Kárpáti Hiradó, 1942. március (19. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-01 / 49. szám

FELELŐS SZERKESZTŐ: A . . . " . FŐSZERKESZTŐ: BÁRTFAI LÁSZLÓ POLITIKAI NAPILAP DR. SIMON MENYHÉRT Huszonkét esztendő 1920 március elseje — ma már teljes bizonyossággal látjuk — a magyar nemzeti lét, a szabad ma­gyar­­államiság újrabontakozásának történelmi határköve. A magyar or­szággyűlés nagybányai Horthy Miklósnak, a zsidó bolsevizmust le­verő nemzeti hadsereg vezérének kormányzóvá választásával m­a hu­szonkét éve rakta le azt az alapot, amelyen a szabadságát tragikus kö­rülmények közt visszanyert magyar nemzet megkezdhette csonkaálla­mának fölépítését. Hogy ez az ál­lamépítés elvakult ellenségek fojto­gató gyűrűjében, titkos és nyílt belső ellenségek közepette mind több és elhatározóbb sikert muta­tott föl, s 1930-tól négyszeres or­­szággyarapításhoz vezetett, az az elhivatott, Gondviselés-küldte Ve­zér örök dicsősége. A nemzet Vezére, akinek nevét már akkor, túlerővel szemben ví­vott hősi harcok és a nemzeti had­sereg megszervezése tették legen­dássá, huszonkét éve emberi erőt meghaladó, roppant feladatra vállal­kozott: a Trianonban életképtelenre torzított, csonkított országrészekből kellett megteremtenie azt az erőssé­get, amely belső erejével tekinté­lyes barátokat szerez, az elszakított részekre vonzást gyakorol, a körül­záró ellenséges államokat nyugtala­nítja és adandó alkalommal hadse­regével megvalósítja a revíziót. A Vezér bölcsesége, rendíthetet­len hite, önfeláldozó munkája rövid idő alatt a rend, nyugalom, fegyel­mezett kötelességteljesítés erős kisállamát teremtette meg a függet­len Magyarországnak meghagyott részekből. A magyar nemzettörzs a hatalmas világháborús vérvesztesé­gek és antantellenőrzés ellenére is életképesnek bizonyult és első haj­tása az önálló állami lét alapja: a magyar honvédség volt, amelyet a magyar kormányok nem szűntek meg fejleszteni, úgyhogy a trianoni Magyarországgal mint katonai erő­vel is rövidesen számolni kellett s Németország után az olasz biroda­lom is fölkarolta igazságos ügyün­ket. Az országépítés irányító eszméje: a szociális népi-nemzeti gondolat Szegedről elindulva, a Kormányzó Úrban mindenkor megtalálta legelső védnökét. A magyar népi tömegek védelme, a magyar népi és szak­oktatás fejlesztése, a magyar ipar, mezőgazdaság és kereskedelem fej­lesztése mind-mind a szegedi gon­dolat jegyében történt. Ez a fejlő­dés, ez a magyar nemzeti létet koc­kára tenni nem akaró, fokozatos ha­ladás tette lehetővé, hogy a fölsza­badult országrészek egészséges vérkeringésbe kapcsolódhattak be. Ez a korszerű fejlődés tart a máso­dik világháború kitörése óta is, amelyben — hála Istennek és kor­mányzónknak — már mint tekin­télyes középhatalom küzdhetünk nagy fegyvertársaink oldalán a bol­sevista pestis ellen. Több mint két évtized ember­fölötti munkája, új évezredekre szóló országépítés, négyszeres or­szággyarapítás nagyszerű, magyar milliókat pusztító, senyvesztő rab­ságból fölszabadító valósága áraszt­ja fényességét nagy kormányzónk nevére, amelyet imába foglal min­den igaz magyar és magyarhű nem­zetiségi testvérünk. KIÁLTVÁNY INDIA NÉPÉHEZ szabadságának kivívása érdekében Irakban is terjed a felkelés . Február 13-án 64 hajó közül egy sem menekült el Szingapúrból Rangoonnál minden kezdeményezést a japánok tartanak kézben Berlinből jelentik (DNR). Illetékes német részről nyert közlés szerint Subhas Chandra Bose, az indiai nacionalisták egyik legkiválóbb vezére, aki az elmúlt évben megszökött az angolok fogságából, kiáltványt inté­zett népéhez, amelyben fölszólította szabadsága kivívására. Ez a tény mérföldkő az angol birodalom szétbomlasztásában, de egyúttal mérföld­kő egy leigázott nagy nép szabadságának visszaszerzésében is. (MTI) Berlinből jelentik (DNB). Teheráni jelentés szerint Irakban a kurdok fölkelése mind komolyabbá válik s mind nagyobb mértékben terjed. Az angolok által hadbavetett csapatok­ból egyre több katona szökik át a felkelőkhöz, visszavonulni a Sittang-folyó túlsó partjára. Rangoon igazgatását a ka­tonai hatóságok vették át. (MTI) Nem menekült el ellenséges hajó Szingapúrból Tokióból jelentik (DNR). A Do­mei-iroda szingapúri közlése szerint Szingapúrba japán hadihajók érkez­tek 26 ellenséges hajóval, amelyeken ellenséges tisztek, valamint előkelő családok tagjai voltak. Az ellenséges hajók február 13-án futottak ki szin­gapúri kikötőből, három ellenséges romboló kíséretében. Az összesen ki­futott 64 hajó közül harmincnyolcat elsüllyesztettek, így beigazolódott, hogy a Szingapúrból február 13-án kifutott hajók közül egy sem tudott megmenekülni. A rangooni helyzet Rómából jelentik (Stefani-iroda): A Newyork Times jelentése szerint Rangoon helyzetét kétségbeejtőnek tekintik. A japán csapatok mindenütt kezükben tartják a kezdeményezést. (MTI) Stockholmból jelentik (DNR): Az angol hírszolgálat megerősíti, hogy­­­z angol csapatok kénytelenek voltak Elsüllyesztett ellenséges hajók Washingtonból jelentik. Az angol hírszolgálat jelentése szerint egy 7451 tonná­s tarrtályhajót, az Ameri­kai Egyesült Államok tengerészeti minisztériumának közlése szerint pe­dig egy 10.227 tonnás tartályhajót az amerikai partok mentén elsüllyesz­tettek. A tengernagyi hivatal elismeri, hogy a »Belmont« nevű romboló el­süllyedt. (MTI) Tokióból jelentik (DNR). A jávai vizeken, japán közlés szerint, egy üt­közetben a japán­­tengerészeti erők elsüllyesztettek egy ellenséges cirká­lót és három rombolót. Batávia kikö­tőjében a japán légierők egy ellensé­ges cirkálót harcképtelenné tettek. Otori-sziget mellett egy cirkálót föl­­gyújtottak, egy rombolót megrongál­tak és öt repülőgépet lelőttek a ja­pán harcigépek. MTI­ Az első légitámadás az Indiai szigetek ellen Stockholmból jelentik (DNR). A newyorki rádió közlése szerint a ja­­pánok első ízben intéztek légitáma­dást indiai szigetek ellen. (MTI) ÍGY ÁLLUNK Györffy-Bengyel Sándor közel­látási miniszter helyzetképet adott a közellátás kérdéseiről G­y­ö­r­f­f­y - Bengyel Sándor közellátásügyi miniszter sajtóérte­kezletet tartott, amelyen ismertette a közellátási helyzetet. A kenyérmagvak Legelsősorban is a kenyérm­agvak helyzetét kívánom ismertetni mondotta a miniszter. — Itt a leg­utóbbi időkben bizonyos csökken­tést voltam kénytelen elrendelni, ami azt jelenti, hogy ezentúl 1o­ár­­mal kevesebbet adunk át a köz­­fogyasztás céljaira. Három fogyasz­tói kategória van, akikről gondos­kodni kell. Ebben az ellátottságban mindenki 200 gr­mot kap, azonban ezt a mennyiséget pótlékokkal egé­szítik ki, amely a testi munkás erő­beli igényeinek is megfelel. A kohó­­munkás például a maximumot kap­ja: 350 gr pótlékot, a kevésbbé fon­tos munkás pedig 150 gr pótlékot. Ezt a két tételt változatlanul hagy­tuk, mert abból indultunk ki, hogy aki erősen igénybe van véve, meg­kapja mindazt, amire szüsége van. A katona fejadagja napi 500 gram, s viszont a nehéz testi munkás ennél 50 grammal többet kap. A történelmi esemény fordulóján hálatelt szívvel fordulunk ma is az Egek Urához s alázatos, hívő lélek­kel köszönjük, hogy a mi vérünkből nekünk­­adta, sokat szenvedett, bol­dogabb létre törő nemzetünk élére­­ emelte a kiválasztott Vezért s kér­jük Istenünket, hogy tartsa meg na­gyon sokáig erőben-egészségben Főméltóságú Hitvesével, fiatal, tett­erős Kormányzóhelyettes Urunkkal, egész családjával együtt, hogy a szabadság és béke most kivajúdó új rendjében megérhesse hites, szent álmának beteljesülését, a független, szabad, erős Nagymagyarország föltámadását! Dr. Simon Menyhért Sajnálattal tapasztaltam, hogy vannak lelkiismeretlen emberek, akik eladogatják fejadagjaikat. A rendelet változatlanul meg­hagyta a lisztfejadagot s ugyancsak változatlanul hagyta a bányászok adagját. A burgonya A miniszter ezután a burgonya­ellátásról beszélt. — Súlyos akadályok jelentkeztek a szállításban annak ellenére, hogy jelentékeny mennyiségű burgonya­készleteink voltak. Ezt a burgonyát az időjárási viszontagságok köze­pette fölhozni nem lehetett, de most, hogy az időjárás megenyhült, a föl­hozatal is megindult s így a zavarta­lan burgonyaellátás máris biztosítva van. Takarmány­hiány miatt a gazda­ságok sok burgonyát föletettek. Ezt is átvészeltük s most már kijelent­hetem, a burgonyaellátás terén baj nem lesz, az a jövő évig biztosítva van­ . A sertéshelyzet . Tavaly a sertéshiány okozott nagy bajokat, az idén a sertés ele­gendő, azonban takarmány nincs. A takarmánykrízis európai jelen­ség. A kevés takarmány arra kény­szerít bennünket, hogy a meglevő készleteket minél gazdaságosabban használjuk föl. A 140—150 kg-os sertés hizlalásával elértünk min­dent, amit a takarmányból ki lehet hozni. Minden további hizlalás csak növeli az állat súlyát anélkül, hogy a feletetett takarmány teljes ered­ményét learathatnánk. A 150 kg-os sertés éppen megérett arra, hogy több takarmányt ne kapjon, ellen­ben zsírban és húsban mindazt meg­adja, amit megevett. A zsírellátás — Egyik legnehezebb kérdésünk a zsírellátás­ E téren örömmel kö­zölhetem, hogy ma már zsírkészle­­tünk van. Előrelátóan gondos­kodtunk a szükséglet fedezéséről, azokra az időkre, amikor — a nyár derekán s ősz elején — jelentkezni fognak a zsírellátási nehézségek. A legkisebb faluban is szorgalmasan gyűjtöttük a zsírt és rekvirálásokat is végeztünk. Hála Istennek, el­mondhatjuk, hogy vannak szerény készleteink. Ez a mennyiség azon­ban még mindig nem elegendő. A szükséglet egy része még hízóban van.­­ A zsírváltójegy bevezetése ha­vonta 16 vagon megtakarítást jelent Budapesten. Ahol zsír van és a je­gyeket biztosan be tudom váltani, ott sor kerül a jegyrendszer beveze­tésére. Komoly elgondolások van­nak arra nézve is, hogy a zsírjegyre kell venni a vasat és egyéb zsiradé­kot is. A tojáskérdés A miniszter ezután a tojáshelyze­tet ismertette.­­ Az idei rendkívüli hideg idő­járás és forgalmi akadályok a tojás­forgalomban is átmeneti kiesést

Next