Kárpáti Hiradó, 1943. október (20. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-01 / 222. szám
MA: MÁRAMAROSI HÍRADÓ Péntek, 1943 XI XX. évfolyam, 222. szám A német—szovjet titkosszerződés híreit feleslegesnek tartják megcáfolni Berlinben A Vezúvnál gyenge erőkkel követik a németeket az angolszászok — Szigorú német intézkedések a rendzavaró nápolyi kommunisták ellen — Felrobbantották a nápolyi kikötőt az ellenséges partraszállás megakadályozására Újabb 42.200 tonna hajóteret süllyesztettek el a németek . Az olaszországi brit csapatokat utasították, hogy szövetségesként viselkedjenek Megakadályozták a bolsevisták átkelését a Dnyeperen Berlinből jelentik (DNB). Illetékes német helyről közük: A birodalmi főváros irányadó köreiben fölöslegesnek tartják állást foglalni az angolszász, sőt részben a semleges sajtóban néhány nap óta napvilágot látó találgatásokról a jövő katonai és politikai fejleményről, amely találgatások még egy német—szovjet titkos szerződésről is tudni vélnek. A birodalmi külügyminiszter legutolsó, szeptember 27-i beszédében benne van a német álláspont megítéléséhez szükséges vélemény eleme. Ebben a beszédben illetékes helyről tisztán és világosan kifejezésre jutott a bolsevizmus elleni harcot illető német állásfoglalás. (MTI) Zürichből jelentik (Budapesti Tudósító): A Neue Zürcher Zeitung londoni levelezője jelenti, hogy az Olaszországban harcoló szövetséges csapatok új helyzettel találják magukat szemben, miután azt az utasítást kapták, hogy ne viselkedjenek úgy, mint hódítók, hanem mint szövetségesek, így például Bariból jelentik, hogy az ottani brit parancsnok nem szerepel többé mint katonai kormányzó, hanem mint összekötőtiszt, aki fönntartja a kap- , csőlátókat az olasz hatóságokkal. A rekvirálási jogot szintén megvonták a brit csapatoktól. Nem foglalhatják el a szállókat és más lakásokat az olasz hatóságok előzetes hozzájárulása nélkül. Az aMGOT egyáltalán nem szerepel. Az arcvonal mögött az olasz kötelékek már szolgálatot is teljesítenek a szövetségesek oldalán, kel követte mozdulatainkat. A Vezúvtól délre megállítottunk hevesen előretörő brit páncélos kötelékeket. Az arcvonalunk mögött fekvő Nápoly városában ellenséges partraszállások megakadályozása céljából, alaposan szétromboltuk a kikötőberendezéseket. A legszigorúbb rendszabályokat foganatosítottak fellobbanó kommunista zavargások ellen. Északolaszország, Szlovénia kommunista bandáktól való megtisztítása a Görztől délre elterülő térségben, igen előrehaladt. A bandák az utóbbi napokban 1000-nél több halottat és többezer foglyot vesztettek. A szeptember 30-ra virradó éjjel brit bombázók berepültek a rajna— westfáliai terület fölé és igen elszórtan bombákat dobtak több helység lakónegyedeire, főleg pedig Bochumra. Több templom és kórház rongálódott meg súlyosan. A lakosság körében veszteségek voltak. Eddig még nem állapították meg, hány repülőgépet lőttünk le. Tengeralattjáróink a Földközi-tengeren az ellenséges partraszállási hajók és az Atlanti-óceánon az ellenséges utánpótlási közlekedés ellen vívott harcban elsüllyesztettek 42.200 tonnatartalommal hat hajót és egy rombolót. Német tengeri erők és kereskedelmi hajók fedélzeti ágyúi szeptember 1-től 30-ig elpusztítottak 121 repülőgépet. A Constanza kikötője ellen végrehajtott légitámadás eredményes elhárításában a román légelhárító tüzérség is jelentősen részt vett. (MTI) * Görz felszabadult Berlinből jelentik (DNB). Görz gyönge német helyőrségét három oldalról a fölkelő bandák körülzárva tartották és állandóan támadták. Már-már úgy volt, hogy a város elesik, erre nagyobb SS-erők vonultak be feltűnés nélkül Görz térségébe és heves harc után kifüstölték az ellenséget. A támadás első három napján több mint 1000 halottat vesztettek a partizánok, akiknek szovjet csillag volt a sapkájukon. (MTI) De Gaulle kormányelnök ? Zürichből jelentik (Budapesti Tudósító). Londoni politikai körökben híre jár, hogy a francia felszabadítási bizottság ideiglenes kormánnyá akar átalakulni. De Gaulleról mint kormányfőről beszélnek. Pompei angol kézen Londonból jelentik (Budapesti Tudósító). A Vezúv déli lejtőjén levő Pompeit brit csapatok megszállták. Rendkívül kiéleződött a lengyel-orosz viszony Stockholmból jelentik (MTI). A Dagens Nyheter londoni tudósítójának jelentése szerint az orosz- lengyel viszony kiéleződése olyan méretekben fenyeget, hogy a háromhatalmi értekezlet összehívása sürgősen szükségesnek látszik. Londonba érkezett jelentések szerint a német arcvonal mögött harcok folynak orosz és oroszbarát lengyel partizáncsoportok és oroszellenes partizánok között. Londonban úgy vélik, hogy a szövetséges hatalmaknak tisztázniuk kell az orosz ,lengyel viszonyt, mielőtt még az említett harcok olyan méreteket öltenének, hogy a helyzet végleg elmérgesedik. Laval és Sven Hedin a német győzelemről Párisból jelentik (DNB): Pierre Laval francia kormányfőt szerdán délután a párisi városházán fogadta a párisi városi tanács és a Szajna közigazgatási körzet tanácsa. Tallinger, a párisi városi tanács elnöke üdvözlő beszédében rámutatott arra, hogy a francia kormány politikája egyre nagyobb megértésre talál a francia nép körében. Laval válaszában kijelentette, hogy ő mindig Franciaország ügyéért szállt síkra. Ami Anglia iránti külpolitikáját illeti, sohasem fakadt gyűlöletből, hanem azért, mert Anglia mindig útját állta aFranciaország és Németország közötti megegyezésnek. Laval hangsúlyozta, hogy a bolsevista veszélyt távol kell tartani Franciaországtól. Azért kívánja a német győzelmet, mert csak a német véderő tud gátat vetni a bolsevista veszélynek. Oslóból jelentik (DNR). Sven Hedin egy újságírónak kijelentette, hogy szerinte Németország győzelemmel fejezi be a háborút, mert elég az ereje, hogy szembe tudjon szállni a bolsevistákkal. Egy napon a szövetségesek és a bolsevisták egyaránt rájönnek erre. Ha bekövetkeznék az az elképzelhetetlen eset, hogy Németország elvesztené a háborút, ez az európai kultúra pusztulását jelentené. (MTI) A német hivatalos hadijelentés Berlinből jelentik (DNB). A vezéri főhadiszállásról jelentik, a német véderőfőparancsnokság közli: A kubáni hídfő középső szakaszán meghiúsult az ellenségnek egyik nagyobb erőkkel végrehajtott támadása. A bolsevisták számos friss hadosztály kíméletlen harcbavetésével és erős harci repülőgépkötelékek támogatásával ismételten át akarták törni védelmi vonalunkat Zaporozsje térségében. A támadásokat mindenütt visszavertük. A Dnyeper középső folyásánál az ellenség számos helyen át akart kelni Ellentámadással a bolsevistákat egy nehezen áttekinthető térségben, ahol hídfőállást akartak létesíteni, visszavertük. Az időjárási és terepviszonyok ellenére is végrehajtották kijelölt mozdulataikat, miközben, részben heves, ellenséges támadásokat hárítottak el A délolaszországi arcvonalon az ellenség általában csak gyengébb erők Ára 16 fillér Az angol—orosz viszony és Közép-Európa (wv) Az egyre későbbi időpontra kitolt háromhatalmi konferencia szeizmográfként jelzi, hogy a szovjet —angolszász viszony sokkal komplikáltabb, mint a legutóbbi hónapok angolszász nyilatkozataiból erre következtetni lehetett volna. Természetesen ezek az ellentétek ma még nem érintik az angolszász és szovjet hadviselés közötti együttműködést, a háború utáni új rend tekintetében viszont mind áthidalhatatlanabbnak látszanak a szakadékok Moszkva és az angolszászok elgondolásai között. Tény, hogy az angolszászok oldalán sem alakult ki egységes vélemény Moszkva irányában, sőt még a szovjettel való együttműködést sürgetők nézete is erősen megoszlik. Egy részük azért kívánja, hogy az angolszászok a szovjettel a háború után is működjenek együtt, hogy ezáltal biztosítsák Moszkva beleszólását az európai ügyekbe. Viszont vannak olyanok is, akik azért tartják fontosnak a háború után a szovjet bevonását az európai politikába, mert attól tartanak, hogy Moszkva elszigetelődése újabb konfliktusok csíráját rejtené magában s így nem lehetne megakadályozni, hogy Oroszország a kollektív biztonság elvét megszegve, újabb támadást készítsen elő az új rend fenntartását érdeküknek érző nagyhatalmak ellen. A szovjetorosz—angol ellentétek nyilván a középeurópai kérdés tekintetében áthidalhatatlanok. Eden és Churchill megnyilatkozásai azt bizonyítják, hogy a hivatalos brit politika a középeurópai kibontakozást föderációk megalkotásában látja. Moszkva nem ok nélkül nemcsak németellenesnek, hanem főként oroszellenesnek látja ezt a tervet és a keleteurópai »cordon sanitaire« vagy a brit publicisztikában használatos »Middle Zone« kialakítása helyett a keleteurópai államokat saját befolyási körzetébe kívánja vonni, mint orosz hatalmi érdekterületet. Legutóbb a finn különbéke hírekkel kapcsolatos híresztelésekkel egyidőben a moszkvai hírszolgálat lanszírozta azt a beállítást, hogy a szovjet hajlandó olyan finn kormánnyal békét kötni, amely a mainál »demokratikusabb«. Ez a nyugati közvélemény számára alkotott propaganda meghatározás azt a vágyat leplezi, hogy Moszkva olyan szélsőbaloldali színezetű kormányt szeretne Helsinkiben látni, amely szívesen venné a szovjet diplomáciai támogatását bizonyos ellenszolgáltatások fejében. A gyakorlatiban ez azt jelentené, hogy Finnország belátható időn belül beolvadna a szocialista tanácsköztársaságok szövetségébe, mint annak egyik tagállama. Moszkva bármennyire is leplezi, a keleteurópai államok leginternebb ügyeibe kíván magának beleszólást biztosítani. A brit politika irányítói is jól tudják, hogy ha ilyen előjogokat biztosítanának Keleteurópában a szovjetnek, az engedményeknek ugyanazok lennének a következményei, mint a német—orosz megegyezésnek volt 1939-ben: a keleteurópai államok sorozatosan elvesztenék függetlenségüket. Ezéetben azonban nem lévén erős Németország az orosz