Munkás Ujság, 1928 (10. évfolyam, 7-53. szám)

1928-02-12 / 7. szám

2. pkin! і 1­3 A bolsevikek áprilisi konfe­renciája 1 elfogadott határo­zati javasl­atból. — Irta: LENIN (1917.) — Mennél határozottabb és következe­tesebb lesz a nagy földbirtok megszün­tetése, mennél határozottabb, követke­zetesebb lesz az agrárviszonyok polgá­ri demokrata átalakítása, annál hatal­masabb és gyorsabb lesz a falusi pro­letariátus osztályharcának a kifejlődé­se a gazdag parasztság (a paraszt bur­zsoázia) ellen. Az orosz forradalom sorsa és kime­netele attól függ, hogy a városi prole­tariátusnak sikerülni fog-e a falusi pro­letariátust és vele együtt a falusi fél­proletariátust magával ragadni vagy pedig, ez a tömeg a paraszt-burzsoáziát követi-e, amelyik Gucskovval, Milju­­kovval, a kapitalistákkal és földbirto­kosokkal, valamint az ellenforradalom­mal való szövetség felé hajlik — amennyiben a meginduló európai pro­letárforradalom nem érvényesítené or­szágunkban közvetlen hatalmas befo­lyását. Ebből az osztályhelyzetből és erőviszonyból kiindulva a konferencia a következőket javasolja: 1. A proletariátus pártja minden ere­jével a nagybirtok azonnali és feltétlen lefoglalásáért küzd. (Hűbéri birtokok, kolostori- és egyházi birtokok stb.) 2. A párt határozottan amellett van, hogy az egész föld azonnal átmenjen a parasztság kezébe, amely a paraszt­kiküldöttek tanácsaiba vagy más iga­zán teljes demokrata módra és a föld­­birtokosoktól és hivatalnokoktól telje­sen független szervekbe, a helyi köz­­igazgatás alapján szervezkedik. 3. A proletariátus pártja az állam­ban levő összes birtokok szocializálá­sát követeli. A szocializálás azt jelenti, hogy a föld tulajdonjoga átmegy az ál­lamra és ezáltal a földosztás jogát át­viszi a demokratikus intézményekre. 4. A pártnak határozott harcot kell folytatnia az ideiglenes kormány ellen, amelyik Singarov és kollektív kiáltvá­nyok által a földbirtokosokkal való ön­kéntes megegyezést, azaz a földbirtoko­sok érdekeinek megfelelő reformot kényszerít a parasztokra, a parasztok­nak büntetéseket ígér, »önkényes önse­gély« miatt, tehát a lakosság kisebbsé­ge részéről, a földbirtokosok és kapita­listák részéről a többséggel szemben alkalmazandó erőszakkal fenyegtődzik. A pártnak ugyanígy a národnikok és mensevikek többségének kispolgári in­gadozásaival szemben is szembe kell szállni, mert ez azt tanácsolja a parasz­toknak, hogy az alkotmányozó nemzet­gyűlés összehívása előtt ne vegyék tu­lajdonukba a földet. 5. A párt azt javasolja a parasztok­nak, hogy a földet tervszerűen vegyék birtokukba anélkül, hogy bármilyen kártevést is tűrnének, de gondoskod­janak a termelés fokozásáról. 6. A földviszonyok mindennemű át­alakulása egyrészt csak az állam töké­letes demokratizálódása mellett lehet eredményes és tartós, azaz a rendőrség, az állandó hadsereg, az előjogokkal bíró hivatalnokok eltávolítása után, másrészt pedig a legmesszebbmenő he­lyi közigazgatás mellett, amelynek füg­getlennek kell lennie a felülről jövő el­lenőrzéstől és gyámságtól. 7. Azonnal hozzá kell fogni a falusi proletariátus külön és önálló megszer­vezéséhez, úgy a földmunkások (mind a félproletár-parasztság) kiküldöttei ta­nácsának formájában, hozzá kell fogni a proletár-csoportok és frakciók meg­szervezéséhez a paraszt-kiküldöttek kö­zös tanácsaiban, a helyi- és városi köz­­igazgatás minden szervének keretén be­lül, ama parasztbizottságok kezdeménye­zését, amely abban áll, hogy Oroszor­szág számos vidékén a parasztság e célra megszervezett bizottságai a föld­birtokok élő- és holt állományát közös, szabályszerű megművelés alá veszik­­. A proletariátus pártjának, az ész­8. A pártnak kötelessége támogatni j szes proletároknak és félproletároknak tanácsolnia kell, hogy minden birtokon­­ kielégítő és nagy mintagazdaság léte­sítését javasolják. A mintagazdaságot a közköltségen a földmunkás-kiküldött tanácsok és gazdászok vezetése alatt, valamint a legjobb technikai segédesz­közök segítségével kell megművelni. «в «шниемшаї*» * МЛ .iMSera »«*«11**8 • <* ». ■лихишатттф * * —^ ^ ^ .y—ті —-— і Külföldi tőkések a kínai népet sokáig názták copfjánál, míg most megszabadul tőle. ЛІІЛМІЧАЙ UJDAU Usdd, nem apád! — Széljegyzetek egy verekedéshez. — Nem korcsmái verekedést írunk meg, ez egyszer nem proletárok, hanem bur­­zsujok és burzsujbérencek rakták el egymást és az esetnek olyan háttere van, mely mellett nem haladhatunk el szó nélkül. Az eset hősei: Faltin, a gyáriparo­sok nagyhasu titkára és Havas, az Uj Közlöny burzsoálap szerkesztője. Az történt, hogy az Uj Közlöny és a Ke­leti Újság c. ungvári napilapok, febr. 4.-i száma hasonló tartalmú cikkekben csúnyán nekiment Faltinnak, kit aljas kijárónak bélyegeztek, ki hivatali be­folyásából meggazdagodott és kit le kell vakarni a közéletről. Faltin a cikk honoráriuma fejében két pofont kent le a Kereskedelmi Csarnokban Havas­nak, mire Havas két fizetett munkatár­­­­sa megleste Faltint és megtáncoltatta bikacsekkel. Faltin ijedtében rendőrt hívott és a két testőrt a rendőrségre vezettette.­­ Mindez eddig nem érdekelne ben­nünket, hadd verjék egymást a burzsuj szolgák, váljék egészségükre! De kö­telességünk a megruházással­ kapcso­latban éles fénnyel rávilágítani a kár­pátaljai közéletre, a mozgató erőkre és a feneketlen korrupcióra. Az Új Közlöny és a Keleti Újság úgynevezett zsidólapocskák voltak ad­dig, amíg az agrár­párt zsíros koncai fel nem horgászták a legkevésbbé sem­­ válogatós szerkesztőket. A két bur­zsuj lap erre megkezdte a versenyt és belebújva az alkormányzó, Stefán és Králik képviselők legbelsőbb rejtekébe, harsonázni kezdtek a konszolidáció győzelméről, a »pozitív munka« dicső­ségéről, az agrár­párt boldogító »te­vékenységéről, és versenyeztek abban,­­ melyik tudja a nyalást a művészet ma­gasabb fokáig tökéletesíteni. Természe­tesen okádták a gyűlöletet ellenünk, hiszen ezért fizetik őket. A szerkesztő urak soha nem hara­gudtak azokra, akiknek van miből fi­zetni, tehát a vesztegető és kijáró Fal­tin, a gyárosok főtitkára, a munkás­szervezetek ellensége a legutóbbi idő­kig kedves és tisztelt személy volt sze­mükben. A harag más forrásokból eredt. A két szerkesztő, kik egyáltalán nem voltak ellenségei az értékes kijá­rásoknak, úgy látták, hogy Faltin erős konkurrenciát csinál nekik és ebből gazdagodik. Azonkívül az agrár­párt be akart nyomni az ungvári városi or­vosi állásba egy fogorvost, kinek ag­rárpárti zöld összeköttetései voltak és még az asztalok közül is legjobban szereti a zöld posztot, de viszont Fal­tin úrnak és a zsidó pártnak más pro­­tezsált orvosa volt, tehát Faltin a kom­munistákkal szavazott, kik nyilvános pályázat kiírását követelték. Az agrárok erre dühbe gurultak és elég volt Rittyenteni és két csahosuk, az U. K. és K. U. egyszerre és egymás­sal vetélkedve nekimentek az amúgy is kellemetlen személyi konkurrensnek és a közéleti tisztaság két nemes hőse az agrárok drótjain ráncigálva »erköl­csi alapon« lesújtó ítéletet mondtak Faltinról, akiről leszedték azt a kereszt­vizet is, melyben sohasem volt része. A Faltinról szóló ítélet alapos lehet csak épen bámulatos, hogy Faltin is megír­hatta volna ugyanazon vádakat a szer­kesztőkről szóról szóra, az egész tár­saság méltó egymáshoz. A szerkesztő urak azonban közélet­­tisztítási lovagi és arkangyai buz­galmukban elvetették a sulykot és kü­lönösen Bálint (emlékszel-e a nagy for­radalmárra, szőllősi munkásság?) kí­mélet nélkül megírta, hogy a pénzért politikai kijárást végző burzsoá megszervezte magának az — Gajdát lefokozták. Gajda generá­lis nagy vitéz volt Szibériában és ha­lomra gyilkolta a bolsevikieket az egy­kori kereskedősegéd, ki magát egysze­rűen generálisnak nevezte ki. Gajda ur ezt a rangját itt is megtartotta, sőt a burzsoázia vezérkari főnökhelyettessé tette. Gajda ur azután, jelleméhez hí­ven, felajánlotta szolgálatait a szovjet­nek is, de ebbe beletört a foga, mert a szovjetunió leleplezte és a fascita ve­zért, a cseh Mussolinit most a felebbe­zési bíróság is lecsapta közkatonának,­­ de fizetésének csak 25 százalékát vonta meg, tehát még marad csekély 39.000 Ke. évi fizetése. Csinálna ilye­­ket egy proletár, a rend­szvény 1. és 2. §-a értelmében nem 39.000 f­izetés,­­hanem 5—10 évig tartó börtön várna Szam. állami hivatalokat, úgy hogy szá­mos esetben a hivatalnok utasítot­ta az ügyfelet Faltinhoz, aki »tud« segíteni. Itt van a kutya eltemetve! Kormány­­lap — zsidó-agrár­lap leleplezi a »ro­mániai állapotokat« közhivatalainkban* Egy Havas és egy Bálint, a kormány mindenre kapható és hozzá méltó tá­maszai abban a lapban, melyet az al­kormányzó és az egész agrár­klikk leg­magasabb nyilatkozataikkal szoktak megtisztelni, lerántják a leplet túlbuz­­galmukban kenyéradójuknak, hivatali szervezetéről, hogy az állami hivatalokban a pénz és protekció érvényesül, nem pedig az igazság. Hogy ezért milyen pofont fognak kapni felülről, az az ő dolguk. Hogy mit szólnak ehhez a hivatalnokok, ki­ket név nélkül, testületileg megveszte­getéssel vádoltak, az a hivatalnokok dolga. Hogy mit szól ehhez az ügyész­ség, mely kommunista perekben olyan fürge, az az ő dolga. Mi egyszerűen odatartjuk a tükröt a burzsoáziának és azt mondjuk: ilyenek vagytok, ilyenek újságjai­tok, pártjaitok, közéleti nagysá­gaitok, egész korrupt rendszere­tek. Csak pofozzátok egymást, a hiányzót mi pótoljuk. ! Aiming lUmni іций­­! to hirtíipasprországeR і ltoiiioista іявиїмі Ha Magyarországon a munkások a legcsekélyebb megmozdulást vagy el­lenállást fejtik ki a rettenetes kizsákmá­­­nyolásukkal szemben, akkor Horthy­­rendőrsége azonnal beleavatkozik és egy kommunista összeesküvést leplez le. A napokban a horthy mussoliniából hivatalosan ismét vlággá kürtöttek egy kommunista összeesküvést a követke­zők szerint: A budapesti rendőrség egy újabb, kommunista szervezet nyomára buk­kant. A szervezkedés sejtrendszer sze­rint történt a félmunkások behálózásá­­ra. A röplapokban, amelyekkel az egész országot elárasztották, felszólí­tották a földmunkásokat, hogy lépje­nek harcba a földbirtokosok ellen. A budapesti rendőrség egy földmunkás­vezetőt, egy magántisztviselőt, egy ügy­nököt és még másik tíz egyént letartóz­tatott. Az egész hivatalos jelentésből is két­ségtelenül megállapítható, hogy a föld­munkások lehetőséget kerestek borzal­mas helyzetük megjavítása érdekében a lelketlen és kizsákmányoló földbirtoko­sokkal szemben és a földmunkások eme megmozdulása ellen a feudális urak a bolsevizmus elleni harc jelszava alatt működésbe hozták a rendőrséget a ter­ror és letartóztatások felsorakozásá­­val. омапої« ­­ra. / Munkács és környéke dolgozóihoz és fogyasztóihoz! Az egyedüli munkásszövetkezet Kárpátalján csak Munkácson áll fönn. Minden dolgozónak és fogyasztónak kötelessége, hogy fűszer szükségletét csak ott szerezze be. De nemcsak kötelessége, hanem anyagi előnye is, mert olcsóbb áram kívül %-os visszatérítést is ad vásárlóinak a szövetkezet.

Next