Munkás Ujság, 1931 (13. évfolyam, 2-42. szám)

1931-03-15 / 2. szám

XII. évfolyam. шшм'мишітнта» Világ proletárjai egyesüljetek! Uzhorod (Ungvár) 1931. március 15. A CSESZLOV­ÁKIAI KOM­MUNISTA PÁRT (a Kom­munista internacionálé szek­ciója) XV. kárpátaljai ke­rületének hivatalos lapja. SZERKESZTŐSÉG ÉS KI­ADÓHIVATAL: MUKA­­CEVO Internátus ucca 12. ELŐFIZETÉSI DÍJAK: EGY ÉVRE 36 Kt, FÉLÉVRE 18 Kg, NEGYEDÉVRE 9 Kg, EGY HÓRA 3 Kg. EGYES SZÁM­ÁRA UTCAI ÁRU­SOKNÁL ÉS TRAFIKOK­BAN 80 FILLÉR e­v 1 2. szám. MÁSODIK kiadás. _ миииядиимамюмиавнтіїяіинишмюмаюйигаваиивяі A tömegek harcba mennek továbbra is, mert nem akarnak meghalni, — élni akarnak! A munkanélküli városi, falusi proletárok és falusi félproletárok száma 60 ezren felüli. — A dolgozó parasztság, gazdaságával egyetemben tömegesen megyen tönkre és jut koldusbotra. — A „Latorica“ mil­liókat tartozik adóban. — A végrehajtók megmotozzák az embereket. — Kezeket fel! —­ A dolgozó lakosság a nem­zeti elnyomás ellen széles harcot kezd! — Mi történt február 25-én Irsaván? (Részletek Széttörték képviselő elvtársnak a parlamentben 1931. március 6-án elmondott beszédéből.) Mint dolgozó tömegeinek képviselője kénytelen va­gyok mindjárt beszédem elején a leg­erélyesebben tiltakozni a jelenlegi ag­rár-szociáldemokrata kormány maga­tartása ellen, mely dologzó tömegei részére rettene­tes ínséget, teljes nemzetiségi rabságot és éhhalált jelent. A gazdasági válságnak napról-napra borzalmi kö­vetkezményei vannak. Majdnem az ösz­­szes munkák megszűntek. Ahol még valamilyen munka akad, ott a munka­adók azt kívánják, hogy ingyen dol­gozzanak. A Beregszász környéki szőlőmun­kásoknak nem akarnak, többet fizetni, mint napi 7 Kc-t. Február 19-én a zsdenyovai gőzfűrész igazgatósága kijelentette a munkások­nak, hogy a fűrész csak úgy marad aztmb hy o­ berskvt 8—') Kc-ra le-1 fák, különben beszünte ■ * ■ ,'УГ ---S ' ifi ЇІ1К 2 ІІ1Ш1- 1 nőink helyzetét,’ tudni kell, hogy .. 7 .-V. .. falvakban egy kilo­gram kenyeret 4 Kc-ért árulnak, így él a mi a csehszlovák imperializmus okkupáció­­ja alatt. A munkanélküliség rettenetes ará­nyokat ölt. Pár hét előtt az országos hivatal lapja közölte, hogy összesen csak 800 mun­kanélküli van. Most ugyanezen lap kénytelen volt elismerni, hogy csak egyedül a mukacevoi járásban 3—4000 munkanélküli van. De még ez a szám sem fedi a valóságot. Nem számítva a városokat, egy pár adatot sorolok fel, hogy milyen arányokat ölt a falvakban a munkanél­küliség: Boronyován 220 munkanélküli, Té­­cső 700, Királyháza 200, Vei, Komjá­­ty 140, Bicska 108, Palánka 500, Roz­­vigovo 100, Bátyu 260, Irsava 105, Sztrojna 220, Szil­e 180, Cserna 120, Ljuta 500, Vel. Bickiv 400, N. Selis­­cse 150, Loza 95, Brod 215, Imszticse­­vo 150, Dolha 250, Berezovo 200, Veljatyn 650, Vlahovo 119, Csongor 300, Kopasnyovo 250, Volovoje 300 stb. munkanélküli. A munkanélküli városi, falusi proletárok és falusi félproletárok száma 60 ezren felüli. 60 ezer kárpátal­jai munkanélküli január hónapban ösz­­szesen 50 ezer korona állami segélyt kapott. Az agrár-szociáldemokrata kor­mány 83 fillérrel »segített« minden munkanélkülin. Az állami hivatalok megtagadják a munkanélküliek nyil­vántartását is. Ha valamely városi, vagy falusi képviselőtestületben megszavaz­nak valamelyes összeget az éhe­zőknek, akkor az állami hivatalok felebbezéseikkel teszik ezen össze­gek kifizetését lehetetlenné. (Uz­horod, Mukacevo és másutt.) A következmények mutatkoznak! A ki­merült szervezet nem képes a különféle betegségeknek ellentállani. Terjed a tí­fusz és más járvány. De nemcsak a jérvírtariátus helyzete rettentés Kárpátiján. A dolgozó parasztság gadaságá­­val egyetemben tömegesen megyen tönkre és jut koldusbotra. dolgozó pa­rasztságának megadóztatása 1925. óta 30 százalékkal emelkedett és ugyanezen idő alatt a történelmi országrészekben az adót milliókkal szállították le. A végrehajtások mind gyakoriabbak. A végrehajtók a mi lakosainktól nemcsak az utolsó jószágot viszik el, de elviszik az utolsó tyúkot és párnát is. Az adó­hivatalokban oly rend van, hogy gyak­ran egy adót kétszer is meg kell fizetni. A »Latorica« milliókat tartozik adóban, de tőle az állam nem követeli. Ehhez nincs az államnak elég ereje és merész­­ségse. Terpaj Vaszily szik­ei mező­gazdától, annak tudta nélkül, elvitt a végrehajtó egy borjút és árverés nélkül eladta 220 kc-ért, bár annak sokkal nagyobb értéke volt. Ugyanezen falu­ban Markovics Frermanhoz eljött a vég­rehajtó és már az ajtóban így kiáltott: • Kezeket fel!« Átkutatta összes zsebeit, lelt 20 kc-t, melyet el is vett, de nyug­tát nem adott róla. Orosz Andrij, Izá­­ról, a múlt hónapban krumplit vitt sze­kerén valamelyik szegény embernek. Az után elébe állt a végrehajtó, kifogta ök­reit és a szekeret a krumplival az után hagyta. Olekszij Iván, Izéről, kinek semmilyen vagyona sincs, kölcsönvett a bankból pénzt és borjút vett érte. El­jött a végrehajtó és elvitte a borjút. (Szegénynek 7 gyermeke van.) Hogy a végrehajtók megmotoz­zák nálunk az embereket egészen egyszerűen az utcán, ez napi esemény. Február 6-án özv. Varga Ivánnétól, Nagylucskán elvitt a végrehajtó 9 tyú­kot, dacára, hogy otthon sem volt. Ké­sőbb kitudódott, hogy egyáltalán nem tartozik adóval. Mucha Dmitrij, lucs­­kai gazdánál elvitte a szekrényéből ru­háját, dacára, hogy még fizetési meg­hagyást sem kapott. Csak egy pár ese­tet említek meg. Felsorolhatnám az ilyen esetek százait. Majd a »Latorica« társasággal fog­lalkozik beszédében, megemlítve a ma­gas legelőbéreket Rátér a dolgozó ta­ság eladó és a p­ti K­ZSZ igyekeznek minden nemzeti mozgalmat elfojtani. A cseh megszállók, akik a dolgozó tömegek akarata ellenére jöt­tek — úgy látszik, hogy csak minden tömegmoz­galom megsemmisítésével, az egész la­kosság teljes elnyomásával tudják biz­tosítani uralmukat. Ezért dühöng a fassiszta terror. Ezután a népszámlálást említi meg és így folytatja: A dolgozó lakosság a nemzeti el­nyomás ellen széles harcot kezd. A parasztok ezrei írták alá a követke­ző tartalmú tiltakozást: A ti autonómiátok, amelyet adni akar­tok a mi burzsoáziánknak, nem más, mint az itteni burzsoázia megvásárlása, hogy ti az ő segítségükkel még kímélet­lenebből nyúzhassátok munkásait és parasztjait, munkásai és pa­rasztjai már tudják, hogy az autonó­mia megvalósítása jelenteni fogja szá­mukra a még nagyobb éhséget és szük­séget, még nagyobb adót. Ezért kiált­ják ők: El a burzsoá autonómiával, éljen a dolgozó lakosság teljes nemzeti önrendel­kezési joga! і Ezután beszél a falvakon végbement változásról, a tömegek megmozdulásá­ról, hogyan hagyják ott az agrár és lobogó alá. Majd így folytatja: A cseh /­lovak imp­. rusíziítus szol­­gái kezdik megérteni az óriási fordula­tot a kárpátaljai falvakon. Ezért láthat­tuk február 25. előtt az összes imperia­lista erők mozgósítását. A munkanél­küliek nemzetközi napján való fellépés ellen nemcsak a csendőrséget és a rend­őrséget mozgósították, hanem a kato­naságot és a burzsoázia fassiszta szer­vezeteit is. (Szokol, légionáriusok.) Sok helyen február 25. előtti este szóló tényleges gyakor­latot végeztek, hogy így terrorizálják a dolgozó tömegeket. Ugyanezen cél érdekében a csendőrség Ilnicén egész éjjel lövöldözött. Bobály elvtársat, Ti­­bava község bíráját agyonlövéssel fe­nyegették, ha a tömeg élén fog menni. A munkások tizeit tartóztatták le (Uz­horod, Berezna). De tüntetések voltak. A tömegeket nem lehet ígéretekkel jól­lakatni. A munkás-paraszt tömegek a városokban és falvakon felléptek feb­ruár 25-én követeléseikért. A hatóságok a legbrutálisabb táma­dással feleltek a tüntetésre. Röviden em­lítem meg, mi történt február 25-én Orsaván. Említett napon összejöttek ott 13 köz­ségből a munkanélküliek és dolgozó parasztok, körülbelül 2000 ember. A tömeg a járási hivatal előtt gyülekezett. A járási főnök látva ilyen embertöme­get, egyedül behivatta az akció bizott­ság vezetőit, mondván, hogy tájékozód­ni akar a tömeg követeléseiről. De azon időben, midőn a tömeg nyugod­tan várakozott az akció bizottsági ta­gok visszatérésére. A csendőrök ütöttek gummibottal, verték a fejeket, futkostak az utcákon és megtámadtak mindenkit, nem törőd­ve részt vett-e a tüntetésen, vagy sem. A galíciai büntető expedíciók mintájá­ra nemcsak az utcákon bántalmazták az embereket, hanem lakásokban is Jegy­zőkönyvi megállapításom van, hogy a csendőrök megtámadták a 75 éves Imni­­cére való Dovbaria Jurkot és rettene­tesen bántalmazták. A dicső cseh meg- LE A KAPITALISTA ELNYOMÁSSAL! LE A CSEHESÍTÉSSEL! TILTAKOZZUNK, hogy a mi munkanélküleink még olyan segélyt sem kap­nak, mint a munkanélküliek Csehországban! TILTAKOZZUNK az adóterhek ellen, melyek nálunk sokkal gyorsabb tem­póban nőnek, mint az állm egyéb területein! TILTAKOZZUNK, hogy a mi területünk még jobban tele van tömve csend­őrökkel, rendőrökkel és hivatalnokokkal, mint az állam egyéb területei! TILTAKOZZUNK, hogy nálunk mindenütt veszettül csehesítenek, cseh isko­lákat létesítenek, melyekbe gyermekeinket kényszerítik! TILTAKOZZUNK, hogy az állami hivatalok az iratokat oly nyelven adják számunkra, melyet nem értünk! TILTAKOZZUNK, hogy a hivatalok a népszámláláskor nem ismerték el az ukrán nemzetiséget, mely pedig a legnagyobb európai nemzetek sorába tartozik és amely túlnyomó többségé­ben már felszabadult a kapitalista rabságból és építi a szocialista gazdaságot és kultúrát! HARCOLNI FOGUNK a saját burzsoáziánk ellen is, mely a csehhel szövet­ségben a dolgozó lakosság érdekei ellen lép fel! KÖVETELÜNK állami segélyt valamennyi falusi és városi, felnőtt és ifjú munkanélküli részére! KÖVETELJÜK megszüntetni az összes cseh iskolákat falvainkon és építsenek államköltségen idevaló nyelvű iskolákat, ahol ez szüksé­­ges! KÖVETELJÜK nyelvünk használatát minden hivatalban és katonaságnál és megszüntetni minden csehesítést! KÖVETELJÜK az összes adóvégrehajtások azonnali beszüntetését és a dol­gozó parasztság összes adóhátralékainak törlését! Aláírások: Majd beszédét így folytatja:

Next