Munkás Ujság, 1937 (19. évfolyam, 9-52. szám)

1937-02-28 / 9. szám

2. oldal. Min­ennél, Hanem téb­énél ínak a munkanélküliek !Múlt számunkban ismertettük a munkácsi m­unkanélküliek által meg­indított akciót a munkaalkalmak te­remtés­éért és a rendes segélyezésért. Bleoha kormánybiztos a memoran­dumba foglalt követelésekre a depu­­tációnak azt mondotta, hogy érdemle­ges választ­­­og adni írásban. Miután ez meg nem történt, így a munkanél­küliek is­mét összejöttek és újabb de­­putációt küldtek hozzá a követelések teljesítésének a sürgetésére. A depu­­táció feb­r. 24-én Borkanyuk képvise­lő és Turjanica vörös szaksz.­titkár vezetésével követelte a kormánybiz­tostól, hogy haladéktalanul intézked­jenek a­­munkanélküliek követelései teljesítése iránt. Tudomására adta a munkanélküliek deputációja, ah­ogy ígéretekből már eleget kaptak, de végre a gyors cselekvést, a munkála­tok megindítását követelik. Éppen most van arra szükség, hogy a munkanélküliek és a munkában le­vők együttesen lépjenek fel tömege­sen a követelésekért. A munkanélkü­liek mozgósítását folytatni kell, ha azt akarjuk, hogy helyzetükön javít­va legyen. Ki kell terjeszteni az ak­ciót az egyes szakmákra, a kollektív szerződésekért és azok betartásáért, béremelésért, mert hiszen a drága­ság egyre nagyobb, a fasiszta reak­ció fokozza gazdasági és politikai tá­madásait a dolgozó nép ellen. A kar­tellek és monopolok, — melyek szá­ 1 ma meghaladja az ezret — a dolgozó nép ellen valóságos éhségpolitikát folytat. Míg tíz és százezrek éheznek, nincs kenyerük scan, addig több ezer vágón gabonát, cukrot, vajat szállíta­nak a fasiszta országokba, különösen Német- és Olaszországba, hogy a re­akció megerősítse ezzel a fasiszták uralmát. A belső és külső fasizmus veszélye fokozódik, a Hitler fasizmus hasonló sorsra akarja juttatni Csehszlovákiát, mint Spanyolországot. A »bolseviz­­mus veszedelme« jelszava alatt a de­mokrácia ellen erősíti a harcot а Неп­­evnok, Stribunyék, Vranyk, Hiinkák, Fencikek és Vozáryk támogatásával. Ma még inkább szükséges a szak­szervezeti egysé­g. Ne veszítsünk időt. Egyesüljünk a reakció, a fasizmus támadása ellen, munkáért, segélyért, emberi életért! Varga Sándor. Kibővített kér: ve­zetőségünk ülése Február 23-án ülésezett pártunk kárpátaljai kerületének kiszélesített vezetősége, mely rendkívül nagy fi­­gyelm­et szentelt a szakszervezeti egy­ség kérdésének, ami hataloa­­s j­ehe­tősége a reá­­lllis erőlködés idején, a nagy fejlő,­jó fasisztaellenes front ki­alakulása érdekében. Borkanyuk elv­­itárs tarlóit politikai beszámolót, fc. SZ­,É I­ a közeli sményeántó tanul­ságairól és a legközelebbi feladatok­ról. Referátumai beható­­vita kő Nagy eulyt helyeztek az összes felszó­lalók a dolgozók, munkanélküliek gazdasági­­harcának kérdéseire. Épí­tők, textilmunkások, téglagyári mun­kások és még sok más szakma mun­kásai követeléseit kell valóra­váltani. •nagy feladatok előtt állunk, miikor az erdőmunkások, szőlőmunkások, kü­lönféle szezonmunkások, a munka­nélküliek kövteléseinek megvalósítá­sáról van szó. Turjanica elvtárs be­szélt részletese­n a gazdasági harcok kérdéséről. Nagy figyelmet szentelt az ülés a földművesség követeléseinek és az eladósodott küzködő rétegek tehermentesítése kérdésének. A szer­­vezeti megerősödés feladatait Varga elvtárs ősi­ ért­ette. A vitáiban felszó­lalt Központi Bizottságunk képviselő­je is, Szlánszky elvtárs. Rámutatott harcaink, a szakszervezeti egységmoz­galom tanulságaira és hangsúlyozta, hogy Kárpátalján is é­rrütht máshol, egyesíteni kell a munkásság, f­öldmű­­vesség és a haladó gondolkozás a la­kosság minden rétegét, pártkül­önb­­ség nélkül, a fasizmus ellen. A kisz. ker. vezetőség foglalkozott a nemzeti egyenjogúság kérdésével, az autonó­miával,­­mely csak akkor leshet igazi fasisztaellenes nép­önkormányzat, ha fasisztaellenes erők valósítják m­eg, melyek fellépnek a nép követelései­nek valóra váltásáért. Ilyen autonó­miáért kell fellépnünk. A napirenden még más kérdések is szerepeltek, töb­bek között a dolgozó nők kérdései. A spanyol nép segítésének kér­dése a politikai beszámoló és a hozzászólások homlokterében volt. A két­ vezetőség tagjai felállással tisztelegtek, mikor Ordzsonikidze el­vtársról emlékeztek meg. Üdvözletet küldtek Salkata elvtársnak és üdvözöl­ték a közben megjelent Hábermaim ■elvtárs at.­­ Pártunk a fejlődő egységmozgalom közepette bizalommal áll az elkövet­,­kező harcok élére. És minden erejével, az egységért, Spanyolország népe sza­badságharcának segítéséért fog har­colni Kárpátalján is. (Lapunk tudó­sítójának jelentése.) MUNKÁS UJSÁG Ordzsonik­idze elvtárs utolsó­ útja­ ­Mély fájdalommal búcsúztak el a Szovjetunió dolgozói Ordzsonikidze Szerge elvtársuktól és vezetőjüktől. 250.000 ember vonult el ravatala előtt, mely a moszkvai szakszervezeti ház oszlopcsarnokában volt. A dísz­őrségek tagjai a viép delegáltjai vál­tak. E­ert állottak a Szovjetunió és kommunista pártjának vezetői: Szta­­­­tin, Molotov, Vorosilov, Kaganovics,­­ Kalinin, Mikojan, Andrejev és Csubar elvtársak. A nemzetközi proletariátus részvétét kifejezve díszőrséget állot­tak a Kommunista Internacionálé ve­zetői is: Dimitrov, Ercoli, Manuilski, Pieck, Kuusinen, Vaim­an,­­Moszkvia és Florin elvtársiak. Csak egy nap alatt 250.000 ember vonult el a rava­tal előtt. Február 20-ról 21-ére virradó éjjel hamvasztották el Ordzsonikidze elv­­társ holttestét. Február 21-én volt a temetés a Vörös­ téren. A szakszerve­zeti házból Sztálin, Molotov, Vorosi­lov, Kaganovics és a Szovjetunió más vezetői vitték az urnát a Vörös térre, ahol hatalmas gyász-­népgyűlés volt. Beszélt többek között Molotov és Vo­rosilov elv­társ. Óriási tömegek vettet­ részt a temetésen. De azok is, kik tá­vol voltak Moszkvától, gondolatban ott voltak. Milliók búcsúztak Szergá­­tól, sok millió ember harcol, tevé­kenykedik tovább Ordzsonikidze mű­vét folytatva. A tiszaújlaki agrár­kollektív szerződés törvénytelen Tiszaújlakon már megindultak a­ töltésépítési munkálatok. Az első na­pon 18 munkás közül 17 agrárszerve­zetbe kényszerültt dolgozót vettek fel. Csakhogy az agrár­urak mégsem fogják elérni a munkaközvetítési mo­nopóliumot. És nem fogják elérni azt, hogy a munkásság az agrár­­kollektív­ben meghatározott nyomorúságos bé­rekért dolgozzék. Ez ellen a fi.- szerződés elleni agrár szerve.,, bekényszerített munkások is tútakagyi­nak. Erről tanúskodik az az egység-­ gyűlés is, amiről már beszámoltunk­­ lapunkban. Ezt az egységgyűlést kö-1­é vette a tiszaújlaki munkásság képv­i-­­selőinek tiltakozása a beregszászi já-­ rási hivatalnál. A kommunista és szo­ciáldemokrata párt képviselői tilta­­­koztak az országos hivatalban, a­hol­ tárgyalásra került sor, mélyen ré-­­szünkről Fejér elvtárs volt jelen. Az agrárok által kötött kollektív­ szerződés szerint csak az agrár­szer­vezet közvetíthet munkást. Ez azon­­­­ban a mun­kaközvetíési törvénybe üt­közik, mert a munkaközvetítő hiva­talnak kell közvetíteni a munkásokat. Ide a munkáltató cég még egy másik kollektív szerződést is kötött az or­­­szágos hivatallal. E szerződés pedig­­ kimondja külön, hogy munkásokat csak a munkaközvetítő útján lehet fel­venni. Mikor az agrár­szerződés érvényte­lensége így ítéld­zö­ntőü­kt, akkor Puz­­rrtan azt ajánlotta, hogy a szocialista szervezetek is írják alá az agrár kol­­lektívet és legyen együttes munka-­ közvetítés. Fejér elvtársitól azonban azt a feleletet kapta, hogy ilyen nyo­morúságos kollektívet m­unkásszak­­szervezet nem írhat alá. A szociálde­mokrata szakszervezet megbízottja (Rekus titkár) szintén visszautasítás­sal feledt, így tevékenykednek hát az agrár­reakciós vezetők a munkásság rová­sára. A kiút egységes fellépés, szak­­szervezeti egység. Hábermann elvtárs szabadon Hábermann elvtársat, aki 10 havi börtönbüntetését letöltötte az ungvári f­ogházban, febr. 23-án kiengedték. A kerületi vezetőség nevében Fejér elvtárs, a vörös szakszervezeti ta­nács nevében Zipf és az ungvári párt körzeti vezetősége nevében Pfef­fer elvtárs üdvözölte a fogház előtt. A Munkásotthonban ungvári mun­kások üdvözölték Hábermann elvtár­sat. Az éppen aznap ülésező kerületi ve­zetőségre jött el Hábermann elvtárs, ahol Varga elvtárs üdvözölte őt a ki­bővített kerületi vezetőség nevében. üdvözöljük ezúton is Hábermann elvtársat, aki ismét elfoglalja helyét a pártban és a harci fronton: a hábo­rús provokátorok, a fasizmus ellen, jobb életért, a szakszervezeti egység és a népfront megteremtéséért. Hitler külügyminisztere Bécsben Neurath német külügyminiszter Bécsben tárgyalt, ahonnan február 24-én utazott el. Tárgyalásai során sok ellentét merült fel közte és Schu­schnigg között. Schuschnigg nem fo­gadta el Neurath gazdasági ajánlata­it, nem akart beleegyezni abba, hogy Németországból visszatért hitlerista emigránsok amnesztiát kapjanak. A Habsburg-kérdés körül is ellentétek vetődtek fel.Hitler és Schuschnigg tár­­­gyalásával egyidejűleg tüntettek a hit­­­leristák. Schuschnigg tábora ellentün­tetésül 80.000 embert vonultatott fel.­­ A hitleri tervek tehát nem mennek olyan simán. Ezeket az ellentéteket­­ azonban nem szabad túlbecsülni. Hit­ler és Musszolini ellen szekértolóik ellen a fasisztaellenes erőket és a bé­ke kollektív megvédése frontját, a bé­­kefront világpolitikai súlyát kell nö­velni. Erdőmunkás kollektív szerződésért Tárgyalások a Szolyvával, Latoricával — Február 25. Ma jöttek össze tárgyalásra az erdősmunkásság meg­­bízottaiként a munkásszakszervezetek képviselői és a Latorica és Szolyva cégek megbízottai. A cégek vonakod­tak aláírni a kollektív tervezetet és a szezon előrehaladott idejére szerették volna kitolni a tárgyalások folytatá­­­sát. Az elodázás azonban nem sike­rült. A tárgyalások március 9-én foly­tatódnak. ő szám. Néh­ány szó a „Sza­badság“ szerkesz­tőségéhez (Ungvári levelező.) »Franciaország majd megmutatja« — ez a címe a Sza­badság február 15-ei száma egyik cik­kének. A francia népfrontnak ragyo­gó eredményei vannak e cikk szerint. De olvashatunk e lapban egy másik cikket. »Az egységfronthoz« a címe.­­ E cikk írója a leglehetetlenebb érvek­­і kel lép elő a szakszervezeti egység­­ ellen. Tudja-e a cikk írója, hogy mit jelentett a franciaországi népfront ki­­­­fejlődésének útján a szakszervezeti I egység? Tudja-e, hogy 25ШМЮ vörös­­ szakszervezeti tag egyesült 750.000­­ szocialista szakszervezeti taggal? És­­ tudja-e, hogy most több mint 5 millió­­­az egységes szakszervezet tagjainak­­ száma?­­ A legnagyobb meglepetéssel olvas­­­­suk e cikkben, hogy az ungvári étel­­­­zsírgyári sztrájk érvet nyújt a szak­­­­szervezeti egyesülés ellen. E sztrájk , eredménye tán nem az egységes fellé­­­­pés következménye? És nemcsak U­ng­­­vár munkássága, hanem haladó szel­­l leánti polgársága is tudja, hogy тш­­. képpen tevékenykedett a vörös szak­­, szervezet e harc sikeréért. Miképpen . tevékenykedett a segélyezési mozgó - . sí­tás f­ron­t­ján, miképpen lépett fel , bátorítólag, minden csüg­gedés ellen, miképpen harcolt az első sorban együtt a szociáldemokrata szakszer­vezet tagjaival. A cikk írója demok-­­­ráciáról beszél. Hát nem kell az egy­ség azok ellen, kik a fasizmus és a re­akció berkeiben összeesküdnek a de­mokrácia ellen? A Szabadság első lapján olvasunk a tiszaújlaki agrár­bürokráciáról, ír­­­­nak erről állandóan a Munkás Újság­­ levelezői is. ’s Hát kell-e az egység az agrár­reak­ció tevékenysége ellen? Vagy tán szép ió szavak nyomán fog megváltozni Kár- S­patalján a közigazgatás? Mire vezet­­ a meghátrálás az agrárpárt jobboldali vezetősége­­előtt? , Mit bizon­yíta­nak az aknaszlatúsai­­ üzemi választások? Mit bizonyít a ti­­­­­szaú­jlaki agrár­kísérlet, hogy' munka­­[1' közvetítői monopolra tegyenek szert ? .J Az a kísérlet, hogy szégyenteljes, nyo­mo­rúságos béreket kényszerítsenek a munkásságra. Nem helyes-e, hogy ,, kommunista, szocialista, sőt agrár­szervezetben lévő munkások egysége­sen lépnek fel e reakciós támadás el­­­len? De vájjon nem lenne e össze­ha­­son­lhatatlanul nyomatékosabb e fel­­lépés egységes, hatalmas szakszerve­zet esetén? !Mi­t bizonyít a franciaor­szági példa? A Szabadság ír az erdőmunkás kol- f lektív szerződésről. A Vörös Szakszer­vezet úttörő munkát végzett ennek ér­­­dekében. Mindig arra törekedett k­i, hogy egységes fellépésre indítsa az­­­ összes munkásszakszervezeteket. Minderről tanúskodik 5000 erdő­mu­­n­kás aláírása. Vájjon nem lenne óriási haszna a munkásságnak abból, ha ez­­ a nagy mozgósítási erő egységes szak­­szervezetben működhetnék ? Vájjon nem kellene-e egységesen , fellépni a spanyol nép segítségére, nem kellene-e több figyelmet, helyet szentelni a Szabadságban is arra, hogy jobban mozgósítsa sorait a nép a spanyolországi szab­ad­s­á­gh­a­rcosok támogatására? Mi volt a Ti. internaicio ■t nálé határozata? De ih­a­talmas cikkeket olvashatunk­­­ a Szabadságban, melyekben egyesek­­ védelmükbe veszik a trockista bandi­­s­­tákat, merénylőket, háborús gyújtó­al­lgázokat. Tudják-e ezek írói, hogy mit , határozott a csehszlovákiai német sió ,­ciáldemokrata párt? Tudják-e, hogy a korira­tban mutattak rá a trockisták és hitleristák szövetségére? Mit szól a szociáldemokrata munkásság azok­hoz, kik a trockista banditákat forra­dalmároknak nevezik, védik, de ih­all­­gatnak, mikor Andrékra csapnak le a­­ hitleristák, mikor Kissék, Rákosik, igazi antifasiszták vagy forradalmá - á rok kerülnek osztálybíróság elé? 1.­­ Úgy hiszem, a munkásságnak fog­­l­g­lalkoznia kell e kérdésekk­el — barát-s ságos eszmecserét folytatva. Más vá­­la і rosokban lakó elővársainnknak talán s egyélv megjegyzéseik is lehetnének.

Next