Munkácsi Közlöny, 1935 (2. évfolyam, 1-222. szám)

1935-05-23 / 116. szám

1935. május 23 csütörtök f W \\ f,.Jf Щ $ ■* M ш4 I POLITIKAI тъ V\lV \ V'- '•... . 7k*^V\I. évf. 116 szám •. V-' V ZLOMY Egyes szám ára 50 fillér. Еввїегке**$іі HAVAS EMIL Mukacevo—Munkács •дВІІІІІриЕЦипіжшшшдіиндмиидіндниииі^шдаывдияаданвниимммм— A marseillei merénylet ismét a Népszövetség előtt (Génfből jelentik.) A népszövet­ségi tanács keddi ülésén ismét napi­rendre tűzték a marseillei király­­gyilkosság­ miatt támadt jugoszáv­­magyar konfliktus ügyét. A tanács decemberi ülésén arra kötelezték Magyarországot, hogy indítson vizsgálatot annak megállapítására, nem terheli-e mulasztás valamelyik magyar hatóságot a merénylet meg­szervezésének előkészítésében. A vizsgálat eredményét Magyaror­szág írásban közölte a Népszövet­séggel. A vizsgálat nem elégítette ki a jugoszláv kormányt, amely er­re vonatkozó észrevételeit ugyan­csak írásban tette meg. Kedden kezdték tárgyalni a két jegyzéket, de a tárgyalás folytatását a legkö­zelebbi ülésre halasztották. Másodszor az urnák előtt A május 19-iki elkeseredés szül­te megnyilatkozás után most va­sárnap ismét az urnák elé lép P. Rus népe, ezúttal, hogy szű­kebb hazánk sorsának irányítóit meg­válassza. Az elkeseredést, amely a szélsőséges elemek malmára haj­totta a vizet, mi megértjük és in­dokoltnak tartjuk, mert az a mun­ka, amelyet az adóhivatal a legu­tolsó három év alatt P. Rushan el­végzett, a leglojálisabb Polgárt is kihozta sodrából és a pénzügyigaz­gatás ellenségévé tette. Csakhogy a „bosszú“ nem volt sem időszerű, sem pedig találó. Nem volt időszerű azért, mert azt a főhivatalnokot, aki az adózás te­rén itt soha nem ismert módszere­ket honosított meg, az agrár­párt, illetve Zajtó József képviselő in­tervenciójára már jóval a válasz­tások előtt véglegesen nyugdíjaz­ták és helyére olyan embert állí­tottak, aki nagyobb jóindulattal és kör­ül­tekintéssel végzi munká­ját, melynek hatása az adószér enyhü­lésében már is megmutatkozott. De találó sem volt a „hosszú“, mert a kilőtt nyit a célzó Polgárt sebezte meg, mert megrendítette saját osz­tály­helyzetét és elvesztette jóaka­rata támogatását azoknak, akiknek súlyuk és szavuk van, akik a pol­gárság érdekeit éppen a polgárság által most támogatott felforgató törekvésekkel szemben a leghatá­lyosabban megvédték. Jól tudjuk, hogy sokezerre rúg azoknak a száma, akik elhamarko­dott, könnyelmű lépésüket sokszo­rosan megbánták és hibájukat — amennyire lehetséges, — igyek­szenek, jóvátenni. De ez nem ele­gendő! Minden egyes polgárnak vissza kell térnie az elárult zászló­hoz. Nem szabad továbbra is tűr­ni, hogy az elkeseredés úrrá legyen az értelem felett. Ne akarjon P. Rus polgársága fenegyerek lenni, különösen akkor, amidőn azzal semmi célt el nem érhet, mert az itteni dezertőrök helyén a lobbi országrészekben újabb polgári e­­lemek erősítik a polgárság káde­reit. De a polgárság elleni jóvátehe­tetlen bűn, sőt merénylet lenne, ha a kijózanodás nem volna teljes. Most a mi kis országunk sorsá­ról van szó. Most arról kell dönteni hogy kik képviseljék érdekeinket P. Rus Parlamentjében. Azok, akik a polgárság verejtékkel lerótt adó­it a polgárság ellenségeinek szór­ják oda, vagy pedig a mi soraink­ból való férfiak, akik ismernek bennünket, ismerik panaszainkat és tudják, hogy mivel lehet raj­tunk segíteni, de akik egyúttal tud­nak és akarnak is segíteni rajtunk. \­­Y':1.n M' Egyelőre egy évben álla­pították meg a német ka­tenai szolgálati időt (Berlinből jelentik.) A birodalmi kormány­ úgy határozott, hogy a hadkötelezettség bevezetése után az újoncok tényleges szolgálati i­­dejét egyelőre egy évben állapítja m­eg Hitler bejelenti hogy SS év múlva üémei­­®rsség van aalaik­i áll&potok lessnek (Beimből jelentik.) Hitler kan­cellár kedden délután hívta össze a birodalmi gyűlést, amelyen nagy beszédet mondott. A gyűlést Gö­ring porosz miniszterelnök nyitot­ta meg. Göring Pilsudszki marsall elparentálása és a két új, saarvidé­­ki képviselő üdvözlése után átadta a szót Hitlernek, aki két és félórás beszédet mondott.Hitler beszéde ele­jén bejelentete, hogy Németország áttér a tervgazdálkodásra, hogy a termelés és fogyasztás között­­ meglévő óriási ellentétet kikü­szöb s­bölje. Németországnak jó szociál­politikára van szüksége, hogy a jó­létet helyreállítsa. Ehhez azonban húsz esztendei nyugodt munkára van szükség, míg az ideális állapot­­ megteremtéséhez legalább 50 év kell. A gazdasági kérdések taglalása után Hitler áttért a politikai kér­désekre és kijelentette, hogy Né­metország azért volt kénytelen a Versailles- szerződés ellenére a hadkötelezettséget bevezetni, mert valamennyi közeli és távolabbi szomszédja valósággal fegyverke­zési rekordokat tart. Németország nem akar idegen népeket leágazni, de a saját biztonsága érdekében mindent megtesz. Csak olyan szer­ződéseket hajlandó kötni, amelyek nem kényszeríthetik a német né­pet, hogy idegen érdekekért vé­rét ontsa. Szerződéseket nagyon könnyű kötni, — mondotta Hitler, — de azok betartása nehéz. De minden szerződésnél többet jelent az olyan egyenes kijelentés, amilyet ő tett a saarvidéki népszavazás után, tud­­nillik, hogy Németországnak nincs semmiféle területi követelése Fran­ciaországgal szemben. Hitler beszéde végén a követke­zőkben foglalta össze Németország követeléseit: Németország akkor tér vissza a Különösen a zsidóság fontolja meg, hogy mit cselekszik. Ne ad­jon tápot gyanúsításokra, ne hagy­ja magára sütni „az állam ellensé­ge“ szégyenbélyegét. A zsidóság­nak temérdek az ellensége, barátja alig van, ne tegyék tehát ellensé­güké az amúgy is kisszámú jóaka­rókat. A zsidóságnak május 26-án az urnák előtt kell beigazolni, hogy nem igazak a vádak, amelyeket el­lenségei terjesztenek róla, a zsidó­ság nem szegődött a felforg­atókhoz a zsidóság az állam alapján áll és erősíti a republikánus eszmét, az üldözött zsidóság egyetlen ments­várát. A kárpátalji zsidóság most való­ban a sorsáról dönt és jövőjét a sa­ját kezében tartja. Zsidó szavazz barátaidra, akik az 1, 20 és 21-es listán vannak. 13. Népszövetségbe, ha megkapja tel­jes egyenjogúságát s ha a Népszö­vetség függetleníti magát a versail­­lesi szerződéstől, Németország békés revíziót kér. A birodalom hajlandó megnemtá­madási és légi egyezményt kötni Európa valamennyi államaival, va­lamint hajlandó hozzájárulni az erős támadó fegyverek általános leszereléséhez. A birodalmi gyűlés végül teljes bizalmat szavazott Hitlernek, akit a tömeg fényes ünneplésben ré­szesített. ктш&ш forradalmi megmozdu­lás Portu­gáliában (Lisszabonból jelentik.) A por­tugál főváros hatóságai nagyará­nyú forradalmi megmozdulást k­in­­t ilze­tt­ek meg. A szélsőséges elemek messzemenő előkészületeket tet­tek, hogy forradalom útján ma­gukhoz ragadják a hatalmat. A hatóságoknak csak­ az utolsó pilla­natban sikerült közbelépni és a vezetők letartóztatásával a ré­szét­.­ elhárítani. isfrai!« miatt nem indulhat a ütersnandie (Parisból jelentik.) Le Havre ki­kötőjében a matrózok sztrájkja még mindig nem ért véget, sőt at­tól kell tartani, hogy a sztrájkmoz­­galom­ még jobban kiterjed. A­­ sztrájkoló matrózok megbízottai csütörtökön Párisban jártak, ahol tanácskozást folytattak a kereske­delmi tengerészeti miniszterrel. A megbeszélés eredménytelenül vég­ződött és a sztrájkvezérek dolguk­­végzetlenül érkeztek vissza Hav­­reba, ahol csütörtökön este gyűlé­sen számoltak, de párisi megbeszé­lésükről. A gyűlésen egyhangúlag úgy határoztak, hogy a sztrájkot folytatják és kiterjesztik. Kereskedelmi tengerészeti körök­ben nagyon aggódnak amiatt, hogy a „Normandie“ nem indulhat el első newyorki útjára. Már hó­napokkal ezelőtt bejárta a világot a hír, hogy az óriáshajó május 29- én indul első amerikai útjára és most a tengerészsztrájk miatt két­ségessé vált a hajó indulása. A tartományba 1, 29, 21-es listával szavazz !

Next