Kárpáti Hiradó, 1943. december (20. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-01 / 272. szám
Szerda, 1943. XII/1 - --------3 A kormányzó részvéte Harsányi Zsolt halála fölött Budapestről jelentik (MTI) . A Kormányzó Úr efőméltósága Harsányi Zsolt író elhunyta alkalmából az írójához, Harsányi Andráshoz az alábbi részvéttáviratot intézte: — Mély sajnálattal értesültem édesapjának, a magyar irodalom egyik büszkeségének váratlan elhunytáról. Vlegemlékezve azokról az elévülhetetlen érdemekről, amelyeket Harsányi Zsolt a magyar múlt mesteri megelevenítésével hírlapirodalmunk terén és kiváló műfordításaival szerzett, a fájdalmas veszteség fölött bensőséges részvétemnek adott kifejezést. Horthy. December 6, 7 és 8-én szünetel minden tanítás Budapestről jelentik (MTI). A válás- és közoktatásügyi miniszter a háborús gazdálkodás folytán szükségessé vált takarékosságra való tekintettel december 6-án, 7-én és 8-án az összesrája rendelt hivatalokban, továbbá az ország valamennyi állami, királyi, katolkus, községi, egyesületi, társulati és magán, közép- és középfokú és szakiskolájában, valamint középiskolájában szünetet rendelt el. A hivatali és iskolai munka a szünet után, december 9-én aeades időben megkezdődik. Szolnokon kivégeztek egy nemzetközi zsebtolvajt Szolnokról jelentik (MTI). A szolnok törvényszék rögtönítélő bírósága halálraítélte Molnár József 46 éves nemzetközi zsebtolvajt, mert ez év októberében a szolnoki Kossuth-szállodában az elsötétítés ideje alatt ellopta az egyik lóalkusz pénztárcáját, amelyben 2480 pengő volt. Kegyelmi kérvényét elutasították és az ítéletet kedden délelőtt a szolnoki törvényszék udvarán végrehajtották. A szolyvai motoros balesete a munkácsi pályaudvaron Munkácsi szerkesztőségünktől: A reggeli motorosvonatot, amely Munkácsról Szolyva felé tartott, majdnem súlyos szerencsétlenség érte a munkácsi pályaudvaron. A szürkületben nekifutott egy teherszerelvény két kocsijának s leperdült a sínekről. Szerencsére a motoros még csak kezdeti sebességgel haladt, így az utasok nem sebesültek meg és a kocsi is csak könnyebben rongálódott meg. A baleset ügyében megindult a vizsgálat. Felhívás 1943 november 26—29-ig ismeretlen tettes ellopott a Széchenyitéren levő bútorraktáram udvaráról 1 darab Schöberl-ágyat, amely még csak alapkárpítozással volt elkészítve. Fölkérek mindenkit, hogy jutalomdíj ellenében segítsen a tolvajt tézrekeríteni. Behm István bútorháza rádió-mozgó UHIKfÁR Xn/1, 2, szerdán, csütörtökön ‘/*4, ‘/16 és V,8 órakor a hatalmas francia filmalkotás: Gróf Monte Christo II. része a BOSSZÚ. —KÁRPÁTI HÍRADÓ--------- Angolszász gépek repültek el Nyugatmagyarország fölött Az iskolák növendékeit minden ellenséges berepülés alkalmával hazaküldik Budapestről jelentik (MTI). November 30-án délelőtt angolszász repülőgépek két hullámban az ország nyugati határán északi irányban átrepültek. Az ellenséges repülőgépeknek az ország légiterében való megjelenésekor az érintett Légó-körzetekben természetesn megszólaltak a légiveszélyt jelző szirénák. Ugyanekkor azokban a körzetekben, amelyek, bár nem voltak a berepüléssel veszélyeztetett területen, megtörtént a körzeti Légó-központok által a tanulóifjúság csöndes riasztása. Erre azért van szükség, mert az iskolák nincsenek mindenütt megfelelő óvóhelyekkel ellátva s így észszerű védekezés, ha az iskolák tanulóit otthonukban, a házak óvóhelyein tudják biztonságba helyezni a szülők, ha a légiveszély ezekben a körzetekben is bekövetkezne. Ez történt kedden délelőtt Ungvárott is, amikor a fővárosban és az ország nyugati felében elrendelt riasztással kapcsolatosan a légi veszély beállta előtt és a szirénák megszólalása nélkül az iskolákban az ungvári Légó-központ utasítására megtörtént a tanulóifjúság riasztása. A diákok a kapott utasítás alapján rendben és sietve hazamentek, a város mindennapi élete pedig zavartalanul folyt tovább. Ez a most bevezetett és kipróbált rendszer, az iskolák növendékeinek előzetes riasztása az ország bármely részén jelentkező légiveszély esetén, a jövőben is érvényben marad. A közönség fegyelmezett és nyugodt magatartása ilyen eseteknél a legfontosabb honvédelmi érdek és egyben kötelesség is. Decemberben szenzációs új világvárosi műsor a KORONA GRILLBEN. A költségvetési felhatalmazást tárgyalta kedden a képviselőház A parlamenti pártok bírálata a kormány politikájáról . Két ellenzéki párt deklarációt terjesztett elő Budapestről jelentik (MTI). A képviselőház keddi ülésén felolvasták az állandó összeférhetetlenségi bizottság határozatát, amely szerint Pocsornik Ottó esetében összeférhetetlenség nem forog fenn. Ezután az 1944. évi költségvetésről szóló felhatalmazási törvényjavaslat következett. Az elnöki bejelentések után, Ináncsy-Papp Elemér a költségvetés indokolását szakaszonként ismertette. Vitéz Imrédy Béla hangoztatta, hogy a törvényjavaslatot nem fogadhatja el és a kormányt nem ajándékozhatja meg bizalmával. Belpolitikai kérdések után a külpolitika síkjára áttérve fejtegette, hogy a magyar külpolitikának csak egy célja lehet: azt az utat követni, amely a nemzet boldogulásához vezet. A legélesebben, szembefordult a független kisgazdapárt és a szociáldemokrata párt tagjai által kívánt külpolitikai elgondolásokkal, amelyek a kormány külpolitikájával szemben 180 fokos eltérést mutatnak. A mezőgazdasági termeléssel, majd az ár- és bérszínvonal kérdéseivel foglalkozott. A legerélyesebben kikelt a feketepiac haszonélvezői ellen. Ismét külpolitikáról szólva hangoztatta, hogy az angolszász—orosz szövetségen belül a hatalmi súlypont az oroszok javára tolódott el. A középeurópai kérdésben alapvető az ellentét az angolszászok és a Szovjet Unió között. A nemzetek önrendelkezésének legnagyobb ellensége Moszkva, amelynek végső célja Európa bolsevizálása. Az angolszász győzelemtől mitsem várhatunk és abból, amit Benes Moszkvában akar, Magyarországra jó nem származhatik. Beszéde végén deklarációt olvasott fel maga és pártja nevében, amelynek lényege, hogy Magyarország külpolitikáját a Gömbös Gyula által kjelölt irányban kell vezetni. Laky Dezső felszólalásában hangoztatta, hogy a kormány a háború alatt sem hanyagolja el a mezőgazdaság továbbfejlesztését. Mndazok az intézkedések, amelyek ezen a téren eddig történtek, azt mutatja, hogy a föld- Rövid pihenő a harckocsin közjuttatásban a háborúban érdemeket szerzett emberek részesültek. A közellátás kérdését is szóbahozták az ellenzék oldalán — mondotta. Szerinte a visszaélésekben sokszor talán a legnagyobb része van annak az önzésnek, amely az embereket a hirtelen meggazdagodás, vagy a jobblét csábképének hajhászására hívja. Magyarország nem volt abban a helyzetben, hogya háború kitörésekor készleteket gyűjthessen. Az átalakulás nálunk mindenkor a külföldi nyersanyagszállításnak volt a függvénye. Az állami adósságok kérdésének taglalása után, a pénzértékével kapcsolatban megállapította, hogy jobb az adott körülmények között nem is lehet. Helyesli azt az irányzatot, amely a földadókérdésben az aranypengő alapról a búzaalapra kíván áttérni. Szőllősi Jenő, a nyilaskeresztes párt vezérszónoka beszéde elején egy deklarációt olvasott fel, amely a nyilaskeresztes pán általános politikai felfogását tartalmazza. Belpolitikai kérdésekre rátérve, hangoztatta, hogy az ellenzék lelkiismeretesen akar részt venni a parlamenti életben. A megajánlási törvényjavaslatot nem fogadja el Ezután gróf Teleki Béla (erdélyi párt) emelkedett szólásra. Többek között azt mondotta, hogy a háború olyan szakaszához érkezett, amikor Európa közvéleményét már nemcsak a háború eseményei, hanem a háború utáni kibontakozás lehetőségei is érdeklik. Foglalkozott a magyarság kárpátmedencei feladataival, amelyek szerinte nem zárultak le. Ezután bizonyos belpolitikai kérdésekről szólott és büszkeséggel állapította meg, hogy az ország ősi parlamenti államformához a legnagyobb történelmi viharokban is hű marad. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban a birtokreform ügyéről szólott. A hadseregről beszélve hangoztatta, hogy honvédségünk vezetője immár három háborús év tapasztalataival rendelkezik. Hiszi, hogy ezeket a tapasztalatokat komolyan figyelembe veszik és bízik abban, hogy a hátországban biztonságban szolgáló munkásosztagok nemcsak kifogástalan ellátásban, hanem családjaik is messzemenő állami támogatásban részesülnek. Befejezésül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy kormányelnököt még nem terhelt olyan súlyos felelősség, mint Kálray Miklós miniszterelnököt. Az adómegajánlási törvényjavaslatot elfogadta. Teleki Béla gróf beszédét sokszor szakította félbe helyeslés és taps, különösen azoknál a részeknél, amelyekben az erdélyi magyarság érdekében a helyzet javítását kérte. A következő felszólaló Tildy Zoltán, a kisgazdapárt tagja volt. Szembeszáll minden defetizmussal, amely e világküzdelem bármely eshetőségének bekövetkezésére a nemzet elpusztulásával számol. A továbbiakban hangoztatta, hogy gondolnunk kell a jövőre is s az első, ami a jövendő szempontjából mértékadó kell hogy legyen, hogy minden magyar ember mindhalálig ragaszkodik a szabadsághoz és függetlenséghez. A szónok ezután a belpolitikára tért át és hangoztatta belső állapotaink tekintetében a tiszta és ősi magyar alkotmányosság fenntartását és továbbfejlesztését akarják. Az önkormányzati elvet végig kell vinni a magyar közélet egész vonalán. A törvényjavaslatot nem fogadta el. FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ