Ugocsa, 1887 (3. évfolyam, 14-19. szám)

1887-04-03 / 14. szám

jus hó 31-ig benyújtandó és mellékleteivel együtt szabályszerűen bélyegzett folyamodványban kérel­mezendő. Tehát aki a megye ajánlatát akarja igénybe venni, az kérvényét tartozik a törv. hat. bizottsághoz benyújtani, hogy az még az ápril hó 20-iki gyűlésen tárgyalható legyen. A mellékletek következők : a) Pályázó magyar állampolgári minőségét iga­zoló s a törvényhatóság vagy a járási tisztviselő által kiadott bizonyítvány. b) a pályázó testi alkalmas voltáról s életko­rának megfelelő testi fejlődöttségéről valamely hon­véd vagy közös hadseregbeli tényleges szolgálatba levő orvostudor által szabályszerüleg kiállított orvosi bizonyítvány. c) Az összes családtagok számát és életkorát előtüntető „családi értesítő“ azon folya­modványokhoz, melyek ingyenes helyek elnyerésé­ért nyujtatnak be, a pályázó életkorát igazoló „k­e­­resztlevél“ pedig az egész fizetéses -és magán­­alapítványi helyeket illető kérvényekhez. A pályázók életkora a már betöltött 14-ik évtől kezdve a még be nem töltött 16-ik évig terjedhet. Az életkor meg­állapítására az iskolai év kezdete azaz október 1-je a mérvadó. Ha a pályázó 16-ik életévét már betöl­tötte, felvétele Őfelsége engedélyével történhetik és csak azon esetben, ha az iskolai év kezdete és azon napközi, melyen a 16-ik életkort betöltő, 6 hónapnál több idő nincsen. d) Ajánlatos erkölcsi magaviseletről szóló bi­zonyítvány azon esetben, ha a pályázó erkölcsi minősítvénye az iskolai bizonyítványban nem foglaltatik. e) Valamely gymnasium, realgymnasium, reál­iskola vagy az említettekkel egyenjogosított (pld. polg. iskola) egyébb tanintézet négy osztályának legalább is jó eredménynyel lett elvégzését illetőleg a IV. vagy további osztály tettleges látogatását is igazoló s az egyes tantárgyakban való előmenetelt előtüntető „iskolalátogatási bizo­­t­­nyitvány. ,Az iskolai évek befejezése után ,nyerendő rendes bizonyítvány az akadémiában a felvételi vizsga alkalmával is felmutatható. f) „Kötelező nyilatkozat“ az alábbi szöveg szerint kiállítva, arról, hogy a pályázó a törvény értelmében őt terhelő különös szolgálati kötelezettégnek magát aláveti. Ezen kötelező nyilat­kozat az apa, vagy gyám által állítandó ki, s csak ez esetben írandó alá, a pályázó ifjú által is, ha már 16-ik életévét betöltötte. Az aláírások két tanú előtt teendők s hatóságilag is hitelesitendők. Szö­vege következő : „Alulírott, mint a m. kir. honvéd­ségi Ludovika akadémiába való felvételre pályázó N. N.-nek (atyja, természetes törvényes gyámja) nevezett (fiam, gyámoltam) nevében s­őt kötelező módon ezennel kijelentem, hogy a nevezett ifjú a Ludovika akadémiának elvégzése után, akár mint önkéntes, akár pedig korosztálya és sorszámához képest a hadsereghez vagy a honvédséghez fela­vattatnék, az 1868. XL. t. ez. 19-ik § ban megha­tározott és az 1883. XXXIV. t. ez. 2-ik §-a értel­mében a honvédségnél teljesítendő meghosszabbított tényleges szolgálati kötelezettségnek magát alá fogja vetni. Kelt ... N. N. (szülő gyám) N. N. N. N. mint tanult. N. N. (szolgabiró, polgármester. (Ha a pályázó a 16-ik évét betölté). A fennebbi nyi­latkozatban foglaltaknak reám nézve kötelező vol­tát elismerem. N. N. pályázó. Előttünk N. N. N. N. tanult, N. N. (szolgabiró, polgármester.) A pályázati határidő után benyújtott kérvé­nyek visszutasíttatnak. A felvételi vizsga tárgyai: 1. Magyar nyelv 2. Német nyelv. 3. Földrajz. 4. Egyetemes történe­lem. 5. Mennyiségtan. 6. Természetrajz. E tantár­gyak ismerete oly mérvben követeltetik, a­mily mérvben azok a középiskolák alsó négy osztályá­ban előadatnak. A felvételi vizsgák kezdődnek f. évi szept. 25-én és végződnek szept. 29-én. Bővebb felvilágo­sítás nyerhető az alispáni hivatalnál: tartó, érdek­feszítő, üres szórakozásért gyakran feláldozzuk a nagyobb erkölcsi haszonnal járó szel­lemi foglalkozást, talán csak azért, mert az több kitartást igényel. Gyengéd figyelmeztetés vagy egy kis buzdítás a jó anya részéről ilyenkor messze ki­ható haszonnal járna. A jó ízlés fejlesztése mellett a kedély képzé­sére is jó hatással van a sokféle női kézimunka, amennyiben annak, kompositiója, elkészítése, válto­zatossága és szemlélete bizonyos kellemes szóra­kozást nyújt a életnek. Itt természetesen azon kézimunkákra gondolok, melyek önálló alkotás jel­legével bírnak, melyek a finom nőizlés és a találé­kony szellem bélyegét viselik magukon. Némi rajz­ismerettel és színérzékkel mily remek dolgokat lehet teremteni. Mennyi varázs rejlik e szóban: terem­teni! Ki e szó varázsát érzi, az tudni fogja, hogy a munka élvezet. Egy közép­osztályú család háztartása —­ ha két cseléd van is a konyhán — elég gondot ad a család­anyának (azok a cselédek csak úgy érnek valamit, ha mindig a hátuk mögött van az ember), de a nagy elfoglaltatás daczára sem szokta a házi­asszony a kormányt megosztani vagy még kevésbé a kormány pálcát kiadni kezéből, mert a j­ó g­a­z­­­dasszony neve úgy kívánja, hogy maga nézzen utánna mindennek, ő a felelős kormány, így aztán leányának a háztartás vezetésében csak második szerep jut, ami nem nagy dicsőséggel szo­kott járni: a munkát a cselédek végzik, a rendre a mama ügyel, ami ezen kívül van az édes kevés. Az iskola a legjobb törekvése mellett sem ölelheti fel a a gyakorlati háztartásnak a mindennapi tapasztala­tokon alapuló követelményeit. E tekintetben legtöbbet várnának a házi neveléstől, s legkevésbé sem helye­selhető, ha a kisasszonyt egésszen elvonják a gaz­­dasszonykodástól. A nőnek a házirend iránti érzéke, a háztartásban való otthonossága csak úgy képződ­hetik, ha gyakorlatilag is foglalatoskodik. De rende­sen azt tartják, (nem általánosan értem!) hogy hát a házi kisasszony csak nem lehet hamupipőke vagy pedig, majd lesz még módja benne, akár bele is unhat. Az ilyen mulasztásnak (még a legjobb anyagi helyzetben is!) késő bánat a vége. Pedig jól áll a leány kezében a főző kanál, szép toilette az a fehér melles kötény, s tán a legvonzóbb kép, midőn a félig feltúrt karokkal a rotyogó fazekakat dirigálja. A tűztől kipirult arcz, és szorgos mozdulatok szemlélete még kísértetbe is hozná az embert ha ott nem látná épen jobb kezében a főzőkanalat. A legszorgalmasabb látogató is ritkán talál­kozik ilyen képpel. A kisasszony már a délelőtti órákban valamely szellemtelen kézimunka mellett tölti i idejét; nem lehet csodálni, ha az egyhangú másolás közben fölébred benne az unalom. Szerencsére akad még itt-ott egy regény amit még nem olvasott. De a forrás csakhamar kiapad, vidék szegény könyv­tárakban; nincs a környékben „jóravaló regény”, amit em­e olvasott volna. Éppen jókor jó „Rinaldó- Rinaldini“ ez kalandos regény (már­­ сіте is ajánlatos) mely elég érdekes arra, hogy lekösse a kis unat­kozó figyelmét. Csak az a kár, hogy azok a füze­tek oly rövidek, hogy egy negyed óra alatt végig olvassa az ember. Aztán ismét lehet unatkozni. Az idegek már-már elfásulnak a nagy egyformaságban; nincs ami felkeltse az érdeklődést. Zene, költészet már nem képesek felvillanyozni a kedélyt; az „érdekes regények“ olvasása és a képzelődés az áb­rándok világába ragadta az álmodozót. Egészen más világot képzel magának s lassan kint elszokik a valóditól; közönyös lesz előtte munka, unalmasak az emberek. Észre sem veszi, amint egyszer csak ráfogják, hogy „ideges“, így teszi tönkre az unalom a kedélyt és a munka kedvet, melyet csak nagy nehezen lehet ismét visszapótolni“. A kedély a legtöbb kifolyással van a többi tulajdonokra s azért legféltettebb kincse lehet egy nőnek nemes kedélye. A női kedély olyan mint a Kárpátok nyugodt tengerszeme, melynek sima tükrén a nap képe is mosolyra derül; de épen olyan érzékeny a legkisebb zavarra mint ama kis tenger, melynek felzavart hullám­gyűrűit, nem képes visszatartani sem a fe­nyők sötét árnyéka sem a benne fürdő szelíd virágok. Ha az élet, a sors szeszélye vagy az anya természet maga megzavarja a kedélyt azt csakis munka által lehet vissza­szerezni.A munka nem ke­vesebb mint maga az élet, legyen az akár kézi­munka, akár szelemi munka vagy a kettő együtt­véve meghozza az életkedvet s elűzi az unalmat. A munka az emberiség legszebb imája, boldog ki tud imádkozni! Szellai Sp. J. A megyei vizek szabályozása. Ugocsa megye a Kárpáthegységnek, délnyugati oldalába fekvő síkságon terjed el, a jobb oldalon a rakaszi, és baloldalon a sósújfalusi, hajdan Oláh- Újfalu, nagy-tarnai, batarcsi és turczi határok fel­­­nyúlnak a már magasabb hegyek hátáig. Ezen hegyekből eredő patakokat a jobb olda­lon a Borsa vize, a baloldalon a sósujfalusi hegyek­­ből­ eredő határ vize szedi fel, és Tisza-Becsnél öm­lik be a Tiszába. De ezen vizek lefolyása nagy változáson ment keresztül. Hajdan a Tisza folyó, a técsői határból átlép­vén­­Ugocsamegye területére, az Száldobos alatt folyt . Hu­M­ti várhegy я|,„^кяя7.пяк1 Ett a he­gyekbe megütödvén, áttöhetett a veréczi hegyek alá, a régi meder kivehető még most is, itt télül Gödény­­házán a tárnai és már most puszta marosházi partok alatt a szárazpataki, komlósi határszéleken ment Hömlöcznek a gyulai határon keresztül, a gyu­lai hegyfarknak, itt egyesült a Szamos azon ágával, mely Apától felül Aranyos-Megyesen folyt Sárköznek, Adorjánnak, Terebes felső végén Bábony, Dabolcz, Aksinak, itt a hegyfarknál egyesült a Tiszával. De a Tisza elhagyván ezen eredeti lefolyását, azon apróbb patakok, melyeket ő mindjárt a hegyek alatt szedett fel elmaradván, a Batár vize lett a be­fogadó és levezető csatorna. De ezen kis folyót, a sok reá épített malomgá­takkal természetes lefolyásában gátolván a birtoko­sok, a szászfalusi, ardai, gyulai határokba igen sok mocsárt képezve, folyt le, és a gyulai határba egye­nesen nyugotnak fordulva, Bécsnél szakad a Tiszába. A Tisza helyett a határ vize maradván a bal­oldali vizek levezető csatornájává, ez a rákos-pata­kot a veréczi határba, a rákospataki dombokból, s a királyházi mocsár erdőből össszegyű­lő Esztegő név alatt álló patakot, a Nagy-Tarna vizét szedi fel és Hömlőcz alatt a Batarcs patakot. Midőn a királyházi vár fentállot, ez sánczczal lévén körülvéve, a Batár vizét Csarnatőtől, a vár sánczába vezették, a Batár vízét alkotó egyik pata­kot Csarnatön töltés által, mely mai napig megvan, halastónak felfogva, használták fel, az úgynevezett malompatakot. Ami lehetett századokkal ezelőtt az lehet ma is, akkor védelmi tekintetből, most gazdasági szem­pontból, mert ha a Batár vize Csarnatötől egyenesen vezettetik le a királyházi vár északi oldalánál le a Tiszába, akkor a csarnatői, sósujfalusi bérezés er­dőkben levő nagyfamennyiség, ezen vizen, őszszel ta­­vaszszal mind lecsúztatható fog lenni, a királyházi vasúti állomáshoz. Másik nászon ebből gazdasági szempontból, hogy a fél Batár vize el­vétetvén a másik felét, me­lyet a Tarna és Batarcs patakok képeznek, a szász­falusi és gödényházi határok között igen könnyen felényi csatornával lehet a Tiszába levezetni, így a Batár vizének a medre a Verőcétől a gyulai hegyfokig az úgynevezett halommónáig min­den lefolyó patak vizektől meglévőn szabadítva s a megye felső része szabályozva következik, a Kis- Gérczétöl a gyulai hegyfokig, a Túr vizébe, és Fe­kete-Eger mocsárba leömlő vizek szabályozása. Turcznak két viz völgyelete van, a keletin minden vizei a Turcz p­atakon vezetődnek le, egye­nesen Terebesnek, és a község keleti végén ömlik a Túr folyóba. Másik völgyelete Váralja, Batarcs felé, itt a N­­­ábonyból eredő Hódos vize szedi össze az­­ apróbb vizeket, a váraljai határba, a Gátas és Kövecspata­­kokat, és a dabolczi határszélbe ömlik a Fekete- Éger mocsárba, lejjebb a gyulai hegyekből eredő ón pataka, ezen vizek mind az Éger mocsárba foly­ván, két ágba folyik le jelenleg a Batár folyóba. Ha már a Túr vizét szabályozzuk és töltés közzé vesszü­k, ezen töltésnek a turczi előhegytől, hol a turcz pataka hegyek közzül kibukkan kell kezdődni, le a kápolna dombig, a Túr vize jobboldali töltésnek ez lesz a kezdőpontja, és innét Ugocsa me­­gyét a terebesi, halmii, kökönyösdi és almási határo­kon keresztül érdekli, azután az egész Túr vizi mun­kálat Szatmár megyéé. Világos ebből, hogy nekü­nk egész külön álló viz szerkezetünk van, minket a Kraszna, Homoród Ecsedi láp és Szamos vizek szabályozása nem érde­kel, a Túr is csak négy helység Terebes, Halmi, Kökönyösd és Almásra nézve, de ezen hely­ségek sem nyernek földet semmit, csak határjaik ármentesitését. Továbbá nekünk földnyereségünk semmi sem lesz, mert nekünk, nem használható földünk csak a Fekete Éger mocsárba lehet a dabolezi, Halmi, Akii

Next