Közélet, 1933 (5. évfolyam, 7-18. szám)

1933-02-12 / 7. szám

Rezsypwh Antal Uzhorod Szerkesztőség, és kiadóhivatal: MukaCevo, Husova ul. M (Bal­ff u.­­7 ucca) 47. Egy Megjönnie min­den Vst­áraers­ Mukccene-Munkács V. év., 7. é. sz.1933. február 12 Felelős szerkesztő és lapkiadó-tulajdonos: TARJAM V’B-'Ь MOS Meghalt Apponyi Albert Genf február 7­­ .»Resi­dence«,szállóban Kedden dél­után négy­­ óra húsz perckor gróf A­pponyi Albert, a ma­gyar kormány első népszövet­ségi delegátusa 87 éves ko­rában meghalt. Apponyi gróf, mint ismeretes, néhány nap­pal ezelőtt náthalázba esett és állapota egyre súlyosbo­dott. A beteg megtartotta ugyan teljes szellemi frissesé­gét, de testi ereje egyre ha­nyatlott. Délután két órakor agóniába esett. Este György fia és Mária lánya látogatta meg a beteget Pálffy grófné ugyancsak Genfbe érkezett a beteghez. Apponyi gróf halá­lának híre a népszövetségi körökben mély megdöbbenést és részvétet keltett. Apponyi holttestét Budapestre szállítják. Apponyi Albert gróf, Ap­ponyi György kancellárnak a fia, született 18­46 május 29- én Bécsben. Középiskoláit­ a jezsuiták halksburgi intézeté­ben végezte, jogot Pesten és Bécsben tanult. Tanulmánya­inak befejezése és hosszabb külföldi út után lépett álam­­szolgálatba és előbb a régi földművelés, ipar és kereske­delmi minisztérium köteléké­ben, majd a főrendiház jegy­zője lett. 1872-ben választot­ták meg a Deák-párti prog­rammal képviselővé Szentend­rén és szűzbeszédét 1873 feb­ruár 8-án tartotta meg. 1875- ben Sennyey konzervatív párt­jához csatlakozott és három év múlva már ő lett ennek a pártnak a vezére, amely párt »mérsékelt ellenzék« né­ven harcolt a parlamentben a közigazgatás államosítása és a közjogi alap nemzeti irányban való fejlesztéséért. Az 1889-iki véderővitában Apponyi már az összes el­lenzéki pártok nevében jelen­tette ki, hogy a közös had­seregbe is bele akarják vin­ni a nemzeti gondolatot. Rá egy év múlva Tisza Kálmán bukása után Szapáry kormányával szem­ben is ő vezeti az ellenzé­ki frontot, de 1919-ben már éles összeütközésbe jut a szabadelvű pártba később s visszatért Szilágyi Dezső igazságügyi miniszterrel.­­ Európai műveltségével kortár­­s­­ai ellenében felismerte a szo­­­­ciális kérdések fontosságát.­­ Azt a szociális olajcseppet, a­­­melyről már Bismarck mon­dotta, hogy szükség van rá az állampolitikában, Apponyi­t említette elsőnek a magyar­­ parlamentben. Politikai pályá­ján jelentős mozzanat volt 1892 május 27-én tartott be­széde, amellyel az egyházpo­litikai kérdéseket tette aktu­álissá. Mikor a Wekerle-k­ormány beterjesztette a kötelező pol­gári házasságról szóló tör­vényjavaslatot, Apponyi képviselte vele szemben az egyház kon­zervatív álláspontját, amely legfeljebb a polgári há­zasság »szükségbeli« formáját volt hajlandó elismerni. 1895- ben a Wekerle kormány le­mondása után Apponyi vezeti az ellenzéki támadásokat a Bánffy kormány kiegyezési ter­veivel szemben. Bán­ffy buká­sa és Széll Kálmán kormány­­alakítása után Apponyi párt­jának nagyobb részével belép a szabadelvű pártba és 1901 novemberében a képviselőház elnöke is ő lett. Ebben a mi­nőségben kapta meg a titkos tanácsosi címet, amelyért az ellenzéki közvélemény Bécs­nek való behódolással vádol­ta. A Széllkormány 1904-ben bekövetkezett lemondása után következett a Khuen-Héder­­váry-kormány, amely azonban nem volt képes a nemzeti el­lenállás obstrukcóját lesze­­ relni. Apponyi programmja a­­ lapján a szabadelvű párt hí­res »kilences bizottsága« ki­dolgozott ugyan egy katonai programmot, ezt a programmot azonban úgy az uralkodó, mint az ellenzéki pártok elu­tasították. November 3-án Tisza­ Ist­ván grófot nevezte ki mi­­niniszterelnökké a király, mire Apponyi november 5- én lemondott a házelnök­ségről és kilépett a szabad­elvű pártból is követőivel új pártot alapított nemzeti párt névvel és ismét belépett az ellenzéki pártok szövetségébe. Mikor pedig a kormány ex­ lex állapotban fel­oszlatta az országgyűlést,­­a­­r­ponyi pártjával együtt elhagy­­j­­a a 67-es alapot, belépett a­­ független és 48-as pártba és­­ az 1905 januári választásokon , páratlan erejű agitációt fejt­­­­ve ki, többséghez juttatta і pártját és az ellenzéket. Fe­■ hérváry parlamenten kívül­i kormányával szemben ismét­­ ő a nemzeti ellenállás vezére,­­ míg az 1906 ápr. 9.én létre­ ■ jött paktum alapjan megala- І kult az úgy ne­vezet­t koalíciós­­ kormány, Wekerlével az élén.­­ Ebben a kormányban Appo­­­­nyi kapta a kultuszminiszteri­­ tárcát, amelynek élén is ma­­­­radt 1910 január 17-ig. Ne­­­­véhez, fűződit­ a magyarország i O ✓ І gi néptanítók fizetésrendezé- i séről és a népoktatás ingye­nességéről szóló törvény, de a hires 1907. évi XXVIII. tör­vénycikk is, amely a »nemze­ti követelmények« érvényesí­tésével forrása lett a nemzeti kisebbségek sérelmeinek. Ebben az időben Björnson, aki a szlovákok elnyoma­tását és a magyar képvi­selőház botrányos viszonya­it ismertette, így nyilatko­zott: »Az az ember, aki miniszteri méltóságban ilyen brutalitásokat követett el, de emellett a keresztény­ség első bajnoka , gróf Ap­ponyi névre hallgat és a nemzetközi békekonferen­ciákon csak az ő hangját lehet hallani.­ A koalíció bukása után is­mét ő az ellenzék harcainak szellemi vezére, majd Kossuth Ferenc halála után ténylege­sen is a függetlenségi párt vezére lett. A világháború ki­törésekor az ő indítványára határozták el a parlamenti pártok a belügyi kérdésekben a pártközi békét. 1917-ben az Esterházy, majd a két We­­kerle-kormányban rövid ideig­ ismét kultuszminiszter lett. A forradalmak idején visz­­szavonult a politikától a kommün elől pedig cseh­szlovákiai birtokára mene­kült Éberhardra A kommün bukása után a­zonban ismét visszatért és már részt vett a Giarckféle tár­gyalásokon. 1920-ban mint a magyar békedelegáció elnöke Párizsban képviselte a béke­­szerződés megkötésekor a magyar kormányt, de mikor az aláírásra váró békeszerző­dés szövegét megkapta és eléje tárták Párizsban a ma­gyar fehérterror áldozatairól készült dokumentumokat, Ap­ponyi lemondott delegátus­ tisztéről. 1924-ben Magyaror­szág első képviselője, lett a Népszövetségben, ahol álta­lános figyelmet keltett fran­cia, angol és olasz nyelven tartott expozéival. A magyar parlamentben való szereplése azonban már jelentékteleneb­bé vált és egész tevékenysé­ge úgyszólván csak a külföl­di szereplésre szorítkozott. Egyébként őt tekintették a magyar­országi Habsburg restaurá­ciós törekvések vezérének. Születésének 75-ik és 85-ik évfordulóját a hivatalos Ma­gyarország is megünnepelte és nemzeti ajándékban is részesült 1897-ben kötött házasságá­ból egy fia és két lánya szü­letett. Igazgatósági tagja volt a Magyar Tudományos Aka­démiának, tagja a Kisfaludy társaságnak, díszdoktora a budapesti és a volt kolozsvári egyetemnek. A budapesti Po­­liklinikai egyesület félszázados fennállásának három évtizede az ő nevéhez fűződik. 1922- ben jelent meg emlékiratai­nak első kötete (Ifjúkorom. — 25 év az ellenzéken) Ön­állóan megjelent munkája The juridicial nature betwe­en Austria and Hungary Be­ szédeinek egy gyűjteménye 1896-ban jelent meg. Apponyi Albert temetése kedden lesz. A nemzet nagy halottját az egész országban gyászolják. ­ A Lidové Noviny feltű­­­nést keltő cikket írt Dr. Petrigalla polgármester felmentéséről. A cikkíró csodálkozik azon, hogy az agrár Dr. Petrigalla ügyében, mi­lyen szigorúan jártak el, ugyan­akkor csodálatos, hogy a buza­­panamát elhallgatták ...

Next