Kárpáti Hiradó, 1943. július (20. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-01 / 145. szám
Közölik a fizetések, bérek és árak felemléséről szóló rendeleteket Csütörtök, 1943 VII/ XX. ,▼folyam, 145. szám HARC a protekionizmus és a korrupció ellen A konjunktúrák letöréséről, a feketepiac elleni hiról, a protekcionizmusról és a korodéról beszélt szegedi beszédében a 1ay Miklós miniszterelnök, amik ezeket a jelenségeket politikai kitélésként említette s egyben bejelentse az ellenük való kérlelhetetlen küzdmet. De arra is rámutatott a miniszternek, hogy ezek a jelenségek sokszongy alaptalan és a háborús viszonyok következtében előálló pszichózis követezményei is részben. Minden eröv idejét kell vennünk annak, hogy az óság belső és külső ellenségei megrentsék az országban a közbizalmat, a rőerkölcsiség és a közéleti tisztaság vására nemkívánatos fejlődést indítsm meg. " A háború sokat megtántorít, a könynyű haszon és a könyv kereseti lehetőség csábít, aki kiesni és gazdagodni akar, az nem igyon törődik vele, hogy a gazdagodás pozitív és reális alapokon nyugszik, vagyis arányban ál-e munkásságává hanem csak gyűjti a vagyont önmagáé. Ezeknek a jelenségeknek végre is kátokat kell szabni, ezért jelentette l a miniszterelnök, hogy ezeket a vagynokat sem ő, sem utódai nem fogjákváhagyni. Mert mindez csak elősegíi annak a háborús pszichózisnak a kifakulását, melyben a gyengébb jelemnek hajlandók elhinni, hogy csalásai, megvesztegetéssel és a törvénybe kerülésével lehet csak boldogulni, s ha a vagyon, akad hozzá becsület is, s nézzük tehát, hogymilyen eszközök és keressük meg a vagyont. Valójában ez nagy veszedelem, a sokszor óhatatlanul dolgozó ellenség, amely ellen küzdenünk kell. A harc e jelenségek ellen annál nehezebb, mert hiszen okait mélyen az emberi ösztönökben és gyarlóságokban kell keresnünk. A hábon az embert álarc nélkül a maga meztelenségében mutatja be. Ilyenkor hiába az elrettentő példa, hiábavaló volna még a terror is, a legszigorúbb tölények, hiába a legnagyobb ékesszólás, csak egy segíthet: a személyes példaalás. Ha hiszünk abban, hogy minket smmi emberi erő el nem pusztíthat, hinünk kell benne, hogy a személyes példa olyan naggyá teheti a nemzetet, melytől a számszerűtt nagy nemzetei is kénytelenek tanulni. Általános emberi gyöngeség, mindig hajlamosabbak vagunk arra, hogy a rossz hírt elhigyjük Sokszor intelligens emberek sem gondlkoznak rajta, vájjon milyen elégtéte az ő számukra, ha valakinek alaptalaul a becsületébe gázolhatnak, vagy mit érnek vele, ha kijelentésükkel isgyekeznek megrendíteni a közvéleméynek a vezetőkbe vetett hitét. De itt jön ennek a jelenségnek a másik oldla. Rendkívüli időkben rendkívüli aezetők felelőssége. Hiába áll az idők magaslatán az országos vezetés, ha a helyi vezetés eredményei, vagy elgondolásai nem állanak arányban az államvezetésben helyesnek tartott utakkal és célokkal. Hogy a káros közszelem jelenségeit legyőzzük, ahhoz tehát sem elég pusztán az, hogy negatív irányban mutatunk rá arra, mi a helytelen amit hogyan nem kell csinálnunk, hany magunknak kell megmutatnunk a pozitív munkamódszereket is. Hiába a tömegek korszakát éljük, talán soha anyira nem múlott minden a vezetők és vezetettek összhangján, mint ezekben az években. Márpedig az összhang megteremtése egyáltalán nem a szavakon múlik, hanem megint csak a személyes példa meggyőző erején. Különösen nálunk van ennek rendkívüli jelentősége, mert a magyar ember az objektív megismerésnek híve s éppen ezért csak kézzelfogható tárgyi bizonyítékoknak hisz. Márpedig, ha a meggazdagodási lehetőségek ellenmondanak a közéleti tisztaság elveinek, igen könnyen hajlandók vagyunk az Általánosításra. Ez viszont olyan emberi gyöngeség, amelynek hibájába bárki beleeshet. 1938-ban egészséges társadalomfejlődés körvonalai bontakoztak ki nálunk. Az ország pénzügyei is konszolidálódtak s már, úgy látszott, hogy egészen kivételes gazdasági biztonságot és általános jómódot sikerül kiépíteni, ezt a fejlődést hirtelen keresztülhúzta a háború. Ugyanekkor indult meg az egészséges szellemi erjedés és nemzeti megújhodás, amely nem valamiféle mozgalmaktól várta a magyar újjászületést, hanem éppen a magyar lelkek újjászületésétől. Úgy látszott ezekben az időkben, hogy a területi revízióval egyidejűleg végre társadalmunkban és főként középosztályunkban is megindult a Makkai Sándor által hirdetett „magunk revíziója”. A dolog természetéből következik, hogy a próbálkozás politikai vágányokra tévedt s így szükségszerűen el kellett sikkadnia, mert a háborús viszonyok nem voltak alkalmasak olyan diszkusszió kezdeményezésére, amelyek kihatásaikban egészen mást eredményeztek volna, mint amit kitervezőik, vagy elindítóik gondolták. Bármennyire is divat újabban azt mondani, hogy nem igaz az „inter arma silent musae” közmondás, még sincs igazuk e felületes apostoloknak. Mert a háború természetes következménye, hogy minden szellemi erőt a harc és a győzelem érdekében kell összpontosítani. Ilyenkor egyetlen nemzet, de főként kis nemzet nem engedheti meg magának a belső vitákat és meghasonlást. A gondolat tehát a lélek belső cenzúrája következtében van kötve elsősorban. Bármennyire érzi a maga igazát az, akiben egy gondolat megszületik, mérlegre kell tennie, vájjon pillanatnyilag nem ellenkező hatást érne el vele, mint normális körülmények között. Ez a gondolati fegyelmezettség, amelynek következménye a közéleti kritika elhalkulása, méginkább kihangsúlyozza a vezetők felelősségét és a kötelező példaadás szükségességét, mert hiszen a szívósan szétrágcsált közbizalmat és a társadalom felszabaduló alacsony ösztöneit visszaparancsolni csak erőszakkal lehet, az erőszak pedig a nemzet belső meghasonlásához, a nemzeti erők megosztásához vezethet. Ezért üdvözöljük örömmel, hogy a miniszterelnök harcot hirdet a korrupció és a protekcionizmus ellen s munkájához az egész magyar társadalmat hívja segítségül. Mert pillanatnyilag nem az a lényeges, hogy mekkora mértékben jelentkeznek közéletünkben ezek a jelenségek, hanem az, hogy destruáló és közbizalmat romboló hatásuk észrevehető, hiszen éppen azért kellett ellene harcot hirdetnie a miniszterelnöknek is. További helytállásunk teljesen attól függ, hogy mennyire tudják megőrizni államgépezetünk és nemzeti függetlenségünk alapját, a közbizalmat, amelynek természetes következményeként a kisember oltalmazót és támogatót lát az államban s közömbössé válik a külső, vagy belső destrukció minden kísérletezésével szemben. Ezeken dől el a jövő. Nagy Vilmos A hivatalos lap csütörtöki száma közli az árszínt rendezésére vonatkozó rendeleteket Autóbaleset érte ifj. Horthy Miklóst A küszöbön álló partraszállási kísérletek sehol sem hoznak meglepetést A háború legkeményebb része még csak most kezdődik . Harcok a levegőben és a tengereken Rómából jelentik (MTI). Babolini a Messaggeróban megállapítja, hogy az ellenség a közeljövőben megkísérli a partraszállást. Egy biztos, hogy a tengelyt sehol sem érheti meglepetés. Amint egy osztag partrateszi a lábát, nemcsak puszta védekezéssel találkozik, hanem a partvédelmi erők hatásos ellentámadásai is érik. Mersinából jelentik (DNB): A Damaszkusz-Aman és Mekka közötti egész sivatagi utat katonai övezetté nyilvánították. Az intézkedés a tevéken közlekedők részére elzárja az India, a Palesztina és a Vörös-tenger mentén Mekkába vezető régi zarándokutat. Az utat csak gépkocsik használhatják. Zarándokutazás a jövőben a tiltott katonai övezetben csak zárt gépkocsikon történhetik. (MTI) A német hivatalos hadijelentés Berlinből jelentik (DNB). A vezéri főhadiszállásról jelentik, a német véderőfőparancsnokság közli: A keleti arcvonalon semmi jelentős harciesemény nem történt. A Fekete-tengeren német tengeralattjárók elsüllyesztettek két, összesen 2000 tonnás hajót, könnyű tengerészeti haderők pedig rövid éjszakai ütközet során egy szovjet ágyúnaszádot. A légierő a Novorosszijszk előtti tengeri területen bombákkal megsemmisítettek egy ellenséges őrjárművet. Nehéz német harci repülőgépek nagy köteléke a szerdára virradó éjszakán jó eredménnyel bombázta Bone kikötőberendezéseit és az ottlévő hajókat. A földközitengeri térségben, kedden 12 ellenséges repülőgépet lőttünk le. Két vadászrepülőgépünk nem tért viszsza. lm Német tengeralattjárók az Atlantióceánon és a Földközi-tengeren hajókaravánok és egyedül haladó hajók ellen vívott kemény harcok során nyolc, összesen 49.000 tonnányi hajóteret süllyesztettek el, köztük egy rombolót és három csapatszállító hajót, egy másik gőzöst megrongáltunk. A harc folyamán hajóink öt ellenséges bombázót repülőgépet lelőttek. (MTI) A hivatalos olasz hadijelentés Rómából jelentik (Stefani-iroda). Az olasz főhadiszállás 1131. számú hadijelentése: Német légikötelékek eredményesen bombázták Bone kikötőjét. Messzina és környéke, valamint a calabriai part ellen új támadást intéztek. Néhány bombát Porto Empedocle kikötőjére is dobtak. Az ellenség 10 repülőgépet vesztett, amelyek közül ötöt a tengelyhatalmak vadászai légiharcokban Cochiso fölött lőttek le, a többi ötöt pedig a légvédelem találta el. Az előző hadijelentésben említett és Livorno ellen irányult támadás alkalmával még két ellenséges négymotoros gépet talált el a légvédelmi ütegek tüze. Ezek a gépek Gorgona-sziget mellett zuhantak a tengerbe. Rómából jelentik (Stefani-iroda): A szerdai hadijelentésben említett ellenséges légitámadás alkalmával, Porto Empedocle területén a polgári lakosság vesztesége két halott és 10 sebesült volt. (MTI) Angol légitámadások Északffranciaország ellen Zairéből jelentik (MTI). Kedden a nappali órákban angol bombavető repülőgépek támadássorozatot indítottak Északfranciaország ellen. Páris közelében kedden heves légiharcokra került sor. Ára 12 fillér Az Egyesült Államok súlyos veszteségekre számítanak Amszterdamból jelentik (DNB): Elmer Dawis, az Egyesült Államok tájékoztató hivatalának vezetője kijelentette, hogy a háború legkeményebb része még előttünk áll, veszteségeink még súlyosak lesznek. Az amerikai háborús kiadások Washingtonból jelentik (Budapesti Tudósító). Az amerikai pénzügyminisztérium szerint a június végével lezárt költségvetési évben a kiadások az eddigi számítások szerint 80 milliárd dollárt tettek ki. Ebből 71,5 milliárd a közvetlen háborús kiadásokra esik. Az államadósság 76 milliárdról 104 milliárd dollárra emelkedett.