Kárpáti Hiradó, 1944. április (21. évfolyam, 85-97. szám)

1944-04-16 / 85. szám

Vasárnap, 1944. IV/16. KÁRPÁTI HÍRADÓ Rendelet a zsidóvagyon bejelentéséről és zár alá vételéről Budapestről jelentik (MTI). A hiva­talos lap legközelebbi megjelenő szá­ma kormányrendeletet közöl a zsidók vagyonának bejelentése és zár alá vé­tele tárgyában. A rendelet értelmében a zsidó egész vagyonát az illetékes pénzügyigazga­­tóságnál hivatalos nyomtatványokon bejelenteni köteles. Kivéve a szemé­lyes használatra szolgáló lakásberen­dezést, ruházati, háztartási tárgyakat, ha azok egész együttes értéke a 10.000 pengőt meg nem haladta. Ha ezek a vagyontárgyak a bejelentésre kötelezett zsidóval közös háztartás­ban élő hozzátartozók szükségletének kielégítésére is szolgálnak, a mentes­ségi értékhatár minden egyes hozzá­tartozó után további 3000 pengővel emelkedik. Amennyiben azonban az említett vagyontárgyak összege a mentes­ségi határt meghaladja, az egész vagyont be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség minden esetben kiterjed a műtárgyakra, sző­nyegekre, ezüstneműekre és más fényűzési tárgyakra. Bejelentési kötelezettség terheli mindazokat a zsidó, akár nem zsidó személyeket, akik zsidó tulajdonában lévő va­gyontárgyat bármilyen címen őrizetükben tartanak. A bejelentési nyomtatványokat a községi elöljáróságnál (városban pol­gármesternél) lehet beszerezni. A bejelentés alá eső vagyontárgya­kat a rendelet hatálybalépésétől kezd­ve jogügylettel sem elidegeníteni, sem elzálogosítani nem lehet. A rendelet érvénytelennek nyil­vánít az 1944 március 12 napja után kötött minden olyan jog­ügyletet, amellyel zsidó a beje­lentés alá eső vagyontárgyat másra átruházta, kivéve, ha az átruházás a zsidó üzlete körébe, a rendes kereskedelmi for­galmat meg nem haladó mértékben történik. Ezeket a vagyontárgyakat tehát szintén be kell jelenteni. Az ingatlanok bejelentésével egy­idejűleg a zsidó a telekkönyvi ható­sághoz is külön jelentést köteles ten­ni arra vonatkozólag, hogy az ingat­lan tulajdonosa zsidó. Ezt a telek­könyvi hatóság a vonatkozó telek­könyv »B« lapján feljegyzi. A bejelentett zsidó ingatlant jog­ügylettel elidegeníteni, vagy meg­terhelni nem lehet. A kiadásra kerülő rendelet értelmé­ben a rendelet hatálybalépésétől kezd­ve zsidó fix kamatozású értékpapírt, részvényt, üzleti üzletrészről kiállí­tott okiratot, bányarészjegyet és ezekhez tartozó szelvényíveket bir­tokában nem tarthat. Ezeket még a vagyonára vonat­kozó bejelentés megtétele előtt a Pénzintézeti Központ tagjai so­rába tartozó valamelyik pénzin­tézetnél letétbe kell helyezni s amennyiben a birtokában levő ér­tékpapírnak nem tulajdonosa, meg­jelölni azt is, hogy az értékpapírnak ki a tulajdonosa, valamint az érték­papírt milyen jogcímen tartotta bir­tokában. Az értékpapírok tekinteté­ben bejelentési és letétbehelyezési kö­telesség terhel minden más sze­mélyt is, aki zsidó tulajdonában levő értékpapírt bármilyen jog­címen birtokában tart. Zsidó a rendelet hatálybalépése után az esetleg birtokába jutó értékpapírt bejelenteni köteles és az ügyvezető­ség ezeket a bejelentéseket nyilván­tartásba veszi. A rendelet az értékpapírokra vo­natkozó rendelkezésekkel azonos mó­don bejelentési és letétbehelyezési kötelességet ál­lapít meg a zsidó tulajdonban levő platina és arany, platinából és aranyból, vagy ezek ötvözeté­ről készült értéktárgyak, érmek, ékszerek, drágakövek és igaz­gyöngyök tekintetében. A zsidók fafejei zárva maradnak, azok tartalmát a zsidó bejelenteni köteles. A kiadásra kerülő kormányrendelet ugyancsak bejelentési kötelezettséget állapít meg és zárlatot rendel el a zsidóknak be­téti könyv, folyószámlák, vagy postatakaréki csekkszámlán ala­kuló követeléseire is. Ezekből a zárolt követelésekből a zsi­dó részére havonként azonban csak egy követelésből s csak 1000 pengőt szabad kifizetni. Ezen az összegen fe­lül a kifizetést csak akkor szabad a zsidó részére teljesíteni, ha az összegre a rendeletben taxatíve felsorolt célok­ra, így pl. alkalmazottak fizetésére, vagy munkabérekre, bíróságilag meg­ítélt követeléseik, átvett áruk vételárá­nak, adók és köztartozásoknak kifize­tésére szükséges. A rendelet értelmé­ben a zsidó általában 3000 pengőt, ha pedig kereskedelmi, vagy ipari vál­lalatot tart üzemben, az előbbi üzleti évben elért forgalom 5%-át meg­haladó készpénzt köteles a pénzintézeti központ tagjai sorába tartozó vala­melyik­ pénzintézetnél betéti könyvre, fo­lyószámlára, vagy takarékpénztári betétre, vagy csekkszámlára be­fizetni. Az így befizetett összegeket a rende­let ugyancsak zár alá helyezi. Külön szabályozza a rendelet a zsi­dó kereskedelmi, vagy ipari vállala­­­­tokra vonatkozó bejelentési kötelessé­get és felhatalmazza a kereskedelem- és közlekedésügyi, illetve iparügyi mi­nisztereket arra, hogy a zsidó kereske­delmi, vagy iparvállalat nyersanyag- és árukészletét, valamint üzleti berende­zését zár alá vehessék, illetőleg, amennyiben az üzlet vagy üzem­ folytatására közérdekből van szük­ség, a vállalat élére­ a tulajdonos költségére vállalati vezetőt rendel­hessenek ki. Továbbiakban kimondja a rendelet, hogy a zsidókra megállapított rendel­kezést alkalmazni kell minden olyan köz­kereseti, betéti és korlátolt fele­lősségű társaságra, amelynek leg­alább egy tagja zsidó. Az ilyen társaságokat vagyonuk tekin­tetében ugyanolyan bejelentési köte­lesség terheli, mint a zsidó magánsze­mélyeket. Továbbiakban a rendelet részletesen szabályozza, hogy a rendelet alkalma­zása szempontjából kit kell zsidónak tekinteni. A rendelet végül büntető rendelkezé­seket tartalmaz a rendelet megszegői, vagy kijátszói ellen. Amennyiben a rendelet ellen elkövetett cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a rendelet megszegése kihá­gást képez és háború idején hat hó­napig terjedhető elzárással büntetendő a büntetőjogi felelősségrevonáson fe­lül a rendelet megszegői ellen in­ternálásnak is helye van és azt a vagyontárgyat pedig, amelyre néz­ve a kihágást elkövették, el kell kobozni. Felhívom a hegyközség n. b. tagjainak figyelmét, hogy a permetezőanyagokat fiz­etemben átvehetik. Tisztelettel: Kozár Ferenc fanagykereskedő Ungvár, Bercsényi­ u. 12. A kormány tisztogató munkája a sajtóban és a politikában Batiktoll úirágok, lalontatott pártok ás szarvasatok Budapestről jelentik­ (MTI). Vitéz K o l o­s v­á­r­y-Borcsa Mihály állam­titkár a sajtóval kapcsolatos ügyek kormánybiztosa a következő időszaki lapok megjelenését tiltotta be: Budapest: A Budapesti Tudósító és a Magyar Tudósító című hírlaptudósító újságokat. A Független Magyar Újság, Magyar Gazda, Szabadság, Szál­rd­ Szó, Jelenkor című politikai hetilap BT Kisgazdaság, Holnap, Magyar Csillag, Magyar Törvényhozók Lapja, Ország Útja, Film, Színház, Irodalom, Színhá­zi Magazin, Ünnep, Die Zeit, A dolgozó nő, Rakéta, a Múlt és Jövő című idő­szaki lapokat; Izraelita Tanügyi Ér­tesítő című hitközségi lapot. Szeged: Délmagyarország és a Sze­gedi Napló című politikai napilapok Miskolc: Felsőmagyarországi Reg­geli Hírlap és a Magyar Jövő című po­litikai napilapot. Pécs: Pécsi Napló című politikai na­pilapot. Beregszász: Kárpátalja című politi­kai hetilapot. Dombóvár: Tolnamegyei Hirlap Gyöngyös: Hevesmegyei Hirlap cí­mű politikai lapot. Eltűnő politikai pártok Budapestről jelentik (MTI). A bel­ügyminiszter a Független Magyar Szo­­cialista Párt (vezetője Rátz Kálmán), a Független Magyar Polgári Párt (Kos­suth Párt, vezetője Bartha Albert), a Polgári Szabadság Párt (vezetője Ras­­say Károly) és a Nemzeti Tábor Ma­gyar Szocialista Népmozgalom (veze­tője Szűcs István) elnevezésű politikai pártok budapesti központját és vidéki szervezeteit az egyesülési szabadság­gal elkövetett visszaélések megtorlásá­ról szóló törvény alapján feloszlatta, további működésüket eltiltotta és az országban bárhol található vagyonu­kat lefoglalta. Ezek a szervezetek, illetőleg azok egyes tagjai olyan irányú titkos tevé­kenységet fejtettek ki, amely az or­szág belső rendjét, külpolitikai helyze­tét és a hadviselés érdekeit veszélyez­teti. A Cionista Szövetség és szervezetek feloszlatása Budapestről jelentik (MTI). A bel­ügyminiszter a Magyar Cionista Szö­vetség és a kötelékébe tartozó összes fiókegyesületeket, alakulatokat, vala­mint bármely néven működő cionista irányzatú szervezetet, mivel a szövet­ség alapszabályaiban lefektetett szabá­lyokkal ellentétben, az ország belső rendjének felborítására és a hadviselés érdekei ellen irányuló titkos tevékeny­séget fejtett ki és ezzel az ország kül­politikai helyzetét válságos irányba te­relni igyekeztek, állambiztonsági ok­ból feloszlatta. I Ungvárott 9576 zsidót számoltak össze A magyarországi zsidóság statisztikája A budapesti­ Új Nemzedék c. lap közli az 1941. évi népszámlálás alap­ján az ország népességének vallássze­­rinti megoszlásáról és ennek kapcsán a magyarországi zsidóság számáról a statisztikai adatokat. Eszerint Magyarország összlakossá­gából 724.307 a zsidó. Budapest szé­kesfőváros­a,164.963 lakosságából 184.633 a zsidó. A törvényhatósági jogú városok kö­­zü­l Budapest után Nagyváradon van a legtöbb zsidó 21.337. Kolozsvárott 16.733, Szatmáron 12.960, Miskolcon 10.427, Kassán 10.079, Ungvárott 9.576,­ Debrecenben 9.136 fő. Ítélet a rendőrrel erőszakoskodó részeg ügyében Hatósági közeg elleni erőszak vétsége elkövetésével vádoltan ál­lott az ungvári kir. törvényszék egyesbírája előtt Scsavnicky Tibor szeretvai születésű 29 éves köbléri lakos, aki ellen Rajnai János állami rendőr tett följelen­tést. Rajnai 1942 január 9-én este Ungváron a Kishíd­ utcán arra lett figyelmes, hogy a Láncos-féle kocs­mából kifelé haladó három férfi közül az egyik, akiről megállapí­totta, hogy Scsavnicky Tibor a ne­ve, beleköt a járókelőkbe és feléjük, rugdos. A rendőr figyelmeztette a fiatalembert, hogy viselkedjék ren­desen, mire ez megragadta a rend­őr kardjának markolatát. Végül is a rendőr a Scsavincky társaságá­ban levő egyén. K­u­r­u­c­z Béla és K­é­p­á­r­s Jenő segítségével egy kapu alá vitte Scsavinckyt és ott igazolásra szólította föl. A fiatal­ember válaszképpen arcul ütötte a rendőrt, aki ezek után előállította a rendőrkapitányságra. Az ügyet már többízben tűzte ki tárgyalásra az egyesbíró, de íté­­ethozatalra csak most került a sor. A vádlott azzal védekezett, hogy a ruszin karácsony alkalmával jött le Ungvárra és itt barátai meghívá­sára sok alkoholt ivott. Nem tudja, hogy az utcán mit cselekedett, mert erősen ittas állapotban volt, csak arra emlékszik, hogy a rendőrségen találta magát. Szalámin Zoltán egyesbíró bű­­nösnek mondta ki a vádlottat, de a sok enyhítő körülmény miatt, főleg pert tettét szinte beszámíthatatlan állapotban követte el, mellőzte a büntetés kiszabását. BIZTOSÍTSON TŰZKÁR ELLEN, KÁRA MEGTÉRÜL !

Next