Kárpáti Hiradó, 1944. február (21. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-01 / 25. szám

Kedd, 1944 11/1.____________* 1 E 1 a, '€_ &_______XXL évf., 25. szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik: hétfő és ünnepet követő nap kivételével minden reggel. Kiadja a KÁRPÁTI HÍRADÓ SAJTÓVÁLLALAT KFT. Főszerkesztő: DR. SIMON MENYHÉRT felelős szerkesztő: SAJTOS GYULA Felelős kiadó: DR. SISKA ISTVÁN Központi szerkesztőség: Ungvár, Kishid-utca 6. 1. Központi kiadóhivatal: Ungvár, Kishid-u. 6. sz. Éjszakai szerkesztőség : Ungvár, Honvéd-u. 13. Fiókkiadóhivatal: Munkács, Nedecsey-utca I. Munkácsi szerkesztőség: Munkács, Nedeczey-u. 1. Nyomda: Kárpátaljai Tudományos Társaság nyomdája Munkácsi szerkesztő: FEDELES JENŐ Ungvár, Honvéd­ u. 13. TELEFON: Központi szerkesztőség: Ungvár 2—22. Központi kiadóhivatal: Ungvár 2—22. Éjszakai szerkesztőség: Ungvár 1—01. Fiókkiadóhivatal: Munkács 21—41. Munkácsi szerkesztőség: Munkács 21—61. Nyomda: Ungvár 1—01. Előfizetési árak: Egy hónapra 43 30, negyedévre 12 40, félévre 24­ 86, egész évre 48 pengő. Egyes szám ára hétköznap 16, vasárnap 30 fillér Hirdetések közlési díja az Országos Magyar Sajtókamara által megállapított tarifa szerint Postatakarékpénztár­ csekkszámla: 71.838 szám Quisling bénáit. A német haderő gyét a lét, vagy nemlét harcéban Oslóból jelenítik (DNR). A norvég nemzeti kormány fennállásának má­sodik évfordulója alkalmából Quis­ling miniszterelnök nyilatkozott a Német Távirati Iroda képviselőjének Norvégia újjárendezéséről. Kijelentette, hogy e két év alatt megteremtették az egészséges nor­vég politika szilárd alapjait. Min­den téren példa nélkül álló építési munka ment végbe a szoros német­­norvég együttműködés szellemében. Ezután szólt a bolsevizmus skan­dináviai céljairól,­­ majd kiemelte, hogy a norvég nép példaadó módon vesz részt önkéntesei útján a keleti harcokban és történelmi jelentőségű­nek mondotta azt a harcot, amelyet a német véderő folytat. Határozott re­ményét fejezte ki, hogy a létért vagy a nem létért folyó küzdelemben a német haderő győz. (MTI) a köztársasági haderő felállításáról Rómából jelentik (DNR). Graziani tábornagy, hadügyminiszter magá­hoz kérette a köztársasági hadsereg tábornokait, hogy meghallgassa je­lentésüket az olasz véderő felállítá­sáról.­­Ezután a Duce fogadta Grazianit és a többi tábornokokat- Örömének adott kifejezést, hogy ilyen sok régi háborús bajtársát viszontláthatja az új olasz hadseregben. Emlékeztette őket esküjükre, amely nemcsak azt jelenti, hogy alárendelik magukat a köztársaságnak, hanem egyúttal új erkölcsi szabály kifejezője is. Aki ezt az esküt leteszi, az lerombol maga­­mögött minden hidat. Az új véderő feladata az, hogy ismét felvegye a harcot a német szövetséges oldalán. (MTI) Lelátták az esküt az új olasz hadsereg vezérei Rómából jelentik (DNR): Az új­­ olasz köztársasági hadsereg vezetői­­ Roosevalt és Ramirez Washingtonból jelen­tik (Budapesti Tudósító). Rami­rez argentin elnök táviratot intézett Roosevelt elnök­höz, amelyben hangsúlyozta, hogy a tengellyel való diplomáciai kapcso­latok megszakítása nem csupán Ar­gentína érd­ekében, hanem a nyugati félteke érdekében történt. Ramireznek szándéka mind szorosabb baráti kép­sége a Dúcénál tartott fogadás után letette az esküt. (­MTI) Elitek táviratvélzési csőlátókat létesíteni Argentina és az Egyesült Államok között. Roosevelt elnök válaszában a többi között a következőket mondotta: — Különös örömmre szolgál Ar­gentina elnökének eltökélt szándéka, hogy részt vesz teljes mértékben a kontinensünk védelmében. Hitler beszélt. Ebben a harcban csak egy győztes lehet mégpedig Németország, vagy a Szovjetünk Berlinből jelentik. A vezéri főha­diszállásról jelenti a Német Távirati Iroda. Hitler ezér és kancellár a hata­lom átvételének tizenegyedik évfor­dulója alkalmából főhadiszállásáról beszédet intézett a német néphez: m­ovAi . II/1, kedden |­ V»8 *8 V«8 M&Ittl Az eddigi előadásokon óriási sikert aratott pompás, magyar zenés vígjáték: Jómadár A boldog békeévek legvidámabb filmje. Sze­replői: Ajtay Andor, Pelsőczy Irén, Szilassy László, Erdélyi Mici, Vaszary Piri, Mály Ge­rő, Kökény Ilona. — A világ legnagyobb háborújának ötödik esztendejében senki előtt sem lehetnek tisztázatlanok ennek a vi­lágháborúnak okai és céljai. Nem az a kérdés többé, vajjon a mai hábo­rúban sikerül-e fenntartani, vagy helyreállítani az erők régi egyensú­lyát, hanem az, hogy a küzdelem végén kié lesz a ha­talom Európában. Az európai népcsaládé, amelyet legerősebb állama képvisel, vagy pedig a bolsevista szörnyetegé? Az első eset azonban csak úgy kép­zelhető el, ha Németország megnyeri ezt a háborút, amelyet nemcsak ma­gáért, hanem egész Európáért vív, máskülönben a Szovjet lesz a győz­tes.­­ Egyes angol lapoknak azok a megjegyzései, hogy a Szovjetnek­­Né­metország esetleges legyőzése után nem lesz többé oka, hogy tovább nyomuljon előre Eu­rópában, és ezért egyszerűen megelégszik a német nép megnövelésével, vagyis kiirtásával, éppen olyan Imrédy Béla beszélt: lei lesi Hite \it\\ ispar, ill a immun­isise m ill help 6 Kolozsvárról jelentik (MTI). Imrédy Béla nyugalmazott miniszter­elnök, a Magyar Megújhodás Pártjának országos elnöke vasárnap dél­előtt a párt klubhelyiségében beszédet mondott az általános bel- és kül­politikai helyzetről. Beszéde elején kimerítő tájékoztatót adott a legutóbbi évek politikai helyzetének alakulásáról, majd a mai idők politikai és katonai helyzetét világította meg és kifejtette, hogy bolsevista veszélyt is hord ez a pán­szláv veszély.­­ Rámutatott arra a veszedelemre is, amely abban a felfogásban rejlik, hogy a bolsevizmus nem jelent veszélyt, majd hangoztatta, hogy semmi­féle veszélyt nem lát a háború kimenetelét illetőleg, de sor kerülhet rá, hogy nekünk is meg kell védenünk önmagunkat. Imrédy Béla végül a kisnépek szerepéről szólott.­­ — Nem lesz béke addig Európában, mondotta, amíg a Kárpát-medence politikai egysége helyre nem áll. Ez nem öncélú magyar érdek, hanem európai érdek is, nemcsak elmélet, hanem politikai szükségszerűség. . És­pedig nem azért kell felál­dozni őket, mert talán minden egyes angol így akarja, hanem azért, mert a bolsevizmus győzelme esetén Ang­lia képtelen megakadályozni a fejle­mények ilyen alakulását. Egyébként is minden államot, amely Angliához hasonlóan a zsidóságnak adta el ma­gát, előbb vagy utóbb utolér a dög­vész, hacsak utolsó pillanatban ösz­­sze nem szedi magát és erőszakkal el nem távolítja testéből a baktériu­mokat. Az a vélemény, hogy békés együttélés, vagy éppen az érdekek összeegyeztetése képzelhető el ezek­kel a népbomlasztó elemekkel, egyen­lő volna azzal a reménnyel, hogy az emberi szervezet képes tartósan hoz­záidomulni a dögvész kórokozóihoz. Ha a birodalom összeomlik, nincs más állam Európában, amely az új tatárjárással szem­ben hathatós ellenállást fejthet­ne ki. Éppen ezért , bolsevizmus győzelme esetén — már csak előrelátásból is — a teljes kiirtás sorsára szánná a német nemzetet. És ez a cél nyíltan beismert szándéka a nemzetközi zsi­dóságnak. Nem fontos, vájjon ennek a célnak zsidó harcosai Angliában, vagy Amerikában ülnak-e, vagy Euró­pa különféle államaiban folytatják üzelmeiket, avagy pedig moszkvai központjukból irányítják a dolgukat.­­ Tíz sztendővel később a kultú­ra legrégibb szárazföldje elvesztette életének alapvető vonásait, a több mint két és félezredéves szellemi és anyagi fejlődés valamennyiünk szá­mára drága képe eltorzulna, a népek pedig, ennek a kultúrának a hordo­zói, valamint a nemzetek szellemi irányításának képviselője, ha agyon­­lövéssel röviden el nem intézték őket, valahol Szibéria erdeiben és mocsaraiban pusztulnának el. A német nép azonban meg tudja vívni a sorsdöntő harcot a ma­ga, valamint az egész európai szárazföld fennmaradása érde­kében megtévesztésre szánt zsidó kita­lálás, mint az a másik, hogy mi­előtt még ez a háború befejeződ­nék, Anglia úgyis azonnal új há­borúra készül a Szovjet­ Unió ellen. Ennek a népek csatájának győztese először is nem hagyja célkitűzését angol újságíróktól megszabni, másod­szor pedig a bolsevizmus győzelme eset­éin Európa gyászos maradéka alig­ha fog angol vezetés alatt tovább küzdeni a­­Szovjet­ Unió Európán ak­kor uralkodó két földrészre kiterjedő kolosszusa ellen, annál kevésbbé, mert egy ilyen harc katonai eshető­sége­it csak egészen üresfejű ember ítélheti meg kecsegtetőnek.­­ Egé­ben bizonyos az, hogy eb­ben a harcban csak egyetlen győztes lehet, mégpedig vagy Németország, vagy a Szovjet­ Unió. Németország győzelme Európa fenntartását jelenti, a Szovjet - győzelem pedig megsemmisíté­sét. Ez olyan világos, hogy minden nem egészen elvakult angolnak is be kell látnia. Anglia és az Egyesült Államok számára egyáltalán nem kérdés töb­bé, hogy a háború után maguk akar­ják, vagy tudják-e leküzdeni a bolse­­vizmust, csak az kérdés, vájjon tud­nak-e védekezni saját országukban a bolsevizálódás ellen.­­ Annak pedig, hogy mit várhat Európa a gyakorlatban az angol se­gélyígéretektől, legcsattanósabb bizo­nyítéka az angol—amerikai magatar­tás Lengyelország, Finnország, a bal­ti államok, valamint egész Délkelet­­európa sorsával szemben. —­ Lengyelország megsegítésének leglelkiis­meretlenebb szavatossági ígéreteivel kergették a lengyeleket annak idején harcba Németország el­len. Egyéb államokra, azzal a valót­lan állítással, hogy meg kell őket­­ menteni Németországtól, segélynyújtási egyezményeket kényszerítettek rá és most époly hazug szólamokkal elejtik és feláldozzák ezeket az országo­kat, és ezt az isteni gondvi­elés ama­ke­................. A világháború ötödik évében hatalmas építőmunka folyik az országban. A Sajó-csatorna munkálatai a hideg időben sem szünetelnek

Next