Kárpáti Hiradó, 1943. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-01 / 1. szám
ORSZÁGOS GYŰJTÉS HONVÉD-CSALÁDOKÉRT Kormányzó Urunk hitvesének felhívása a magyar társadalomhoz taroto idoZat éS 3 kötöSéS jogán híVOK 7 Minden igaz magyart újabb áldo-Negyedik esztendején jár a világszerte tol(x)ló háború s hazánk immár második éve fegyverrásztvevője, szenvedője, a rövnden megpróbáltatás ellenére is a nemzet örölvalóságában hívő harcos, a népek sorsát eldöntő küzdelencek. A hábor amelyet az Úristen akaratáér egy ideig polgári nyugalomban szemlélhetni, immár a mi életünkben is viharzik, kérlelhetetlenül szedi alázatait azoközül, akik nekünk a legdrágábbak Sok anya, velem együtt tudja, milyen gyos az a kereszt, amelyet hordozunk, meglátogatott bennlünké a Mindenha s mi mindnyájan egyek vagyunk a vadalomban, mi érezzük ígyobban, mi magyarnak lenni, ezért most, akkor arról van szó, hogy meggyógyítsuk a háború sebei kőül azokat, amyeket emberi erővel meg lehet gyógyítani, jogunk van kém, sőt kérnünk kell! Meg szeretnénk érinteni a szíveket, egyenkint szembe teretnénk nézi mindenkivel s hozzáintézni a kérdést: „Felelj! !megtetted-e e is a köteleségedet a hazáért, enyhítetted-e azoknak a bánatát és gondját, akik hozzátartzójukat, atyjukat, fiaikat, testvéreiket, családjuk támaszát , reménységét, vagy pedig egyetlen kenyérkeresőjüket veszítették el a becsült mezején? Leetted-e a gondot azoknak a válláról, akiknek családjuk mosts odakünn harcinak a mi biztonságunkért és életünkért?” Válaszolji Mivillé a kérésre mindenki, becsülete és lelkiismerete szerint. Ne szavakkal, ne anguttérzés hangoztatásával, hanem némán: cselekedetekkel. Amikor ezév augustusiban azzal a kéréssel fordultam a társadalomhoz, hogy adjon mindenki .hűsége szerint téli holmit messze orosz földön harcoló véreink részére kő szavam meghallgatásra talált. Most még többet, még bensőségesebben ért: a hadbavonultak családjaiknak, az emberfeletti áldozattal harcolók itt lemaradottainak. Január 17-től február 7-ig országszerte, minden eddiginél nagyobb arányú gyűjtést rendezünk a harctéren levők itthonmaradottainak támogatására. Ezúttal pénzt kérünk: a tehetősektől ezreket és százakat, a szegényebbektől filléreket, de mindenkitől kérünk. Sok könnyet akarunk letörölni, a gondok áradatát feltartóztatni, tehát anyagi erőink határáig kérjük a társadalom támogatását. Gondoljunk arra, hogy a magyar haza ezer és ezer családja némán és zokszó nélkül soványabb kenyérrel, aggodalommal és önmegtagadással áldoz naponkint a magyar igazságnak, mert hozzátartozója mindnyájunk fennmaradásáért harcol, vagy szolgál. Gondoljunk katonáinkra, akiknek fegyvereit megacélozza, bátorságát és hősiességét fokozza az a tudat, hogy itthon mindenki részt vállal családjának gondjaiból. A létünkért és népünk igazságáért folyó harctól függ minden. Az állam ezért minden fillért a háborúra áldoz és a lehetőség határain belül gondoskodik a harctéren levők itthonmaradékáról. De ez még nem elég! Szükséges hogy maga a társadalom vegyen részt az áldozatban, kell, hogy az áldozatot egyenlően osszuk meg s ennek az emberi harcnak egyetlen eredményes fegyvere van: a jó szívvel adott fillérek és pengők tömege. Ez a gyűjtés több mint jótékonykodás, több mint emberi együttérzés megmutatása. Most látjuk majd, mennyire szereti népünk minden rétege, lakosságunk minden egyes része családját és azt a nagy közösséget, amelynek tagjai vagyunk s amellyel együtt élünk vagy pusztulunk ebben az országban. Adjatok! Avassa a magyar társadalom ezt az alkalmat nemzeti áldozatkészségünk legszebb ünnepévé! Adjatok, hogy a legtöbbet áldozók hozzátartozóit, gyermekeit minél erősebben és melegebben ölelje át az örök Hungária istápoló karja! Adjatok, hogy az elkövetkező nemzedékek áldással emlékezzenek a ma élőkre, akik a szeretet és a jóság erőit is mozgósítani tudták! ’.diátok azért a Magy ~*TM*iynftkel kivételéért imádkozunk! Valaki joggal '&yidhatr.., htgy most I még talán koraiból kérém, hogy , I milyen viszonyok? 'rent az újjáépi- I tés munkája 1 tír Kárpátalján. I Valóban, a kér. :sésénél erősen I ügyelnünk kell y alottsá-I gainkra való teknofélia ki-I sugárzása ne légy* éltet életünk I ártalmára, hane*f el. termé. I szetjogi vonatkozása t.i ..tetlenül I becsületes és a lehetőséeket mérle- I gelő szándék legyen, amely meghúzza I a kárpátaljai nép cselekjsének irány. I vonatát a háború után következendő I időkre is. I Mindenekelőtt tudnui kell azt, hogy napjainkban a törtaelem hatalmas léptekkel halad elő és ezekben a Prró esztendőkben orszkokkal, nemlétekkel, gazdasági rendjerek pusztu- Latával egy olyan korlak múlt ki: ‘ erkölcsi, tágnézete/és amu törv'-'veivfel, tem.'szet^mn*nej lés okod a nyomónk talmi béreuv’ , ezls döntötte az emberi pompája alatt a ’ 4 gyaként rejtőztek'nehogy rjvaemeisítsék év- századok, évezredek bigyomásait, s hogy az eméri lét méséges érin -tést sekélyes vásári pornénak tüntessék fel és amikor már sikert volna uralni a tömeget, nagy döbbettel láthattuk volna, hogy kiből is letk a világ urai. Rutén népünk politik iskoláját az elmúlt húsz esztendő ott maga az élet és a sok viszontaság teremtette meg és ebben az iskoláin megtanulta fölismerni azokat a szempontokat, amelyek hatalmi fénylőként jelentkeztek élete körében. Ez a különös alapot a rutétiséget — úgy úgymondjam — kivetette nyugalmi állapotából és bizonyos tekintetűeejlődését hát. váitatta, némi vonatozásban népi értékeinek elhanyagolást, sőt elpazarlását vonta maga után; a nekihevült és sokszor túlzásba vit politikai exkavátor, amely mindig krint valamiben, de sohasem sikerült vele azt a célt elérnie, hogy a rutén nép számára a boldogulás és a fejlődés előfeltételeit teremtse meg erkölcsi, gazdasági és népi igényeinek megfelelően. A komolyan gondolkozó emberek szinte látnoki erővel ostorozták a rutén nép agyonpolitizálóit, mert tudták jól, hogy a hazugság, fondorlat, cseh ámítás, guruló pénz, pánszláv kokárda és egyéb hangzatosságok csak arra alkalmasak, hogy a nép lelkében végzetes zűrzavart idézzenek elő, józan gondolkodását a súlypont alá süllyeszszék le. Nem túlozunk, amikor a történelem ítélőszéke előtt azt merjük mondani, hogy visszatérésünk a magyar hazába az ololsó pillanatban történt, amikor a romlás végveszélyéből egy len. "dúreiv kimenekülhettünk. Eltűntek a fizikai kotrógépek és a prágai boszorkánykonyhából dirigált zene-béna megfutamodott a honvédek géppuskái elől. Nemcsak a föld, nemcsak a Vihorlát bércei, nemcsak a kolóniák szabadultak fel, hanem a rutén nép lelke és főképpen a lelke, amely a sok gyötrelem és kísértés után megpihenhetett a család és az otthon csöndes tűzhelyénél. A felszabadulás után népünk további sorsa komoly munkát adott a megnagyobbodott ország vezető embereinek. Nem lehetett ugyanis figyelmen kívül hagyni a húszéves cseh impériusti okozta változásokat, amelyek Kárpátalja struktúráját érintették és számba kellett venni azokat az erőviszonyokat is, amelyek műveltségi, szociális, gazdasági és közigazgatási szempontból az újjáépítésben előfeltételként jelentkeztek. Nagy volt a feladat, nagy volt a felelősség és az elszántság és minderre éppen akkor került a sor, amikor a magyar nép egy kemény lépéssel területi integritásának visszaállításáért Európa vezető nemzeteihez fordult. Már ebben az időben éreztük mindnyájan, hogy sok más, a páriskörnyéki békék okozta rendezetlen kérdés megoldása vár elintézésre a nagyhatalmak között, de a fejleményekből kitudakolhattuk, hogy oly nagy és a világot betöltő átrendeződés válik szükségessé, melynek nyomában a régi, kizsákmányoló rendszer eltüntetését és új, szociális, közösségi gondolattól áthatott és népi ideálokkal megerősített gazdaságrend kiépítését követelték Európa fiatal nemzetei. A most dúló háború tulajdonképpen ennek a tervezetnek merő visszautasításából tört ki és mindnyájunk jobb jövőjéért és a békés munka biztonságáért folyik a teljes győzelemig. Milyen is lesz tehát Kárpátalja a jövőben? A háborús cél kettősége: a szebb jövő és a békés munka biztonsága egy egészen új világot teremt előttünk és mibennünk azzal a kapcsolattal, amellyel igazi keresztény együttérzés, közösségi szellem, gazdasági megerősödés és kulturális fejlődés előfeltételeit létrehozzuk és megalapozzuk. Mert nem lesz szükségtelen egy darab kő sem, egy darab fa sem, a nagy termelésben, a két kéz munkája éppen olyan dicsőséges Istennek és embernek, mint a legnagyobb szellemi alkotás és megérdemli mindkettő, hogy a nemzet közmegbecsülése a megérdemelt előnyökben részesítse, jövőnk éppen ezért lesz szebb és jobb; az igazság a munka fogalmából sarjad ki és ez a tény felelősséget is jelent számunkra, mert a cselekedetekért nem egyenként, hanem együttesen felelni fogunk, ha pedig ezt tenni vonakodunk, a hely ezen a földön nem illet meg bennünket és távoznunk kell. Kárpátalja gazdasági felvirágozása a jövőben több, mint bizonyosság. Szerencsés völgyvonulataink a Magyar Alföld zónáiba torkollanak s a természetes adottságok egy igen magas kultúra kiépítésére alkalmasak. Táji változatosságaink, kincseink és vízierőink korlátlan lehetőséget nyújtanak gazdasági javaink kihasználására és tervszerű kiaknázására Minden hely, amerre járunk, titkokat rejteget magában s hogy ezeket felfedezhessük, nemcsak vállalkozókat, gyárosokat, bányászokat, mérnököket kell hívnunk, hanem a nemzet egyetemét is,luja segítségünkre ! ■ arc :s Újesztendő Kárpátalján írta: Dr. Boksay Gyula Angol repülőerődök sorozatos támadási kísérlete Franciország ellen A németek visszaverték a támadásokat és nyolc gépet lelőttek Berlinből jelentik. A Német Távirati Iroda értesülése szerint december 30-án a déli órákban több angol repülőerődből álló kötelék repült át a francia nyugati partra. A német vadászok a riasztás után azonnal harcra kényszerítették az angol bombázókat és közülük négyet lelőttek. Az angol kötelék, amelyet a német légvédelem megakadályozott a célzott bombavetésben, megfordult és eltűnt észak felé. Kis idő múlva ismét angol bombázók közeledtek a francia partok felé. A légvédelmi tüzérség és a vadászok szétkergették ezt a köteléket is anélkül, hogy bombákat dobhattak volna le. A vadászok három többmotoros harcirepülőgépet lőttek le, úgyhogy az angolok teljesen hatástalan támadásaik során hét négymotoros repülőerődöt vesztettek. A nyolcadik repülőgépet a német harcirepülők Brest fölött lőtték le. (MTI) Ára 12 fillér