Ugocsa, 1886 (2. évfolyam, 12-49. szám)

1886-03-21 / 12. szám

A 5 % II. évfolyam. Völgy-ÖZölloS, lböbi K­idiOZIUS n­O21. 12. szám. UGOCSA. HELYI ÉRDEKŰ LAP.­­ MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egész évre 6 frt — Félévre 3 frt. — Negyedévre 1 frt 50 kr. Néptanítók, községek és körjegyzőknek e lap féláron küldetik. Egy szám ára 12 kr. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Főutcza 685. sz. Mindennemű dijjak a kiadóhivatalban fizetendők. Hirdetések: bélyegdíj minden hirdetés után зо kr. Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltélnek. Nyilt.­tér sora 15 kr. A felekezeti tanitó s a nép. A népnek életét alapjában érintő intéz­mény kétségkívül a népiskola. Hogy népisko­láink nem képesek népünk életére azon befo­lyást gyakorolni, melyet egy közjóért lelkesülő emberbarát minél előbb látni óhajtana, hogy népiskoláink nem képesek elegendő mennyi­ségben hinteni azon magot, melyből a nép megváltozott társadalmi állásához képest a haladás vagy hazafias s polgári erény — mint­­ népműveltség alapjai — kelhetnének ki s árulhatnának fel: azt ma már mindenki, ta­pasztalja,a­ki a közügyekre befolyási vágyat rez magában, valamint azt sem lehet elfo­­ntatlanság nélkül állítani, hogy népiskoláink ítékony befolyása a nép életére, annak szel ■mi s erkölcsi műveltségére — már a ma­­ndszer mellett is helylyel közel kedvezd і з volna. Ha már ezen szem’pes' ^ülömbsés, tait fegyelemmel vizsga'^#­­^neu L paszta In'-ink, hogy ezen, éfo 1 Ыускоп rr.!:taf і ~hyayi jobb " helyzete mely iyojkból ön erejéből már rég. V ozott, s anyagi helyzetéröli­­­skodás erőt­­ ösztönt nyujtA ДоЫ f át gyermekei^ neveléséről való' g0lÁ°sko-­­ ra is. Egész ellenkezőleg áll a dolog .N epünk az- 1 léi, те’у még harom évti-Г--&>***' földesúri Hatalom és gyám­ján, s a felszabadítás nagy ugyszólva — tudta, befolyása k kérdeztetése nélkül hajtatván végre, gi szokta saját sorsa intézését másoktól várni, s ha népünk ezen nagy részének nevelését jobbra is magára kellene hagyni, legalább­­is három embernyom szükségeltetnék, hogy a érjen, hová a fentebb felhozott okoknál Iva népünk egy része saját java felismeré­­sel már eljutott. Népnevelésünk első és fóakadálya tehát з.' m közöny, mely a fent említett viszonyok­­fejlődött ki, s a mely önsulylyal neheze­­n nevelés ügyre annyival is inkább, mint­ah­­y minden a nevelés előmozdítására szánt szerű intézkedéseknek, — különösen a görö r tholikusoknál — utóvégre is az egyházköz­­­é­si helyhatóság által kellene végrehajtattak, lynek tagjai kevés különbséggel nem il­mesek felfogni a közvetlen hasznot, sikert m ígérő intézkedések hasznosságát, szüksé­gességét. Itt volna talán helye, a tanítónak er­kölcsi s szellemi befolyását fölhasználni, a népnevelés előmozdítására hozott felsőbb­en­kedés és javítás hasznosságáról meggyőzni m­indazokat, kiknek befolyása segédkezése­­­nkül csak írott malaszt marad minden kor­­ra javitás. De a tanitónak ez iránybani­t­ása, befolyása már előre csaknem egészen Iván semmisítve azon viszonynál fogva, ,­lylyel anyagi dijjaztatását illetőleg áll a )hez. Mert lehet ugyan, hogy a f.-s. gk. tanitónak évi illetménye 186. frt, t. i. ioo­­rt tandíj és 16 kb. ágybér, a m.-komjáti tanítóé ібо frt td. 86 frt és 16 kb. tengeri, a k.-cson­­govai tanító évi járandósága a 105 frt td. 60 frt ágybér, 9 kb. tengeri az a.-sáradi tanitó fizetése, 100 frt td., 46 frt és 10 kb. provent a sós-ujfalusi tanitó évi bére 65 frt, t. i. td. 25 frt ágybér 8 köböl tengeri, de ez is csak a levelen, mint a „czigány rákja.“ S ez igy a legtöbb gör. kath. egyh. községben, nem csak a tanítói, de a lelkészi fizetés is különféle aprólékos használati és élelmi czikkekből áll: pl. búza, gabona, árpa, zab, tengeri, fa, széna, bor, só, hús, faggyú, vaj, bors, néhol sonka, stb.; rom. kath. egyh. községekben csak búza és lélekpénz, de ez is elég alkalmatlan, mert egyesektől kell mind beszedni. Tandijj fejében: 1 forint, vagy véka őszi, tavaszi,­ vagy határozott kitétellel, véka búza, véka tengeri, véka zab, csibe stb. Most már ha a buga nagyon szemetes, rostaalja, vagy épen tiszta helyett kétszeres, vagy e helyett rozs , tengeri, ejért a tanító felszólal, rá van fogva az engecseltenség, békétlenség, і ; ha ár szerint kell valamit pénzül elfogadni, mindenkor a lehető legolcsóbb árt kapja, pél­­: í '.l: a múlt ősszel a kenyérbúza ára 3 frtban alapittatott meg, de igen kevés fizető egyén adta be. Most azonban ugyanazon gabona ára 4 frt 50, kr„ de ezért köteles az előbbi ár­ján elfogadni, habár egy. év улнцуа kapná is le. Tisztelet a k^^A^?^,,,/iö^\ilyenek is /annak. ^ |\ És már ezfcla! viszontÁSz, meljja tanitó erkölcsi befolyásiba nevelés terén felmerülő colszerű eszmék s\^fat4zket^efetilk a néppeli negkedveltetését elo^cet^yehgiti s gyakran ehetetleniti. Melyet ennélfogva népnevelé­­sünk második akadályának bátran állhatok. Nem szándékom itt a népiskolai tanító­­sekély dijaztatását panaszolni, mely panasz különben is körül­belül a tanítók kétharmad eszére volna csak alkalmazható, de igenis a szetés természete és módja az, mely l­egtöbb­­zör mint ellent, vagy mint alkuvó felet ál­ltja szembe a tanítót a néppel és egyesekkel, ezen alkunál legtöbb esetben a tanító hozza­­ rövidebbet, mert külömben a rész akarat­­tal könnyen ug­yireszteltetik el, mint en­­gedetlen, békétlen czivakodásra hajlandó e­gyéniség; annyira, hogy utóbb is csak el- v­áltoztatás, hivatal csere által segíthet a jó­­karatú felsőbbség is a bajon. Ezek a tapasz­­alások a gyakorlati életből merítvek, melyek issebb s nagyobb mértékben és kevés kivé­­ellel az ország nagyobb részében előfor­­ulnak. Ilyen kényes helyzet a viszony, mely a naitó és nép klözt fennáll, kérdem az elfogu-­­­atlan nevelésügy baráttól : teheti-e a legt­­­apintatosabb tanító is, hogy erkölcsi befo­gását az iskolán kívül kellő mértékben érvén­­­yesithesse, s a nép erkölcsi életére jótéko­nyan hathasson, holott minduntalan anyagi érdekeit, csupa önfentartási ösztönből kény­telen védeni azok ellenébe, kik közt nyájas társalgás által a műveltséget terjeszteni volna hivatva? Hogy ezen viszony az iskola belé­­letére is csak káros befolyással lehet, azt ez­úttal nem taglalom, és itt csak azon főbb aka­dályokra kívántam a népnevelésügy barátai­nak s azoknak a figyelmét felhívni, kiknek tehetségében is áll ezen akadályok megszün­tetése s elhárítása. Mindenekelőtt pedig megszüntetendő azon érdekellentét, mely jelenleg a tanítót mint el­lenfelet állítja a néppel szembe, csak így le­het képesítve a tanító arra, hogy szellemi és erkölcsi befolyását a nép életére előforduló minden alkalommali érintkezés közben önál­­lólag érvényesíthesse. Magyar­ Komjáto.i, 1886. márc. 16. Budaváry László, gk. tanitó. i _ JVU — Az állandó főjegyző elnökit sén tárgyalta, » m a d á s t, és f és zárszási rendeleti ter­­vevő adta elő­ meg, s mindet hozzá. A házih­­egyes alaki his választmány jár gyűlés elé, utasit hiányzó okmány­madás, mely vői hivatalban végösszegeibel Pénztári mara A 85-ik évi és Konyhabért Átfutó kezel ös­­­de­Tisztviselők, se­mélyzet fizeti A szolgaszemét Hivatali helyi Irodai szükség Útiköltségek ér Megyei épülete. Rendszeresitett ’ Előre nem látott ’ Átfutó kezelésbe össze* A pénztárt A költségvetési d­­ulhágás csak az és az átfutó keze­ben a bevételit utóállitások még a másodiké azon a letéti pénztárbe 10 70 kr. csak ez a k ö z s és zárszáma­dály rendeleti ten

Next