Ugocsa, 1889 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1889-01-13 / 2. szám

1889. január 13. biztosíték nyújtatik. Véletlen-e ez, vagy szakszerű ismereten alapuló óvatosság, ismét nem tudom eldönteni, mert nem in­dokolható továbbá, hogy az így megvizs­gált állatnak miért csak az előrészét hasz­nálják fel. Bármint legyen azonban a do­log, annyi tény, hogy ártani nem ártanak ez által ma­­knak úgy, mint a ser­téshustól való tartózkodás által sem. Egy kegyeletes, de közegészségügyi szempontból ugyancsak kifogásolandó szokás egyes tárgyakat közösen csókkal illetni meg. Dívik ez több kath. egyház híveinél (keresztet, képeket,­ továbbá ugyancsak a Mózes vallási­ férfinemnél (a törvény­­könyvet.) Tudva van, miszerint a közön­séges nátha mily könnyen átragad az egyszeri érintkezés által is, mely magában is kellemetlen, mennyivel könnyebben ra­gad azonban és mennyivel kellemetlenebb a ragályos természetű betegségeknek egész sora, melyek ily módon át­oltathatnak. Már olvastam statisztikai kimutatást, mely bizonyítaná, miszerint mennyivel többen kapnak meg oly emberek bizonyos térdizületi bajokat, kik munka közben térdeiket tám­pontokut használva igénybe veszik földön, padlón végzendő munkálatoknál) s melyek, ellen egyik másik élelmesebb egyen (a kö­vezet rakok többnyire) puhább anyagok felkötése által védekezik is ; az egyik má­sik vallás egyház híveinél szokásos térde­lésből, ,ha az hosszasan s gyakrabban tör­ténik természetesen szintúgy könnyebben eredhetnek ilynemű bajok, noha a civilisá­­tió már rég talált fel segédeszközt lehető­leg ezek ellen is védekezhetni s melyet az ugyancsak élelmesebbek, s kik hosszasab­ban térdelnek, zsámoly s e czélra készített s többnyire valami puhább anyaggal be­vont állvány alakjában használnak is. Volna még egészségi szempontból egy kis mondani illetőleg kifogásolni valóm egy némely vallás egyháznál szerepet ját­szó ital­áldozásnál is, feltett szándékomhoz híven azonban e helyt a dogmai kérdése­ket mellőzve csak u. n. szokásokhoz kí­vántam legalább részben hozzászólom, mint melyek a­nélkül, hogy az illető egy­házak alaptételeit bolygatunk, s a nélkül, hogy az illető egyházak nymbusaikból ve­­szítnének, könnyen idomíthatók s esetleg korlátozhatók, valamint hogy a felvilágoso­­d­vil isátió előrehaladtával idomu­tat­­korlátoztatnak is. XV.-dús­­nak t­u­dósitásunk szerint még a karácsony és újévi ünnepekkozt terveztetett megtar­tál­ni. Az előadás véglegesen megállapí­tott napjául f. hó ny­ike tűzetett ki s minthogy a vig Karneval saisonjába vagyunk, az előadás tánczczal lesz egybe­kötve. A színdarab czime „Jótékony czélra” (Bérezik Árpádtól) az előadás a polg. isk. ipartanműhelyében tartatik. Korcsolyázás. A korcsolyatér az elmúlt hét óta egészen megélénkült s naponkint szép számú közönség keres ott szórakozást. Reméljük, hogy a tava­lyiakhoz hasonló víg mulatságokat fog találni a közönség, ha csak az idő bele nem kontárkodik. Amint halljuk ma va­sárnap, zene kíséretében korcsolya mu­latság lesz. Tisztelgés. Megható ünnepély folyt le f. hó 6-án d. u. Govrik János kökönyösdi rom. kath. lelkész házánál. Ugyanis Halmi városából nagy számú küldöttség vallás felekezeti különbség­­nélkül kereste fel ez alkalommal Govrikot, ki 18 évi működése alatt Halmiban köz­kedveltségnek örvendett, s ezen hosszú idő alatt szerette és tisztelte őt ott min­denki, s most hogy volt parochiájától a püspöki kegy folytán végleg megvállott, a halmiak tiszteletüknek és ragaszkodá­suknak úgy véltek méltó kifejezést adni, ha őt felekezeti különbség nélkül lakásán küldöttségileg keresik fel s ünnepélyes búcsút vesznek tőle. A tisztelgők közt vol­tak : Egry­ Lajos kir. járásbiró, Lipthay Béla körorvos, Papp József ref. s. lelkész, Szintay János körjegyző, Nyegrus Ede halmii állami iskolai, Mindak József rom. kath. tanítók és számos halmii polgár.­­ A tisztelgők úgy délután 4 óra tájban érkeztek meg a kökönyösdi paróchiára, hol az ünnepeltet először Lipthay Béla a halmii rom. kath. egyház nevében meleg szavakkal üdvözölte, s a búcsú érzékeny hangján adott kifejezést a hi­vek bánatá­nak, kik könnyeikkel siratták szeretve tisztelt lelki­pásztoruk távozását. „Uj egyházadba is eljöttünk tőled elbúcsúzni — úgy­mond—s ezúttal neked szeren­csét — boldogságot és hosszú életet kívánunk és kérünk, hogy hí­veidet szeresd úgy,mint minket szerettél, és a Halmiban eltöltött majd­nem két évtized emlékéért, kárpótoljon téged híveidnek viszont olyan meleg szeretete és becsülése, a­milyennel szeretett és becsült téged Halminak nem­csak a rom.­kát, de valamennyi hitfele­­kezete. Tarts meg mindnyájunkat szere­­tetedben és barátságodban. Az Isten sokáig éltessen.“ — E meleg hangú be­szédre Govrik meghatva válaszolt, meg­köszönve az iránta kifejezett bizalm­at és ragaszkodást. Ezután Papp József halmii ref. s. lelkész a halmii ref. egyház nevé­ben üdvözölte az ünnepeltet. Beszédében kiemelte, hogy nerr. a rideg udvariasság indította a megjelenésre, hanem vezérelte az a békés egyetértő baráti viszony, mely jog lett volna azt kívánni, hogy egy refor­mátus templomot renováltasson, ha a hit­község annak további fentartására szinte kötelezi is magát, mint Pataky János —• csodálatos áldozatkészséggel kilátásba he­lyezi ! Ezzel a templom és falképei ki lettek szolgáltatva a kegyeletet nem ismerő і d ő szeszélyeinek, második Haas Mihály termé­szetesen nem jelentkezett, és ki tudja nem járna még ma is úgy, mint az érdemes egyháznagy, s a szőllős-végardai egyház gondnoksága nem kötné-e ki, hogy még papot is tartson saját költségén a nem­zet, ha abban a szerencsében akar ré­szesülni, hogy a­ templom romjait a hitköz­ség használatára drága pénzen kijavíttassa? A restauratió lelkes kezdeményezői­nek mindenesetre jó lesz ezzel számot vetni! *) köztük úgy is mint lelkészek, úgy is mint emberek közt ismeretségük óta fennállott, s érdeméül hozza fel Govriknak, hogy az egyes felmerült vallási kérdéseket nema dogmák és konfeszsziók hatása, hanem a korszellem befolyása alatt igyekezett min­dig megoldani, s kifejezést ad annak, hogy a halmmti ref. egyház mélyen osztozik a testvér felekezetnek a Govrik elvesztése feletti fájdalmáb­a, ki a felekezetiesség korlátain felül emelkedve, más felekezetek iránt mindig a kellő türelemmel viselte­tett, végül szerencsét kívánt az ünnepek­nek új működési körében, s kérte az Is­tent, hogy őt sokáig tartsa meg. Majd Halmi városa nevében Szintay körjegyző mondott búcsú­beszédet, ki a válás keserű érzetének behatása alatt, őszinte melegség­gel emlékezik meg az ünnepeknek Hal­miban töltött 18 éves múltjáról ki után a halmi társaságban alig pótolható űr tá­madt, biztosítva őt Halmi város közönsége változhatlan érzelmeiről és iránta való ra­gaszkodásáról, s megemlékezve érdemei­ről, megelégedést és boldogságot kívánt új otthonában, hol ne feledje el őket sem a halmiakat, kik őt nem fogják elfeledni soha. Beszédét az ünnepek éltetésével végzi. Miután ezen beszédekre a meg­tisztelt érzékeny hangon válaszolt s meg­köszönte a bizalmat és magát a jelenvoltak további szeretetében ajánlá, a tisztelgés véget ért. A tisztelgők egy része az ün­nepélyes ad­ás után eltávozott, másik ré­sze pedig a a szives házigazdánál maradt és kedélyesen tölte az időt egész az éjjeli órákig. Vacsora alatt több felköszöntő hangzott el. Papp József a házigazdáért, Lipthay Béla Meszlényi püspökért, Gov­rik János Papp Józsefért, Szintay János Szentpály István alispánért és Egry Lajos kir. járásbiróért — em­lék­poharu­kat, Butty­kay Viktor pedig Govrikot köszöntötte fel. Házasság. Banner Antal városunk­ban előnyösen ismert vasúti mérnök f. hó. 7-én tartotta esküvőjét Ungváron Iváncsy Malvin kisasszonnyal, Dr. Iváncsy László ügyvéd kedves leányával. Károli Gáspár síremléke. A biblia első magyar fordítójának porai tudva­levőleg a gönczi (Abauj vármegye) sírkert­­ben nyugosznak. Az érdemes férfiú emlé­kének megörökítése iránt tesz indítványt a „Báros­pataki lapok“ czímű folyóirat, s a hazai protenstánsok filléreiből egy sír­emlék felállítását ajánlja. A nemes ügy valóban megérdemli a hazai protenstánsok meleg pártolását. Királyháza: A királyházi állo­más úri hölgyközönsége ó­ év estéjén igen fényesen sikerült conc­erttel egybekötött tánczmulatságot rendezett. A műsor finom tapintatra valló ügyességgel, avatott mű­­érzékkel volt össze­állítva s nagy praeci­­sitással kivive és igy a résztvevők kellemes meglepetéssel élvezték a szerep­lők által nyújtott változatos programm pontokat. Megkerült szökevény. Másfél éve múlt, hogy közöltük lapunkban, Egyed Márton tamás-váraljai (Uocsa megye) lakos­nak Lebi Leibisch batarcsi lakos elleni váltóhamisítás perét, melyben a tárgyalás a szigeti törvényszék előtt tartatott meg. A csalás nem közönséges módjával szedte rá Lébi Leibisch Egyed Mártont és a szi­geti törvényszék csalás és váltóhamisítás büntette miatt el is ítélte 4 esztendei fegy­­házra. A kir. tábla 6 évre felemelte a büntetést, mig a kir. kúria újra 5 évre szállította le. A kir. tábla ítéletét azonban már nem lehetett kihirdetni az elitélt előtt, minthogy megszökött és csak a kaueziót hagyta hátra a törvényszéknek. Pár nap előtt egyszerre önkéntelenül jelentkezett Lébi Leibisch, többre becsülvén a biztosí­tékul letett összeget, mint önmagát. A jogerős ítélet szerint rászabott 5 év bün­tetést most kezdi meg. Holdfogyatkozás. F. hó 17-én részleges holdfogyatkozás lesz, mégpedig ránk nézve kedvező helyzettel, mert a tüneményt a szép farsangi idő reggeli óráiban szemlélhetjük, ha ugyan tiszta időnk lesz hozzá. A fogyatkozás reggel 5 óra után kezdődik 6 és fél órakor lesz közép stádiuma, 8 órakor vég stádiuma. Tűzvész. Szirmában f. hó 6-án reggel tűz ütött ki mely ottani lakos Po­­povics János napszámos lakóházát ham­vasztotta el. A tűz oka ismeretlen. Nyilvános köszönet. Ez előtt 6 héttel történt szerencsétlen lábtörésem, az ugocsamegyei Perényi közkórházba szá­ntásomat követelvén, —­ma mikor innen e kórházból egészségesen távozom, szent kötelességemnek tartom a szaktudomány­nyal szépen és szerencsével végrehajtott amputálásért és gondozásért hálás köszö­­ s szomszédból. Dr. Bokros Henrik fiatal or­vos a napokban hagyja el Husztot, hogy Szatmáron telepedjék le. Másfél évig működött Huszton mint gyakorló orvos, ezen idő alatt a város lakosainak bizalmát és szeretetét érdemelte ki. Követendő példa. A máté­szal­kai izraelita hitközség a múlt napokban elhatározta, hogy templomukban jövőre a hitszónoklatok magyar nyelven lesznek tar­tandók. A magyarosodás és hazafias köz­­szellem e külső nyilvánulása minden esetre nagyon dicséretre méltó dolog, s köve­tésre méltó például szolgálhatna a többi izraelita hitközségeknek. Házasságok: Folyó hó 6-án d. u. 4 órakor díszes esküvő folyt le Huszton az ev. ref. templomban Jakó Antal, krassói (Szatmár m­.) postamester esküdött örök Tóth Endre, tekintélyes huszti földbirtokos leányának, Gizellának. A nász­nagy­ tisztet viselte Tímár Pál (M-Szigetről), nászasszony volt özv. Szőllősi Károlyné, nászleányok : Bernáth Gizella, Schmidt Gi­zella, Törzsök Mariska és Vaszkó Mariska, vőfélyek: Jákó Gyula és Pál, továbbá Schmidt Kálmán s Asztalos Sándor. Az esküvő után a lakoma nagy vigságga­­másnap reggel 6 óráig tartott. — Gr­ossz­m­­ann F­erencz felső nyárádi (Borsod m.) bérlő f. hó 8-án lépett házasságra Husz­ton néhai Zeisler S. nagy-szőllősi kereske­dő leányával, Fánival. Szerencsétlenség. Az óév utolsó estéjén négy izraelita czipész indult Szat­­márról Halmiba a vásárra. A Dezső- hídja előtt az országút széléről a fogat a víz­zel telt mély árokba zuhant alá. A szeké­ren ülök mind jelentékeny sérüléseket szenvedtek, sőt Grósz Pinkász, kit az áruláda a víz alá nyomott, ott találta sze­rencsétlen halálát. A vigyázatlan kocsis ellen a bűnügyi elővizsgálat megindíttatott. A huszti „Polgári olvasó­kör“ minthogy az utóbbi időben anyagi­lag alig tudván magát fentartani a casi­­nóval akart egyesülni, azonban a körnek f. hó 9-én tartott gyűlésén — némi diffe­­rencziák miattt ezen egyesülés létre nem jött, hanem kimondatott, hogy továbbra is fen fogják tartani, még anyagi áldozatok árán is. Kívánatos, hogy a polgároknak e szórakozási és egyszersmind művelődési hely­ük tovább is fentartassék, mely erős összetartással elérhető lesz. Honvéd-tiszti estély. A m. kir hon­véd tisztikar 1. 5-én este rendezte ez idényben az első estélyt Szatmáron. Az est sikere teljesnek mondható. A legtávo­labbi vidékekről, N.-Bányáról, M -Sziget­ről nagy számmal jelentek meg, kik a farsang emez első fecskéje szárnyra kelé­sének tanúi akartak lenni. Rég láttunk ily fesztelenül kedélyes és mégis előkelő szí­nezetű, fényes vigalmat. A tisztek finom előzékenységgel s gondos ud­variassággal vendégeik mulattatására mindent elkövet­tek, az alsó üvegterem, mely az estély helyiségéül szolgált, ez alkalomra a nem­zet czimerével és zászlóival volt díszítve. A rendezők fáradozásait a legszebb siker koronázta, után választotta a papi pályát s a köz­ségnek egyszersmind földes ura lévén igen kényelmesnek tartotta az ősi curiát szolgálni az Urat. E férfiú Zovárdffy Mi­hály volt, s alkalmasint az ő áldozatkész­ségének köszönhetjük a falképeket. Nem lehetetetlen, hogy classicus műveltséggé biró tanult­ világot látott ember volt, ki fel­karolta a művészetet, de valószínűbb, hogy az ardai szászok példája után kapott ked­vet templomának felékesítésére. Ezek után kevés mondani valóm van hátra s ez a templom legújabb történetére vonatkozik. Mikor Haas püspök a sokszor emlí­tett falképeket felfedzte, 1864. márcz 27-én az akadémiához intézett felterjesztésében ajánlatot tett a szőllős-végardai ref. hitköz­ségnek, hogy engedje át neki fentartás vé­gett e műbecscsel biró romokat, s viszon­zásul iskolát s ablom imaházat építtet a gyülekezet használatára. Az akadémia Bal­lagh Mórt bízta meg az ügy közvetítésével s ez néhai Batizi András mármaros-ugocsai espereshez fordult e czélból, ki úgy látszik felkarolta az ügyet, s illetékes helyen aján­lotta is a cserét. A szőllős-végardai ref. egyház gondnoka Pataky János azonban a boldogult espereshez intézett levelében kije­lentette, hogy ők hajlandók átengedni a nemzetnek a romokat, úgy azonban, hogy kijavíttatásuk után, a gyülekezet is­mét templomul használhassa. Úgy látszik, hogy a főgondnokot fele­kezeti szempontok vezérelték, mert nem a szathmári püspök, hanem a n­e­m­z­e­t aján­latára reflectál,, pedig a nemzetnek nem volt szándékában iskolát és imaházat épít­tetni Szőllős-Végardóban; egy római kath. püspöktől pedig legalább is kissé naiv do- Фг. Komáromy András. *] Szives készséggel közöljük igen tisztelt mun­katársunknak ezen már csak tárgyánál fogva is , ér­dekes és tudományos készültséggel irt czikkét egész terje­delmében, de nem mulaszthatjuk el, hogy egy szerény meg­­jegyzést tegyünk a becses közlemény azon részére, mely a Pataky János volt szőllős-v­­ardai egyházgondnok eljárás­ára vonatkozik. Azon meggyőződésünknek kell ugyanis kifejezést adnunk, miszerint czikkíró életeskedése leg­­kevésbbé sem fog csorbát ütni, azon általános és el­ismerő tiszteleten, mely a boldogult kiváló jogtudós, derék hazafi, és buzgó egyháztag emlékéhez fűződik, kinek egyébbiránt a múltban tanusitott eljárását. elég­­fényesen igazolja a jelen, a midőn a szőllős-végardai ref. egyháznak iskolaépülete is van, iskolája is van, fenntartatva a nemzet által s birtokában maradt a régi templom is, mely a­­közel­jövőben szintén a nemzet és protestáns egyház vállvetett igyekezete folytán az idő viszontagságaitól is meglesz óva. Le­gyen tehát megbocsátva nevezett férfiúnak azon ósdi felfogása, mely szerint vannak dolgok, kincsek, me­lyek bizonyos okokból még a kényszerítő szükség ese­tén sem — eladók. A szerkesztőség. U G О C S A ▼ HÍREK. дат Tisztelettel kérjük mindazokat, kiknek előfizetésük lejárt azt megújítani, a­kik pedig hátralékban vannak, azok a hát­ralékos díjat mielőbb beküldeni szívesked­jenek. A kiadóhivatal. Műkedvelői szín előadás. A helybeli állami iskolák tantestülete­­mint az már egyizben jeleztük, jótékony­­czélű szinielőadást rendez, mely első tü­netét nyilvánítani családom nevében is első­sorban s mindenek felett dr. Skultéthy Tivadar igazgató orvos urnak, továbbá Grün Miksa, Teodorovits Ferencz, Némethy Sámuel és Szentpály Béni segédkező or­vos uraknak s végül a kórház ápolóinak is a gondos és figyelmes ápolásért, — az Isten áldja meg őket egyenként és össze­sen e földnek minden javaival s mi fő egésszséggel. — Teljes tisztelettel, Szé­­kelyhidy Dániel. Gazdaság. A tengeri. Közli: Roykó Emil. Most jelent meg gazdasági szakiro­dalmunk egy jelesének Balázs Árpád a m.­­óvári gazdasági académia igazgatójának tollából egy nagybecsű mű általános és különleges mező­gazdasági növény te­r­ep­e­­ és czim alatt,melynek megjelenését úgy tartalma, mint könnyed izmodoráért is csak örömmel várhattuk. Amennyiben megyénk területén a tengeri termelés ki­váló fontossággal bír, gazdáinkat érdekelni foggja e szakmunkából a következő rész. A tengeri, kukoricza, málé vagy török búza bízvást hazánk egyik legnagyobb fon­­ontosságú mivelt növényének mondható s­­kitű­nő tulajdonságait alig lehhet eléggé di­csérni. E növény egész hazánk, de kü­lönö­­nösen némely vidékének igazi kincse, mely­ 2. sz­ám.

Next