Kárpáti Hiradó, 1944. április (21. évfolyam, 85-97. szám)
1944-04-16 / 85. szám
Vasárnap, 1944. IV/16. KÁRPÁTI HÍRADÓ Rendelet a zsidóvagyon bejelentéséről és zár alá vételéről Budapestről jelentik (MTI). A hivatalos lap legközelebbi megjelenő száma kormányrendeletet közöl a zsidók vagyonának bejelentése és zár alá vétele tárgyában. A rendelet értelmében a zsidó egész vagyonát az illetékes pénzügyigazgatóságnál hivatalos nyomtatványokon bejelenteni köteles. Kivéve a személyes használatra szolgáló lakásberendezést, ruházati, háztartási tárgyakat, ha azok egész együttes értéke a 10.000 pengőt meg nem haladta. Ha ezek a vagyontárgyak a bejelentésre kötelezett zsidóval közös háztartásban élő hozzátartozók szükségletének kielégítésére is szolgálnak, a mentességi értékhatár minden egyes hozzátartozó után további 3000 pengővel emelkedik. Amennyiben azonban az említett vagyontárgyak összege a mentességi határt meghaladja, az egész vagyont be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség minden esetben kiterjed a műtárgyakra, szőnyegekre, ezüstneműekre és más fényűzési tárgyakra. Bejelentési kötelezettség terheli mindazokat a zsidó, akár nem zsidó személyeket, akik zsidó tulajdonában lévő vagyontárgyat bármilyen címen őrizetükben tartanak. A bejelentési nyomtatványokat a községi elöljáróságnál (városban polgármesternél) lehet beszerezni. A bejelentés alá eső vagyontárgyakat a rendelet hatálybalépésétől kezdve jogügylettel sem elidegeníteni, sem elzálogosítani nem lehet. A rendelet érvénytelennek nyilvánít az 1944 március 12 napja után kötött minden olyan jogügyletet, amellyel zsidó a bejelentés alá eső vagyontárgyat másra átruházta, kivéve, ha az átruházás a zsidó üzlete körébe, a rendes kereskedelmi forgalmat meg nem haladó mértékben történik. Ezeket a vagyontárgyakat tehát szintén be kell jelenteni. Az ingatlanok bejelentésével egyidejűleg a zsidó a telekkönyvi hatósághoz is külön jelentést köteles tenni arra vonatkozólag, hogy az ingatlan tulajdonosa zsidó. Ezt a telekkönyvi hatóság a vonatkozó telekkönyv »B« lapján feljegyzi. A bejelentett zsidó ingatlant jogügylettel elidegeníteni, vagy megterhelni nem lehet. A kiadásra kerülő rendelet értelmében a rendelet hatálybalépésétől kezdve zsidó fix kamatozású értékpapírt, részvényt, üzleti üzletrészről kiállított okiratot, bányarészjegyet és ezekhez tartozó szelvényíveket birtokában nem tarthat. Ezeket még a vagyonára vonatkozó bejelentés megtétele előtt a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó valamelyik pénzintézetnél letétbe kell helyezni s amennyiben a birtokában levő értékpapírnak nem tulajdonosa, megjelölni azt is, hogy az értékpapírnak ki a tulajdonosa, valamint az értékpapírt milyen jogcímen tartotta birtokában. Az értékpapírok tekintetében bejelentési és letétbehelyezési kötelesség terhel minden más személyt is, aki zsidó tulajdonában levő értékpapírt bármilyen jogcímen birtokában tart. Zsidó a rendelet hatálybalépése után az esetleg birtokába jutó értékpapírt bejelenteni köteles és az ügyvezetőség ezeket a bejelentéseket nyilvántartásba veszi. A rendelet az értékpapírokra vonatkozó rendelkezésekkel azonos módon bejelentési és letétbehelyezési kötelességet állapít meg a zsidó tulajdonban levő platina és arany, platinából és aranyból, vagy ezek ötvözetéről készült értéktárgyak, érmek, ékszerek, drágakövek és igazgyöngyök tekintetében. A zsidók fafejei zárva maradnak, azok tartalmát a zsidó bejelenteni köteles. A kiadásra kerülő kormányrendelet ugyancsak bejelentési kötelezettséget állapít meg és zárlatot rendel el a zsidóknak betéti könyv, folyószámlák, vagy postatakaréki csekkszámlán alakuló követeléseire is. Ezekből a zárolt követelésekből a zsidó részére havonként azonban csak egy követelésből s csak 1000 pengőt szabad kifizetni. Ezen az összegen felül a kifizetést csak akkor szabad a zsidó részére teljesíteni, ha az összegre a rendeletben taxatíve felsorolt célokra, így pl. alkalmazottak fizetésére, vagy munkabérekre, bíróságilag megítélt követeléseik, átvett áruk vételárának, adók és köztartozásoknak kifizetésére szükséges. A rendelet értelmében a zsidó általában 3000 pengőt, ha pedig kereskedelmi, vagy ipari vállalatot tart üzemben, az előbbi üzleti évben elért forgalom 5%-át meghaladó készpénzt köteles a pénzintézeti központ tagjai sorába tartozó valamelyik pénzintézetnél betéti könyvre, folyószámlára, vagy takarékpénztári betétre, vagy csekkszámlára befizetni. Az így befizetett összegeket a rendelet ugyancsak zár alá helyezi. Külön szabályozza a rendelet a zsidó kereskedelmi, vagy ipari vállalatokra vonatkozó bejelentési kötelességet és felhatalmazza a kereskedelem- és közlekedésügyi, illetve iparügyi minisztereket arra, hogy a zsidó kereskedelmi, vagy iparvállalat nyersanyag- és árukészletét, valamint üzleti berendezését zár alá vehessék, illetőleg, amennyiben az üzlet vagy üzem folytatására közérdekből van szükség, a vállalat élére a tulajdonos költségére vállalati vezetőt rendelhessenek ki. Továbbiakban kimondja a rendelet, hogy a zsidókra megállapított rendelkezést alkalmazni kell minden olyan közkereseti, betéti és korlátolt felelősségű társaságra, amelynek legalább egy tagja zsidó. Az ilyen társaságokat vagyonuk tekintetében ugyanolyan bejelentési kötelesség terheli, mint a zsidó magánszemélyeket. Továbbiakban a rendelet részletesen szabályozza, hogy a rendelet alkalmazása szempontjából kit kell zsidónak tekinteni. A rendelet végül büntető rendelkezéseket tartalmaz a rendelet megszegői, vagy kijátszói ellen. Amennyiben a rendelet ellen elkövetett cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a rendelet megszegése kihágást képez és háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő a büntetőjogi felelősségrevonáson felül a rendelet megszegői ellen internálásnak is helye van és azt a vagyontárgyat pedig, amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni. Felhívom a hegyközség n. b. tagjainak figyelmét, hogy a permetezőanyagokat fizetemben átvehetik. Tisztelettel: Kozár Ferenc fanagykereskedő Ungvár, Bercsényi u. 12. A kormány tisztogató munkája a sajtóban és a politikában Batiktoll úirágok, lalontatott pártok ás szarvasatok Budapestről jelentik (MTI). Vitéz K o l os váry-Borcsa Mihály államtitkár a sajtóval kapcsolatos ügyek kormánybiztosa a következő időszaki lapok megjelenését tiltotta be: Budapest: A Budapesti Tudósító és a Magyar Tudósító című hírlaptudósító újságokat. A Független Magyar Újság, Magyar Gazda, Szabadság, Szálrd Szó, Jelenkor című politikai hetilap BT Kisgazdaság, Holnap, Magyar Csillag, Magyar Törvényhozók Lapja, Ország Útja, Film, Színház, Irodalom, Színházi Magazin, Ünnep, Die Zeit, A dolgozó nő, Rakéta, a Múlt és Jövő című időszaki lapokat; Izraelita Tanügyi Értesítő című hitközségi lapot. Szeged: Délmagyarország és a Szegedi Napló című politikai napilapok Miskolc: Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap és a Magyar Jövő című politikai napilapot. Pécs: Pécsi Napló című politikai napilapot. Beregszász: Kárpátalja című politikai hetilapot. Dombóvár: Tolnamegyei Hirlap Gyöngyös: Hevesmegyei Hirlap című politikai lapot. Eltűnő politikai pártok Budapestről jelentik (MTI). A belügyminiszter a Független Magyar Szocialista Párt (vezetője Rátz Kálmán), a Független Magyar Polgári Párt (Kossuth Párt, vezetője Bartha Albert), a Polgári Szabadság Párt (vezetője Rassay Károly) és a Nemzeti Tábor Magyar Szocialista Népmozgalom (vezetője Szűcs István) elnevezésű politikai pártok budapesti központját és vidéki szervezeteit az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló törvény alapján feloszlatta, további működésüket eltiltotta és az országban bárhol található vagyonukat lefoglalta. Ezek a szervezetek, illetőleg azok egyes tagjai olyan irányú titkos tevékenységet fejtettek ki, amely az ország belső rendjét, külpolitikai helyzetét és a hadviselés érdekeit veszélyezteti. A Cionista Szövetség és szervezetek feloszlatása Budapestről jelentik (MTI). A belügyminiszter a Magyar Cionista Szövetség és a kötelékébe tartozó összes fiókegyesületeket, alakulatokat, valamint bármely néven működő cionista irányzatú szervezetet, mivel a szövetség alapszabályaiban lefektetett szabályokkal ellentétben, az ország belső rendjének felborítására és a hadviselés érdekei ellen irányuló titkos tevékenységet fejtett ki és ezzel az ország külpolitikai helyzetét válságos irányba terelni igyekeztek, állambiztonsági okból feloszlatta. I Ungvárott 9576 zsidót számoltak össze A magyarországi zsidóság statisztikája A budapesti Új Nemzedék c. lap közli az 1941. évi népszámlálás alapján az ország népességének vallásszerinti megoszlásáról és ennek kapcsán a magyarországi zsidóság számáról a statisztikai adatokat. Eszerint Magyarország összlakosságából 724.307 a zsidó. Budapest székesfővárosa,164.963 lakosságából 184.633 a zsidó. A törvényhatósági jogú városok közül Budapest után Nagyváradon van a legtöbb zsidó 21.337. Kolozsvárott 16.733, Szatmáron 12.960, Miskolcon 10.427, Kassán 10.079, Ungvárott 9.576, Debrecenben 9.136 fő. Ítélet a rendőrrel erőszakoskodó részeg ügyében Hatósági közeg elleni erőszak vétsége elkövetésével vádoltan állott az ungvári kir. törvényszék egyesbírája előtt Scsavnicky Tibor szeretvai születésű 29 éves köbléri lakos, aki ellen Rajnai János állami rendőr tett följelentést. Rajnai 1942 január 9-én este Ungváron a Kishíd utcán arra lett figyelmes, hogy a Láncos-féle kocsmából kifelé haladó három férfi közül az egyik, akiről megállapította, hogy Scsavnicky Tibor a neve, beleköt a járókelőkbe és feléjük, rugdos. A rendőr figyelmeztette a fiatalembert, hogy viselkedjék rendesen, mire ez megragadta a rendőr kardjának markolatát. Végül is a rendőr a Scsavincky társaságában levő egyén. Kurucz Béla és Képárs Jenő segítségével egy kapu alá vitte Scsavinckyt és ott igazolásra szólította föl. A fiatalember válaszképpen arcul ütötte a rendőrt, aki ezek után előállította a rendőrkapitányságra. Az ügyet már többízben tűzte ki tárgyalásra az egyesbíró, de ítéethozatalra csak most került a sor. A vádlott azzal védekezett, hogy a ruszin karácsony alkalmával jött le Ungvárra és itt barátai meghívására sok alkoholt ivott. Nem tudja, hogy az utcán mit cselekedett, mert erősen ittas állapotban volt, csak arra emlékszik, hogy a rendőrségen találta magát. Szalámin Zoltán egyesbíró bűnösnek mondta ki a vádlottat, de a sok enyhítő körülmény miatt, főleg pert tettét szinte beszámíthatatlan állapotban követte el, mellőzte a büntetés kiszabását. BIZTOSÍTSON TŰZKÁR ELLEN, KÁRA MEGTÉRÜL !