Kárpáti Hiradó, 1943. július (20. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-01 / 145. szám

Közölik a fizetések, bérek és árak f­elemléséről szóló rendeleteket Csütörtök, 1943 VII/­ XX. ,▼folyam, 145. szám HARC a protekionizmus és a korrupció ellen A konjunktúrák letöréséről, a fe­ketepiac elleni hiról, a protekcioniz­musról és a korodéról beszélt sze­gedi beszédében a 1­­­a­y Miklós mi­niszterelnök, amik ezeket a jelensé­geket politikai k­itélésként említette s egyben bejelentse az ellenük való kérlelhetetlen küzdmet. De arra is rá­mutatott a miniszternek, hogy ezek a jelenségek sokszongy alaptalan és a háborús viszonyok következtében elő­álló pszichózis követezményei is rész­ben. Minden eröv idejét kell vennünk annak, hogy az óság belső és külső ellenségei megrentsék az országban a közbizalmat, a rőerkölcsiség és a közéleti tisztaság vására nemkívána­tos fejlődést indítsm meg. " A háború sokat megtántorít, a köny­­nyű haszon és a könyv kereseti lehe­tőség csábít, aki kiesni és gazdagod­ni akar, az nem igyon törődik vele, hogy a gazdagodás pozitív és reális alapokon nyugszik­, vagyis arányban ál-e munkásságává hanem csak gyűjti a vagyont önmagáé. Ezeknek a jelen­ségeknek végre is kátokat kell szab­ni, ezért jelentette l a miniszterelnök, hogy ezeket a vagynokat sem ő, sem utódai nem fogják­­váhagyni. Mert mindez csak elősegí­i annak a hábo­rús pszichózisnak a kifakulását, mely­ben a gyengébb jelemnek hajlandók elhinni, hogy csalásai, megvesztege­téssel és a törvény­be kerülésével lehet csak boldogulni, s ha a­ vagyon, akad hozzá becsület is, s nézzük tehát, hogy­­milyen eszközök és keressük meg a vagyont. Valójában ez nagy ve­szedelem, a sokszor óhatatlanul dol­gozó ellenség, amely ellen küzdenünk kell. A harc e jelenségek ellen annál nehezebb, mert hiszen okait mélyen az emberi ösztönökben és gyarlóságokban kell keresnünk. A hábon az embert álarc nélkül a maga meztelenségében mutatja be. Ilyenkor hiába az elrettentő példa, hiábavaló volna m­ég a terror is, a legszigorúbb tölények, hiába a leg­nagyobb ékesszólás, csak egy segíthet: a személyes példaalás. Ha hiszünk ab­ban, hogy minket sm­mi emberi erő el nem pusztíthat, hinünk kell benne, hogy a személyes példa olyan naggyá teheti a nemzetet, melytől a számsze­rűtt nagy nemzetei is kénytelenek ta­nulni. Általános emberi gyöngeség, mindig hajlamosabbak vagunk arra, hogy a rossz hírt elhigyjük Sokszor intelligens emberek sem gondlkoznak rajta, váj­jon milyen elégtéte az ő számukra, ha valakinek alaptalaul a becsületébe gázolhatnak, vagy mit érnek vele, ha kijelentésükkel is­gyekeznek megren­díteni a közvéleméynek a vezetőkbe vetett hitét. De itt jön ennek a jelen­ségnek a másik oldla. Rendkívüli idők­ben rendkívüli a­­ezetők felelőssége. Hiába áll az idők magaslatán az orszá­gos vezetés, ha a helyi vezetés ered­ményei, vagy elgondolásai nem állanak arányban az államvezetésben helyes­nek tartott utakkal és célokkal. Hogy a káros közszelem jelenségeit legyőzzük, ahhoz tehát sem elég pusztán az, hogy negatív irányban mutatunk rá arra, mi a helytelen amit hogyan nem kell csi­nálnunk, hany magunknak kell meg­mutatnunk a pozitív munkamódszere­ket is. Hiába a tömegek korszakát éljük, ta­lán soha anyira nem múlott minden a vezetők és vezetettek összhangján, mint ezekben az években. Már­pedig az összhang megteremtése egyáltalán nem a szavakon múlik, hanem megint csak a személyes példa meggyőző erején. Különösen nálunk van ennek rendkívüli jelentősége, mert a magyar ember az objektív megismerésnek híve s éppen ezért csak kézzelfogható tárgyi bizo­nyítékoknak hisz. Márpedig, ha a meg­gazdagodási lehetőségek ellenmonda­nak a közéleti tisztaság elveinek, igen könnyen hajlandók vagyunk az Általá­nosításra. Ez viszont olyan emberi gyöngeség, amelynek hibájába bárki beleeshet. 1938-ban egészséges társadalomfej­lődés körvonalai bontakoztak ki nálunk. Az ország pénzügyei is konszolidálód­tak s már, úgy látszott, hogy egészen kivételes gazdasági biztonságot és ál­talános jómódot sikerül kiépíteni, ezt a fejlődést hirtelen keresztülhúzta a há­ború. Ugyanekkor indult meg az egész­séges szellemi erjedés és nemzeti meg­újhodás, amely nem valamiféle moz­galmaktól várta a magyar újjászületést, hanem éppen a magyar lelkek újjászü­letésétől. Úgy látszott ezekben az idők­ben, hogy a területi revízióval egyide­jűleg végre társadalmunkban és főként középosztályunkban is megindult a M­a­k­k­a­i Sándor által hirdetett „ma­gunk revíziója”. A dolog természetéből következik, hogy a próbálkozás poli­tikai vágányokra tévedt s így szükség­szerűen el kellett sikkadnia, mert a há­borús viszonyok nem voltak alkalma­sak olyan diszkusszió kezdeményezé­sére, amelyek kihatásaikban egészen mást eredményeztek volna, mint amit kitervezőik, vagy elindítóik gondolták. Bármennyire is divat újabban azt mondani, hogy nem igaz az „inter arma silent musae” közmondás, még sincs igazuk e felületes apostoloknak. Mert a háború természetes következménye, hogy minden szellemi erőt a harc és a győzelem érdekében kell összpontosíta­ni. Ilyenkor egyetlen nemzet, de főként kis nemzet nem engedheti meg magá­nak a belső vitákat és meghasonlást. A gondolat tehát a lélek belső cenzúrája következtében van kötve elsősorban. Bármennyire érzi a maga igazát az, akiben egy gondolat megszületik, mérlegre kell tennie, váj­jon pillanatnyilag nem ellenkező hatást érne el vele, mint normális körülmények között. Ez a gondolati fegyelmezettség, amelynek következménye a közéleti kri­tika elhalkulása, méginkább kihangsú­­lyozza a vezetők felelősségét és a köte­lező példaadás szükségességét, mert hiszen a szívósan szétrágcsált közbizal­mat és a társadalom felszabaduló ala­csony ösztöneit visszaparancsolni csa­k erőszakkal lehet, az erőszak pedig a nemzet belső meghasonlásához, a nemzeti erők megosztásához vezethet. Ezért üdvözöljük örömmel, hogy a miniszterelnök harcot hirdet a korrup­ció és a protekcionizmus ellen s mun­kájához az egész magyar társadalmat hívja segítségül. Mert pillanatnyilag nem az a lényeges, hogy mekkora mér­tékben jelentkeznek közéletünkben ezek a jelenségek, hanem az, hogy destruáló és közbizalmat romboló hatásuk észre­vehető, hiszen éppen azért kellett elle­ne harcot hirdetnie a miniszterelnöknek is. További helytállásunk teljesen attól függ, hogy mennyire tudják megőrizni államgépezetünk és nemzeti független­ségünk alapját, a közbizalmat, amely­nek természetes következményeként a kisember oltalmazót és támogatót lát az államban s közömbössé válik a kül­ső, vagy belső destrukció minden kí­sérletezésével szemben. Ezeken dől el a jövő. Nagy Vilmos A hivatalos lap csütörtöki száma közli az árszínt rendezésére vonatkozó rendeleteket Autóbaleset érte ifj. Horthy Miklóst A küszöbön álló partraszállási kísérletek sehol sem hoznak meglepetést A háború legkeményebb része még csak most kezdődik . Harcok a levegőben és a tengereken Rómából jelentik (MTI). Babolini a Messaggeróban megállapítja, hogy az ellenség a közeljövőben megkísérli a partraszállást. Egy biztos, hogy a ten­gelyt sehol sem érheti meglepetés. Amint egy osztag partrateszi a lábát, nem­csak puszta védekezéssel találkozik, hanem a partvédelmi erők hatásos ellen­­támadásai is érik. Mersinából jelentik (DNB): A Da­­maszkusz-Aman és Mekka közötti egész sivatagi utat katonai övezetté nyilvánították. Az intézkedés a tevéken közlekedők részére elzárja az India, a Palesztina és a Vörös-tenger mentén Mekkába vezető régi zarándok­utat. Az utat csak gépkocsik használhatják. Za­rándokutazás a jövőben a tiltott kato­nai övezetben csak zárt gépkocsikon történhetik. (MTI) A német hivatalos hadijelentés Berlinből jelentik (DNB). A vezéri főhadiszállásról jelentik, a német véd­­erőfőparancsnokság közli: A keleti arcvonalon semmi jelentős harciesemény nem történt. A Fekete-tengeren német tenger­alattjárók elsüllyesztettek két, össze­sen 2000 tonnás hajót, könnyű tenge­részeti haderők pedig rövid éjszakai ütközet során egy szovjet ágyúnaszá­dot. A légierő a Novorosszijszk előtti tengeri területen bombákkal megsem­misítettek egy ellenséges őrjárművet. Nehéz német harci repülőgépek nagy köteléke a szerdára virradó éjszakán jó eredménnyel bombázta Bone kikötő­berendezéseit és az ottlévő hajókat. A földközitengeri térségben, kedden 12 ellenséges repülőgépet lőttünk le. Két vadászrepülőgépünk nem tért visz­­sza. lm Német tengeralattjárók az Atlanti­óceánon és a Földközi-tengeren hajó­karavánok és egyedül haladó hajók el­len vívott kemény harcok során nyolc, összesen 49.000 tonnányi hajóteret süllyesztettek el, köztük egy rombolót és három csapatszállító hajót, egy má­sik gőzöst megrongáltunk. A harc fo­­­­lyamán hajóink öt ellenséges bombázó­­t repülőgépet lelőttek. (MTI) A hivatalos olasz hadijelentés Rómából jelentik (Stefani-iroda). Az olasz főhadiszállás 1131. számú hadi­jelentése: Német légikötelékek eredményesen bombázták Bone kikötőjét. Messzina és környéke, valamint a ca­­labriai part ellen új támadást intéztek. Néhány bombát Porto Empedocle kikö­tőjére is dobtak. Az ellenség 10 repülő­gépet vesztett, amelyek közül ötöt a tengelyhatalmak vadászai légiharcok­ban Cochiso fölött lőttek le, a többi ötöt pedig a légvédelem találta el. Az előző hadijelentésben említett és Livorno ellen irányult támadás alkalmá­val még két ellenséges négymotoros gépet talált el a légvédelmi ütegek tü­ze. Ezek a gépek Gorgona-sziget mel­lett zuhantak a tengerbe. Rómából jelentik (Stefani-iroda): A szerdai hadijelentésben említett ellen­séges légitámadás alkalmával, Porto Empedocle területén a polgári lakosság vesztesége két halott és 10 sebesült volt. (MTI) Angol légitámadások Északffranciaország ellen Zairéből jelentik (MTI). Kedden a nappali órákban angol bombavető repü­­lőgépek támadássorozatot indítottak Északfranciaország ellen. Páris közelé­ben kedden heves légiharcokra került sor. Ára 12 fillér Az Egyesült Államok súlyos veszteségekre számítanak Amszterdamból jelentik (DNB): El­mer Dawis, az Egyesült Államok tájé­koztató hivatalának vezetője kijelen­tette, hogy a háború legkeményebb ré­sze még előttünk áll, veszteségeink még súlyosak lesznek. Az amerikai háborús kiadások Washingtonból jelentik (Buda­pesti Tudósító). Az amerikai pénz­ügyminisztérium szerint a június végével lezárt költségvetési évben a kiadások az eddigi számítások szerint 80 milliárd dollárt tettek ki. Ebből 71,5 milliárd a közvetlen há­borús kiadásokra esik. Az állam­­adósság 76 milliárdról 104 milliárd dollárra emelkedett.

Next