Kárpáti Hiradó, 1942. május (19. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-01 / 98. szám

FELELŐS SZERKESZTŐ: BÁRTFAI LÁSZLÓ POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: DR. SIMON MENYHÉRT mhhhhhhshhhhhhhhi Ungvár törvényhatósága feliratban kéri a zsidókérdés országos rendezését MÉGEGYSZER AZ UNGVÁRI NÉPFŐISKOLÁRÓL A közöny és az érdektelenség a ma­gyar általános népművelési kérdések iránt a magyar közvéleményben még mindig veszedelmesen nagyméretű. Különösen aggasztó tünet, hogy a ma­gyarságnak az a része, amely a kisebb­ségi sorsban a gyakorlatban ismerte meg a kulturális munka rendkívüli nemzetmegtartó jelentőségét, a tapasz­talatokat igen hamar elfelejtette. Ma pedig a népművelés minden ágazata sokkal aktuálisabb, mint bármikor va­laha. E hasábokon már szó volt egy Ungváron fölállítandó központi jellegű magyar népfőiskoláról, amelynek tan­tervében különös tekintettel kellene len­ni a speciális kárpátaljai magyar fel­adatokra, ezért szükségesnek láttuk ez iskola tantervébe fölveendőnek ajánlani a ruszin népismeretet. Hiszen ez az al­fája és ómegája annak, hogy ruszin­­lakosságú vidéken magyar ember úgy tudjon mozdulni, hogy megmozdulása hasznára legyen a magyarságnak, de ne sértse a ruszin nép érdekeit és ér­zelmeit sem. A szó elhangzott és cso­dálatos mély hallgatás következett utána. A közvélemény napirendre tért a kérdés fölött. Mindössze egy „céh­­beli” hozzászólás érkezett, míg egy másik rajtunk kívülálló okokból nem jelenhetett meg. Az első hozzászólás általánosságban szükségesnek látja a népfőiskola fölállítását, a kérdés lénye­géhez: milyen legyen ennek a népfő­iskolának a szellemisége és a tanterve, azonban nem szól hozzá. Inkább siet hatásköri szempontokat leszögezni és aggályoskodik afölött, ha nem az isko­­lán kívüli népművelési bizottságok, ha­nem történetesen az ÉMKE létesítené ezt a népfőiskolát. Megkerülése volna a dolgoknak azon vitatkozni: kinek kell a népfőiskolát megcsinálnia? A 1 é­­■ ny.eg.:ki csinálj­a megelőbb és alaposabban. A népművelés olyan munkaterület, amelyen sohasem lehet eleget végezni és sohasem lehet azt mondani, hogy már mindent meg­tettünk, amit megtehettünk. De különö­sen veszedelmes lehet a mostani,,hábo­rús időben, ha a szélesebb néprétegek szellemi színvonalának emelésére azon a címen nem fordítunk gondot, hogy háború van és hiányoznak rá az anya­gi lehetőségek. Erre az aggályosko­dásra frappáns válasz volt éppen a kormányzat részéről a nemzetvédelmi propagandaügyi minisztérium fölállítá­sa. A propaganda nem egyszerűen „hír­verés”, ahogy szokásosan egy elhírte­­lenkedett szóval magyarították, hanem a nemzet nagy tömegeinek módszeres öntudatnevelése és megkönnyítése an­nak, hogy a közvélemény mindig a nemzeti öncélúság szempontjából bí­rálja el az eseményeket és ezzel ellen­­állóképes legyen lelkileg is a defetista szellemmel szemben. Ennek a nemes értelemben vett propagandának a nép­főiskola is egyik eszköze, bár kétség­telenül olyan­ eszköz, amelynek hatásai nem egy-két hónap, hanem csak évek múlva mutatkoznak meg, de aztán an­nál maradandóbban. Az iskolán kívü­li népművelés nagyra­­becsült munkásai részéről sokszor föl­merül­ az a nézet, hogy saját munkájuk annyira széleskörű, hogy fölöslegessé tesz minden más népművelési munkát. Legalább is a sorok közül igen sokszor ez a nézet olvasható ki. Ennek a tart­hatatlansága m­ár a fentebb elmondot­takból is kitűnik. Az iskol­ánkívü­li nép­művelési munka jelentőségét azonban sohasem fogja csökkenteni, ha a társa­dalmi szervezetek is kezdeményeznek kulturális munkát. De az iskolánkívüli népművelés munkája mindig az általá­nos kulturális színvonaltól függ. Ma legfontosabb feladata az iskolán kívüli népművelési munkának a nép legszéle­sebb rétegeiben a közműveltség elmé­lyítése. Elsősorban az elemi ismerete­ket kell fölújítani, lényegében tehát nincs másról szó, mint az elemi iskolai tantervnek a felnőttekre való alkalma­zásáról. Fokról-fokra lehet csak ered­ményeket elérni. Azt pedig a legna­gyobb derűlátás mellett sem lehet mon­dani, hogy már ott tartanánk, hogy szélesebb néprétegeink a középfokú is­kolák színvonalán mozgó ismeretek be­fogadására alkalmasak volnának. Ez­zel szemben azonban van a magasabb iskolát nem végzettek között egy ré­teg, amelynek van bizonyos olvasott­sága és kulturális igénye; sokan rend­szeresen olvasnak közülök. Ez az a­­népi elit, amelyet a profánum vulgus­­ból ki kell emelnünk és meg kell köny­­nyítenünk számukra az önművelést azzal, hogy módszeres direktívákat adunk nekik, milyen irányban műve­lődjenek, ugyanakkor pedig arról is gondoskodunk, hogy magasabb mű­veltségük és erősebb öntudatuk irányí­­tólag érvényesüljön abban a környe­zetben, amelyben élnek. Ez már nem az iskolán kívüli népművelés feladata, ha­nem a társadalom által létesített olyan intézményeké, amelyek a kellő tapasz­talatokon kívül megfelelő emberekkel, anyagi feltételekkel és tradíciókkal rendelkeznek. Az iskolán kívüli népművelés, tömeg­nevelés és művelés, amely rendkívül fontos és nélkülözhetetlen, de nem pó­tolhatja soha az elitnevelést. Erre a népfőiskola a hivatott. Hogy Ungváron miért az ÉMKÉ-nek kell megvalósítania a népfőiskolát, az szorosan összefügg ennek a vidéknek az etnikai jellegével. Az ÉMKÉ-nek különleges feladatai vannak a magyar etnikum határán és magyar szórványok gondozásában. Ma már tekintélyes és legilletékesebb helyeken is méltányolt kulturális egyesület, amely a maga há­lózatával az északkeleti magyarság egyetemét igyekszik beszervezni társa­dalmi és felekezeti különbségekre való tekintet nélkül. Az ÉMKE több, mint egyesület, Nemzetszervezet. Jelentősé­ge különösen azért nagy, mert kialakult módszerei vannak arra nézve, hogyan lehet a kulturális munkában a legkü­lönbözőbb társadalmi rétegeket egye­síteni. Az ÉMKE nem foglalkozik politiká­val, nem hirdet nagyhangú programo­kat és nem díszelnökök gyűjtésével akar egyetlen társadalmi réteg föltű­­nésvágyának kiszolgálója lenni, csak egyetlen feladatot ismer: minél na­gyobb műveltséget és erősebb nemzeti öntudatot adni a népnek. Ebben a mun­kában pedig csak akkor érhetünk cél­hoz, ha olyan emberek végzik, akik azonos társadalmi helyzetben vannak a népi környezettel, állandóan a nép között élnek és így intenzív hatással lehetnek a közvélemény kialakulá­sára és serkentőleg hathatnak egyéni­ségükkel a több tudás kívánására. E tekintetben azonban ma már nincs baj. A népfőiskoláiknak és minden a magyar néppel foglalkozó intézmény­nek nagy sikere van. Ha sikertelen­ség előfordul, nem a nép közönyössé­gén bukik meg a kezdeményezés, ha­nem az idegen szellemiségen, amely képtelen a magyar észjáráshoz alkal­mazkodva közölni az ismereteket. A mi esetünkben pedig a lényeg az, hogy örülünk, ha akár holnap megva­lósítja a népfőiskolát az iskolán kívüli népművelési bizottságok bármelyike, de nem vagyunk hajlandók a kérdést levenni a napirendről azzal, hogy majd a háború után kell megcsinálni. Hogy miért a legsürgetőbb ma, azt különö­sebben nem kell magyarázni. A kor nem olyan, amikor a lelkiismeretünket a „majd megcsinálj­uk”-kal vigasztalhat­juk. Ami a terveket illeti, azokban so­hasem voltunk szegények, de nem­­csak hogy valóság ritkán lett a tervek­ből, de még azok részleteit is elfelej­tettük kidolgozni. E sorok pedig éppen­­ azért íródtak, hogy másokban is gon­dolatokat ébresszenek és hozzászólá­sokra inspirálják őket, hogy illetéke­sek és illetéktelenek egyaránt tisztában legyenek a népfőiskolák lényegével. Abban végre mindenki egyetért, hogy szükség van rá, de hogy milyen legyen az ungvári népfőiskola, hogy az itteni perem- és szórványfeladatok megoldá­sát elősegítse, arról eddig nem esett szó. Pedig valamit csak akkor csinál­hatunk meg, ha tudjuk, milyen legyen az a valami. Ezért akarunk hozzászólá­sokat hallani, amelyek a kérdést előbb­re viszik a megoldás felé. NAGY VILMOS SIKERES NÉMET TÁMADÓ­ v­állalkozások A KELETI ARCVONALON Véres kudarcba fulladt a bolsevik­ erők lapp­földi szórványos támadása — Északafrikában erős viharok akadályozzák a hadműveleteket Északamerika keleti partjainál hat ellenséges hajó, 33.000 tonna süllyedt el —Norwich angol várost ismét hatásosan bombázták a németek . A brit repülők Páris külvárosát támadták A kemény tél nagysikerű elhárító harcai után egyre gyakrabban számolnak be a német hadijelentések támadó- és rohamvállalkozásokról is, így a leg­újabb hivatalos közlemény azt jelenti, hogy a keleti arcvonal középső és északi szakaszán eredményes támadásokat hajtott végre a német haderő. Úgy látszik tehát, lassan Oroszországban is beköszönt a tavasz, legalábbis annyira, hogy a terep, az utak használhatóbb állapotba kerülnek. Bizonyos jelekből immár arra lehet következtetni, hogy néhány héten belül megindul az a megsemmisítő offenzíva, amely végképpen leszámol a bolsevizmussal. De a világ többi pontján is eredményesen működik a tengelyhatalmak hadereje; innen is onnan is élénk repülőtevékenységet, további elsüllyesz­tett ellenséges hajótereket jelentenek. A csütörtöki hadijelentés kiemelkedő szakasza az a közlés, amely további hat amerikai kereskedelmi hajó (33.000 tonna) elsüllyesztéséről számol be. Fokozódik a német légierő megtorlótámadásainak lendülete is; ezúttal is­mét Norwich angol várost árasztották el bombazáporral. Távolkeleten a japáni előnyomulás következményeképpen a bomlás és a fejetlenség jelei mutatkoznak az ellenség táborában. Az angolok egyre gyor­sabb iramban hajtják végre Burmában­,dicsőséges­ menekülésüket és már a csungkingi körök is beismerik, hogy a helyzet rendkívül válságosra fordult. A NÉMET HIVATALOS KÖZLEMÉNY Berlinből jelentik (DNB). A véderő főparancsnoksága közli: A keleti arc­­vonal középső és északi szakaszán eredményes támadó- és rohamvállal­kozást hajtottunk végre és sikeresen vertük vissza az ellenség szórványos támadásait. A Lappföldön és a mur­­manszki arcvonalon meghiúsultak a bolsevisták ismételt támadásai és sú­lyos veszteségeket okoztunk a táma­dóknak. Északafrikában az erős viharok miatt csupán felderítő tevékenység folyt. A Földközi-tenger keleti részén német búvárhajó elsüllyesztett egy szállítóhajót. Tengeralattjáróink Északamerika keleti partjainál elsüllyesztettek 6 ke­reskedelmi hajót, összesen 33.000 ton­na űrtartalommal és megrongáltak egy nagy szállítóhajót. A német légihaderő tovább folytatta támadásait Nagybritannia ellen. Az április 30-ra virradó éjszaka harci re­pülőgépeink támadást intéztek Nor­wich városa ellen. A város központjá­ban és ipari berendezéseiben nagy ki­terjedésű tüzeket és robbanásokat fi­gyeltek meg. Ellenséges repülőgépek támadást intéztek Páris külvárosa el­len. A ledobott bombák nagyobb ká­rokat okoztak lakóházakban és áldo­zatokat követeltek a lakosság köréből. Egy támadó bombázót Északnémetor­­szág fölött lelőttünk. (MTI) Berlinből jelentik (DNB). Amint a véderő főparancsnoksága közli, a Je­ges-tenger partjai fölött a német vadá­szok az eddig beérkezett jelentések szerint 7 bolsevista vadászgépet lőttek le. Egy további szovjet vadászgép a német légvédelmi tüzérségnek esett áldozatul.

Next