Munkás Ujság, 1938 (20. évfolyam, 6-26. szám)

1938-02-06 / 6. szám

4. oldal. szlovákiai népet is fenyegető fasisz-­­ta támadók ellen harcolnak, kiknek­ hősies küzdelme lelkesít bennünket "■ abban a harcban, mit a csehszlovák­ kiai népfrontért folytatunk. A NEHÉZ GÉPFEGYVERNÉL I Botos Imre, az ungvári »Korona­szálló« volt gépésze ír ungvári bará­tainak. Két képeslapja fekszik itt előttünk. Gyönyörű művészi, fasisz­taellenes gondolatot kifejező képes­lapok. Az egyiken az egységes szak-, szervezet munkásainak hosszú sora.­ Kezükben az egyedül gyártott fegy-­ verek, melyek a támadó fasiszták el-­­len irányulnak. Azt az egyesült mun­kásságot ábrázolja, mely megterem­tette a hadiipart, mely saját gyártotta fegyverekkel és munícióval harcol. És a felirat ennek a vívmánynak foga­kozására szólítja fel a munkásságot. Egy másik képeslap az egységes szakszervezet célját jelképezi: »Egy­ségben az erő« — mondja a felirat. — Sokszor gondolok rád — írja Botos elvtárs egyik barátjának, hogy én még neked nem írtam egy betűt sem. De megnyugtattak, hogy én nem jöttem ide hiába. Harcolni jöt­tem a fasiszták ellen. Engem beosz­­­tottak nehéz gépfegyverhez. Tudod,­ i­tó munkát lehet vele végezni. Ha te itt volnál, akkor te is ilyen géppel irtanád a fasisztákat. Én jól vagyok, nincs semmi bajom. Igaz, hogy még sok Terverünk van hátra, de majd csak meglesznek. Egy másik barátjának írott levél­ben azt bizonyítja Botos Imre, amit a képeslap ábrázol: van hadiipar, van fegyver, lehet előre menni. És ha a nagy polgári demokrati­kus államok »be nem avatkozási« ma­gatartása dacára hadiipart lehetett teremteni, győzelmeket lehetett arat­ni, akkor a békét akaró államok egy­séges fellépése esetén hatalmas csa­pást lehetne mérni gyorsan a fasisz­ta támadókra, melyek most szaporít­ják spanyolországi csapataik számát. MUNKÁS ÚJSÁG A német emigránsok teljes menedékjogáért - a fasisztaellenes harcosok szabadonbocsátásáért Hétfőn, január 31-én intésegyűlést volt az ungvári Korona nagy tenm­e­,­­ben- A Szolidaritás hívta ezt össze m­ás haladó egye­sü­letekkel együtt,­ hogy a­­hitler­istta uralom ötéves év­fordulóján t­iilt­akozzék a fassiszk­iaeffie-i üres harc hőseinek üldözése ellen,­­követelije a legmesszebbmenő meine-i dékjogot­­és a leg­teljesebb szabadsá­got a fasiszta ellen­es üldözöttek száll­­mára. A Korona termét megtöltötte a közönség. Dr Judkovics megnyíló­­ja után dr Gáti tartott tart­almas elő­adást. Bojcsukné, az Asszonyok és Lá­j­­ngok Egységének elnöknője is be­szélt. A nép­gyűlés egyhangú határozatot fogadott el,­­mely a következőket tar­talmazza : A külügyminiszter lépjen közbe a III. birodalom börtöneiben sínylődő csehszlovák állampolgárok kiszaba­dítása érdekében- A belügyminiszté­rium nyújtson teljes menedékjogot az emigránsoknak. A népgyűlés határozatilag felhívta az összes haladó egyesületeket ha­sonló állásfoglalásra. Fel is kell lép­nie minden haladó szervezetnek, nemcsak a németországban bebörtön­zött csehszlovák állampolgárok, ha­nem minden fasisztaellenes harcos szabadon bocsátása érdekében. LLL ünnepélyek Mu­likacson a Csillag­szálló­­nagy­termében nagysikerű LLL ünnepély volt január 23-já­n este. Az ünnepélyt a ffaiscsiztaiesterness egység szellemeiben rendez­ték. Beszélt Varga Sándor elv­­társ és Patrus Andrej fiiatal ukrán író. Szép ikul­túrprogrami gazdagítot­ta az estet-Palánkon január 30-án este volt­ III emlékest. Magyarul Varga Sán­dor, uránul Hadzsega Mihály be­szélt. Mi történik Bulcsú községben madik azt mondta, hogy ő már ősz­szevissza 30 napot is dolgozott az út­nál. Csakhogy a községi bíró nem in­tézkedett, hogy az emberek nyugta kapjanak. És ezért sok nézeteltérés keletkezett, sok volt a panasz, sokat mondták, hogy ledolgozták a magu­két, de kezükben semmi kimutatás mely bizonyítaná, hogy mennyit dol­goztak voltaképen. «• Tavaszon dolgoztunk vagy harmin­can egy után. És aztán — az én javaslatomra — felmentünk a köz­ségi bíróhoz, hogy adjon nyugtát. De ő nem adott. És nem volt oly nap, hogy ne követelt volna köz­munkát. Mondta, hogy az kötelező, mert különben nem lesz blokk, sőt büntetés is járhat érte. Egy reggelen — még sötéses volt — megjelent a a bíró 2 csendőrrel és csákányos­­sal. Küldték kifelé az embereket közmunkára. És ha valaki azt mond­ta, hogy ő nem megy, mert nincs hátralék, akkor következet a csen­dőri jegyzőkönyv: így kell-e vezetni a község ügyeit? Helyes vezetés-e ez, mikor ilyen el­lentétek vannak a bíró és a dolgozó nép között? Most még egy pár sort annak is­­mertetésére, hogy mi történik Bul­csún. Az egyik képviselőtestületi ülésen le akarták számoltatni a bírót, hogy mennyi kiadás és bevétel származott a legelőbérletből. Egyes képviselőtes­tületi tagok ezt nagyon erélyesen kö­vetelték. Ekkor történt szenvedélyes szóváltás a bíró és az egyik tanács­tag között. Végül is a bíró azt mond­ta a tanácstagnak, hogy takarodjék ki a teremből. Az ülés előtt egypár héttel még kirívóbb eset történt. Az egyik tanácsos a kőtörő közmunká­sok munkáját vizsgálta felül. A taná­csos látta, hogy a kő nagyon p­attog, tudta, hogy a kőszilánkok veszélyez­tetik az emberek szemét. Hiszen nem rendes kőtörők voltak azok, hanem községbeli lakosok, kik csak törvé­nyes munkanapjaikat dolgozták le. Akkor azonnal elment a bíró úrhoz, hogy a mi pápaszem van a községnél ezt azonnal ossza ki, mert ő nem fe­lel az emberek szeméért, de a köz­ségnek sem akar kárt okozni. A ta­nácsos a maga igazát bizonyította erélyesen. Erre heves szóváltásra, majd tettlegességre is sor került, még­pedig annyira, hogy végül a bíró ki­verte a tanácsos fogát. Azt kérdezem, szabad-e ilyesminek megtörténnie? És azt kérdezem, hogy ki viseli a felelősséget a következő esetért: Bodnár Gábort felfogadta a köz­ség kerülőnek. De a betegsegélyzőbe nem jelentették be. A kerülő nagy­(Bulcsúr levelező.) Bulcsú község­ben csinálódott egy út, melynél min­den polgár letöltötte a közmunká­ját. De sok közmunkaköteles és a bí­ró között nagyok voltak a nézetelté­rések Számosan mondták, hogy ők már­ ledolgozták a munkát, de a bíró azt állította, hogy még tartoznak. Egye­sek azt mondták, hogy már dolgoz­tak tíz napot, a másik azt mondta, hogy már dolgozott 15 napot, a har- HÍREK — A DDOCs ungvári csoportja évi közgyűlését tartotta vasárnap, január 30-ám­­a Munkásotthon ven­déglőjének nagytermében. A beszá­molókból is ikitünit az, hogy a tminka előre hala­d, amit skülönben minden­ki megállapított, aki figyeli az egye­sület működését. Mun­kásilfjak s/táp számát tanította meg meg miát a і munkás zenekar ingyenesein játszani valamely hangszeren. Már ezzel is szép kultúrmunkát végzett- De a­­munkászenei klarit ott látjuk ,a mun­kásság meneteinek az elején, látjuk kul­t­úrel­őa­dáso­kon. Termés­zetesen sóik még a fogyatékosság, de nagyok is a nehézségeik. Gondoljunk csa­k a nagy költségekre. Hiszen tízezres ösz­szeget kell előteremtenie a csoport­nak (karmesteri fizetés, hangszerek ts­tb­). A DDOCs csoport az utóbbi é­­vekben r részt vett az egységes bé­ke­­mozgalomban, a Szovjetunió bará­tainak mozgalmában, a Demokrati­kus Spanyolország s Segítőbizottságá­­ban. Új, képzett oktatója most már színi csoportot is szervezett, mely a Szovjetunió 20 éves évfordulóján előadta Vosikovec és W­értél­i »Rongyok Balladája« című drámá­ját. A csoport most segítségére akar lenni a ne­hézséggelkkel küzdő ki­sebb kárpátaljai zenekaroknak. A működésnek sok hibája is van, mely тої a közgyűlésen is szó esett- Kí­vánjuk a DDOCis ungvári csoportjá­nak, hogy mindezeket kiküszöbölve a jövőben eredményesebb működést fejthessen­­ki. —­ Birobidján barátainak ungvári csoportja színielőadást rendez febru­ár 5-én a Proisizviila termében. 3 sfel­­vonást vis Zissidó nyelvű operett kertül színre.­­ A Beregszászi Munkás Sport Egyesület (BMSE) február 26-án, szombat este 8 órai kezdettel rende­zi meg hagyományos jelmezbálját az Urikaszinó helyiségében. Ezúton tisz­telettel meghívjuk az összes sport­barátainkat, ismerőseinket és mind­azokat, akik kellemesen, olcsón és jól akarnak mulatni. Rendezőség. — Az ungvári munkászenekar bál­ja. Az ungvári munkászenekar ez év februárjának 26-án, szombaton este farsangzáró jelmezbált rendez a Tár­saskör (Kaszinó) összes helyiségei­ben. Az ungvári munkászenekar mu­latságainak jövedelme mindég csak a munkás kultúr mozgalom fellendí­tésére fordítódott. Az ungvári mun­­kászenekar táncmulatságai kellemes szórakozási esték voltak mindég a munkásság és általában a haladó kul­túr mozgalom barátjai számára. Két­szeresen megérdemli hát e mulatság a közönség támogatását. A népszövetséget nem gyöngíti a háborús támadók kilépése (Folytatás a З-Ilk oldaliról.) továbbra külügyi népbiztossá, a kö­vetkezőket jelentette ki a népszövet­ségi tanács ülésén: »A népszövetség lemondott egye­temességéről. Ha nem lennének a földkerekségen támadók, akkor nem is volna szükség népszövetségre. De a támadók frontjával a béke front­ját kell szembeállítanunk. A fasiszta államok nagyobbra ér­tékelik a népszövetség hatalmát, mint magának a népszövetségnek számos tagja. A népszövetségben a Szovjetunótól kezdve egészen félfa­siszta és fasiszta államokig a legkü­lönfélébb eszméknek megfelelő ál­lamok vannak képviselve. A népszö­vetség tehát nem vallhatja magáé­nak ezen eszmék egyikét sem. De az erőszak eszméje ellen a nemzet­közi jog és a nemzetközi szerződések védelmét szegzi szembe.« Ezeket jelentette ki Litvinov elv­társ. Nem jelent veszteséget, ha a háborús támadók, a japán, német és olasz kormányok kiléptek a népszö­vetségből. Hiszen a népszövetségnek épen ellenük kell fellépni. A népszö­vetséget csak gyöngítheti, ha vezető szerveiben háborús támadók képvi­selői foglalnak helyet. De a népszö­vetségnek tetteket kell tanúskodnia arról, hogy valóban békét akaró álla­mok maradnak tagjai. Delbos, francia külügyminiszter kijelentette, hogy a népszövetség tá­madóellenes szabályait nem meg­­vátoztatni, ■hanem valóra váltani kell. Eden, a lengyel Beck és a román Micescu is a népszövetség mellett foglalt állást, Spaak belga kül­ügyminiszter lépett fel annak érde­kében, hogy a fasiszta támadók szá­­ja íze szerint megreformálják a nép­­szövetséget. Osusky a népszövetségi alapelv feladása ellen A népszövetség 28-as bizottságá­­ba­n, hol a szankciók alllkadna­zható­­sá­gáiak kérdése került napirendre, felszólalt Osusky, Csehszlovákia de­legátusa. Kijelentette, hogy Csehszlovákia a népszövetség támadó terveinek homlokterébe került, Csehszlovákia védelmének ügye pedig az egész nép­szövetség ügye. Tiltakozott az eliten, hogy a nép­szövetséget megreformálják a táma­dók iszáijai íze szerint- kijelentette a ifcövdbfcezőlkiet: Ha egy szerzőődést megszeg valaki, akkor az még nem jelenti azt, hogy e szerződésen kell változtatni- Hisz a tízparancsolatot is megszegték, de azért az nem jelenti azt, hogy a 10 parancsolatot meg kell reformálni. KÍNA SEGÍTÉSÉÉRT. _ Hétfőn határozatot hozott a ta­­ nács Kína segítés­ére vonatkozólag. A tanács hang­súlyozta, hogy az érde­kelt államok egyénileg támogathat­ják Klímát. Ez a határozat azonban még­­mesz­­sze esik a támadó kollektív megféke­zésének határozatától- Csakis a nálunk hirdető cégeknél vásároljatok. Ungvár: Elegánsan öltözködik, ha RÓTH SÁNDOR, Kapós u. 4. úri és női szabóságában dolgoztat. Állandó szövet raktár. Nagy választéki Karácsonyi ajándéknak a leghasznosabbat és legjobbat JUTKOVICS cípőáruházában Rasin u. 2. szerzi be Győződjön meg olcsó árainkról minden vételkötelezettség nélkül Laptulajdonos: a CsKP kárpátaljai kerületének vezetősége. — Felelős szerkesztő Fejér Herman, kiadó: Hadzsega Jurko. Beküldött kéziratokat s­zerk. sem ad vissza. — A »Nyílttéri* rovatért és a hirdetésekért a szerk nem vállal felelősséget. — Nyomatott a »Skodnaia PomoSe* könyvnyomdában A BÉKETAKARÓ ÁLLAMOK ERŐ­SEBBEK MINT A TÁMADÓK A Szo­vjetu­nió lapja, az Izvesztyija Arja, hogy a Szovjetunió, Anglia, Amerika, Franciaország — a gyar­mat­aikkal­­együtt — ötször akkora népességgel­­és 20-szor akkora terü­lettel rendelkezne­k, mint Németor­szág, Japán és Olaszország Mily fölényben lehetnek illást a demokratikus államok a támadók fe­lett, ha kollektíven felépnek. És nem csak azért, mert területük,­­népessé­gü­k nagyobb..­ 6. szám. beteg lett. Évekig feküdt, hol itthon, hol a kórházban. Tehát először a sok kórházi költség, aztán meg a perköltség... Több ezer be-t fizetett a község az ügyvédeknek, aztán meg a kerülőnek is a község tartozik rok­kantsági nyugdíjat fizetni. Természetes, hogy a község bírája felelős elsősorban mindezért, ő áll a község élén. De a község dolgozó, földmíves lakosai közül egyre többen jutnak arra a véleményre, hogy olyan bíró kell a jövőben, ki jobban tud gazdál­kodni, olyan bíró, kit a falu dolgozói szeretnek úgy, hogy az egyetértés teljes, és működése során nem kerül semmi tettlegességi jelenetre sor.

Next