Kárpáti Hiradó, 1942. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-01 / 1. szám

_____________­ KOZM KOZMA MIKLÓS EMLÉKÉNEK HÓDOLT A KÁRPÁTALJAI VÉLEMÉNYEZŐ ÉS TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG A kárpátaljai véleményező és ta­nácsadó bizottság 11­n­i­c­z­k­y Sán­dor főtanácsadó elnökletével szer­dán délelőtt ülést tartott, amelynek elején a bizottság tagjai méltón hó­doltak Kárpátalja igaz nagy barátja és támogatója, Kozma Miklós em­lékének. Az ülés elején Ilniczky Sándor el­nök bejelentette, hogy Kárpátalja népe megfelelő módon képviseltette magát Kozma Miklós temetésén és a nagy halott koporsóján elhelyezték Kárpátalja koszorúját. Fölolvasta ezután a megrendítő halálesettel Ilniczky Sándor főtanácsadó ez­után költői szárnyalása emlékbeszé­det mondott, ame­lyet a véleménye­ző bizottság tagjai állva hallgattak végig. A főtanács­adó beszédében többek között eze­ket mondotta: — Mélyen sújtott szívvel és lélekkel állta körül a meg­boldogult kivételesen nagy államfér­fiú, hazafi és szervezőtehetőség rava­talát nem csupán Kárpátalja népe, hanem az egész szentistváni ország, sőt kegyelettel foglalták imába a ne­vét a széles külföldön is ott, ahol nagyvonalú politikai munkásságával ismertté és kedvelné tette a nevét. Egészen különös és szinte elviselhe­tetlen teherrel nehezedett azonban a Kozma Miklós elvesztése fölött ér­zett megpróbáltatás reánk, akik köz­vetlen munkatársai voltunk és mint ilyenek mindig csodálattal és vegyes tisztelettel tekintettünk az ő politikai éleslátására és államférfiúi alkotóké­pességeire, valamint az egész Kár­pátaljára és népére, amely valóság­gal gondos és szerető atyját vesztette el a megboldogult kormányzói biz­tosban.­­ Itt, a kárpátaljai tanácsadó és véleményező bizottság ülésein zárta ki a megboldogult legőszintébben Kárpátaljánk iránt mély és odaadó szeretetet érzett szívét és lelkét. Itt sorakoztatta föl legközvetlenebb munkatársai, az osztályvezetők által a kárpátaljai ruszin nép fölemelése ér­dekében politikai, közigazgatási, kul­turális, gazdasági és szociális vonat­kozásban elgondolt, megtett és terve­zett intézkedéseit. Itt beszélt, mint­egy szűk családi körben, gondjairól, kezdeményezéseiről, terveiről és tár­gyalásairól. Itt tartotta, mint a leg­gondosabb orvos, Kárpátalja ütőerén állandóan és szellemi meg testi fára­dalmat nem ismerve, a kezét. Innét futottak szét megnyugtató intézkedé­sei mindennemű közérdekű ügyben.­­ Az ügyosztályvezetők és a ta­nácsadó és véleményező bizottság tagjai látták és tapasztalhatták tehát a legközelebbről, hogy milyen óriási munkát teljesített Kozma Miklós rövid 14 hónap leforgása alatt Kár­pátaljáért és népéért!­­ Ezt a munkát és az elért ered­ményeket a történelem fogja egykor kellően és megfelelően méltatni, amint a történelem igazolja aranybe­­tűkkel majd azt is, hogy milyen kin­cset jelentett legnagyobb válsága kapcsolatban küldött és érkezett táv­iratokat, közöttük azt a levelet is, amelyet a Kormányzó Ür Őfőméltó­­sága kabinetirodája küldött Kozma Miklós utolsó kormányzói biztosi in­tézkedésére, amidőn halála előtti napon Kárpátalja népe nevében üd­vözölte a névnapját ünneplő kor­mányzót. »A Főméltóságú Úr Kárpátalja né­pének a kifejezésre juttatott hűséges ragaszkodásért meleg köszönetét nyilvánítja« — mondja a kabinetiro­da főnökének Ilniczky Sándor főta­nácsadóhoz intézett levele­ idején az egész magyar nemzetre és az örök magyar igazság teljesülésére Kozma Miklós tevékenykedése és áldozatos életműve. — Különös hangsúllyal állapítjuk meg itt Kárpátalja idő előtt elhunyt nagy kormányzói biztosáról, hogy néhai jó B­á­r­d Miklóstól, az elbá­joló ruszin romantika és havasi fény ezüstlanta énekesétől nyert atyai örökségként, valamint legideálisabb gyermekkora Turjaremetéről fakadó, mindhalálig kedves emlékeinek tur­­javölgyi vadvirágoktól illatozó nyo­mán közelről ismerte meg a ruszin nép lelkét, egész valójával meg­szerette azt s ezért válhatott e nép atyai barátjává és feledhe­tetlen emlékű jótevőjévél, ezért tudott itt a szentistváni gondolat praktikus kereszülvitele vonalán szinte csodás dolgokat és műve­ket alkotni a legrövidebb idő alatt. A szentistváni magyar államkor­mányzat mai helyesen fölfogott fo­galmazása szerint ezért válhatott a boldogemlékű kormányzói biztos or­szágos vonatkozásban is az általa olyan szabatosan meghatározott és féltve ápolt nagymagyar gondolat egyik első kormányzati reprezentán­sává, mert nem csupán az ajkán hordta, hanem átvitte a gyakorlati kormányzás terére is a szentistváni idea igaz és hamisítatlan tartalmát, ami által magának a ruszin nép lel­kében halhatatlan emléket teremtett és országos viszonylatban is elévül­hetetlen érdemeket szerzett.­­ Azt is határozottan állapíthat­juk meg boldogemlékű vitéz K­o­z­­m­a Miklósról, hogy nem a bizony­talan experimentációk és hiábava­lóan hosszas latolgatások, hanem a gyors tájékozódás és a habozás nél­küli cselekvés embere volt, amely tulajdonságok nagy sikereinek egyik kulcsát is képezték. Mindenkor és mindenben alkalmazkodni tudott a mai nehéz háborús idők követelmé­nyeihez, amelyek minden felelős po­zícióban levő államférfi­tól és köz­életi szereplőtől gyors megfontolást, bölcs elhatározást és határozott cse­lekvést követelnek. És Kárpátalján az elhúnyt nagy kormányzói biztos hatalmas lendületű és sokoldalú tevé­kenykedésének éppen az a lendülete imponált mindenki előtt a legjobban,­­ amely hosszú évek feladatát rövid hó- ,­napok alatt tudta megoldani­­ anélkül, hogy futóhomokra épí­­­tett volna, hiszen az általa létre­hozott intézmények első jellem­zője mindig a körültekintő és minden nehézséggel számotvető megalapozása volt. Csodálatos-e, ha ilyen körülmények között előre látjuk, hogy Kozma Miklós kormányzói biztosságának gyorsan elröppent tizennégy hónapja korszakot alkot egykor Kárpátalja történetében, mint ahogy korszakot alkot majd a magyar föltámadás minden egyes örven­detes fázisa is drága szentist­váni hazánk új ezredévnek in­dult életében. Hangoztatta ezután a főtanácsadó, hogy Kozma Miklós fáradhatatlan kormányzói biztosi munkássága va­lóban és százszázalékosan nobile offi­cium volt, mert lángolóan szerette hazáját és egészen bensőséges von­zalmat érzett Kárpátalja és ennek hűséges ruszin népe iránt. Az életét is oda adta tehát a magyar hazáért és ennek egyik legszebb gyöngyéért, Kárpátaljáért. — így lett Kozma Miklósnál — mondotta — officium nobile még en­nél is többé: officium honestissi­mummá. — Miként az egész ország, úgy különösen Kárpátalja igyekezett az Istenben boldogult kormányzói biz­tos végtisztessége alkalmából mind Budapesten, mind Baracskán a nagy halott iránt érzett kegyeletét a leg­őszintébb külső formában is leróni. É­s most bizonnyal mindnyájan úgy érezzük, hogy az elhúnytnak csak a teste távozott el tőlünk, de az ő ne­mes lelke továbbra is velünk marad és tevékeny szelleme irányítást ad nekünk a jövőben is arra vonat­kozólag, hogyan kell a hazát és a közér­deket a mai európai, sőt immár világkataklizma közepette igaz odaadással és ideális célkitűzés­sel mindhalálig minden erőnkkel és tehetségünkkel tovább solgál­­nunk. — Meg vagyok róla győződve, hogy népünk monumentum neve pe­­renniust állított lelkében feledhetet­len jótevőjének, Kozma Miklósnak és vallásos lelkületével nemzedéke­ken át imádkozik azért, hogy őt a Jóisten az örökkévalóságban az iga­zak koszorújával jutalmazza. Ilniczky Sándor indítványára ez­után elhatározták, hogy Kozma Mik­lós feledhetetlen emlékét egyelőre Ilniczky főtanácsadó emlékbeszéde ■ KÁRPÁTI HÍRADÓ. Tavaszi üdeséget adják a „Szövetkezeti“ piperecikkek. Kapható minden „Hangya“ üzletben. Csütörtök, 1942 1/1 jegyzőkönyvileg örökítik meg és er­ről jegyzőkönyvi kivonatban értesí­tik Kozma Miklós özvegyét. Szobrot állítanak Kárpátalja nagy barátjának F­ö­l­d­e­s­i Gyula képviselő indít­ványára úgy határoztak, hogy a megboldogult kormányzói biz­tos emlékének megörökítésére szobrot állítanak, amelynek előkészítésére háromtagú bizottságot küldtek ki. A napirend tárgyalása során első­nek Marina Gyula miniszteri taná­csos szólalt föl. Fölsorolta azokat a nagy kulturális alkotásokat, amelye­ket Kozma Miklós hívott életre, ki­emelve közülök a Kárpátaljai Tudo­mányos Társaságot. Hangoztatta ez­után, hogy Kárpátalja próbaszolgála­tos segélydíjas tanítói részére már másodízben 35.000 pengős karácso­nyi segélyt utalt ki a megboldogult kormányzói biztos, aki öt csoportban 150 kárpátaljai tanító fővárosi tár­saskirándulását biztosította összesen 22.500 pengő költséggel. A tanítóság anyagi helyzetének könnyítésére kü­lönböző alapokat hívott életre, diák­otthont létesített, nagy gondot fordí­tott a tanítói énekkar megszervezé­sére és biztosította a Ruszin Nemzeti Színház zavartalan működésének le­hetőségét és erre a célra 20.000 pen­gőt biztosított. Marina Gyula a továbbiakban is­mertette a tanügyi osztály jelentését. Rámutatott arra, ho­gy a népoktatás­ban még mindig 206 főnyi tanító­hiány van. Ezen úgy igyekszik segí­teni, hogy a gimnáziumi, vagy ke­reskedelmi érettségivel rendelkező és tanítói alkalmazásra igényt tartó if­júság tanítói alkalmazását kérte a kultuszminisztériumtól. Örömmel je­lentette végül, hogy a segélydíjas ta­nítók alkalmazása december 31-ével megszűnt és ezek valamennyien ja­nuár 1-től helyettes tanítói átminősí­tésben részesülnek. H­a­­­á­s­z Géza miniszteri taná­csos hangoztatta jelentésében, hogy a kárpátaljai köziigazgatás nyugodt mederben folyt. Rámutatott arra, hogy Johan Béla államtitkár kár­pátaljai tartózkodása óta már szá­mos ügyben történt intézkedés. Be­számolt Kozma Miklós legutolsó mé­ramarosi körútjáról, amelynek soran utoljára Gyertyánligetet látogata meg. Novy Ferdinánd gazdasági fl­­ügyelő Kárpátalja közgazdasági és közellátási viszonyairól tett meg­­nyugtató kijelentéseket. Az egyes fölmerült kérdésekkl kapcsolatban számos fölsz­alás hangzott el, amelyekre az osztlyve­­zetők részletes és megnyugtat föl­­világosítást adtak. Az ülés vgén a bizottság elhatározta, hogy a kőrös­mezői turistaszálloda építésért Bu­dapest vezetőségének kszönetét nyilvánítja és kéri a főváros hogy további támogatásban részese kár­pátaljai testvérközségeit. 541 repülőgépet és 38 hajót semmisítettek meg eddig a japánok Tokióból jelentik (DNR). A japán főhadiszállás közleménye szerint a há­ború kitörése óta december 26-ig a ja­pán hadsereg repülői elpusztítottak, il­letőleg légiharcokban megsemmisítet­tek 135 ellenséges bombavetőt és 406 vadászgépet. A japánok vesztesége 49 gép; 16 ellenséges gépet zsákmányol­tak. Összesen 34 nagy és 4 kisebb el­lenséges hajót süllyesztettek el, vagy megrongáltak. A harck folyamán 76 harckocsit és páncél­gépkocsit, 1309­­ gépkocsit, 301 vasú­tkocsit, 106 kü­lönböző mintájú ált (a honkongi ágyúk nélkül) és 2­ géppuskát zsák­­­­mányoltak.­­ Japán vesztesége: 743 halott és­­ 1799 sebesült. Az elenség 4 japán csa­­­­patszállítóhajót süllyesztett, tizenket­tőt pedig megroalt. (MTI) BERCSENYI-MOZI, UNGVÁR Csütörtökön, 1/1, II Csütörtökön, pénteken, szombaton, vasárnap, I RÁDIÓ ÚZI, UNGVÁR ------------------------------------------------------- 7,5, */é7 és 7*9 órakor, ,,1 ,7o­ i ■-------—--------------------------------------— * ' 7*5, 11 es 7,9 órakor, Myrna Loy és Melwyn Douglas ragyogó amerikai vígjátéka, diadalmas melódiák szárnyán felidézzük egyik leges emlékünket: MINDENNEK A FÉRJ AZ OKA LÁNYVÁSA* Ezer ötlet. Ezer kaland. Ezer bonyodalom. Ezer kacagás. A szezon kimagasló magyar filmje, Jacobi Viktor világhírű nettje, amelyben ragyogó Péntektől: MELLÉKUTCA. A világsikert aratott film teljesen új kidolgozásban kiállítás kirobbanó humor, a havasok romantikája és a fényi ifj és új szereposztásban. Főszerepben: Charles Boyer és Margaret Sullavan­ ,m­­azdog meséjében. Szereplői: Szeleczky Zita, Sár­d­y G­abar, Vaszary Pin, Bilicsi, __________

Next