Ugocsa, 1893 (9. évfolyam, 3-21. szám)

1893-01-15 / 3. szám

Egy kis statisztika. Irta: SRÓTH MIHÁLY. — Ha nem papiroson képzelt dolgokat, hanem a való, a tényleges állapotok képét akarjuk bemutatni a köznek, statisztikába kell gyűjtenünk az összes eredményeket. E nélkül leírni fogjuk ugyan a holt számo­kat, de nélkülözni fogjuk azt a tiszta képet, melynek legfőbb feladata a valóság vissza­­tükrözése. Legfőbb követelménye tehát a statisz­tikának a valóság szerinti előadás. Ez teszi a statisztikát statisztikává, ez adja meg ismeretét az összes állami tényezőknek, melyeknek együttes munka-Malmő Oszkár még magához tért, de vigasztalhatatlan volt. Aalborg hiába regélt neki sokat sze­retett anyjáról, ki első férjének, Malmö Oszkár nevére kereszteltette egyetlen fiát, sokat emlegetve a gyöngéd első férjet, nevét azonban soha sem említve, mintha fájt volna szívének a megcsalt férfi nevét kiejteni, de az öreg csillagász fájdalmára még az édes múlt sem nyújtott gyógyító írt. S midőn a szintén bánatterhelt ifjú a szigetről távozott, még jobban neki adta magát a kesergésnek. Vigaszt még tanul­mányában sem talált, tétlenségben tölte napjait. A nap legnagyobb részén át leánya sírján üldögélt, avagy a szirtek között ba­rangolt, leánya kedvencz helyeit fölkeresve. Még a szélvész sem riasztotta vissza, midőn a vihar dühöngött, csípős, fagyos szél lebegtette ezüstös ősz szakálát, akkor is vagy ott kesergett a friss kanton, vagy Ahasverus, a bolygó zsidóként járkált feldúlt kebellel. A telet az­onban nem élte túl, a bánat s fájdalom mégis erősebb volt lelke ere­jénél és egy zivataros éjszakán vérző szive megszűnt dobogni. Marianne pedig a halászokkal vissza­tért Svédországba s Aalborg Oszkár adott neki hajlékot. Két év múlva elment az ifjú az el­hagyatott szigetre s a repkénynyel benőtt hantokon csöndes imát mondva el, vissza­tért a világba, egy szomorú, egy fájó emléket vivén magával a mosolygó, a mulató emberek társaságába. S sípül fel a teljes állami gépezet, melynek kierése adja a cselekvő állam fogalmát. Ez a fogalom hosszú időn át elérhe­tően volt épen statisztikánk hiánya Hisz köztudomású dolog, hogy az­ozgalom a népszámlálásra — melyből isztika épen adatait nyeri — csak II.­­ korában indult meg, így hát hogy képzelhető is annak a kívánságnak rése, hogy az állam összes tényezői­­ttkába foglaltassanak. — Korunkban van már — midőn minden téren meg­­­ a haladás — az állami szervezet­­ és nagyobb szerveinek munkálatait sztikában mutatják ki. Statisztikát ve­tz minden állami és törvényhatósági­al, sőt újabb időben nagyobb községi falok ügyforgalmáról is. E tényezők mind részei az állami gépn­­ek, melyek nélkül a nagy szervezet máját nem teljesíthetné. Nem mondhat- , hogy egyik, va­gy másik lényegesebb, sosabb, mert egyiránt lényeges és fontos denik, ugyannyira, hogy, ha valami ellen miatt kiesnék helyéből az egyik ígező, elromlanék az egész gépezet épen­ig, mint a­hogy elromlik az a gép, mely­ik egyik, vagy másik alkotó része forgá­sban megállíttatik. Jelen munkámban c­élom az állami tényezők egy legszerényebbikének képét a nagy közönség elé állítani, hogy meggyőz­zem a társadalom kevésbbé méltányolni tudó rétegét annak a felfogásnak ellenkező­jéről, mikép van a legkicsinylőbb és legke­­vésbbé figyelemre méltatott helyzetek kere­tében is olyan valami, a­mi nem épen el­hanyagolandó s a mit nem is szokott igno­­rálni az, ki felül­­helyezi magát a kicsinyes dolgokon s magasabb szempontból nézi s tekinti a világ folyását. E szerény tényezőt a kis körjegyzői hivatal rejtegeti; az a körjegyzői hivatal, mely elismerésben és méltányosságban még mindig nem részesül. Lehet ugyan, hogy a jegyzői teen­dőkben való tájékozatlanság, avatatlanság oka ennek; de másrészről föltehető, hogy a rosszakarat nyilvánul a társadalom azon osztályában, mely a jegyzői állást, a jegyzői hivatalt ügyforgalmával együtt kicsinyeli, semmibe sem veszi. Természetes dolog, hogy az utóbbi esetben csak az értelmi felvilágosodás gyó­gyítja a bajt, az ellen küzdeni tehát ez el­­tévesztett dolog volna, míg ellenben a tájé­kozatlanság s avatatlanság okozta első eset tüstént eloszlik, mihelyt az illetékes körök a teendőkről informálva lesznek. Különösen ez az indító ok vezetett engem arra, hogy egy közjegyzői hivatal ügyforgalmának statisztikáját összeállítva, tájékoztassam a nagy­közönséget s egy­szersmind beláttassam vele a sokszori han­goztatás által már teljesen megszilá­rdult állítást, hogy a kör-, vagy a­mi vele egy jelentőségű, a községi jegyző az, ki erejét meghaladó óriási munkát végezve, a méltá­nyosság és elismerés legkisebb nyilvánulása nélkül roskad össze. Egy körjegyző, kinek négy községe van -- saját kerületemet véve alapul —, minden községre 300 adózót számítva, 1200 adózóból álló közönséggel foglalkozik s teendője számtételek szerint — minden egyes tétel megfelelvén egy ügyiratnak — a következő: I-szer adóügyben: 1. A földadó kivetési lajstromokat el­készíti az 1200 adózóra 1200 tételben. A név leírása és az adó kiszámítása nagyon megfelel egy ügyirat elintézésének; van tehát már: 1200 száma. 2. Az I és II. osztályú kereset­adónál szintén ily értelemben házról-házra való járással összeírja az adózót, annak nejét, 16 éven felüli családtagját, cselédeit és a napszámosokat; egy községre csak 300 at számítva, van: 1200 száma. 3. Az általános pótadó-kivetésnél, köz­ségenkint 300-at számítva: 1200 szám. 4. Házadó-kivetést, községenkint átlag 200-at számítva: 4 800 szá­m A bérbeadott házakra vonatkozólag, bevallási íveket állít ki: 8 esetben. 5. A III—IV. osztályú és tőkekamat­adó lajstromnak két példányban való elké­szítése, egy községre csak 6-ot számítva: 48 szám. 6. Bevallási iv kiállítás 2 példányban, egy községre 6 drbot számítva : 48 szám. 7. A hadmentességi dij-kivetési lajstro­mokat elkészíti, községenkint 100 tételt számítva: 4­0 szám. 8. Összeállítja a négy B) főkönyvet 1200 adózóra: 1200 szám. 9. Hadmentességi bevallási íveket ki­állít, minden tételre 1 — 1 darabot számítva, tehát 400 szám. 10. Összeállítja a hadmentessé.V­arjra a főkönyvet 400 adózó számára: 400­ szám. 11. Függelék főkönyvet vezet a kül­­birtokosokra ; átlag 50-et számítva: 200 szám. 12. Községi közpót-adó kivetést csinál 1200 adózóra: 1200 szám. 13. Készíti a földadó nyilvántartást a­ négy községre, 1000 tételben, két pél­dányban: 2000 szám. 14. Adó-megintést eszközöl, egyenes adó-, hadmentességi díjakban , átlag 40 adó­zóra számítva: 160 szám. 15. Zálogolási jegyzőkönyvet felvesz, házról-házra való járassa! 1000 adózó ellen, az egyenes adóra: 1000 szám. 16. Zálogolást eszközöl egyéb adó­nemekre 400 esetben : 400 szám. 17. Árverési jegyzőkönyvet vesz fel 100 esetben: 100 szám. 18. Összeírja a fegyvereket s kiveti az adót; átlag 10-et számítva (már mindjárt összesen): 40 szám. 19 A fegyverekhez kiállít bejelentési íveket, fizetési íveket és igazolványokat; összesen: 120 szám. 20. Adókönyvecskét kiállít 120­i adó­zóra 1200 darabban: 1200 szám. 21. Hadmentességi díjkönyvecskét ki­állít: 400 szám. 22. Az adókönyvecskéket év végén lezárja: 1600 szám. 23. Befizetési naplókat vezet egyenes adó, hadmentességi díj, közpót- és útadóra (a­hol van, szöllődézma és irtványföld vál­ságra): egyenes adónál 10*30, hadmentes­ségi díjnál 200, közpótadónál 1000, útadónál 800, egyéb befizetésnél 200-at számítva, foglalkozik: 3200 számmal. 24. Készíti az útadó-kivetési lajstro­mot 1200 tétellel 2 pld.-ban: 2400 szám. 25 Elkészíti az útadó főkönyvet; egy községre 200 at véve, összesen: 800 szám. 26. Az iparkamarai illeték-köteleseket összeírja; átlag 4-et számítva: 16 szám. 27. Vezeti az iparkamarai illeték­főkönyvet: 16 szám. 28. A külbirtokosok adóhátraléki ki­mutatásait összeállítja 200 tételben:­­ , 200 szám. 29. Kiállít útadó-könyvecskét: 800 szám. 30. Útadó-könyvecskét lezár az év végével:­­ 800 szám. 31. Illeték nyilvántartást vezet — mond­juk, mert ennyit mondhatunk —: 200 szám. 32. Illeték befizetési naplót vezet ICO tételben s ideiglenes nyugtát kiállít 100 dara­bot, az összesen: 200 szám. 33. Adó­törlési jegyzéket készít: 200 szám. 34. Az adó­törlési jegyzékekhez nem­leges zálogolási jegyzőkönyveket kiállít: 200 szám. 35. Fizetési meghagyások iktatóját vezeti; egy-egy községben 50-et számítva, összesen: 200 szám. 36. Az intések iktatóját készíti; csak 10-et számítva egy községre, összesen: 40 szám. 37. Ingatlan árverésben szükséges adatokat összeírja: 20 szám. II-szor katona-ügyben: 1. A 19 éves ifjakat összeírja: 80 szám. 2. A hadkötelesek állítási lajstromait összeállítja két példányban ; átlag 30 at szá­mítva mind a III. korosztályra : 120 szám. 3. Teljesen ismeretlen hadkötelesekre lajstromot készít: 4 szám. 4. Távol levő hadkötelesre nyomozási jegyzőkönyvet készít: 6 szám. 5. A fősorozáshoz, saját részére, állí­tási lajstromot készít: 120 szám. 6. A honvéd és közös hadseregbeli katonákra nyilvántartást vezet, melynek száma összesen: 200. 7. Névlajstromot rendez: 200 szám. 8. Havi változási kimutatásokat készít a honvédség és a közös hadsereg részére: 24 szám. 9. Népfölkelési nyilvántartást vezet:­­ 42 számban. 10. Évnegyedi értesítőt kiállít egy-egy községre 4-szer, összesen: 16 szám. 11. Huszár kimutatást készít: 1 sz. 12. Férőhelyek nyilvántartását vezeti: 4 szám. 13. Összeírja a lovakat, községenkint 30 tulajdonosnál, két példányban: 240 szám. 14. Összeírja a szekereket, átlag szá­mítva községenkint 40 et, két példányban: 320 szám. 15. Népfölkelési számszerinti kimuta­tást elkészíti, községenkint egy példányban. (Vége következik.) Szám. A n.-tarn­ai állami kisdedóvoda karácsonyfája.*) Az elmúlt karácsony alkalmával a nagy-tarnai szegény óvodás gyermekeknek is megjelent a kis Jézuska , hozván nekik aranyos diót, szilvát, kalácsot, sok-sok apró játékot és a mi a legfőbb: jó meleg ruhát. A szeretet igazi ünnepét ülte Tárna karácsony első napján, öröm repesett szi­vünkben, midőn az óvoda növendékei, a kis apró szentek szép rendben bevonultak a jó meleg óvodaterembe. S mikor a mit sem sejtő kis angyalok a fényárban úszó karácsonyfát, a ráaggatott ajándékokkal megpillantak, szemeiken keresztül lelkeik és sziveik mélyéig lehet­ pillantani s az a boldogság, meglepetés és öröm, mely onnan a lélek tükrén keresztül kisugárzott, mint villámáram futotta át a község minden rangú, fajú és vallásu lakóiból összegyűlt szép számú közönséget is. A váratlan meglepetés és öröm ki­törő zajos nyilvánulásának csillapultával a kicsinyek nénikéjök vezetése mellett alka­lomszerű szép társasjátékot játszottak, ez­után énekeltek s végül, hogy teljes legyen a mulatság, tánczva kerekedtek. Ezek után megtörtént a várva-várt ajándékok kiosztása s midőn a kicsinyek igazi örömmel arczu­­kon és a Jézuska által hozott ajándékkal kezükben eltávoztak, egy kellemesen töltött est kedves emlékével és azon óhajtással vevénk mi is b­úcsut a s­zeretet hajlékától, hogy bárha a jövő karácsony alkalmával is sikerülne óvodánk apróságai közül a szegényeknek meleg ruhát, az egésznek boldog örömet szerezni. Most pedig azok a nemesszivü gyer­mekbarátok, kik a nem által nyitott és a tárnái ifjúság által széthordozott aláírási ivén becses adományaikkal a helybeli kis­dedóvoda karácsonyfájának felállításához hozzájárultak, fogadják a kisdedek nevében hálás köszönetemet. A gyermekek öröme a megváltó Jézus öröme is s kik azt aján­dékaikkal elősegítették, Isten előtt végeztek kedves kötelességet. A fenti czélra és aláírási ivén ada­koztak: dr. Perényi Zsigmondné 3 k­tot, Kocsi Péter 55 krt, özv. Nagy Sándorné 50 krt, Nagy Sándor 50 krt, Spitz Herskó 40 krt, Benczien N. 40 krt, Kohut N. 50 krt, Selemba Mihály 20 krt, Weisz Antal 20 krt, Csuhaji Andrásné 10 krt, Schwim­­mer Bernátné 10 krt, Kovács Károly 20 krt, Fecske György 20 krt, Herskó Iczik 20 krt, Szentesi J. 10 krt, Frankovicsné 10 krt, Megyery Pál 50 krt, Spiegel H. 10 krt, Spitz Sári 10 krt, Szilvási Mihály 1 frtot, Schwimmer Bernác 10 krt, Fecske István 10 krt, özv. Bereiné 1­7 krt, Berger Mózesné 10 krt, Berey Sándor 40 krt, Hajdúk Sándor 10 krt, N­­. 20 krt, Tasztinger Jánosné 10 krt, Lebovics N. 4 krt, Papp Emánuel 2 frtot, Piankovszky J. 10 krt, Friedman Kálmán 30 krt, Ben­­csik István 50 krt, Igler N. 50 krt, Lands­mann János 1 frtot, Deutelbaum Emánuel 40 krt, Sárközi Sándor 50 krt, Gerstmájer J. 20 krt, Ráthonyi Sándor 1 frt 50 krt, Grozár János 50 krt, Kolozsvári F. 10 krt, Papp Sándor 40 krt, Tasztinger Lő­­rincz 20 krt, Farkas Sándor 1 frtot, Sze­mere Gy. 20 krt, Ruskovszky J. 10 krt, Weisz J. 10 krt, Káhán B. 10 krt, N. N. 20 krt, Spitz Ida 30 krt, Schönfeld 10 krt, Ivászok 10 krt, Ammerling 10 krt, Frisch­­manné 20 krt, Schönfeld E. 10 krt, Herskó H. 10 krt, Szabó Gergely, Erzsi és Anna 40 krt, Jancsek József 20 krt, Alczár J. 10 krt, Néher Krisztina 50 krt, Szemere L 10 krt, Glancz S. 40 krt, Siménfalvy Erzsiké 10 krt, Vagányi Lipót 30 krt, Szombati Károly 20 krt, Lengyel M. 10 krt, Palincsák Aszinia 7 krt, Dikkerné 10 krt, Titli Lászlóné 50 krt, Braun Frigyesné 51 krt, Kalós Gizella 30 krt, Spitz Sarolta 30 krt, Schön Mór 20 krt és 3 rős par­­chetet, Siménfalvy Szabolcsné 1 frtot és 1 kosár diót, Fikk István 20 krt, Szer­­bákné 10 krt, Bakk Mihály 4 krt, Köves­diné 90 drb. diót és Szalánczy Mihályné 1 kosár aszalványt. Összesen 26 frt 91 kr. Ezen összegből ruhára kiadatott 19 frt 18 kr., játékokra 4 frt 44 kr., czukkerli és díszítésre 2 frt 3 kr., összesen 25 frt 65 kr., a maradvány tehát tesz 1 frt 26 krt, mely az óvónőnek munkaanyag beszerzé­sére átadatott. Midőn a fenti adományokat ezúttal nyilvánosan nyugtázom, fogadják a nemes szivü adakozók azokért még egyszer leg­­hálásabb köszönetemet. Nagy-Tarna, 1893. január 11. Siménfalvy Szabolcs, igazgató-tanító. *) Elkésve érkezett. Szerk. U G О С S А і /Є zés rertesi­­jlődött 40 m eszer válasz- jági tagoknak j­áása. Je lezes felebbezése­s tlési joga bérbeadása Jlistza község kérvénye ital­­kartalanitási kötvénye eladá­­gedélyezése iránt. 12. Községi költségvetések és száma­dások tárgyalása. Nagy-Szőllős, 1893. január 9. Szentpály István, alispán, 1­ 3. szám.

Next