Munkás Ujság, 1932 (14. évfolyam, 3-53. szám)

1932-01-17 / 3. szám

Hirlandélyett ere­df ly­ez­ve kon­ceipo ta- Sals Waill18-IV. 31. ez. alatt. munista Interraci n-c.e­lek­­ciója: XV. kárpátaljai ke­rületinek hivatalos lapja. SZERKESZTŐS­É­G ÉS KT­­A­DÓ HIVAT­AL: MUK A­­CEVO Internates ucca 12 ELŐFIZET­ÉS і DIJAK: egy évre 36Kf, félévre a I.c. N­EGYEDÉVRE a Ke. i­.O' HÓRA ! Ki. Г.1­5 SZÁM Ara UCCAt лги- SG, SÁL ÉS TRAFIKOK­BAN 80 FIL. MEGJELENIK HETENKÉNT VASÁRNAP. • -і»ігаважкгак^з« i ■- V f.: І у: in. Ufc­rund (Un .>*>.• úr) • 932 janu­­ár 17. 3. szám. , ;■ -a* ги і um - -і^мпш-тміт^маїр wnmr тшг-иатшíii»іяешюттішаштштшмттм^ тіагштштігттттшютт^жтжтіевАішя Ili KS? ff ff #s 'S 4 Д ß в Л bLjj gjs>; 49% /33»-. ®-, jf?St Ci Ш JF*% Wl Й K& i'4» ft? ф> ff 4» iSgSil 4*Й1 £Щ (fp- ® У,;Г /Г?(& Йг *fŐr В® ИТ- ч.<Щ*>‘ТЛ а®р- ® И**& » * я 4*1 кг » fevüй t?Щ ^-л5ът % і а*-.-sЧ “ ■ ■ <?и? ” -;ÍV‘ ß Hármán? és ss~ Országos Hivatal feányszeribit fOr‚saftho*«i a troi-ji*o tasnsge« kt»get&* lései«зі йг ortílgos­­té/2wis@is»testölsl­gsSso^a n­ívésáítös« Ю multi koránál engs­­tíói ?paett­jjésáflísssaf — ex agrár urasig ismét шггпої akar a parassfítg «y^moré&ól — мая naasabö mtrtí'kfeaa тогйісІШоН me»! ftKaUftlgoxsAtok­ meg a visszaéléseket! Rég volt nálunk oly tömegharc, mint a most folyó harc a gabona és tengeri vámmentes behozataláért. A dolgozók tömege már megértette, hogy várni to­vább nem lehet és hogy mindenkinek — aki élni akar — követelni és harcolni kell. Ezért volt minden járásban oly sok tüntetés, ezért vonulnak a dolgozók ezrei éhség­menetekben a hivatalokhoz. A községi képviselőtestületek tízei fo­gadták el már a határozatot a gabona és tengeri vámmentes behozataláról és egész sor további községben fogják el­­fogadni a legközelebbi napokban. Sok a burzsoázia nyílt ügynökei sem mer­nek szavazni ezen követelések ellen a községi képviselőtesületekben, mert az akció­bizottságok a községi képviselő­testületek ezen üléseire mozgósítják a dolgozó parasztságot. Megalakult az egész dolgozó parasztság egységes frontja az éhség elleni harcra. A tömegek megmozdulásának nyo­mására kénytelenek voltak az urak a mi munkásaink és dolgozó parasztjaink rettenetes helyzetével foglalkozni. Nem­rég smerte be dr. Szlávik belügyminisz­ter, hogy Kárpátalján és Szlovenszkó ke­leti részében éhség fenyeget. (Az igaz­ság az, hogy az éhség nemcsak fenyeget, hanem a valóságban meg is van.) A tö­megharc folytán Rozsypal országos el­nök is kénytelen volt elismerni, hogy nálunk nyomor van. De kénytelen volt foglalkozni dolgozó tömegeink helyze­tével a prágai kormány és az országos képviselőtestület is. A sorozatos tüntetések nyomására az országos képviselőtestület 10 millió korona jótállást vállalt terménybevásár­lásra. Rozsypál országos elnök Török és Győző elvtársak előtt kijelentette, hogy a kormány már hajlandó elenged­ni az éhezők számára behozandó ter­mény után a vám felét. Amint látjuk a piac segít! A dolgo­zó tömegeknek meg kell feszíteni min­den erejüket a teljes sikerért. Elő kell készíteni nagy járási megmozdulásokat és ki kell harcolni követeléseink száz­­százalékos teljesítését. A burzsoázia ha már visszavonulás­ra kényszerült, a segély­akciót a maga hasznára akarja gyümölcsöztetni. A se­gély­akciót az agrár­szövetkezetek ré­vén akarja keresztülvinni. Az agrár­­szövetkezetek nagy haszonhoz akarnak jutni a parasztság nyomorán. Azt sze­retnék, hogy minden paraszt, akinek terményt adnak, legyen tagjuk és vásá­roljon részjegyet. Azt szeretnék, hogy minden paraszt a terményért váltót ad­­jon, hogy így a dolgozó parasztság még mélyebbre sülyedjen az adósságok tengerébe. A dolgozó­­parasztságnak azonnal nagy megmozdulásokkal kell visszaver­ni az agrárok készülő csalafintaságait. Harcoljunk a vámok teljes elengedéséért! Követeljük eismerni a termény beho­zatalára való jogot ne csak az agrár і szövetkezetek részére, hanem általában minden szövetkezet és így az »Egység« Munkások és Parasztok munkácsi szö­vetkezete részére is. Hogy a segély­akció a dolgozó tömegek érdekében legyen­­ keresztülvive, kell, hogy a munkások­ él dolgozó parasztok ellenőrzése alatti álljon. Ezért harcoljunk a termény el- і osztásának ellenőrzéséért a paraszt ak-­ có-bizottságok által! Csak az akció-bizottságok ellenőrzé-­­se biztosíthatja, hogy az aranyparasz­tok nem fogják megtörni zsebeiket. Bárki által is folyjék a segélyezés, legyen ahhoz joga mnden szükségben levő parasztnak különbség nélkül, bár­hol is legyen szervezve. Senkit se lehes­sen kényszeríteni, hogy valamely szö­vetkezet tagjává legyen. Követeljétek továbbá, hogy adják a terményt hitelbe és a teljesen szegé­nyeknek ingyenesen az állam költségé­re! Harcoljatok az ellen, hogy tőletek і váltót követeljenek, mert ez jelentené a і még nagyobb eladósodást és a közeli­­ teljes csődött. A termnyért nem a pa- t razsi váltója felel, hanem az országos і képviselőtestület 10 milliós jótállása.­­ Csak ezen követelések teljesítése biz­­­­tosíthatja, hogy a segély­akciót a széles . -O-4.. .»'A ... і Ди*-t munkás paraszt tömegek javára viszik keresztül. Ha a dolgozók értették a módját felvonulni a jegyzői és járási hivatalokhoz, érteni fogják a módját, erélyesen, felvonulni az agrár és min­den más szövetkezet ellen, melyek kü­lönféle ravaszkodással a tömegek har­cának sikereit saját zsebükre akarnák felhasználni. Az első sikerek után fejlesszük szé­lesebbre tömegharcunkat az akció­bi­zottságok vezetése alatt! Munkás-paraszt ellenőrzésért a ter­mény elosztása fölött! Egy ember se az agrár­szövetkeze­tekbe! Éljen a harc a kenyérért, munkáért, földért és szabadságért! а з» *. л sw & fi а А й SS JSftlfSW »ОгШлШ ШЗкЭ»#. Я €іNoГіО®і astSfi « fit m a p « » e r r* v‘ s. ÍЪф $ p. ф w fr Л Щ М| 1г В ^ W ШШ & v&roll és­ falu сі. ?^сгї-дк a és kiskertSkittek Ш0 tói tömb 2S-2 tüntetőt! drsk&a wytsmer­­fis?? Lapunk legutóbbi számában beszá­moltunk a huszti kisiparosok és kiske­reskedő viharos népgyűléséről, melyen elhatározták, hogy egységben a város és falu dolgozóival január 11-én tüntet­ni fognak a nagy adók és a dolgozók borzalmas elnyomorítása ellen. Ezen népgyűlés határozta el azt is, hogy a tüntetés jeléül reggel 8-tól délután 2 óráig e napon bezárják üzleteiket. A RENDŐRSÉG BETILTOTTA A­Z ELVONULÁST, MÉGise A DOLGO­ZÓKÉ AZ UCCA. Hétfőn, január 11-én, minden üzlet nyitva volt a kora reggeli órákban. Min­den csendes, csak a sűrűn mutatkozó rendőr- és csendőrőrjáratok mutatják, hogy valami van a levegőben. És tényleg délelőtt 9 órától egymás­után az üzletredőnyök lehúzásának za­jától lesz hangos az utca. Fél 10 órára minden műhely és kereskedés zárva van. A kiskereskedők is kisiparosok százai mellett hatalmas munkástömegek lepik el a város központját, a Masaryk teret. A tömegből kiválik az akció bizott­ság, melynek feladata, hogy a járási hi­vatalban, pénzügy igazgatóságnál és betegsegélyzőnél terjessze elő a pana­szokat és követeljen orvoslást. Az ak­­ció­bizottság útjára indul, a tömeg bíz­tatja: Csak erélyesen! Több mint 3000 ember szorongott­­ huszti Masaryk téren: viharos felkiál­­tások hallatszanak mindenfelé. Működésbe lép a rendőrség , de a tömeget szétzavarni nem bírja. A rendőrség emberei igen mérgelőd­tek, hogy a betiltás ellenére ily hatal­­mas tömeg szállotta meg az utcát, az üzletek zárva és ezért brutálisan naki­­rontanak a tüntetőknek. A munkáso­kat, akik az ilyesmihez hozzászoktak — nem lepi meg a rendőrség eljárása, annál inkább felháborodnak a kisiparo­sok és kiskereskedők, akik még nem igen élvezték a demokrácia ilyen meg­nyilvánulását. A tömeg hangosan tiltakozik, nem hátrál , ha­­z­ ott sikerül is a rendőr­ségnek a tömeg egy-egy részét széjjel­zavarni, az emberek ismét gyülekeznek és továbbra is megszállva tartják a vá­ros főterét. Délután 2 óráig folyt szakadatlanul a rendőrség próbálkozása, de ered­ménytelenül, mert a tömeg kitartott és csak amikor a deputációból az akció­­bizottság az ipartársulat helyiségébe tért vissza, akkor indult a tömeg is az­­ ipartársulat helyiségébe, ahol az akció­­­­bizottság beszámolt útjáról.­­ Amíg Huszton a dolgozók egy­ségben tajtottak a város hatá­rában aurálb­ei dolgozók ezreit a csendőrök/s/házai visszatartották. і 'sortünk, kardlapozás, közapokdytf/r /г Éppen úgy, mint a városi munkások , a falu dolgozói is örömmel értesül­tek a huszti kisiparosok és kiskereske­dők elhatározásáról, hogy a város és і falu dolgozóival egységben harcolni­­ akarnak az éhség és nyomor rendszere ellen, jöttek is nagy tömegekbe­n Husztra,­­ hogy­ ezzel­­ kifejezzék szolidarításu­­­­kat. A környező községekből már a­­ kora reggeli órákban nagy tömegek in­­s dúltak Husztra. Szekernice, Száldobos, Krajnikovo stb. községekből 2000, Boronyava vidé­kéről 409, Izáról 600 főnyi tömeg me­netelt Husztra. A hatóság is jól felkészült e napra. 300 csendőr volt összpontosítva Husz­ton. Még Kassáról is voltak csendőrök! A csendőrök a városba vezető vala­mennyi utat megszállották és igyekeztek і visszatéríteni a városba özönlőket. A csendőrök senkit sem engedtek a і városba. Voltak, akik orvoshoz, bíró­­­sághoz mentek, volt aki váltóját akarta rendezni — nem ismertek kifogást. A szekernicei országúton 50 csend­■ őr volt készenlétben. Mikor a csendőr­­­tiszt meglát­ta a hatalmas tö­meget, a­­ törvényre hivatkozva, oszlásra szólí­■ rótta fel az embereket. A tömeg azon­ban nem tágított.­­ A csendőrök kivont karddal rá­rohantak & tCíVGiiUiOf&rn kaid­ ’ j lapoztak mindenkit, akit csak elér­tek. emeA TÖMEG KISSÉ MEGHÁT­■­­ RÁLT, DE CSAK AZ ELSŐ KŐ­RAKÁSIG, HOL VÉDEKEZÉ­­ЦЗ SÜL KÖVEKET SZEDTEK ÉS SŰRŰN HAJÍTOTTAK A CSEN- 4 DÖRÖK FELÉ, MIRE A CSEND­ŐRÖK FEGYVEREKET HASZ­NÁI­TAK. ELDÖRDÜLT A SOR- A TŰZ, DE NEM A TÖMEGBE,­­V HANEM A LEVEGŐBE LŐT­TEK A CSENDŐRÖK. TÖBB, MINT MÁSFÉL ÓRÁIG TARTOTT, MÍG A TÖMEG VISSZA­VONULT. A tüntetésekkel kapcsolatban több letartóztatás történt, az est folyamán­­ azonban valamennyi letartóztatottat­­ szabadon bocsátottak. Valamennyien józ mondották, hogy a hatóság emberei­­ verték őket, amit különben bizonyíta- I­­аk az ütések nyomai, melyek minden­t letartóztatott elvtársunkon láthattunk. A hatóságoknál az akció­bizottság­­­gal ott volt Lakata szenátor elvtárs is, aki mikor meghallotta, hogy a Masaryk­­téren a tömeget bántalmazzák, a város­­ határában pedig fegyvert is használ a csendőrség, rögtön otthapta a pénz­­ügyigazgatóságot és a tömeg közé ment. A csendőrök megragadták l­aka­ta elvtárs karját és megakadályozták, hogy kötelességét teljesítse. A hatóság azt hitte, hogy a huszti dolgozókat sikerült megfélemlíteni a harc írtjától. Azt hitték, hogy a híres rendőrtett — melynek Hincák elvtárs áldozatul esett — meghunyászkodóvá változtatja a dolgozók tömegeit. A mostani huszti eset csak újabb bi­­zonyítéka annak, hogy a dolgozó tö­meg nem hajlandó békésen éhen el­­pusztulni. a mostani huszti eset igazo­lása annak, hogy a középosztály, mely eddig még hitt a hatalmon levők ígére t­getéseiben, szintén a harc útjára lép,­­ mert látja, hogy csak a dolgozó osz­­­­tály segítségével harcolhat ki jobb tö­­­­vőt saját maga és családja számára! A beregszászi munkanélküliek harca A beregszászi képviselőtestület f. dó 5-én tartott rendkívüli közgyűlését már rövidebb vita után megszavazta аг 50 ezer­re sürgős segély kiutalását г szegények és munkanélküliek részére melyre eddig 1390—1400 család jelent­kezett, kiknek már rég semmijük nincs Ezenkívül még 50 ezer koronát szava­zott meg sürgős munkák megindítá­sára, amely munkabér alakjában lesz ki­fizetendő. Többhetes harcai után a munkanél­küliek elértek annyit, hogy a népkony­ha felállítása mellett 73 ezer korona se­gélyt és 50 ezer be közmunka megin­dítását határozta a képviselőtestület. Minden jelentkezett munkanélküli és szegény fél és 1 méter fát, azonkívül 1 pénzt kap, melynek magasságát most állapítják meg családonként, illetve sze­­mélyenként. A munkanélküliek úgyszól­ván naponta folytatott erélyes fellépé­sei egyelőre ezen eredményeket bizto­sították. Minden munkanélkülinek tud­nia kell, hogy ha nyomor és keserűség­­ költözik be hozzá, egyetlen kötelessé­­­­ge a harc vállalása a nyomor, hideg la­­­kás és szenvedések ellen. (Munkáslev­é­l

Next