Kárpáti Hiradó, 1943. április (20. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-01 / 73. szám

Csütörtök, 1943. IV/1. KÁRPÁTI HÍRADÓ A washingtoni tárgyalásokat Londonban folytatják Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet­ Unió között is rövidesen letárgyalják a háború utáni kérdéseket London­ból jelentik (Budapesti Tu­dósító). Londoni politikai körökben hangoztatják, hogy Eden washing­toni tárgyalásai az angolszász állam­férfiak eszmecseréjének csupán kezde­tét jelentik. A megbeszéléseket Lon­don­ban folytatják. Hír van arról, hogy Eden külügymi­niszter meghívta Londonba Hull ál­lamtitkárt. Amennyiben Hull nem hagy­hatja el az Egyesült Államokat, Sum­ner Welles államtitkár látogatna el Angliába. Szó van Welles látogatásáról is, aki Angliában igen népszerű. Londoni politikai körökben rámutat­nak arra, hogy Eden washingtoni tár­gyalásai a legutóbbi napokban új színt kapott az ott időző kínai államférfiakkal folytatott megbeszélések következté­ben. A Times washingtoni levelezője kü­lönös súlyt fektet annak a megállapítá­sára, hogy az angol—amerikai eszme­csere még tovább kimélyítette a két bi­rodalom közötti egyetértést. * Amszterdamból jelentik (DNB): Az angol hírszolgálat szerint Roose­velt az Edennel folytatott tárgya­lásairól szólva, kijelentette, elvárja, hogy a konferenciák a Szovjet­ Unió kormányával is folytathatók lesznek. Az Egyesült Államok kormánya április végére a szovjet kormányt az élelme­zési kérdésekben megtartandó értekez­letre hívta meg. (MTI) * Washingtonból jelentik (Budapesti Tudósító). R­o­o­s­e­v­e­l­t elnök a ked­di sajtóértekezlet során megerősítette azt a­­hírt, hogy a közeljövőben az Egyesült Államok és a Szovjet­ Unió között értekezletet tartanak a háború­utáni problémák megvitatására. Remé­li, hogy személyesen tárgyalhat majd Sztálinnal. Roosevelt hangsúlyozta, hogy a washingtoni megbeszélésekről állan­dóan tájékoztatták az összes szövetsé­ges kormányokat és hogy az egyesült nemzetek közötti egyetértés majdnem teljes. Az új miniszterek hivatalukban Bornemisza Géza és dr. Zsindely Ferenc átvették minisztériumuk vezetését Budapestről jelentik (MTI). Bor­nemisza Géza iparügyi miniszter szerdán délelőtt átvette minisztériu­mának vezetését. A tisztviselői kar nevében Kádas Károly államtit­kár köszöntötte Bornemisza mi­nisztert. Az üdvözlésért Bornemisza Géza iparügyi miniszter meleg szavakkal mondott köszönetet. — Azt kérem tőletek — mon­dotta többi között —, hogy a magyar kötelességteljesítés parancsszavára hallgatva, támogassatok munkám­ban és legyetek meggyőződve, hogy együttes munkánkkal nagy szolgá­latokat tehetünk a nemzetnek. Az új iparügyi miniszter ezután sorra üdvözölte munkatársait, majd fogadta a minisztérium szakosz­tályvezetőit. * Dr. Zsindely Ferenc kereske­delem- és­ közlekedésügyi miniszter is átvette szerdán hivatalát. A mi­nisztérium tisztviselői és a hozzá­tartozó üzemek és intézmények ve­zetői igen nagy számban gyűltek össze ebből az alkalomból a minisz­térium nagy tanácstermében és ne­vükben Á­­­g­y­a Pál államtitkár kö­szöntötte az új minisztert. Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter meleg szavakkal mondott köszönetet az üdvözlésért. — Teljesen átérzem az üdvözlő­szavak jelentőségét — mondotta a miniszter. — Tudom, mit jelent ne­héz időkben egy minisztérium ve­zetése. Háborúban vagyunk, amely­ben jelentős csapatoknak tekintem azokat a tisztviselőket, akik a ke­reskedelem- és közlekedésügyi mi­nisztériumot­ vezetik. Megvan ben­nem a jószándék, az odaadás a szol­gálathoz és remélem, közös mun­kánknak meglesz a gyümölcse. A miniszter szavait az egybe­gyűltek lelkes éljenzéssel fogadták. Pénzbüntetésre ítélték az orvost, aki tettlegességre vetemedett a lelkésszel szemben Dr. Göbölyös János 48 éves volt halasdi körorvost, aki most az egyik zalamegyei községben lakik, hi­vatalos hatalommal való visszaélés vétségével vádolta meg Vörö­s Kál­mán ungvári református lelkész azért, mert dr. Göbölyös 1942 február 7-én Uzsok községben közhivatalnoknak tekintendő minőségében őt két ízben arcul ütötte. A vádirat szerint dr. Göbölyös az időben a kiütéses tífuszjárvány miatt egészségügyi zár alá vett Uzsok köz­ségben az engedély nélkül ott tartóz­kodó személyeket ellenőrizte. Február 7-én a községben hatósági engedély nélkül megjelent Vörös Kálmán lel­készt a csendőrségre kísértette és ott inzultálta. A vádbeli időpontban Vörös Kál­mán Csatlós János segédlelkész és Z­e­­­e­n­k­a Etel tanárnő társaságában fordult meg Uzsokon. Dr. Göbölyös, amikor az idegeneket igazoltatni kí­vánta, így szólt a csendőrökhöz: — Igazoltassa ezeket a pasasokat. Vörös Kálmán, aki sértőnek találta ezt a lealacsonyító kifejezést, vissza­utasította azt. Ezt követően történt, hogy dr. Göbölyös tettleg bántalmaz­ta a lelkészt. Dr. Göbölyös már a vizsgálat folya­mán beismerte tettét és azzal védeke­zett,­ hogy a ,,pasas“ kifejezés rendes szavajárása, azt nem sértő szándékkal használta. Szerinte az incidens azért keletkezett, mert a sértett és társasága kinevették intézkedését és viselkedé­sükkel erősen indulatba hozták. A bíróság beigazolva látta a vádlott bűnösségét s az enyhítő körülmények figyelembevételével 400 pengő pénz­­büntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. TERMÉNYEIT TŰZKÁR ELLEN Átalány biztosítás keretében biztosíthatja legolcsóbban ! CSAPI MOZAIK Ahol minden ideiglenes — Se nem falu, se nem város Kettősvágányú vasútvonalat kell Csap és Bátyú között építeni — Aki várni tud Csapon, nem bosszankodik Csap mindig az ország legfonto­sabb vasúti gócai közé tartozott. Fejlődésére ez a körülmény nyomta rá bélyegét A hatalmas állomás mögött a tájékozatlan idegen­for­galmas kisvárost keres. Helyette furcsa települést talál. Jellegét leg­hívebben a főutcája fejezi ki. Falu­nak város, városnak falu. Hiányzik belőle a falusi házak harmonikus egyöntetűsége. A kisvárost akarta utánozni nem túlságos sikerrel. A századeleji építkezési konjunktúrá­nak nyomait mutatja néhány sze­cessziós ház, a stílustalanság és az ízléstelenség már művészetté foko­zott torzképei. A fölfelé törést akar­ják jellemezni a tornyocskák és ci­rádák rajtuk, az életstagnálást jel­zik elhanyagoltságukkal, piszkok­kal és hulló vakolatukkal. Különös keleteurópai, vegyes te­lepülés. Az ukrán mezővárosokra hasonlít a legjobban. Az őstermelő lakosság mellett a község legjelen­tősebb része a vasutasokból kerül ki. Csak egy részük gyökerezett meg Csapon, a többiek éppen úgy, mint a Csapon megforduló utasok, csak afféle átszállóhelynek tekin­tik. Ez az ideiglenesség tükröződik vissza legjobban Csap arculatán. A pályaudvar környékén sebtében emelt kis épületek az átutazó kisebb igényű közönség szükségleteit akar­nák kielégíteni. Ezen a részen tö­mörült a kereskedők legnagyobb része. Az átállítás eredményességét mutatja, hogy már elég sok magyar névvel találkozunk a cégtáblákon. Zsidók azért akadnak itt is fölös számmal. * Aki Ungvárra utazik, különösen kelet vagy dél felől, kénytelen kö­zelebbi ismeretségbe kerülni Csap­pal. Amikor a menetrenden még nem voltak érezhetők a háborús vi­szonyok és rengeteg vonat volt, Csap arról volt nevezetes mindenki előtt, hogy várótermeiben legalább egy órát el kellett töltenie. Akarva, akaratlanul, itt mindenkinek töltenie kell az időt. Újabban csak a várako­zási idő növekedett, meg a váróter­mek átható, kellemetlen szaga, de a­­ környezet elhanyagoltsága annál kevésbbé változott. A Csapon a csehek sem építkeztek. A megszállás alatt is igen fontos forgalmi gócpont volt. Túl közel a magyar határhoz, nem keltette föl a csehekben az otthonosság és­ biz­tonság érzését. Nem akartak letele­pedni a magyar ágyúk hatókörében, ezért Csap fölött megállott az idő. Benesék számítottak rá, hogy akármilyen részleges revízió jön közbe, Csap föltétlenül beleesik. Ezért kezdték a Huszt- Ungvár kö­zötti Munkácson áthaladó vasút­vonal építését erőszakolni, amikor a magyar revíziós esélyek növeke­dését észrevették. A tervből csak a Munkács köze­lében húzódó vasúti töltés vált va­lóra, Csap azonban még fontosabb forgalmi csomópont lett. A pálya­udvara észrevehetőig rendkívül szűknek bizonyult és vágányai tele vannak tehervonatokkal. Sokszor csaknem egy időpontban futnak be a vonatok minden oldalról a pálya­udvarra s csak a legnagyobb csoda, hogy a nagy tolongásnak nincsenek halálos áldozatai. A baj békeidőben, ha Galicia felé megindul a polgári és áruforgalom, valószínűleg még inkább fokozódni fog. Nagy szükség volna itt rá, hogy az állomásépüle­tet a vágányokkal vasúti aluljárók­kal kössék össze. De a csapi várakozással még nem ér véget a gyanútlan utas megpró­báltatása. Ha végre a vonat elindul, Eszeny kitérőjében legtöbbször jó darabig várakozik, mert ellenkező irányból néha két-három vonatot is be kell várnia. Csapon néha emiatt az Árpád sínautóbusz 15—20 percig is várakozik. Mindez a nehézség könnyen áthidalható volna, ha a MÁV a rendkívül túlterhelt Bátyú és Csap közötti 16 kilométeres va­sútvonalszakaszt kettősvágányúvá építené ki. Rengeteg forgalmi ne­hézségnek és főleg a vonatok késé­sének lehetne ezzel elejét venni. A Csapra mindenképpen nagy jövő vár. Ezt talán a csapiak érzik leg­­kevésbbé és azért semmit sem csi­nálnak, hogy a falu képét valamivel vigasztalóbbá varázsolják. Csak a tócsákat, meg a portengert kellene az útról, meg a rengeteg szennyet az udvarokról eltűntetni, a házak homlokzatát rendbehozni s nem riadna el senki sem annyira attól a látványtól és kellemetlen érzéstől, ami Csapon meglepi. Az elhanya­goltság kiáltó kontrasztjaként a po­ros utcákon vagy a járdacsonkokon valóságos divatbemutatónak va­gyunk tanúi. * A pályaudvar környékén föltű­nően kifestett és föltűnően visel­kedő hölgyek rajzanak, várakozó katonák unalmát elűzendő. A vasút környéke a társadalmi élet góc­pontja. itt van a falusi korzó a fur­csa járdákon. A csapi járda külön nevezetesség. Tíz méteren keresztül kitűnő széles betonjárdán haladsz és azután minden átmenet nélkül ha­talmas pocsolyába kell lépned. Azután elölről kezdődik az egész. Minta ez is a félbemaradt nagyot­­akarást jelképezné. Úgy látszik néha nekilendül valami, de azután nem futja a szuszból és megint abba­marad minden. Szombat délután sokan mennek a helyi moziba, amelyre oly büsz­kék a csapiak. Úgy érzik, ez az át­lag magyar falu fölé emeli Csap rangját. Talán Királyházán lehet még ennyi furcsa kuszáltságot és átmenetiséget találni. Vájjon magára talál-e és kivergődik groteszk fele­másságából? — NV — „ v­­• ...... ...... t K­IUIIIIWI Itt van a front Néhány száz méterrel a drótakadályon túl vonul a szovjet árokvonal 3

Next