Keleti Ujság, 1937. július-szeptember (17. évfolyam, 28-37. szám)

1937-07-07 / 28. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Uzhorodt Ungvár,Dubinovic ucca 8. s Telefon 422 ^ SZERDA, 1937 julius 7 Előfizetési díj egy évre 48 ckorona. — Egy szám ára 1 ckorona. ^ XVII. évfolyam 28. szám A zborovi emlékünnepély A csehszlovák hadsereg első nagy haditettének, a döntő jelentőségű zbo­rovi áttörésnek húszéves évfordulóját az esemény jelentőségéhez illő keretek között ünnepelte a hadsereg és a lakos­ság egész Podkarpatszka Ruszban. A zborovi katonai győzelem egyúttal győ­zelme volt a Masaryk által hirdetett ál­lamépítő teóriának, amely az igazság és jog hangoztatása mellett súlyt vetett arra is, hogy ennek kivívásához a szer­vezett katonai erő párosuljon. Masaryk felszabadító elnök a nagyhatalmakkal folytatott politikai tárgyalásainak éppen azzal tudott súlyt kölcsönözni és erköl­csi alapot tremteni, hogy az általa hir­detett nemzeti igazsághoz olyan döntő argumentumot szállított, mint a zborovi ütközet, amellyel azt igazolta, hogy a csehszlovák nemzet nemcsak követeli szabadságát, de tud érte sikeresen har­colni és ha kell, meg is halni. A podkarpatszkaruszi ünnepségek a városi mozgóban pénteken este vették kezdetüket, ahol az állami himnuszok eljátszása után Mudroch őrnagy, a har­minchatos gyalogezred segédtisztje lé­pett a dobogóra és nagyhatású beszéd­ben hódolt a zborovi hősök emlékének. A szónok, aki mint légionárius maga is részt vett a zborovi csatában, hűséges képet festett az ütközet lefolyásáról és arról a történelmi jelentőségű haditett­ről, amelyyé a zborovi július 2-ika lett. A műsor további számait a Smetana vegyeskórusának és a 36-os ezred zene­karának ének-, illetve zeneszámai ké­pezték Kaigl, illetve Fadricons karnagy vezénylete mellett. Másnap, július 2-án a kormányzói iroda előtt folytatódott az ünnepi prog­ram. A megyeháza falában elhelyezett zborovi hősök emléktábláját, amely az elesettek porát őrzi, megkoszorúzták, majd két percre néma csenddel áldoz­tak az elesettek emlékének. Koszorút helyeztek el Hrabár kormányzó, Mezník dr alelnök, Svátek tábornok hadosztály­­parancsnok, Dudás polgármester, a lé­gionáriusok, a szokolok, a cserkészek és mások. Ezután a Tyrs-parton katonai díszszemle volt, amelyen megjelentek a kormányzóval az élen az összes hiva­talfőnökök, polgári, egyházi méltóságok és nagyszámú közönség. Az ünnepségek kiemelkedő pontja a CSK pályán zajlott le, amely méreteiben valóban impozáns hatást gyakorolt a szemlélőkre és megkapó, színes képei­vel sokszor spontán tapsra ragadtatta a közönséget. A cselekmény azzal indul, hogy a ha­zai földön vidám aratás folyik, amikor a háború hírnökei (három fekete lovas) végigszáguldanak a mezőkön és harcba szólítják a férfiakat. Az arató tömeg cseh, morva, szlovák és ruszin nemzeti viseletben dolgozik, majd nemzeti tán­cokat rejt. A gondtalan hangulatot ha­mar szomorú esemény váltja fel: búcsúz­nak a férfiak az asszonynéptől, gyerek­től és máris felharsan a hegyek aljáról a kürtszó, ami harcba szólítja a katoná­kat. Valóságos pergőtűz keletkezik, amelyben a gyalogsági fegyvereken kí­vül résztvesznek a gépfegyverek, ágyúk és a repülők. A harc győzelmes roham­mal végződik és a légionáriusokkal az élén hazatérnek a győztes katonák. Az előbb még darabjaiban heverő országos címereket összeforrasztja az önálló ál­lam, s a címerekből összeállított emel­vény tetejében az állami címer hirdeti a felszabadulás tényét. Az emelvényt ellepik a légionáriusok, köröskörül az örvendező nép és katonaság, és felkerül a nemzeti zászló, majd a zene rázendít az állami himnuszokra. A nagyszerű, szimbolikus erejű rendezés Kaigl tanár hozzáértését és művészi kvalitásait di­cséri. Este nyolckor bevonták az állami zászlót ünnepélyesen. Több mint 120 éve a legjobb gyomorkeserű Gyárfickók : Bécs-Drezda Az újcionista világszervezet kongresszusa Ungváron Vasárnap, július 4-én, délután 2 óra­kor kezdődött el az újcionisták kon­gresszusa Ungváron. Impozáns menet­ben vonultak fel a kongresszus részt­vevői a zsidóiskolától a Fencik téren át a Masaryk térre, ahol koszorút helyez­tek el a felszabadító elnök szobránál. A menetben résztvettek a Brit Trumpel­­dor cserkészek is. Mintegy 300 delegátus érkezett Ungvárra ez alkalommal a vi­lág minden részéről. A prágai részt­vevők Reiner, a Prager Presse szerkesz­tőjének a vezetésével jöttek. Vasárnap este fél 9 órakor a Korona zsúfolásig megtelt nagytermében kez­detét vették a kongresszusi előadások. Az előadáson megjelent Hrabár Kon­stantin kormányzó, Beszkid Sándor dr kormánytanácsos és Dudás Ernő pol­gármester, aki meleg szavakkal, oroszul köszöntötte a kongresszus résztvevő­t. Rabinovics (Prága) csehül és Schlecht­mann­el (Varsó) németül méltatták a nap jelentőségét, érdekes és frappáns előadásukat — melyek Palesztina mai helyzetéről szóltak, a kantonizáció ter­véről és több aktuális problémáról — a nagyszámú közönség élénk tetszésnyil­vánítással fogadta. Hétfőn este Herzl-ünnepélyt rendez­tek, melynek ünnepi előadója Reiner prágai szerkesztő és Szepessi Miksa dr­­assai szerkesztő voltak. Előbbi néme­tül, utóbbi magyar nyelven beszélt az általános zsidó politikai helyzetről. A kongresszus harmadnap, kedden este ért véget egy nevickei kirándulással, ahol a résztvevők meglátogatták az ott táborozó zsidó cserkészeket. A munkácsi önkormányzat helyreállítása megdöntötte a magyar ellenzék egyik bástyáját A zsidóságot gyakran éri szemre­hányás azon a címen, hogy túlságosan ragaszkodik magyar kultúrájához, holott ugyanez a zsidóság azt szokta hangoz­tatni, hogy asszimilálódik minden állam­ban és így azt várják tőle, hogy Cseh­szlovákiában lakhelye szerint a cseh, szlovák vagy ruszin kultúrához kösse magát. A mi álláspontunk ebben a kér­désben mindig az volt, hogy a nemzeti­ség és a velejáró kultúra művelése ne­velés dolga és nagyon is megértjük azo­kat a zsidókat, akik a Csehszlovák Re­­publikában továbbra is a magyar kultúra mellett tartanak ki. Más kérdés azonban az, hogy a magukat magyaroknak valló zsidók egy része még mindig azt az el­lenzéki politikát követi, amely semmi­képpen sem indokolt. Nemcsak azért, mert ez az ellenzéki politika budapesti függvény, hanem gyakorlati okokból sem érthető a magyar zsidó számára ez az elhelyezkedés. Hiszen az Egyesült Magyar Pártban ott vannak a körszacok is, akikre sok mindent rá lehet fogni, de azt semmiesetre sem, hogy a zsidók ba­rátai. Mindezeket abból az alkalomból mondjuk el, hogy Munkácson az elmúlt héten megalakult a városi képviselőtes­tület és ezzel kapcsolatban megbukott az az erőltetett politika, amely a zsidó vallású magyarokat éppen ebben a vá­rosban tartotta fogva legnagyobb siker­rel. Az úgynevezett magyar nemzeti párti lista élén zsidó vallású magyar ál­lott, de mégsem erre szavaztak, amikor arról volt szó, hogy ki kerüljön be az alpolgármesteri székbe, hanem Vozáry Aladár lett a jelölt, aki évek óta céltuda­tosan irányítja a munkácsi zsidó-magyar politikát, mégpedig úgy, hogy abból pártja számára szavazati előny származ­zék. A másik fegyvertárs, a kerszoc párt nyíltan kijelentette, hogy nem szavaz zsidóra és így hullott Vozáry Aladár ölébe a biztosnak látszó alpolgármesteri jelöltség. A számításba azonban hiba csúszott. Nem fontos, hogyan és miképpen, de tény, hogy az ellenzéki magyar párt je­löltje kisebbségben maradt és Vozáry Aladár helyett zsidót választottak meg polgármesterhelyettesnek, olyan zsidót, aki nem tartozik a magyar ellenzékhez. A Vozáry-hívő zsidók tehát hoppon maradtak vezérükkel együtt és ma Mun­kácson minden más téma eltörpül ennek a ténynek kijózanító hatása mellett. A Prágai Magyar Hírlap, amelynek

Next