölködés fényűzését, mert a nemzetnek minden erejére szüksége van, abban a szellemi, gazdasági és katonai küzdelemben, amelyet a vörös rém ellen az euró­pai szolidaritás cselekvő részese­ként végez. Nehéz történelmi időkhöz méltó magatartást kell a nemzet minden tagjának tanúsítania és minden be­csületes magyar ember érezze ma­gát a magyar jövendő katonájának még akkor is, ha pillanatnyikig nem áll katonai fegyelem alatt. Új vilá­got csak akkor teremthetünk, ha a határainkról eltűnik a nyomasztó vörös jelleg, ha végre minden ma­gyar energia a több munkára sza­badulhat föl. Mert magasabb élet­­színvonalat, ami föltétlen célja a magyarságnak, csak akkor érhe­tünk el, ha növekszik a munkatel­jesítmény az egész vonalon. A nemzeti termelés általános mennyi­ségi és minőségi növekedése a leg­első feltétele annak, hogy az or­szágban erősödjék a szociális egyensúly és a kiegyenlítetlenségek eltűnjenek. Ennek a kérdésnek a horderejét is kihangsúlyozta a kor­mányzó kenderesi beszédében: — Nálunk az életszínvonal ma még aránylag alacsony, ezen azon­ban lehet és kell is segíteni, de csak minél több munkával, szorgalommal és takarékossággal. Munkaalkalmak lesznek bőven. Ezeket ki is kell tudni használni és arra törekedni, hogy hasznosan befektethető fölös­legekre tegyünk szert. Senki sem nevezhető jószándékú magyarnak, aki belső problémáin­kat saját politikai eszközeiként akarja fölhasználni. Minden magyar­­erőt arra tömörít ma az ország, hogy az általános életszínvonal nö­vekedjék. A háborús események csak gyorsítják részben ezt a folya­matot, hiszen most sok olyan intéz­kedést tud hozni a kormány, amit békés időben hosszas meggyőzés­nek és az érdekek kiegyenlítését ke­reső kompromisszumoknak kellett volna megelőznie. Mindenkinek éreznie kell, hogy a katonai arcvo­nal mellett igen fontos a belső arc­vonal is, nem engedhetjük meg, hogy az ellenség magyart magyar­ral állítson szembe, saját támadó céljai érdekében. Ha majd határainkról eltűnik a kiöntéssel fenyegető vörös áradat, még tisztábban fogjuk látni a tenni­valókat és aszerint fogunk csele­kedni, mert a közösen viselt euró­pai keresztes háború az európai né­pek lelki és társadalmi megújhodá-­­­sának jegyében történik. / . A német csapatok hétfőn elfoglalták Lemberget 4107 repülőgépet, 2233 páncélos harckocsit, 600 löveget és 40000 hadifoglyot vesztettek a vörösök a keleti háború első napjaiban Berlinből jelentik. Hitler főhadiszállásának jelentése szerint a német csapatok a hajnali órákban elfoglalták Lemberget. HIVATALOS JELENTÉSEK a keleti háború első hetének diadalmas eseményeiről Berlinből jelentik: Hitler főhadi­szállásáról jelenti a német véderő főparancsnoksága. A német véderő a kelet felől fe­nyegető veszély elhárítására június 22-én hajnali háromkor benyomult a fel­vonuló hatalmas ellenséges had­erő kellős közepébe. A német légi­haderő századai még ugyanaznap hajnalban lecsaptak az ellenségre. Bár a szovjetorosz légihaderő erős és számbelileg túlerőben volt, a lé­gifegyvernem még június 22-én ki­vívta keleten a légifölényt és meg­semmisítő csapást mért a szovjet­orosz légihaderőre. Pusztán légi harcokban, részben vadászrepülő­ink, részben légvédelmi tüzéreink 322 vörös gépet lőttek le. A szovjet­orosz légihaderő repülőgépveszte­sége június 22-én estig a földön szétrombolt repülőgépekkel együtt 1811 gép volt. A német veszteség ugyanezen a napon 35 gépet tett ki. A keleti német hadsereg június 22-én hajnalban széles sávban át­lépte a határt és behatolt a már majdnem teljesen­ felvonult szovjet­hadaik kellős közepébe. Az ellenség erős határerődjeit részben már az első nap áttörtük. A szovjet hadak heves ellentámadásai összeomlot­tak. Az ellenség rendkívül súlyos veszteséget szenvedett. A német légihaderő dicső módon vette ki ré­szét a harcokból., Grodnó bevétele Június 23-án az ellenség bősz el­­lenrohamot intézett támadó had­­oszlopaink éle ellen. Az összecsa­pásból a német katonák kerültek ki győztesen. A szovjet hadak minden kísérletét meghiúsítottuk. A vörös támadások részben véres és elkeve­­redett közelharcokban omlottak össze. Megtámadtuk és kemény harc után bevettük Grodno erődjét. Az ellenséges légihaderő e napon újra nagy veszteségeket szenve­dett. A lelőtt szovjet gépek száma június 23-án estig már 2582-re emel­kedett. A háború első négy napjában 1200 szovjetorosz páncélkocsit pusztított el a hadsereg, 97-et pedig a légihad­erő. Roham Breszt-Litovszk erődítményei ellen. Vilna és Kovno elfoglalása Breszt - Litovszk erődítménye, amelyet a legnehezebb tüzérségi fegyverekkel támadtunk meg, birto­kunkba került. Az ellenség utolsó támaszpontját, a fellegvárat június 24-én rohammal vették be csapa­taink. Az előretörő német csapatok elérték Vilnát és Kovnót. Még ugyanaznap elfoglalták mind a két várost. Négy nap alatt 1297 páncélkocsit vesztett a vörös hadsereg A vörös hadsereg számtalan pán­­célkocsival rajtaütést kísérelt meg hadosztályaink ellen, hogy föltár­­óztassa a német előrenyomulást t­ovábbá, hogy hátsó ,összekötő vo­­nalainkat elvágja és kitörjön az őt f­enyegető átkarolásból. A német páncélos fegyvernem azonban, karöltve páncéltörő köte­lékeinkkel, fölülkerekedett. A német páncélosokat feladatuk végrehajtá­sában légvédelmi tüzérség és a légi­haderő hatásosan támogatta. A Szovjet­ Unió új óriási páncélkocsi­jait is legyőzte a német katona bá­­t­torsága és fegyvereinek kiválósága. Most egy kötelesség áll előttünk, engedelmeskedni és dolgozni. A kö­zösen hozott nemzeti erőfeszítések és áldozatok a nemzetet acéltömbbé kovácsolják össze, mert mindenki érzi, hogy ezekben a pillanatokban csak magyar szempontok és ma­gyar érdekek s nem osztályszem­pontok forognak kockán. Meggyor­sul a rr­agyar megújhodás útja és megerősödik a magyar lélek, mert mind többször tettekben mérheti le, hogy az ország felelős vezetői mennyire a történelmi korszak ma­gaslatán állnak. Magyarország kor­mányzójának szózata megerősíti azt a bennünk élő meggyőződést, hogy a béke napjaiban Magyaror­szágra a jólét és boldogság napjai virradnak, ha még jobban beszer­vezzük a munkát és mindenki foko­zott munkateljesítményre törekszik. A közös erőfeszítések meghozzák a maguk eredményét, de csak akkor juthatunk el ezekhez az eredmé­nyekhez, ha megértjük a történelem parancsszavát, tömör egységben sorakozunk föl az ország vezetői mögé, eltávolítunk a magyar élet­ből minden vélt vagy valódi ellen­tétet és gyűlölet szellemisége he­lyett a szeret­etét juttatjuk érvényre. Dünaburg német kézre jutott Június 26-án a Balti-államokban harcoló csapataink vakmerő előre­törés közben elérték a Düna-folyót és több helyen átkeltek rajta. Düna­burg városa német kézre jutott. Az ellenségnek minden arra irányuló kétségbeesett kísérletét, hogy ellen­támadásokkal föltartóztassa az elő­renyomulást, meghiúsította kato­náink bátorsága. Német győzelmek a tengeren A német haditengerészet tenger­­alatti és tengerszinti hajói a szov­jetorosz haditengerészet ellen vi­selt háborúban sok vakmerő előre­törést hajtottak végre.­­ A Keleti-tenger keleti részében aknával elsüllyesztettek egy szov­jetorosz rombolót, a „Maxim Gor­kij“ cirkálót pedig erősen megron­gálták. Német búvárnaszádok el­süllyesztettek két szovjetorosz bú­várnaszádot. Német gyorsnaszádok elpusztítottak két rombolót, egy tor­pedónaszádot és egy búvánnaszá­dot. Két szovjetorosz romboló táma­dást kísérelt meg a konstantai ki­kötő ellen. A partvédelmi tüzérség megakadályozta szándékuk megva­lósításában. Rövid tüzelés után egyikük a levegőbe röpült, amire a másik nyomban eltávozott. Rendkívül súlyosak a vörösök veszteségei A német páncéloscsapatok június 26-án Kovnótól északra sikeresen eldöntötték a kétnapos nagyarányú páncélos csata sorsát. Több ellen­séges hadosztályt bekerítettünk és megsemmisítettünk. Több mint 200 szovjetorosz páncélos kocsi (köztük 29 legnagyobb méretű), több mint 150 ágyú és többszáz gépjármű ju­tott kezük közé. A Pripjet-mocsaraktól délre el­terülő arcvonal-szakaszon a harc a

Next