Kárpáti Hiradó, 1943. december (20. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-01 / 272. szám

Szerda, 1943. XII/1 - --------3 A kormányzó részvéte Harsányi Zsolt halála fölött Budapestről jelentik (MTI) . A Kor­mányzó Úr efőméltósága Harsányi Zsolt író elhunyta alkalmából az író­jához, Harsányi Andráshoz az alábbi részvéttáviratot intézte: — Mély sajnálattal értesültem édes­­apjának, a magyar irodalom egyik büszkeségének váratlan elhunytáról. Vlegemlékezve azokról az elévülhetet­len érdemekről, amelyeket Harsányi Zsolt a magyar múlt mesteri megeleve­­n­ítésével hírlapirodalmunk terén és ki­váló műfordításaival szerzett, a fájdal­mas veszteség fölött bensőséges rész­vétemnek adott kifejezést. Horthy. December 6, 7 és 8-én szünetel minden tanítás Budapestről jelentik (MTI). A vál­ás- és közoktatásügyi miniszter a há­borús gazdálkodás folytán szükségessé vált takarékosságra való tekintettel de­cember 6-án, 7-én és 8-án az összes­­rája rendelt hivatalokban, továbbá az ország valamennyi állami, királyi, kato­­lkus, községi, egyesületi, társulati és magán, közép- és középfokú és szakis­­kolájában, valamint középiskolájában szünetet rendelt el. A hivatali és iskolai munka a szünet után, december 9-én a­eades időben megkezdődik. Szolnokon kivégeztek egy nemzetközi zsebtolvajt Szolnokról jelentik (MTI). A szolno­­k törvényszék rögtönítélő bírósága ha­lálraítélte Molnár József 46 éves nemzetközi zsebtolvajt, mert ez év ok­tóberében a szolnoki Kossuth-szállodá­­ban az elsötétítés ideje alatt ellopta az egyik lóalkusz pénztárcáj­át, amelyben 2480 pengő volt. Kegyelmi kérvényét elutasították és az ítéletet kedden dél­előtt a szolnoki törvényszék udvarán végrehajtották. A szolyvai motoros balesete a munkácsi pályaudvaron Munkácsi szerkesztőségünktől: A reggeli motorosvonatot, amely Mun­­kácsról Szolyva felé tartott, majdnem súlyos szerencsétlenség érte a munká­csi pályaudvaron. A szürkületben neki­futott egy teherszerelvény két kocsijá­nak s leperdült a sínekről. Szerencsére a motoros még csak kezdeti sebesség­gel haladt, így az utasok nem sebesül­tek meg és a kocsi is csak könnyebben rongálódott meg. A baleset ügyében megindult a vizsgálat. Felhívás 1943 november 26—29-ig isme­retlen tettes ellopott a Széchenyi­­téren levő bútorraktáram udvaráról 1 darab Schöberl-ágyat, amely még csak alapkárpítozással volt elké­szítve. Fölkérek mindenkit, hogy juta­­lomdíj ellenében segítsen a tolvajt tézrekeríteni. Behm­ István bútorháza rádió-mozgó UHIK­fÁR Xn/1, 2, szerdán, csütörtökön ‘/*4, ‘/16 és V,8 órakor a hatalmas francia filmalkotás: Gróf Monte Christo II. része a­ BOSSZÚ. —KÁRPÁTI HÍRADÓ---------­ Angolszász gépek repültek el Nyugatmagyarország fölött Az iskolák növendékeit minden ellenséges berepülés alkalmával hazaküldik Budapestről jelentik (MTI). November 30-án délelőtt angolszász repü­lőgépek két hullámban az ország nyugati határán északi irányban át­repültek. Az ellenséges repülőgépeknek az ország légiterében való megjelenése­kor az érintett Légó-körzetekben természetes­n megszólaltak a légi­veszélyt jelző szirénák. Ugyanekkor azokban a körzetekben, amelyek, bár nem voltak a berepüléssel ve­szélyeztetett területen, megtörtént a körzeti Légó-központok által a ta­nulóifjúság csöndes riasztása. Erre azért van szükség, mert az iskolák nincsenek mindenütt megfelelő óvó­helyekkel ellátva s így észszerű vé­dekezés, ha az iskolák tanulóit ott­honukban, a házak óvóhelyein tud­ják biztonságba helyezni a szülők, ha a légiveszély ezekben a körzetek­ben is bekövetkezne. Ez történt kedden délelőtt Ung­­várott­ is, amikor a fővárosban és az ország nyugati felében elrendelt riasztással kapcsolatosan a légi ve­szély beállta előtt és a szirénák meg­szólalása nélkül az iskolákban az ungvári Légó-központ­ utasítására megtörtént a tanulóifjúság riasztá­sa. A diákok a kapott utasítás alap­ján rendben és sietve hazamentek, a város mindennapi élete pedig zavar­talanul folyt tovább. Ez a most bevezetett és kipróbált rendszer, az iskolák növendékeinek előzetes riasztása az ország bármely részén jelentkező légiveszély esetén, a jövőben is érvényben marad. A kö­zönség fegyelmezett és nyugodt ma­gatartása ilyen eseteknél a legfonto­sabb honvédelmi érdek és egyben kötelesség is. Decemberben szenzációs új világvárosi műsor a KORONA GRILLBEN. A költség­vetési felhatalmazást tárgyalta kedden a képviselő­ház A parlamenti pártok bírálata a kormány politikájáról . Két ellenzéki párt deklarációt terjesztett elő Budapestről jelentik (MTI). A kép­viselőház keddi ülésén felolvasták az állandó összeférhetetlenségi bizottság határozatát, amely szerint P­o­c­s­o­r­­n­i­k Ottó esetében összeférhetetlenség nem forog fenn. Ezután az 1944. évi költségvetésről szóló felhatalmazási törvényjavaslat következett. Az elnöki bejelentések után, Inán­­c­s­y-P­a­p­p Elemér a költségvetés in­dokolását szakaszonként ismertette. Vitéz I­m­r­é­d­y Béla hangoztatta, hogy a törvényjavaslatot nem fogad­hatja el és a kormányt nem ajándékoz­hatja meg bizalmával. Belpolitikai kér­dések után a külpolitika síkjára át­térve fejtegette, hogy a magyar külpo­litikának csak egy célja lehet: azt az utat követni, amely a nemzet boldogu­lásához vezet. A legélesebben, szembefordult a független kisgazdapárt és a szoci­áldemokrata párt tagjai által kívánt külpolitikai elgondolásokkal, ame­lyek a kormány külpolitikájával szemben 180 fokos eltérést mu­tatnak. A mezőgazdasági termeléssel, majd az ár- és bérszínvonal kérdéseivel fog­lalkozott. A legerélyesebben kikelt a feketepiac haszonélvezői ellen. Ismét külpolitikáról szólva hangoztatta, hogy az angolszász—orosz szövetségen be­lül a hatalmi súlypont az oroszok javá­ra tolódott el. A középeurópai kérdés­ben alapvető az ellentét az angolszá­szok és a Szovjet­ Unió között. A nemze­tek önrendelkezésének legnagyobb el­lensége Moszkva, amelynek végső cél­ja Európa bolsevizálása. Az angolszász győzelemtől mit­­sem várhatunk és abból, amit Be­nes Moszkvában akar, Magyaror­szágra jó nem származhatik. Beszéde végén deklarációt olvasott fel maga és pártja nevében, amelynek lé­nyege, hogy Magyarország külpolitiká­ját a Gömbös Gyula által kjelölt irányban kell vezetni. Laky Dezső felszólalásában han­goztatta, hogy a kormány a háború alatt sem hanyagolja el a mezőgazda­ság továbbfejlesztését. Mndazok az in­tézkedések, amelyek ezen a téren ed­dig történtek, azt mutatja, hogy a föld- Rövid pihenő a harckocsin közjuttatásban a háborúban érdemeket szerzett emberek részesültek. A közellátás kérdését is szóbahozták az ellenzék oldalán — mondotta. Szerinte a visszaélésekben sokszor talán a legnagyobb része van annak az önzésnek, amely az embereket a hirtelen meggazdagodás, vagy a jobblét csábképének hajhászásá­­ra hívja. Magyarország nem volt abban a hely­zetben, hogy­­a háború kitörésekor készleteket gyűjthessen. Az átalakulás nálunk mindenkor a külföldi nyers­­anyagszállításnak volt a függvénye. Az állami adósságok kérdésének taglalása után, a pénzértékével kapcsolatban megállapította, hogy jobb az adott kö­rülmények között nem is lehet. Helyes­­li azt az irányzatot, amely a földadó­­kérdésben az aranypengő alapról a bú­zaalapra kíván áttérni. Szőllősi Jenő, a nyilaskeresztes párt vezérszónoka beszéde elején egy deklarációt olvasott fel, amely a nyi­laskeresztes pán általános politikai fel­fogását tartalmazza. Belpolitikai kér­désekre rátérve, hangoztatta, hogy az ellenzék lelkiismeretesen akar részt venni a parlamenti életben. A megaján­­lási törvényjavaslatot nem fogadja el Ezután gróf Teleki Béla (erdélyi párt) emelkedett szólásra. Többek kö­zött azt mondotta, hogy a háború olyan szakaszához érkezett, amikor Európa közvéleményét már nem­csak a háború eseményei, hanem a háború utáni kibontakozás lehe­tőségei is érdeklik. Foglalkozott a magyarság kárpátmedencei felada­taival, amelyek szerinte nem zá­rultak le. Ezután bizonyos belpolitikai kérdé­sekről­ szólott és büszkeséggel állapí­totta meg, hogy az ország ősi parla­menti államformához a legnagyobb történelmi viharokban is hű marad. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban a birtokreform ügyéről szólott. A hadse­regről beszélve hangoztatta, hogy hon­védségünk vezetője immár három há­borús év tapasztalataival rendelkezik. Hiszi, hogy ezeket a tapasztalatokat komolyan figyelembe veszik és bízik abban, hogy a hátországban bizton­ságban szolgáló munkásosztagok nem­csak kifogástalan ellátásban, hanem családjaik is messzemenő állami támo­gatásban részesülnek. Befejezésül an­nak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy kormányelnököt még nem terhelt olyan súlyos felelősség, mint K­á­lr­a­y Miklós miniszterelnököt. Az adómegajánlási törvényjavaslatot elfogadta. Teleki Béla gróf beszédét sokszor szakította félbe helyeslés és taps, külö­nösen azoknál a részeknél, amelyekben az erdélyi magyarság érdekében a hely­zet javítását kérte. A következő felszólaló T­i­l­d­y­ Zol­tán, a kisgazdapárt tagja volt. Szem­beszáll minden defetizmussal, amely e világküzdelem bármely eshetőségének bekövetkezésére a nemzet elpusztulásá­val számol. A továbbiakban hangoz­tatta, hogy gondolnunk kell a jövőre is s az el­ső, ami a jövendő szempontjából mértékadó kell hogy legyen, hogy minden magyar ember mindhalálig ragaszkodik a szabadsághoz és függetlenséghez. A szónok ezután a belpolitikára tért át és hangoztatta belső állapotaink tekin­tetében a tiszta és ősi magyar alkotmá­nyosság fenntartását és továbbfejlesz­tését akarják. Az önkormányzati elvet végig kell vinni a magyar közélet egész vonalán. A törvényjavaslatot nem fo­gadta el. FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ

Next