Keleti Ujság, 1933. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1933-01-01 / 1. szám

Flügel Jjosfer Pan in os I "" Fabrikatallerersten Ranges Kassát szerkesztőség : , Szerkesztőség és kiadóhivatal , SZOLLOS GYULA , , Uzhoroa ,Ungvar­ BÁLINT MIKLÓS Korjatovic-tér 19. K o s i­c­e, Kinizsi-u. 26, T . c . . in ’ Telefonszám 422. Vasárnap,1983. január 1. HtrtopM^eng.^TWt/v.-tTO XIII. évfolyam, 1. szám Boldogabb újévet! irta: ZAJIC JÓZSEF nemzetgyűlési képviselő Mindig örülök, ha Podkarpatszka Ru­sz magyarságához szólhatok, nem mulasztha­tom el az évforduló szép alkalmát se, hogy üdvözletemet ne küldjem s az őszin­te megbecsülés hangján boldog újévet ne kívánjak neki. A szép magyar újévi köszöntés: bort, búzát, békességet! — mintha legtalálób­ban Podkarpatszka Rusz magyarságának szólna, amely óriási többségében földmive­­lő és szőllőtermelő s amely két foglal­kozási ág virágzásához elsősorban igazi békességre van szükség. Sajnos, az elmúlt évben csalódást okoztak a szőllőhegyek, nem váltották be a hozzájuk fűzött remé­nyeket a búzaföldek s ami még jobban tetézte a bajt: hiányzott az annyira kívána­tos jó békesség is, amelynek áldást termő melegében fogannak meg azok az intézmé­nyek és alkotások, amelyekkel a termé­szet mostohasága és az egész világot fojto­gató gazdasági válság okozta bajok ellen a legsikeresebben védekezhetünk. Mint a­­ köztársasági földmives párt nemzetgyűlési képviselője különösen közel érzem magamat a magyar földmives tár­sadalomhoz, amelynek felvirágozásáért esz­tendők óta a legjobb lelkiismeretem sze­rint dolgozom és becsületes szándékkal küzdök. De ezzel együtt én oly szeretettel karolom fel a magyar iparos és kereskedő osztály, az értelmiség és munkásság ér­dekeit is, amelyek a legszorosabb kapcso­latban vannak a földmíves nép érdekeivel. S a jövő boldogulása ép azon fordul meg, hogy a lakosság nem-földmives rétege mennyire akar és bír bekapcsolódni abba a munkába, amely a földmives társada­lom helyzetének megszilárdításával akar se­gíteni az emberek tengernyi haján, még pedig nemcsak itt Podkarpatszka Ruszban s nemcsak Csehszlovákiában, hanem az egész világon. Az uj esztendőt sürü fátyol borítja, de bármi rejtőzzék e sürü fátyol mögött, s annyi bizonyos, hogy az emberek közti jó­­i békességre annyira talán sohasem volt jó szükség, mint a most elkövetkező idők­­­­ben lesz. Mert 1933 a próbatétel esztendeje­­ lesz, amikor kire-kire a munka maximuma , s a kötelességteljesítés megfeszítése vár. S Podkarpatszka Rusz magyarságának meg­­­ vannak a maga speciális kisebbségi prob­­l­­lémái s megvannak az általános országos­­ feladatai is. S e kettős kötelesség teljesí­tésében csekélységem, valamint a köztársa­sági földműves párt s­­ egész biztosan - a tartományi és állami kormányzat is egész lélekkel támogatására siet. Különben az új esztendő legfontosabb­­ feladatairól nagy általánosságban a követ-­­­kezőket mondhatom: A földhitel kérdésének problémáját , rc)33-nak­, föltétlenül meg kell oldania. Hosszú lejáratú olcsó kölcsönöket kell a­­ földműves osztály rendelkezésére bocsátani,­­ hogy gazdaságát rendbehozhassa s ter­melő képességét fokozni bírja. El kell in­tézni az adózás kérdését is. A pénzügyi ha­tóságokat a leghumánusabb eljárásra kell rábírni, hogy az­ elemi csapásokkal, kataszt­rofálisan rossz termésekkel sújtott föld­mives lakosság és szőllőbirtokosság telje­sen fölszabaduljon a gondoktól s a nemzet­­i gazdaság legfontosabb ágazataiba friss vér­­­­keringést, uj életet vigyen. Energikusan­­ hozzá kell látnunk a földmivesek beszerzési , és értékesítő szövetkezetének megalakítá­sához is, hogy a föld termékeinek árufor­galma a maga természetes utján bonyolód­jék le s a legtöbb haszon a termelő föld­­mivesre származzék belőle. Ezzel párhuza­mosan gondoskodásnak kell történni a rég­óta sürgetett podkarpatszkaruszi vasúti ta­rifakedvezmény megvalósításáról s a Pod­karpatszka Ruszban kínálkozó munkaalkal­mak teljes kihasználásáról is. A földmíves társadalom talpraállítása csak az alap az egész társadalom érdeké­ben megindítandó gazdasági reorganizáció­hoz. Ezen kell felépülnie az iparos és ke­reskedő világ új és szebb jövőjének. Az ipart, —­ értem ez alatt a kisipart, — tönkretette a nagytőkével dolgozó gyár­ipar és szorgalmas becsületes iparoscsa­ládok munka- és kenyér nélkül állanak. Ezek ma már mind a proletárok kiéhezett légióját szaporítják. Ennek a valamikor hasznos társadalmi osztálynak megsegíté­sét erkölcsi kötelességünknek tartjuk. De nem hagyhatjuk magára a kereskedőket sem, hiszen a mai üzlettelenség mellett ma egyre-másra hullanak a kereskedők leg­jobbjai. Súlyos problémák ezek, hiszen egy mindent elsodró gazdasági válság­hullám­mal szemben kell felvennünk a védekezést és ez a munka nem kis feladat. Meg kell emellett teremtenünk a bel­ső lelki békét is, a kulturális és közjogi problémák közmegnyugvásra szolgáló elin­tézésével. Bármily szomorú is a múlt, bármilyen sivár is a jelen, én mégis optimizmussal nézek a jövő elé. Hiszek abban, hogy az emberek nagy többségében felülkerekedik a józan belátás s hiú ábrándképek kerge­­tése helyett reális célok elérésére irányuló közös munkában dolgoznak mind a ma­guk, mind az egész társadalom boldogabb jövőjéért. Ebben a hitben köszöntöm Podkarpat­szka Rusz magyarságát s kívánok neki na­gyon boldog új esztendőt. Szállő után Korláth Endre is otthagyja a pártvezérséget Siménfalvy Árpád dr. az utód! Korláth Endre dr. szenátor hír sze­rint — otthagyja a magyar nemzeti párt elnökségét és ezt az elhatározását rövide­sen nyomon követi a szenátori mandátum­ról való lemondása is. A párthívek között nagy lehangoltságot keltett Korláth dr. ka­rácsonyi cikke, amely úgy tartalmánál, mint tónusánál fogva egyáltalán nem volt sze­rencsésnek mondható. Az­ a csüggeteg, pesszimista hang, amely végigvonult ezen a cikken, élénk tükörképe volt annak a bukott politikának, amelynek Korláth esz­tendők óta hangadó vezére Kárpátalján. Korláth jószándékait a politika és köz­életben még ellenségei is elismerték, de azt még barátai sem tudnák megmondani, hogy milyen konkrét eredményeket ért el Korláth Endre­ politikája a magyarság szem­pontjából. Csak örömmel regisztrálhatjuk tehát Korláth távozását, aki egyéni korrektsége dacára a legnagyobb népszerűtlenségnek örvendett, mert semmittevő politikájának az egész magyarság csak kárát látta. Utódja dr. Siménfalvy Árpád szőllősi ügyvéd lesz, aki a tartománygyűlésben ed­digi szereplésével tárgyilagos ellenzéki po­litikusnak mutatkozott. Arról is beszélnek, hogy az ellenzéki magyar sajtót újjászervezik és Munkácson Vozáry Aladár lapvezérsége mellett új na­pilapot indítanak. Gyermekeknek csak H A G k

Next