Közélet, 1933 (5. évfolyam, 7-18. szám)
1933-02-12 / 7. szám
Rezsypwh Antal Uzhorod Szerkesztőség, és kiadóhivatal: MukaCevo, Husova ul. M (Balff u.7 ucca) 47. Egy Megjönnie minden Vstáraers Mukccene-Munkács V. év., 7. é. sz.1933. február 12 Felelős szerkesztő és lapkiadó-tulajdonos: TARJAM V’B-'Ь MOS Meghalt Apponyi Albert Genf február 7 .»Residence«,szállóban Kedden délután négy óra húsz perckor gróf Apponyi Albert, a magyar kormány első népszövetségi delegátusa 87 éves korában meghalt. Apponyi gróf, mint ismeretes, néhány nappal ezelőtt náthalázba esett és állapota egyre súlyosbodott. A beteg megtartotta ugyan teljes szellemi frisseségét, de testi ereje egyre hanyatlott. Délután két órakor agóniába esett. Este György fia és Mária lánya látogatta meg a beteget Pálffy grófné ugyancsak Genfbe érkezett a beteghez. Apponyi gróf halálának híre a népszövetségi körökben mély megdöbbenést és részvétet keltett. Apponyi holttestét Budapestre szállítják. Apponyi Albert gróf, Apponyi György kancellárnak a fia, született 1846 május 29- én Bécsben. Középiskoláit a jezsuiták halksburgi intézetében végezte, jogot Pesten és Bécsben tanult. Tanulmányainak befejezése és hosszabb külföldi út után lépett álamszolgálatba és előbb a régi földművelés, ipar és kereskedelmi minisztérium kötelékében, majd a főrendiház jegyzője lett. 1872-ben választották meg a Deák-párti programmal képviselővé Szentendrén és szűzbeszédét 1873 február 8-án tartotta meg. 1875- ben Sennyey konzervatív pártjához csatlakozott és három év múlva már ő lett ennek a pártnak a vezére, amely párt »mérsékelt ellenzék« néven harcolt a parlamentben a közigazgatás államosítása és a közjogi alap nemzeti irányban való fejlesztéséért. Az 1889-iki véderővitában Apponyi már az összes ellenzéki pártok nevében jelentette ki, hogy a közös hadseregbe is bele akarják vinni a nemzeti gondolatot. Rá egy év múlva Tisza Kálmán bukása után Szapáry kormányával szemben is ő vezeti az ellenzéki frontot, de 1919-ben már éles összeütközésbe jut a szabadelvű pártba később s visszatért Szilágyi Dezső igazságügyi miniszterrel. Európai műveltségével kortársai ellenében felismerte a szociális kérdések fontosságát. Azt a szociális olajcseppet, amelyről már Bismarck mondotta, hogy szükség van rá az állampolitikában, Apponyit említette elsőnek a magyar parlamentben. Politikai pályáján jelentős mozzanat volt 1892 május 27-én tartott beszéde, amellyel az egyházpolitikai kérdéseket tette aktuálissá. Mikor a Wekerle-kormány beterjesztette a kötelező polgári házasságról szóló törvényjavaslatot, Apponyi képviselte vele szemben az egyház konzervatív álláspontját, amely legfeljebb a polgári házasság »szükségbeli« formáját volt hajlandó elismerni. 1895- ben a Wekerle kormány lemondása után Apponyi vezeti az ellenzéki támadásokat a Bánffy kormány kiegyezési terveivel szemben. Bánffy bukása és Széll Kálmán kormányalakítása után Apponyi pártjának nagyobb részével belép a szabadelvű pártba és 1901 novemberében a képviselőház elnöke is ő lett. Ebben a minőségben kapta meg a titkos tanácsosi címet, amelyért az ellenzéki közvélemény Bécsnek való behódolással vádolta. A Széllkormány 1904-ben bekövetkezett lemondása után következett a Khuen-Héderváry-kormány, amely azonban nem volt képes a nemzeti ellenállás obstrukcóját lesze relni. Apponyi programmja a lapján a szabadelvű párt híres »kilences bizottsága« kidolgozott ugyan egy katonai programmot, ezt a programmot azonban úgy az uralkodó, mint az ellenzéki pártok elutasították. November 3-án Tisza István grófot nevezte ki mininiszterelnökké a király, mire Apponyi november 5- én lemondott a házelnökségről és kilépett a szabadelvű pártból is követőivel új pártot alapított nemzeti párt névvel és ismét belépett az ellenzéki pártok szövetségébe. Mikor pedig a kormány ex lex állapotban feloszlatta az országgyűlést,arponyi pártjával együtt elhagyja a 67-es alapot, belépett a független és 48-as pártba és az 1905 januári választásokon , páratlan erejű agitációt fejtve ki, többséghez juttatta і pártját és az ellenzéket. Fe■ hérváry parlamenten kívüli kormányával szemben ismét ő a nemzeti ellenállás vezére, míg az 1906 ápr. 9.én létre ■ jött paktum alapjan megala- І kult az úgy nevezett koalíciós kormány, Wekerlével az élén. Ebben a kormányban Apponyi kapta a kultuszminiszteri tárcát, amelynek élén is maradt 1910 január 17-ig. Nevéhez, fűződit a magyarország i O ✓ І gi néptanítók fizetésrendezé- i séről és a népoktatás ingyenességéről szóló törvény, de a hires 1907. évi XXVIII. törvénycikk is, amely a »nemzeti követelmények« érvényesítésével forrása lett a nemzeti kisebbségek sérelmeinek. Ebben az időben Björnson, aki a szlovákok elnyomatását és a magyar képviselőház botrányos viszonyait ismertette, így nyilatkozott: »Az az ember, aki miniszteri méltóságban ilyen brutalitásokat követett el, de emellett a kereszténység első bajnoka , gróf Apponyi névre hallgat és a nemzetközi békekonferenciákon csak az ő hangját lehet hallani. A koalíció bukása után ismét ő az ellenzék harcainak szellemi vezére, majd Kossuth Ferenc halála után ténylegesen is a függetlenségi párt vezére lett. A világháború kitörésekor az ő indítványára határozták el a parlamenti pártok a belügyi kérdésekben a pártközi békét. 1917-ben az Esterházy, majd a két Wekerle-kormányban rövid ideig ismét kultuszminiszter lett. A forradalmak idején viszszavonult a politikától a kommün elől pedig csehszlovákiai birtokára menekült Éberhardra A kommün bukása után azonban ismét visszatért és már részt vett a Giarckféle tárgyalásokon. 1920-ban mint a magyar békedelegáció elnöke Párizsban képviselte a békeszerződés megkötésekor a magyar kormányt, de mikor az aláírásra váró békeszerződés szövegét megkapta és eléje tárták Párizsban a magyar fehérterror áldozatairól készült dokumentumokat, Apponyi lemondott delegátus tisztéről. 1924-ben Magyarország első képviselője, lett a Népszövetségben, ahol általános figyelmet keltett francia, angol és olasz nyelven tartott expozéival. A magyar parlamentben való szereplése azonban már jelentéktelenebbé vált és egész tevékenysége úgyszólván csak a külföldi szereplésre szorítkozott. Egyébként őt tekintették a magyarországi Habsburg restaurációs törekvések vezérének. Születésének 75-ik és 85-ik évfordulóját a hivatalos Magyarország is megünnepelte és nemzeti ajándékban is részesült 1897-ben kötött házasságából egy fia és két lánya született. Igazgatósági tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, tagja a Kisfaludy társaságnak, díszdoktora a budapesti és a volt kolozsvári egyetemnek. A budapesti Poliklinikai egyesület félszázados fennállásának három évtizede az ő nevéhez fűződik. 1922- ben jelent meg emlékiratainak első kötete (Ifjúkorom. — 25 év az ellenzéken) Önállóan megjelent munkája The juridicial nature between Austria and Hungary Be szédeinek egy gyűjteménye 1896-ban jelent meg. Apponyi Albert temetése kedden lesz. A nemzet nagy halottját az egész országban gyászolják. A Lidové Noviny feltűnést keltő cikket írt Dr. Petrigalla polgármester felmentéséről. A cikkíró csodálkozik azon, hogy az agrár Dr. Petrigalla ügyében, milyen szigorúan jártak el, ugyanakkor csodálatos, hogy a buzapanamát elhallgatták ...