Kárpáti Hiradó, 1942. április (19. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-01 / 74. szám

2 Marina miniszteri tanácsos a tankerületi főigazgatók budapesti értekezletén Az ország ösz­­szes tankerületi fő­igazgatói április 12-én, Budapesten értekezletre ülnek össze. A kárpátaljai terület kormányzói biztosának képvise­letében az értekez­leten dr. Marina Gyula miniszteri ta­nácsos, a kormányzói biztosság tan­ügyi osztályának vezetője vesz részt. A tankerületi főigazgatók értekezle­te az 1942/43 tanévben esedékes tan­személyzeti áthelyezéseket tárgyalja meg. A kultuszkormányzat ugyanis be­vezette azt az üdvös újítást, hogy a tanszemélyzet áthelyezése fölött saját kerületében a tankerületi főigazgató dönt. Viszont az egyik tankerületből a másikba történő áthelyezések iránt be­adott kérvényeket a tankerületi főigaz­gatók évenként megtartott ülése bírál­ja el és dönt fölöttük. Ezzel az intézke­déssel a kultuszkormányzat jelentős mértékben előrehaladt a tanügyi igaz­gatás decentralizálása felé, s egyben megkönnyítette a tankerületi főigazga­tók munkáját is, mert nem kell többé időt tölteniök az évközben beadott át­helyezési kérvényekkel. De üdvös ez az újítás a tanmenet szempontjából is, mert a jövőben év közben az egyik tan­­kerületből a másikba nem történhet meg senkinek az áthelyezése, amíg afö­lött a tankerületi főigazgatók értekez­lete nem döntött. Magyarország nankingi követe Budapestről jelentik (MTI). A kormányzó a külügyminisztérium vezetésével megbízott miniszter­­elnök előterjesztésére T­a­s­s­i V­é­g­h Miklós rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel és jelleggel felruházott elsőosztályú követségi tanácsost, a tokiói m. kir. követség vezetőjét Japánra és Mandzsukuora kiterjedő követi megbízatásának meghagyása mel­lett a Nankingban székelő kínai kormánynál való képviselettel, kö­veti minőségben megbízta. Laval elutazott Párisból Párisból jelentik (DNB). Laval kedden reggel elhagyta Párist és birto­kára ment. Politikai körökben arra szá­mítanak, hogy a közeli napokban újabb megbeszélést folytat P­é­t­a­i­n tábor­­naggyal. (MTI) FILM Filmszínházak műsora BERCSÉNYI, UNGVÁR (előadások kez­­dete: 16.30, 18.45, 20.45): A boldogság ko­médiája. HUSZTI FILMSZÍNHÁZ (az előadások kezdete: 18.30 és 20.30; vasár- és ünnepnap 16 órakor is): (nincs előadás). RÁDIÓ, UNGVÁR (előadások kezdete: 16.15, 18.45 és 21 óra): Ököljog. SCALA, MUNKÁCS (előadások kezdete- 16.30, 18.30, 20.30; vasárnap 1430-kor is): Páris vadonéban. KÁRPÁTI HÍRADÓ. MEGCÁFOLT ÁLHÍREK a bolgár—török határon folyó csapatösszevonásokról A tavaszi offenzíva a Földközi-tenger mellékén is döntő eseményeket hozhat A »Giornale d Italia« a délkelet­európai helyzettel foglalkozva szó­fiai tudósítójának jelentése alapján közli azokat az isztanbuli álhíreket, amelyek szerint a bolgár—török ha­táron állítólag erős csapatösszevoná­­sok folynak. A tudósító megjegyzi, hogy ezek a híresztelések, amelyeket az Isztanbulban élő szovjetoroszok és angolok terjesztenek, nem felel­nek meg a valóságnak. Az ankarai lapok egyébként fog­lalkoznak a Papén elleni merénylet ügyével és közük, hogy az április el­sején kezdődő perrel kapcsolatban messzemenő biztonsági intézkedése­ket foganatosítottak a török főváros­ban. Valamennyi lap taglalja ezenkí­vül a katonai büntetőtörvénykezés­ről szóló új megszigorított törvény­­tervezetet, amely a legközelebbi ülé­sen kerül a török nemzetgyűlés elé. A török közvélemény n­agy érdek­lődéssel néz a tavaszi német offenzí­v­a elé, miután számolnak azzal, hogy nemcsak a keleti fronton, hanem a Földközi-tenger partvidékén is döntő eseményekre kerül sor. Török politi­kusok a sajtóban állandóan felszínen tartják ezt a kérdést és leszögezik, hogy olyan országok sorsát érinthe­tik a fejlemények, amelyek Törökor­szág szomszédságában fekszenek. Éppen ezért a helyzet emlékeztet a múlt év tavaszába, amikor a balkáni német offenzíva megindult. Halálra ítélik Németországban az élelmiszercsalókat Berlinből jelentik (DNB). A német lapok egész sorozat élelmiszercsalá­si esetet közölnek, amelyek elkövetőit halállal, vagy súlyos börtönnel büntették. (MTI) y»Én, a Magyar Vöröskereszt önkéntes ápolónője állampolgársági becsületemre ünneplésen fogadom...« Tomcsányi Vilmos Fál kormányzói biztos megjelent az önkéntes vöröskeresztet ápolónők záróvizsgáján Az ungvári bábaképzőintézet fo­lyosóján dr. Benedek Árpád kórházigazgató főorvos fogadta a vendégeket, élükön Tomcsányi Vilmos Pál kormányzói biztossal, aki titkára, dr. Boksay Emil kí­séretében jött el, hogy magas meg­jelenésével emelje annak az ünnep­ségnek a fényét, amely méltó be­fejezője volt az ungvári önkéntes vöröskeresztes ápolónői tanfolyam­nak. Huszonnyolc ungvári úrasz­­szony és lány ült a pulpitusok előtt, hogy tanúbizonyságot tegyen arról, hogy a tanfolyam elmúlt négy he­tében miképpen ismerkedtek meg az orvostudományok alapelveivel és azokkal a fogalmakkal, amelye­ket a vöröskeresztes ápolás minden önkéntes munkájától megkövetel. A vendégek között dr. B­i­r­i­n­g­e­r Károly tisztifőorvossal az élen ott voltak többen az orvostársadalom­ból, valamint a Vöröskereszt veze­tőségéből. Dr. Benedek Árpád igazgató­főorvos kérdéseire a növendékek valamennyien nagyszerű válaszokat adtak és bebizonyították, hogy nemcsak a műtőkörüli teendőkben otthonosak, de meg tudják állapí­tani az egyes betegségek tüne­teit is. A vizsga után esküre álltak föl a végzett növendékek. Meghatott hangon mondották: „Én, a Magyar Vöröskereszt önkéntes ápolónője állampolgársági becsületemre ün­­nepiesen fogadom ...“ A kórházigazg­ató - főorvos, az előadó szakorvosok és Túró Júlia vöröskeresztes testvér fáradozását Rohn Szeverinné, az egyesület el­nöknője köszönte meg. A vizsgá­zott hölgyek nevében először Nagy Lászlóné mondott közvet­len hangú köszönetét, majd Túró Julia hivatásos vöröskeresztes test­vértől dr. Szabadffy Endréné búcsúzott könnybefulladt szavakkal: — Kedves Julia Testvér! En­gedje meg, hogy a vöröskeresztes testvérek nevében egyszerű, de szívből fakadó szeretettel és hálá­val köszönjem meg a fáradságát és a munkáját — kezdte szavait. — Talán láthatta az arcunkon, amikor a legelső tanfolyami összejövete­lünkön találkoztunk, hogy m­i is szeretett magyar hazánkért, hős katonáinkért hajlandók vagyunk és készek voltunk csekély erőnkhöz mérten önként áldozatokat hozni s a magasabb eszmék, a Vöröskereszt zászlaja alá is készséggel sora­koztunk. — Kedves Julia testvérnek kö­szönhetjük azt a sok szépet és jót, amit itt a tanfolyamon­­elsajátítot­tunk. Ha Julia testvér jóságával, magas intelligenciájával, emelkedett gondolkozásával, nemes lelkével és tudásával nem élt volna az elmúlt időkben közöttünk; türelmével, ki­tartásával és fáradságot nem is­merő szorgalmával nem, vagy csak kevésbbé járult volna hozzá tan­folyamunk sikeréhez, emléke nem vésődött volna lelkünk legmélyébe. — Mi, ungvári magyar nők, asz­­szonyok és lányok, köszönjük, hogy bekapcsolt bennünket a Vörös­­kereszt munkájába s bár többen va­gyunk itt, akik apró gyermekeink mellől, vagy kenyérkereső foglal­kozásból jöttünk, de Júlia testvér mellett, akiben a magyar vöröske­resztes testvér eszményképét lát­tuk, szívesen áldozunk föl önként mindent. Fogadja tőlünk ezt a kis ajándékot emlékül, tartson meg bennünket szeretetében, jó emléke­zetében a jövőben is. Isten áldása kísérje nemes és magasztos eszmék szolgálatában álló életet. A megható jelenetnél nem maradt szem szárazon, hiszen a fiatal Julia nővér jobbkeze, segítője, odaadó­ testvére volt a vizsgázók vala­mennyiének. Huszonnyolc önkéntes vöröske­­­resztes ápolónővel lett gazdagabb Ungvár. Huszonnyolc áldozatos­lelkű honleánnyal, akik, amikor szólítja őket a haza, éppen úgy tel­jesítik majd kötelességüket, mint vitézül harcoló katonáink a harc­tereken. (szőke) BERCSÉNYI-MOZI, UNGVÁR | Szerdán, csütörtökön, 1V/1, 2, 7,5, */,7 és s/,9 órakor A groteszk ötletek tárháza. A boldogság illúziójának komédiája. A francia filmszellemesség koronája: A BOLDOGSÁG KOMÉDIÁJA Igazi franciás cselekmény, szele ötlettel és újszerűséggel. Szereplői: Michel Simon, Jacqueline Delubac, Ramon Novarro, Micheline Presle. Következő műsor: BŰNÖS VAGYOK (Magyar filmpremier.) Szerdán, csütörtökön, 1V/1, 2, 7,5, 7,7 és 9 órakor RÁDIÓ-MOZI, UNGVÁR Wallace Beery, a nagyszerű amerikai jellemszínész élete legjobb szerepében: Ö KÖ L J O G Egy tekergő lovas bandita élettörténete a régi aranykereső és indiánokkal harcoló világban. Indiánok. Cowboyok. Vonatrablás. Romantika. Szombattól kezdve: AZ OROSZLÁNKÖLYKÖK (A szezon nagy meglepetése.) Szerda, 1942 IV/1 Itit Írnak mások ÚJ MAGYARSÁG Az egyiptomi fogsághoz hasonlítják a zsidóság mai sorsát azok, akik a húsvéti ünnepek alkalmából hazai izraelitáink ke­zébe pazar luxussal kiállított, színes re­produkciókkal, műmellékletekkel díszített könyvet adnak, a Haggádát. Azt mondják az olvasóhoz intézett ajánlásban: „azért adták ki a polgári időszámítás 1942. évé­ben, hogy az egyiptomi rabszolgaságból való kiszabadulás példájával hasson a jelen nemzedékre“. Őszintén szólva, nem egé­szen értjük ezt a magyarázatot. Tudomá­sunk szerint a fáraók az erőhatalom durva alkalmazásával tartották vissza a mai zsi­dók őseit Egyiptom földjén s Mózes még a tíz csapással is alig-alig tudta megtörni az uralkodónak ezt a makacs ragaszkodá­sát Izrael népéhez. Viszont egész Európa valamennyi népe évtizedek óta egyebet se tesz, mint folyton arra unszolja a legtöbb­­nyire hívatlanul földjére érkezett zsidósá­got, hogy menjen oda, ahonnan jött, sza­badítsa meg kellemetlen jelenlététől az ér­dekelt nemzeteket. A szabadság útja nyit­va van, soha szélesebb kaput nem tártak még történelme során a zsidóságnak, mint most, de hiába, mert az ősökhöz méltatlan utódok nem akarnak élni az alkalommal. Megszokták és megszerették a „rabszolga­ságot“, amely számukra vagyont, érvé­nyesülést, szédítő karriereket s a befogadó nép fölött legtöbb helyen gazdasági és szellemi uralmat biztosított. Szóval a szim­bólum ebben az értelemben nem magya­rázható ... Maradna még egy másik értel­mezés, amelynek viszont ellene mond a hazai zsidóság dühös és heves tiltakozása minden olyan gyanúsítás ellen, mintha sokszor hangsúlyozott hazafisága, a ma­gyarsággal való egybeolvadása dacára is az ellenfélnek győzelmét kívánná, a de­mokráciák diadalát ebben a háborúban s ezen a réren valami második szabadulás­félét az antiszemitizmus és nacionalizmus hatalmának nyomása alól. Vagy mégis így lenne? PESTI HÍRLAP Mialatt az angol sajtó az indiai kérdés mellett csaknem kizárólag a tavaszi német támadás problémájával foglalkozik, addig Amerikában az európai partraszállás fog­lalkoztatja legjobban a közvéleményt és a szakírókat. Seversky őrnagy, a volt szov­jet repülőtiszt, aki jelenleg az Amerikai Egyesült Államok repülőgépiparában dol­gozik, így ír: „Ma már minden ember tud­hatja, hogy védekezéssel nem nyerhetjük meg a háborút. Már kétségtelen az is, hogy múlhatatlanul szükség van egy bátor offenzívára. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy rosszul előkészített, rosszul megtervezett és rosszul végrehajtott táma­dás egyúttal a háború legnagyobb, esetleg végzetes katasztrófáját okozhatja. Nem elég azt megállapítani, hol van az ellenfél leggyengébben védett, tehát legeredménye­sebben megtámadható partvidéke, amíg nem biztosítottuk a teljes légi fölényt. Ha ez sikerült, akkor akár válogatni lehet a partraszállási helyekben. De akkor sem a legalkalmasabb hely Itália, hanem Nyugat­­európa valamelyik pontja, mert még a légi fölény mellett is szükség van az angol szi­get nagy hátsó biztosító erejére, jelenleg nem tehetünk mást, mint egyesített légi, szárazföldi és tengeri támadásokkal kísér­letezünk és harcba vetjük azokat a leg­­újabbfajta repülőgépeket és hajókat, ame­lyeket már a partraszállás céljaira építünk. Nagyarányú partraszállást azonban csak akkor szabad megkísérelni, ha a légi­erő föltétlenül biztosítani tudja a partraszállí­­tott csapatok számára a zavartalan után­pótlást.“

Next