Kárpáti Hiradó, 1943. október (20. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-01 / 222. szám

MA: MÁRAMAROSI HÍRADÓ Péntek, 1943 XI XX. évfolyam, 222. szám A német—szovjet titkosszerződés híreit feleslegesnek tartják megcáfolni Berlinben A Vezúvnál gyenge erőkkel követik a németeket az angolszászok — Szigorú német intézkedések a rendzavaró nápolyi kommunisták ellen — Felrobban­tották a nápolyi kikötőt az ellenséges partraszállás megakadályozására Újabb 42.200 tonna hajóteret süllyesztettek el a németek . Az olasz­­országi brit csapatokat utasították, hogy szövetségesként viselkedjenek Megakadályozták a bolsevisták átkelését a Dnyeperen Berlinből jelentik (DNB). Illetékes német helyről közük: A birodalmi főváros irányadó köreiben fölöslegesnek tartják állást foglalni az angol­szász, sőt részben a semleges sajtóban néhány nap óta napvilágot látó találgatásokról a jövő katonai és politikai fejleményről, amely találga­tások még egy német—szovjet titkos szerződésről is tudni vélnek. A birodalmi külügyminiszter legutolsó, szeptember 27-i beszédében benne van a német álláspont megítéléséhez szükséges vélemény eleme. Eb­ben a beszédben illetékes helyről tisztán és világosan kifejezésre jutott a bolsevizmus elleni harcot illető német állásfoglalás. (MTI) Zürichből jelentik (Budapesti Tu­dósító): A Neue Zürcher Zeitung londoni levelezője jelenti, hogy az Olaszországban harcoló szövetsé­ges csapatok új helyzettel találják magukat szemben, miután azt az utasítást kapták, hogy ne viselked­jenek úgy, mint hódítók, hanem mint szövetségesek, így például Bariból jelentik, hogy az ottani brit pa­rancsnok nem szerepel többé mint katonai kormányzó, hanem mint összekötőtiszt, aki fönntartja a kap- , csőlátókat az olasz hatóságokkal.­­ A rekvirálási jogot szintén megvon­ták a brit csapatoktól. Nem foglal­hatják el a szállókat és más lakáso­kat az olasz hatóságok előzetes hozzájárulása nélkül. Az aMGOT egyáltalán nem szerepel. Az arc­vonal mögött az olasz kötelékek már szolgálatot is teljesítenek a szövetségesek oldalán, kel követte mozdulatainkat. A Vezúv­­tól délre megállítottunk hevesen előre­törő brit páncélos kötelékeket. Az arc­vonalunk mögött fekvő Nápoly váro­sában ellenséges partraszállások meg­akadályozása céljából, alaposan szét­romboltuk a kikötőberen­dezéseket. A legszigorúbb rendszabályokat fogana­tosítottak fellobbanó kommunista za­vargások ellen. Északolaszország, Szlovénia kommu­nista bandáktól való megtisztítása a Görztől délre elterülő térségben, igen előrehaladt. A bandák az utóbbi na­pokban 1000-nél több halottat és több­ezer foglyot vesztettek. A szeptember 30-ra virradó éjjel brit bombázók berepültek a rajna— westfáliai terület fölé és igen elszórtan bombákat dobtak több helység lakó­negyedeire, főleg pedig Bochumra. Több templom és kórház rongálódott meg súlyosan. A lakosság körében veszteségek voltak. Eddig még nem ál­lapították meg, hány repülőgépet lőt­tünk le. Tengeralattjáróink a Földközi-tenge­ren az ellenséges partraszállási hajók és az Atlanti-óceánon az ellenséges utánpótlási közlekedés ellen vívott harcban elsüllyesztettek 42.200 tonna­tartalommal hat hajót és egy rombolót. Német tengeri erők és kereskedelmi hajók fedélzeti ágyúi szeptember 1-től 30-ig elpusztítottak 121 repülőgépet. A Constanza kikötője ellen végrehaj­tott légitámadás eredményes elhárítá­sában a román légelhárító tüzérség is jelentősen részt vett. (MTI) * Görz felszabadult Berlinből jelentik (DNB). Görz gyönge német helyőrségét három oldalról a fölkelő bandák körülzárva tartották és állandóan támadták. Már-már úgy volt, hogy a város el­esik, erre nagyobb SS-erők vonul­tak be feltűnés nélkül Görz térsé­gébe és heves harc után kifüstölték az ellenséget. A támadás első há­rom napján több mint 1000 halottat vesztettek a partizánok, akiknek szovjet csillag volt a sapkájukon. (MTI) De Gaulle kormányelnök ? Zürichből jelentik (Budapesti Tu­dósító). Londoni politikai körökben híre jár, hogy a francia felszabadí­­tási bizottság ideiglenes kormánnyá akar átalakulni. De Gaulleról mint kormányfőről beszélnek. Pompei angol kézen Londonból jelentik (Budapesti Tu­dósító). A Vezúv déli lejtőjén levő Pompeit brit csapatok megszállták. Rendkívül kiéleződött a lengyel-orosz viszony Stockholmból jelentik (MTI). A Dagens Nyheter londoni tudósítójá­nak jelentése szerint az orosz- lengyel viszony kiéleződése olyan mé­retekben fenyeget, hogy a háromha­talmi értekezlet összehívása sürgő­sen szükségesnek látszik. Londonba érkezett jelentések szerint a német arcvonal mögött har­cok folynak orosz és oroszbarát lengyel partizáncsoportok és orosz­­ellenes partizánok között. Londonban úgy vélik, hogy a szövetséges ha­talmaknak tisztázniuk kell az orosz ,lengyel viszonyt, mielőtt még az említett harcok olyan méreteket öltenének, hogy a helyzet végleg el­mérgesedik. Laval és Sven Hedin a német győzelemről Párisból jelentik (DNB): Pierre Laval francia kormányfőt szerdán délután a párisi városházán fogadta a párisi városi tanács és a Szajna közigazgatási körzet tanácsa. Tal­­linger, a párisi városi tanács elnöke üdvözlő beszédében rámutatott ar­ra, hogy a francia kormány politi­kája egyre nagyobb megértésre ta­lál a francia nép körében. Laval válaszában kijelentette, hogy ő mindig Franciaország ügyé­ért szállt síkra. Ami Anglia iránti külpolitikáját illeti, sohasem fakadt gyűlöletből, hanem azért, mert Anglia mindig útját állta a­­Francia­­ország és Németország közötti meg­egyezésnek. Laval hangsúlyozta, hogy a bolsevista veszélyt távol kell tartani Franciaországtól. Azért kívánja a német győzelmet, mert csak a német véderő tud gátat vetni a bolsevista veszélynek. Oslóból jelentik (DNR). Sven He­din egy újságírónak kijelentette, hogy szerinte Németország győze­lemmel fejezi be a háborút, mert elég az ereje, hogy szembe tudjon szállni a bolsevistákkal. Egy napon a szövetségesek és a bolsevisták egyaránt rájönnek erre. Ha bekö­vetkeznék az az elképzelhetetlen eset, hogy Németország elvesztené a háborút, ez az európai kultúra pusztulását jelentené. (MTI) A német hivatalos hadijelentés Berlinből jelentik (DNB). A vezéri főhadiszállásról jelentik, a német véd­­erőfőparancsnokság közli: A kubáni hídfő középső szakaszán meghiúsult az ellenségnek egyik na­gyobb erőkkel végrehajtott támadása. A bolsevisták számos friss hadosztály kíméletlen harcbavetésével és erős har­­ci repülőgépkötelékek támogatásával is­mételten át akarták törni védelmi vona­lunkat Zaporozsje térségében. A táma­dásokat mindenütt visszavertük. A Dnyeper középső folyásánál az el­lenség számos helyen át akart kelni Ellentámadással a bolsevistákat egy nehezen áttekinthető­­ térségben, ahol hídfőállást akartak létesíteni, vissza­vertük. Az időjárási és terepviszonyok elle­nére is végrehajtották kijelölt mozdu­lataikat, miközben, részben heves, el­lenséges támadásokat hárítottak el A délolaszországi arcvonalon az el­lenség általában csak gyengébb erők­ Á­r­a 16 fillér Az angol—orosz viszony és Közép-Európa (wv) Az egyre későbbi időpontra kitolt háromhatalmi konferencia szeizmográfként jelzi, hogy a szovjet —angolszász viszony sokkal kompli­káltabb, mint a legutóbbi hónapok angolszász nyilatkozataiból erre kö­vetkeztetni lehetett volna. Természe­tesen ezek az ellentétek ma még nem érintik az angolszász és szovjet had­viselés közötti együttműködést, a háború utáni új rend tekintetében vi­szont mind áthidalhatatlanabbnak látszanak a szakadékok Moszkva és az angolszászok elgondolásai között. Tény, hogy az angolszászok oldalán sem alakult ki egységes vélemény Moszkva irányában, sőt még a szov­jettel való együttműködést sürgetők nézete is erősen megoszlik. Egy ré­­szük azért kívánja, hogy az angol­szászok a szovjettel a háború után is működjenek együtt, hogy ezáltal biztosítsák Moszkva beleszólását az európai ügyekbe. Viszont vannak olyanok is, akik azért tartják fontos­nak a háború után a szovjet bevoná­sát az európai politikába, mert attól tartanak, hogy Moszkva elszigetelő­dése újabb konfliktusok csíráját rej­tené magában s így nem lehetne megakadályozni, hogy Oroszország a kollektív biztonság elvét megszegve, újabb támadást készítsen elő az új rend fenntartását érdeküknek érző nagyhatalmak ellen. A szovjetorosz—angol ellentétek nyilván a középeurópai kérdés tekin­tetében áthidalhatatlanok. Eden és Churchill megnyilatkozásai azt bizonyítják, hogy a hivatalos brit po­litika a középeurópai kibontakozást föderációk megalkotásában látja. Moszkva nem ok nélkül nemcsak né­metellenesnek, hanem főként orosz­­ellenesnek látja ezt a tervet és a ke­leteurópai »cordon sanitaire« vagy a brit publicisztikában használatos »Middle Zone« kialakítása helyett a keleteurópai államokat saját befo­lyási körzetébe kívánja vonni, mint orosz hatalmi érdekterületet. Legutóbb a finn különbéke hírek­kel kapcsolatos híresztelésekkel egy­­időben a moszkvai hírszolgálat lan­­szírozta azt a beállítást, hogy a szov­jet hajlandó olyan finn kormánnyal békét kötni, amely a mainál »demok­ratikusabb«. Ez a nyugati közvéle­mény számára alkotott propaganda meghatározás azt a vágyat leplezi, hogy Moszkva olyan szélsőbaloldali színezetű kormányt szeretne Helsin­kiben látni, amely szívesen venné a szovjet diplomáciai támogatását bi­zonyos ellenszolgáltatások fejében. A gyakorlatiban ez azt jelentené, hogy Finnország belátható időn belül be­olvadna a szocialista tanácsköztársa­ságok szövetségébe, mint annak egyik tagállama. Moszkva bármennyire is leplezi, a keleteurópai államok leginternebb ügyeibe kíván magának beleszólást biztosítani. A brit politika irányítói is jól tudják, hogy ha ilyen előjogo­kat biztosítanának Keleteurópában a szovjetnek, az engedményeknek ugyanazok lennének a következmé­nyei, mint a német—orosz megegye­zésnek volt 1939-ben: a keleteurópai államok sorozatosan elvesztenék füg­getlenségüket. Ezé­etben azonban nem lévén erős Németország az orosz

Next