Kárpáti Hiradó, 1942. június (19. évfolyam, 123-145. szám)
1942-06-02 / 123. szám
MAGYARORSZÁG A HŐSÖK HAZÁJA „Nem érdemli meg a szabadságot az a nép, amely nem emel fegyvert annak védelmére“ — mondotta Mussolini akkor, amikor Csehország elvesztette függetlenségét. Előbb-utóbb eltűnik a történelem süllyesztőjében annak a nemzetnek az önállósága, amely csak anyagi jólétért küzd magasabb eszmények és nemzeti erények nélkül, amely népnek a hősiessége csak orvtámadásokban nyilvánul meg. Mi azonban büszkén állíthatjuk, hogy a hős nemzetek sorába tartozunk. Nem múlt el évszázad úgy, hogy kardunkat pihentettük volna. A harcban, vitézségben úgyszólván örömünk telt. Ezért természetes, hogy számtalan követésreméltó hőst adtunk a világnak. Méltán mondja Victor Huga, a nagy francia író: „Magyarország a hősök hazája. E nemzet a hősiesség megtestesülése.“ Lássuk most, hogy megérdemeljük-e ezt a kitüntetést?! Ezer esztendeig áztatták apáink drága vérükkel a Kárpátok koszorújával övezett ősi földet, hogy biztosítsák Európa egyensúlyát a különböző uralmi törekvések ütközőpontjában. Évszázadokon át voltunk a nyugati kereszténység és Európa védőbástyája. A magyarság javarésze ugyan elpusztult a tatárok elleni harcokban, országunkat teljesen feldúlták, de mégis megtorpantak itt a tatárok. A miénkhez hasonló sors érte volna Nyugatot is, ha a tatárok nem ütköztek volna nálunk hatalmas ellenállásba. A tatár kán szövetséget ajánlott, fel a magyarságnak s ha ezt apáink elfogadták volna, országunkat a tatárok megkímélték volna, őseink azonban nem akarták hűtlenül cserben hagyni Európát. Hunyadi Jánosnak a törökök ellen kivívott döntő nádorfehérvári győzelme egész Európa figyelmét a magyarságra irányította. A déli harangszó azóta a magyar hősiességet hirdeti a világnak. Hunyadi Mátyás, az első európai állandó hadsereg megszervezője, hadműveleteivel bámulatba ejtette a szakértőket. A törökök elleni dicsőséges hadjáratok temesvári, drégelyi, kőszegi egri, szigetvári hőseiről a külföld is elismerően nyilatkozott. Zrínyi Miklós példáján a német ifjak lelkesedve tanulják, hogyan kell a hazáért élni és ha kell, hősiesen meghalni. „Teli a világ a mi vitézségünkkel — írja Zrínyi Miklós — és Európának egy szeglete sincs, aki a mi eleinkről becsülettel ne szólna!“ A Rákóczi-féle szabadságharc kuruc vezéreitől nemcsak a labancok, hanem még a Bécsből menekülő királyi udvar, Ausztria, és Morvaország lakossága is remegett. Csak az ország anyagi kimerülése és a pestis hihetetlen arányú pusztítása bomlasztotta szét Rákóczi hadseregét. A későbbi korból világszerte ismerik Hadik András haditettét, amikor két ellenséges hadsereg között átment és megsarcolta a büszke Berlint. A bajor örökösödési háborúban a Bécsbe küldött jelentés szerint Alvinczy József ezredes ,, . . . hat die Attaque auf gut Hungarisch gemacht...“, vagyis a támadást derekasan, magyar módra hajtotta végre. Ez a néhány szó többet mond, mint bármily hosszú dicséret. A magyar huszárok hősiességét hirdeti a német nyelv „Husarenstück“ kifejezése is, amelynek magyar jelentése: huszáros hőstett. Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy magyar huszártisztekre bízták az első porosz és francia huszárezredek megszervezését, sőt ezek kezdetben nagyobbrészt magyar huszárokból állottak. Az U. S. A. polgárháborújában résztvett zágonyi magyar huszárőrnagy springfieldi halálrohamának képe a washingtoni Fehér Ház egyik büszkesége. Vagy ki ne ismerné Nádasdy, Simonyi óbester nevét?! Ki nem hajlott volna a 48-as szabadságharc híres tábornokairól, Görgeyről, Klapkáról vagy Branyiszkó, Isaszeg, Vác, Komárom, Piski, Buda hőseinek halált megvető bátorságáról?! Az első világháború „vörös ördögöknek“ nevezett huszárai elöl hanyatt-homlok menekültek az orosz katonák. A legmélyebb csodálat hangján nyilatkozunk Kormányzó Urunk cattarói és különösen otrantói hőstettéről, amikor a tengerzár áttörésével csaknem a lehetetlenre vállalkozott, miközben még vérében fetrengve is a parancsnoki hídon maradt, győzelemre irányította hajóhadát és így elévülhetetlen dicsőséget szerzett lobogónknak. A magyar hősiesség ma is élő valóság. Gondoljunk az 1939. évi munkácsi betörésre, amikor néhány lelkes magyar ifjú pisztollyal rohanja meg és kényszeríti visszavonulásra a cseh harckocsikat. Hálával és csodálattal tekintünk azokra a hathetes újoncokra, akik derékig érő hóban meneteltek s kerékpároztak Kárpátaljánaz ősi határok felé és hallatlan erőfeszítések után bámulatosan rövid idő alatt tűzték ki a Kárpátok háborította bérceire a magyar lobogót. Idézzük emlékezetünkbe továbbá honvédeink délvidéki, és oroszországi dicsőséges harcait! De nemcsak mi, hanem a külföld is elismeri a magyar hősiességet. , A külföld híres tudósai, írói, költői és államférfiai is elismerik, hogy Magyarország évszázadokon át védte a művelt világ biztonságát és ezért a világ adósa Magyarországnak. Bachwell amerikai politikai író szerint magyar zászlónak kell lengenie az Adria partjától a Fekete-tengerig. Külföldi történettudósok is elismerik, hogy Magyarországnak, Angliának és Franciaországnak Mátyás király idejében négymillió lakosa volt, a török harcok után azonban a magyarok száma 21 ,2 millióra apadt, most pedig az egész világon alig 14 millió magyar van,"holott Anglia és Franciaország lakossága csak Európában 40-45 millióra duzzadt. Hováett a hiányzó 30 millió magyar? Elvérzett Európáért! Ha apáink nem ontották volna vérüket, akkor már a Kárpátokon is túl ömlöttünk volna és ma is a nagy hatalmak közé tartoznánk, mint a középkorban. Ha őseink nem védték volna a nyugati kereszténységet, akkor ma Európa lakossága nem keresztény, hanem mohamedán vallási lenne. Nem fukarkodott a dicséretekben Napóleon sem, aki többek között egyszer azt állította, hogy 10.000 magyar huszárral az egész világot meghódítaná. Elismeréssel, sőt bizonyos csodálattal nyilatkozik a magyar hősiességről Dante, a nagy olasz költő, Victor Hugo, a legnagyobb francia költők egyike, Heine, a kiváló német költő, Carducci olasz költő, Ibsen, a világhírű svéd író, Bismarck, a múltban a legnagyobb német államférfi. Mackensen és Hindenburg német tábornagyok szerint a magyar katonáik a Kitüntették a Vaskereszttel az érsekújvári zászlóalj parancsnokát és a legénység 150 tagját Budapestről jelentik (MTI). Katonai körökben megállapítják, hogy a carkovi csata befejezésével az arcvonalnak ezen a részén igen kedvező helyzet alakult ki. A hatalmas eredmény, amelyről a német hadijelentés is beszámol, érezteti a német nyereség nagy arányait. A charkov körüli csatában élénk része volt a magyar csapatoknak és az érsekújvári zászlóalj parancsnokát, Abt Ottó vezérőrnagyot a német birodalom vezére és kancellára a német I. osztályú Vaskereszttel tüntette ki. A Vaskeresztet ünnepség keretében adták át a vezérőrnagynak. A charkovi csatában résztvett legénység közül százötvenet tüntettek ki a német másodosztályú Vaskereszttel. Az egyik zászlóaljnyi erővel végrehajtott szovjet támadás már a magyar tüzérségi tűzben összeomlott. A másik támadás során az ellenség 25 harckocsival próbálta meg a gyalogsági roham előkészítését. Elhárító fegyvereink azonban szétverték az ellenséges roham előkészítését és további előretörésre aztán nem került sor. Légvédelmi tüzérségünknek sikerült három ellenséges gépet lelőni. A vasárnapi német hadi jelentés sikerrel emlékezik meg azokról a tisztító hadműveletekről, amelyeket a magyar csapatok végeztek. ELÉRTE TETŐFOKÁT AZ ÉSZAKAFRIKA! HARC Öt nap alatt Líbia fölött 86 repülőgépet vesztett a brit légierő — Több mint 2.000 fogoly, 350 harckocsi és 53 leves került a tengelycsapatok kezére — Megtorlásul Kölnért a német repülők Canterbury angol érseki székhelyt bombáztak Májusban 170 hajót, 924.000 tonnát vesztett az angol-amerikai tengerészet Rómából jelentik (Stefani-iroda). Éiszakafrikából érkezett hírek arra mutatnak, hogy a Cirenaicában folyó harc elérte tetőfokát. A harcban most már a német és olasz haderő elit egységeit is bevetették. A csapatok Nehring tábornok vezetése alatt állanak. (MTI) Rómából jelentik (Stefani-iroda): Marmarkcában meghiúsítottuk az ellenség ellentámadását. Az „Artie“ páncéloshadosztály súlyos veszteségeket okozott a támadóknak. Csapatainknak sikerült 57 páncélost zsákmányolniok. Az olasz és német légihaderő élénk tevékenységet fejtett ki. A német vadászok légiharcokban 33 ellenséges repülőgépet lőttek le. A légvédelmi tüzérség pedig négy brit repülőgépet semmisített meg. Az ellenség május 26-tól 31-ig Líbia fölött 86 repülőgépet vesztett. Ezenkívül több tucat repülőgépet a földön pusztítottunk el. Málta-szigeten találatokat értünk el katonai célpontokban. A brit légihaderő a hétfőre virradó éjszaka jelentékeny erőkkel újabb támadást intézett Messina ellen. A ta s reménytelen helyzetben is kitartottak. A jelenlegi világégés magyar katonáiról is a legnagyobb elismeréssel és csodálattal nyilatkoznak a német és az olasz hadijelentések. Tehát a honfoglalás nyilazó és könnyű lovakon száguldó harcosaitól a mostani szörnyű világégés golyószórót, harckocsit, légelhárító ágyút, repülőgépet kezelő honvédjéig nem történt változás a magyar katona lelkületében és harckészségében. A magyar honvéd most is harcratermett, kitartó, megbízható, vakmerő, megkísérli a lehetetlent is, kötelességét hűen teljesíti, a haza becsüétét megvédi és jövőjét biztosítja, még ha belehal is. Köztünk is lehetnek hősök, hiszen az embert nem a bölcsőben ringatják hőssé. Hunyadi, Dobó, Dugovits, Zrínyi, Hadik, Görgey, Horthy sem születtek hősnek, hanem csak embernek. Hősökké tesz bennünket a szikla szilárd hit, az eszmények követésére irányuló nevelés és a férfias akaratért. Az izzó hazaszeretet tesz bennünket képessé arra, hogy ne habozzunk Valóra váltani! Zrínyi Miklós szavait: „A hazáért... ne szánd fáradságodat, ne szánd véredet, ne szánd életedet!“ Annak pedig, aki engedi, hogy oldott kéve gyanánt széthulljunk s aki gyáván megfutamodik, Petőfi szavaival ezt üzenjük:' , „Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halmi nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete.“ Csatára hív a haza, ragadjuk meg tehát a kifent acélt! A ürük dicső hagyományaihoz híven becsülettel és elszántan harcolunk és fogunk harcolni, ezért az újjárendezés során méltán számítunk hálára. Megérdemeljük a szabadságot, mert fegyverrel védjük azt. Bennünk mindig megbízhatnak, reánk mindig szüksége lesz az új Európának, nélkülünk sok lényegbevágó kérdést lehetetlen kielégítően és hoszszú időre szóló módon megoldani. Éppen ezért rendületlenül ragaszkodunk jogainkihoz s ha valaki azokat meg akarja csorbítani, akkor annak a hősi halál elszántságával kiáltjuk oda. ..Ne bántsd a magyart!“ DR. ÚJHELYI MIHÁLY