Ugocsa, 1887 (3. évfolyam, 14-19. szám)
1887-04-03 / 14. szám
jus hó 31-ig benyújtandó és mellékleteivel együtt szabályszerűen bélyegzett folyamodványban kérelmezendő. Tehát aki a megye ajánlatát akarja igénybe venni, az kérvényét tartozik a törv. hat. bizottsághoz benyújtani, hogy az még az ápril hó 20-iki gyűlésen tárgyalható legyen. A mellékletek következők : a) Pályázó magyar állampolgári minőségét igazoló s a törvényhatóság vagy a járási tisztviselő által kiadott bizonyítvány. b) a pályázó testi alkalmas voltáról s életkorának megfelelő testi fejlődöttségéről valamely honvéd vagy közös hadseregbeli tényleges szolgálatba levő orvostudor által szabályszerüleg kiállított orvosi bizonyítvány. c) Az összes családtagok számát és életkorát előtüntető „családi értesítő“ azon folyamodványokhoz, melyek ingyenes helyek elnyeréséért nyujtatnak be, a pályázó életkorát igazoló „keresztlevél“ pedig az egész fizetéses -és magánalapítványi helyeket illető kérvényekhez. A pályázók életkora a már betöltött 14-ik évtől kezdve a még be nem töltött 16-ik évig terjedhet. Az életkor megállapítására az iskolai év kezdete azaz október 1-je a mérvadó. Ha a pályázó 16-ik életévét már betöltötte, felvétele Őfelsége engedélyével történhetik és csak azon esetben, ha az iskolai év kezdete és azon napközi, melyen a 16-ik életkort betöltő, 6 hónapnál több idő nincsen. d) Ajánlatos erkölcsi magaviseletről szóló bizonyítvány azon esetben, ha a pályázó erkölcsi minősítvénye az iskolai bizonyítványban nem foglaltatik. e) Valamely gymnasium, realgymnasium, reáliskola vagy az említettekkel egyenjogosított (pld. polg. iskola) egyébb tanintézet négy osztályának legalább is jó eredménynyel lett elvégzését illetőleg a IV. vagy további osztály tettleges látogatását is igazoló s az egyes tantárgyakban való előmenetelt előtüntető „iskolalátogatási bizotnyitvány. ,Az iskolai évek befejezése után ,nyerendő rendes bizonyítvány az akadémiában a felvételi vizsga alkalmával is felmutatható. f) „Kötelező nyilatkozat“ az alábbi szöveg szerint kiállítva, arról, hogy a pályázó a törvény értelmében őt terhelő különös szolgálati kötelezettégnek magát aláveti. Ezen kötelező nyilatkozat az apa, vagy gyám által állítandó ki, s csak ez esetben írandó alá, a pályázó ifjú által is, ha már 16-ik életévét betöltötte. Az aláírások két tanú előtt teendők s hatóságilag is hitelesitendők. Szövege következő : „Alulírott, mint a m. kir. honvédségi Ludovika akadémiába való felvételre pályázó N. N.-nek (atyja, természetes törvényes gyámja) nevezett (fiam, gyámoltam) nevében sőt kötelező módon ezennel kijelentem, hogy a nevezett ifjú a Ludovika akadémiának elvégzése után, akár mint önkéntes, akár pedig korosztálya és sorszámához képest a hadsereghez vagy a honvédséghez felavattatnék, az 1868. XL. t. ez. 19-ik § ban meghatározott és az 1883. XXXIV. t. ez. 2-ik §-a értelmében a honvédségnél teljesítendő meghosszabbított tényleges szolgálati kötelezettségnek magát alá fogja vetni. Kelt ... N. N. (szülő gyám) N. N. N. N. mint tanult. N. N. (szolgabiró, polgármester. (Ha a pályázó a 16-ik évét betölté). A fennebbi nyilatkozatban foglaltaknak reám nézve kötelező voltát elismerem. N. N. pályázó. Előttünk N. N. N. N. tanult, N. N. (szolgabiró, polgármester.) A pályázati határidő után benyújtott kérvények visszutasíttatnak. A felvételi vizsga tárgyai: 1. Magyar nyelv 2. Német nyelv. 3. Földrajz. 4. Egyetemes történelem. 5. Mennyiségtan. 6. Természetrajz. E tantárgyak ismerete oly mérvben követeltetik, amily mérvben azok a középiskolák alsó négy osztályában előadatnak. A felvételi vizsgák kezdődnek f. évi szept. 25-én és végződnek szept. 29-én. Bővebb felvilágosítás nyerhető az alispáni hivatalnál: tartó, érdekfeszítő, üres szórakozásért gyakran feláldozzuk a nagyobb erkölcsi haszonnal járó szellemi foglalkozást, talán csak azért, mert az több kitartást igényel. Gyengéd figyelmeztetés vagy egy kis buzdítás a jó anya részéről ilyenkor messze kiható haszonnal járna. A jó ízlés fejlesztése mellett a kedély képzésére is jó hatással van a sokféle női kézimunka, amennyiben annak, kompositiója, elkészítése, változatossága és szemlélete bizonyos kellemes szórakozást nyújt a életnek. Itt természetesen azon kézimunkákra gondolok, melyek önálló alkotás jellegével bírnak, melyek a finom nőizlés és a találékony szellem bélyegét viselik magukon. Némi rajzismerettel és színérzékkel mily remek dolgokat lehet teremteni. Mennyi varázs rejlik e szóban: teremteni! Ki e szó varázsát érzi, az tudni fogja, hogy a munka élvezet. Egy középosztályú család háztartása — ha két cseléd van is a konyhán — elég gondot ad a családanyának (azok a cselédek csak úgy érnek valamit, ha mindig a hátuk mögött van az ember), de a nagy elfoglaltatás daczára sem szokta a háziasszony a kormányt megosztani vagy még kevésbé a kormány pálcát kiadni kezéből, mert a jó gazdasszony neve úgy kívánja, hogy maga nézzen utánna mindennek, ő a felelős kormány, így aztán leányának a háztartás vezetésében csak második szerep jut, ami nem nagy dicsőséggel szokott járni: a munkát a cselédek végzik, a rendre a mama ügyel, ami ezen kívül van az édes kevés. Az iskola a legjobb törekvése mellett sem ölelheti fel a a gyakorlati háztartásnak a mindennapi tapasztalatokon alapuló követelményeit. E tekintetben legtöbbet várnának a házi neveléstől, s legkevésbé sem helyeselhető, ha a kisasszonyt egésszen elvonják a gazdasszonykodástól. A nőnek a házirend iránti érzéke, a háztartásban való otthonossága csak úgy képződhetik, ha gyakorlatilag is foglalatoskodik. De rendesen azt tartják, (nem általánosan értem!) hogy hát a házi kisasszony csak nem lehet hamupipőke vagy pedig, majd lesz még módja benne, akár bele is unhat. Az ilyen mulasztásnak (még a legjobb anyagi helyzetben is!) késő bánat a vége. Pedig jól áll a leány kezében a főző kanál, szép toilette az a fehér melles kötény, s tán a legvonzóbb kép, midőn a félig feltúrt karokkal a rotyogó fazekakat dirigálja. A tűztől kipirult arcz, és szorgos mozdulatok szemlélete még kísértetbe is hozná az embert ha ott nem látná épen jobb kezében a főzőkanalat. A legszorgalmasabb látogató is ritkán találkozik ilyen képpel. A kisasszony már a délelőtti órákban valamely szellemtelen kézimunka mellett tölti i idejét; nem lehet csodálni, ha az egyhangú másolás közben fölébred benne az unalom. Szerencsére akad még itt-ott egy regény amit még nem olvasott. De a forrás csakhamar kiapad, vidék szegény könyvtárakban; nincs a környékben „jóravaló regény”, amit eme olvasott volna. Éppen jókor jó „Rinaldó- Rinaldini“ ez kalandos regény (már сіте is ajánlatos) mely elég érdekes arra, hogy lekösse a kis unatkozó figyelmét. Csak az a kár, hogy azok a füzetek oly rövidek, hogy egy negyed óra alatt végig olvassa az ember. Aztán ismét lehet unatkozni. Az idegek már-már elfásulnak a nagy egyformaságban; nincs ami felkeltse az érdeklődést. Zene, költészet már nem képesek felvillanyozni a kedélyt; az „érdekes regények“ olvasása és a képzelődés az ábrándok világába ragadta az álmodozót. Egészen más világot képzel magának s lassan kint elszokik a valóditól; közönyös lesz előtte munka, unalmasak az emberek. Észre sem veszi, amint egyszer csak ráfogják, hogy „ideges“, így teszi tönkre az unalom a kedélyt és a munka kedvet, melyet csak nagy nehezen lehet ismét visszapótolni“. A kedély a legtöbb kifolyással van a többi tulajdonokra s azért legféltettebb kincse lehet egy nőnek nemes kedélye. A női kedély olyan mint a Kárpátok nyugodt tengerszeme, melynek sima tükrén a nap képe is mosolyra derül; de épen olyan érzékeny a legkisebb zavarra mint ama kis tenger, melynek felzavart hullámgyűrűit, nem képes visszatartani sem a fenyők sötét árnyéka sem a benne fürdő szelíd virágok. Ha az élet, a sors szeszélye vagy az anya természet maga megzavarja a kedélyt azt csakis munka által lehet visszaszerezni.A munka nem kevesebb mint maga az élet, legyen az akár kézimunka, akár szelemi munka vagy a kettő együttvéve meghozza az életkedvet s elűzi az unalmat. A munka az emberiség legszebb imája, boldog ki tud imádkozni! Szellai Sp. J. A megyei vizek szabályozása. Ugocsa megye a Kárpáthegységnek, délnyugati oldalába fekvő síkságon terjed el, a jobb oldalon a rakaszi, és baloldalon a sósújfalusi, hajdan Oláh- Újfalu, nagy-tarnai, batarcsi és turczi határok felnyúlnak a már magasabb hegyek hátáig. Ezen hegyekből eredő patakokat a jobb oldalon a Borsa vize, a baloldalon a sósujfalusi hegyekből eredő határ vize szedi fel, és Tisza-Becsnél ömlik be a Tiszába. De ezen vizek lefolyása nagy változáson ment keresztül. Hajdan a Tisza folyó, a técsői határból átlépvénUgocsamegye területére, az Száldobos alatt folyt . HuMti várhegy я|,„^кяя7.пяк1 Ett a hegyekbe megütödvén, áttöhetett a veréczi hegyek alá, a régi meder kivehető még most is, itt télül Gödényházán a tárnai és már most puszta marosházi partok alatt a szárazpataki, komlósi határszéleken ment Hömlöcznek a gyulai határon keresztül, a gyulai hegyfarknak, itt egyesült a Szamos azon ágával, mely Apától felül Aranyos-Megyesen folyt Sárköznek, Adorjánnak, Terebes felső végén Bábony, Dabolcz, Aksinak, itt a hegyfarknál egyesült a Tiszával. De a Tisza elhagyván ezen eredeti lefolyását, azon apróbb patakok, melyeket ő mindjárt a hegyek alatt szedett fel elmaradván, a Batár vize lett a befogadó és levezető csatorna. De ezen kis folyót, a sok reá épített malomgátakkal természetes lefolyásában gátolván a birtokosok, a szászfalusi, ardai, gyulai határokba igen sok mocsárt képezve, folyt le, és a gyulai határba egyenesen nyugotnak fordulva, Bécsnél szakad a Tiszába. A Tisza helyett a határ vize maradván a baloldali vizek levezető csatornájává, ez a rákos-patakot a veréczi határba, a rákospataki dombokból, s a királyházi mocsár erdőből össszegyűlő Esztegő név alatt álló patakot, a Nagy-Tarna vizét szedi fel és Hömlőcz alatt a Batarcs patakot. Midőn a királyházi vár fentállot, ez sánczczal lévén körülvéve, a Batár vizét Csarnatőtől, a vár sánczába vezették, a Batár vízét alkotó egyik patakot Csarnatön töltés által, mely mai napig megvan, halastónak felfogva, használták fel, az úgynevezett malompatakot. Ami lehetett századokkal ezelőtt az lehet ma is, akkor védelmi tekintetből, most gazdasági szempontból, mert ha a Batár vize Csarnatötől egyenesen vezettetik le a királyházi vár északi oldalánál le a Tiszába, akkor a csarnatői, sósujfalusi bérezés erdőkben levő nagyfamennyiség, ezen vizen, őszszel tavaszszal mind lecsúztatható fog lenni, a királyházi vasúti állomáshoz. Másik nászon ebből gazdasági szempontból, hogy a fél Batár vize elvétetvén a másik felét, melyet a Tarna és Batarcs patakok képeznek, a szászfalusi és gödényházi határok között igen könnyen felényi csatornával lehet a Tiszába levezetni, így a Batár vizének a medre a Verőcétől a gyulai hegyfokig az úgynevezett halommónáig minden lefolyó patak vizektől meglévőn szabadítva s a megye felső része szabályozva következik, a Kis- Gérczétöl a gyulai hegyfokig, a Túr vizébe, és Fekete-Eger mocsárba leömlő vizek szabályozása. Turcznak két viz völgyelete van, a keletin minden vizei a Turcz patakon vezetődnek le, egyenesen Terebesnek, és a község keleti végén ömlik a Túr folyóba. Másik völgyelete Váralja, Batarcs felé, itt a Nábonyból eredő Hódos vize szedi össze az apróbb vizeket, a váraljai határba, a Gátas és Kövecspatakokat, és a dabolczi határszélbe ömlik a Fekete- Éger mocsárba, lejjebb a gyulai hegyekből eredő ón pataka, ezen vizek mind az Éger mocsárba folyván, két ágba folyik le jelenleg a Batár folyóba. Ha már a Túr vizét szabályozzuk és töltés közzé vesszük, ezen töltésnek a turczi előhegytől, hol a turcz pataka hegyek közzül kibukkan kell kezdődni, le a kápolna dombig, a Túr vize jobboldali töltésnek ez lesz a kezdőpontja, és innét Ugocsa megyét a terebesi, halmii, kökönyösdi és almási határokon keresztül érdekli, azután az egész Túr vizi munkálat Szatmár megyéé. Világos ebből, hogy nekünk egész külön álló viz szerkezetünk van, minket a Kraszna, Homoród Ecsedi láp és Szamos vizek szabályozása nem érdekel, a Túr is csak négy helység Terebes, Halmi, Kökönyösd és Almásra nézve, de ezen helységek sem nyernek földet semmit, csak határjaik ármentesitését. Továbbá nekünk földnyereségünk semmi sem lesz, mert nekünk, nem használható földünk csak a Fekete Éger mocsárba lehet a dabolezi, Halmi, Akii