Ugocsa, 1894 (10. évfolyam, 20. szám)
1894-05-20 / 20. szám
1894. május 20. 20. Veléte község kérvénye a község által vásárolt ingatlan feletti szerződés jóváhagyása iránt. 21. Szászfalu község kérvénye 21/893. számú harozata jóváhagyása iránt. 22. Ugyanannak kérvénye I. évi 3., 4., 5. számú határozatai jóváhagyása iránt. 23. Felebbezése Nagy András péterfalvi bírónak, Péterfalva község f. évi 2. sz. határozata ellen a községi bíró fizetése tárgyában. 24. Felebbezése T.-Ujlak község elöljáróságának, a törvényhatósági bizottság f. évi 49. sz. határozata ellen. 25. Felebbezése dr. Grósz Mór tiszaujlaki lakosnak, T.-Ujlak község f. évi 3. számú határozata ellen. 26. Salánk község pótköltségvetése. 27. Községi számadások. Nagy-Szőllős, 1894. május 15. Szentpály István, alispán. A mesterséges borok készítésének tilalmazása. (Folytatás.) 5. §. A büntetés kiszabása tekintetében a törvény 5. és 6. §-a különbséget tesz a kihágások közt; és pedig: a) szigorúbb t. i. 25 frttől 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel és két hónapig terjedhető elzárással való büntetést rendel arra, aki a 2. §-ban említett mesterséges bor készítésével vagy gyártásával követ el kihágást és b) enyhébb, t. i. csak (25 frttól 300 frtig terjedhető) pénzbüntetéssel való büntetést rendel arra, aki a törvény rendelkezései alá eső más kihágást követ el. Mindkét esetben azonban a jelzett büntetések csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben az elkövetett cselekvény a büntető törvények vagy a közegészségügyi törvény vagy szabályok szerint súlyosabb büntetés alá nem esik , mert az utóbbi esetben az elkövetett cselekvény az illető törvény vagy szabályok alapján bírálandó el. Mind az a) mind a b) alatti esetben a kihágás elkövetői ellen ítéletileg oly további elbánás is alkalmazható, amely a büntetést közvetett hatásában szigorítja. Ily szigorítások : 1. a büntető ítéletnek az elítélt fél költségén való közzététele. Ha azonban ez ítéletileg elrendeltetik, a közzététel módja és határideje az ítéletben állapítandó meg. (L. a törv. 8. §-át.) 2. A bor elkobzása (l. a törv. 9. §-át) s az ítéletben megjelölendő jótékony czélokra fordítása. (L. a törv. 12. §-át.) Hogy a büntetés a jelen §. a)—b) pontjában említett büntetések végső határai közt miként szabassék ki, s hogy a fenti 1. és 2. pontban említett szigorítások mikor alkalmaztassanak, az az eljáró hatóságok mérlegelésétől függ. Általánosságban az az elv követendő, hogy szigorúbb büntetés szabandó ki akkor, ha a kihágás ismételten követtetett el, vagy ha az elítélt ily kihágás miatt már büntetve volt, tehát visszaesést tanúsított,így ha a cselekvény súlyosabb leszámítás alá eső körülmények közt (nagy arányokban vagy rendszeres foglalkozásként) követtetett el. 6. §. A törvény 5—6. §-aiban felsorolt kihágások feletti eljárásra és ítélethozatalra az 1880. XXXVII. t. czikkben és az ennek alapján az 1880. évi augusztus hó 17-én 38547. szám alatt kiadott belügy miniszteri rendeletben megnevezett közigazgatási hatóságok illetékesek, u. m.: 1-ső fokú hatóság; a) községekben a főszolgabiró vagy az erre felhatamozott szolgabiró; b) városokban a kapitány vagy a tanács által e részben megbízott tisztviselő; c) Budapest mindenik kerületében az illető kerületi kapitány. Mint másodfokú hatóságok eljárnak: 1. megyékben az alispán; U G . C S A 2. törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács; 3. Budapesten a főkapitány. Mint harmadfokú hatóság a m. kir. belügyminiszter jár el. Hét egybehangzó büntető ítélet ellen is van felebbezésnek helye. (Folytatása következik.) HÍREK. Főispáni beiktatás. Br. Roszner Ervin, Máramaros vármegye főispánja ünnepélyes beiktatása f. hó 17-én ment végbe M.-Szigeten. A főispán f. hó 16-án érkezett M.-Szigetre, kíséretében voltak 15 küldött Hont vármegyéből, Lónyay Sándor, Vojnus, Jakabffy, gróf Török József főispánok, Rákossy Viktor író stb. Ugocsa vármegyét Lónyay főispánunkon kívül Szentpály István alispán, Becsky Emil árvaszéki elnök, Fogarassy Aurél, Fogarassy Zsigmond, Buttykay Viktor törvényhatósági bizottsági tagok képviselték. Br. Roszner főispán f. hó 16-án az esti gyorsvonattal utazott M.-Szigetre. Királyházán Kutka Kálmán főjegyző Máramaros vármegye nevében fogadta nagyszámú küldöttség élén. Huszton, Bustyaházán, Técsőn, Hosszúmezőn lelkes fogadtatásban részesült a főispán A m.-szigeti állomáson Mandics polgármester fogadta. A vármegyeházánál Máramaros vármegye tb. főjegyzője, az ismert költő Szabó Sándor mondott üdvözlő beszédet, melyre a főispán szónoki routinnal és bölcsességgel válaszolt. 16-án este M.-Szigeten fáklyásmenet tisztelgett s annak élén Gavallér Lajos szigeti tisztiügyész üdvözlé dr. Roszner főispánt, mire ő rokonszenves szavakban válaszolt. Az instelláczió 17-én ment végbe, melyről a jövő számban emlékezünk meg. Változás a kiadóhivatalban. Az „Ugocsa“ eddigi kiadója, Schvarcz Béla nyomdáját eladta Zinner Mórnak, kifolyó hó 17-étől kezdve az „Ugocsa“ lap kiadója. Midőn Schvarcz Béla lapunk kiadásától távozik, örömmel ismerjük el, hogy csaka nem harmadfél évi itteni működése alatt benne egy szolid, kifogástalan férfiút ismertünk, ki a közönséggel! érintkezésében elő■ zékeny volt, sajnáljuk távozását. Új kiadónk і Zinner Mórt ajánljuk a közönség pártfogolásába, kit ismeretei és képzettsége, előélete és, jó hírneve előnyösen ajánlanak. A kiadó és szerkesztőség együttes igyekezettel fog törekedni az „Ugocsát“ ízlésesen, tapintatosan vezetni, kiállítani. Az „Ugocsa“ szerkesztősége. A nagyszöllősi takarék pénztár igazgatósága a segéd-könyvelői állásra Kóródi Mihályt, dr. Kóródi Kálmán tisza-ujlaki városi orvos testvérét választotta meg. Kinevezés: Frank József szinyérváraljai esperes-plebános, ugocsai róm. kath. főesperessé neveztetett ki. Tanitógyülés. Az Ugocsamegyei і ált. Tanító egyesület nagy-szőllősi járásköre f. hó 18-án Salánkon, a gör kath. iskola helyiségében tartotta tavaszi közgyűlését. A gyűlés Atzél László kir. tanfelügyelő, a közokt. kormány képviselője, Pajkossy Emil salánki gör. kath., Bodnár Béla f.-pataki és Máté László salánki ref. lelkészek, mint vendégek jelenlétében az egyesületi tagok élénk részvéte mellett folyt le. A gyűlés lefolyása a következő volt : Kecskeméthy Károly kori elnök megnyitója után Manajló György salánki gör. kath. tanító tartott gyakorlati tanítást az égtájakról, aztán Kecskeméthy Károly értekezett a hazaszeretet ápolásáról az elemi népiskolában, majd Szentpétery Endre folytatta a múlt járásközi gyűlésen megkezdett tárgyat a tizedes törtek ismertetését. Ezután Jankovics Béla mutatta be az olasz czirokot és az abból való seprűkötést és a gyűlés előtt gyártott két czirokseprűt a kolozsvári árvaház javára sorsolta ki, majd Szabó Menyhért és Tenyák Mihály olvasták fel dolgozataikat az ismétlőiskola működésének akadályairól. Ugyancsak a gyűlés folyamán adta az Atzél László kir. tanfelügyelő Dohán Mihály nagy komjáti tanítónak a magyar nyelv sikeres tanításáért neki kiutalványozott 40 fit jutalomdíjat a rm miniszter elismerése fejében. Végül a járásköri elnök bejelenti, hogy a Baranyai Gyula és Gecser Béla által irt „Földrajz az elemi iskolák 111. és IV. oszt. számára“ a rm. miniszter úr által engedélyeztetett s ajánlja annak az elemi iskolákba való bevitelét annyival inkább, mert a munka tiszta jövedelmének 10%-a a tanító egylet segély alapján leend. Mulatság. A folyó hó 14-én megtartott műkedvelői szinielőadást, melyről tár- I eza rovatunk emlékezik meg, táncz követte, mely reggelig tartott a műkedvelők és nézőközönség közös részvétével. figyelmeztetés: Lapunk kiadója „Nyomda átvétel“ czímű hirdetésére felkérjük olvasóink becses figyelmét. Dr. Jósika Miklós a nagy regényíró emléktáblájának leleplezése folyó évi június 3-án Tordán fog végbe menni, mely alkalommal nagy közgyűlés és ünnepély tartatik változatos programmal. Az ünnepélyre az ország minden részéből nagyszámú intelligens közönség hivatott meg. A fagyos szentek, Pongrácz, Szervácz, Bonifácz napjai nem hoztak semmi veszedelmet. Kellemes tavaszi időben mult el neve napjuk. Borzasztó szárazság uralkodik Nagy-Szőllős környékén, különösen a város határában, hol azt lehet mondani 6—7 hét óta nem volt eső. A rövid tél után hamar kitavaszodott, de eső már márcziusban is kevés, áprilisban még kevesebb, s májusban épen semmi eső sem esett a mai napig. E mellett különösen gyötrő érzést nyújt a közönségnek az a körülmény, hogy két hét óta majdnem minden nap felhőzettel borult az ég, de a váltakozó szélirány szétűzi a felhőt. Ez a szárazság a rovarok szaporodásának is igen kedvező, így pl. az árpafénybogár, mely az árpa és zab vetéseket nagyon pusztítja, ez idén óriási mérvben szaporodott el. Pünkösd a templomban. Egy fővárosi lap közli, hogy Huszton Alpferd Alfonz plébános Pünkösd ünnepén azt magyarázta híveinek, hogy a mai (pünkösdi) isteni tisztelet annak örömére tartatik, hogy a polgári házasság a főrendiházban leszavaztatok Hát a szentlélek kitöltetésének emlékezete hol van? Bútorozott szoba kerestetik a könyvnyomda közelében. Ajánlat a kiadóhivatalba. Az Athenaeum képes Irodalomtörténetéből (szerk. Beöthy Zsolt) a 20-ik füzet is elhagyta a sajtót. Ebben Váczy János ismerteti Ráday, Verseghy, Bacsányi, Szentjóbi és Dayka ekklektikus irányú működését, s a „Kassai társaság“ irodalmi hatását. A következő czikkben Haraszti Gyula Csokonai életét és költői működését méltatja, a kortársak s az idegen irodalmakhoz való viszonyában, különösen kiemelve Csokonainak költői nyelve szépségeit. A 3-ik czikket Beöthy Zsolt írja Kármán Józsefről, szépprózai irodalmunknak e lelkes úttörőjéről. A héza- і Igos adatokból is plasztikus képet rajzol Kármánról, ismerteti a múlt századi lázas nemesi mozgalmat és reformterveket, ezek hatását Kálmánra, s az Uránia megindítás íá sát; majd egyenkint szól főbb műveiről , részletesen fejtegetve a Fanni hagyományait é s a nemzet csinosodását. A füzetet ezúttal is szebbnél szebb irodalmi vonatkozású képek diszitik. Külön mellékletül vannak a füzethez adva: Dugonics Etelkájának színes czimlapja s följegyzéseinek első lapja kéz- irati hasonmásban. A szöveg közé vannak nyomva: Ráday Gedeon arczképe és alá- írása. Verseghy, Bacsányi és nejének arczképe és aláírása, debreczeni lakóháza, síremléke, szobra, s a Tihanyi Ekhóhoz irt költeményéből az első versszakok kézirati hasonmása. Végül Kármán és Fanni költött arczképei, az Uránia czimlapja. A diszc- sen kiállított vállalat körülbelül 30 füzetben jelenik meg, s füzetenkint 40 ktért kapható. A Magyar Mese- és Monda világból. Benedek Elek nagy mesevállalatából, melyet az Athenaeum a mesék szépségéhez méltó kiállításban bocsát közre, megjelent a 8-ik füzet. Minden két hétben megjelenvén egy füzet, bízvást remélhető, hogy az ezer éves ünnepre teljesen kész lesz a valóban nagyszabású munka, mely a magyar nép ezer évi meseköltéséneka legjavát fogja tartalmazni, megírva azon az eredeti mesemondó hangon, mely egyedül csak a Benedek Elek sajátja. Nem lehet elégszer hangsúlyoznunk, hogy ez a könyv egyetlen gyermekes házból sem hiányozhatik. A magyar népmese- gyűjtemények bármily érdekesek is, tudományos szempontból, nehezen lehet adni a gyermek kezébe, mert egyfelől megzavarja az ismeretlen tájszavak nagy tömege, másfelől meg a gyűjtők nem is vehették figyelembe a pedagógiai szempontokat. A Benedek által újra irt népmeséknek abban van a nagy erejük és becsük, hogy irodalmi formában igazi népmese hatásai teszik s amellett gondosan vannak készítve a hátborsóztató rémes dolgok s óvatosan kikerült minden olyast, ami a gyermeki lélekre káros hatással lehetne, anélkül, hogy e miatt a meséket megfosztaná népies karakterüktől. A Magyar Mese- és Mondavilág 50 füzetre van tervezve s egy füzet ára 20. szim. 25 kr. A füzetek külön is megjelennek, összesen öt kötetben. A most megjelent füzet is számos gyönyörű mesét és mondát tartalmaz igen sikerült illusztrácziókkal, nevezetesen : Szerencsének szerencséje, Kigyó Darvitéz és Tatárvitéz, Három nemes legény, Venturné, Melyik ér többet, A vörös tehén, Jégország királya, A rászedett ördög. Megrendelhető minden könyvkereskedésben és a kiadó Athenaeumnál. Tíz füzet előfizetési ára 2 frt 50 kr. Áldozat czim alatt ismét új regény kezdődik a Regény Szalonban, mely kitűnő : szépirodalmi folyóiratnak immár tizennegyedik füzete fekszik előttünk. Az első évnegyedben közölt négy nagyszabású regény befejezése óta most már ismét újabb három regény folyik egyszerre, és hogy e regények a legjavából valók, szerzők neve tanúskodik mellette. Spielhagen, Mrs. Alexander és George Simmy az újabb német, angol és franczia irodalomnak legkiválóbb képviselői. Különösen George Simmi-re hívjuk fel olvasóink figyelmét, akit a franczia kritika Onnét mellé állít és Áldozat czímű regénye tényleg vetekedik „A vasgyáros“-sal, akár a meseszövés, akár a ragyogó irály, akár a szerkezet dolgában. — Az „Áldozat“ egyike ama regényeknek, melyeket nem igen teszünk le kezünkből, amíg végig nem olvastuk. Zempléni P. Gyula, a „Regény Szalon“ szerkesztője igazán finom ízléssel válogatja össze lapjának közleményeit, melyek egytől egyig érdekesek, vonzók, magas irodalmi színvonalon állók. A jelen füzet Guy de Maupassant-nak „A halott“ czímű remek karczolatját is közli, míg a monológok kedvelői „Édes keserűség“ czim alatt egy igazán édes, bájos apróságot találnak. Mickierwicz Ádám „Lesben“ czimű balladája egészíti ki a tartalmat, mely keresve sem találunk kivetni valót. A „Regény Szalon“ összes eddigi füzetei mindig kaphatók és a kiadóhivatal (Budapesten, Vili , Népszínház-utcza 26) szívesen küld bárhova mutatványszámokat is. Negyedévig ft előfizetési díjért kötetekre menő olvasmányt szerezhet bárki és amit a Regény Szalon nyújt, az nem múló értékű, hanem igazán maradandó , beCSÜ. A „Zenélő Magyarország“ 19-ik száma következő érdekes tartalommal jelent meg: „Szerelemittasan“, keringő. „Annuska lelkem“, új dal Gárdonyi Géza most megjelent „Április“ verskötetéből. Uj lap. Megjelent a „V іág“ szépirodalmi, társadalmi és kritikai hetilap első száma mely állandó irodalmi, társadalmi és kritikai rovatán kívül érdekes szépirodalmi közleményei által tűnik ki. A 36 oldalon mejelenő lap előfizetési ára negyedévre 2 frt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest,VI., Lázár utcza 20. sz. Vasúti menetrend. Érvényes 18Э4. május hó 1-től. — Bátyú—M.*Sziget-felé. M.-Sziget—Bátyu-felé. JEGYZET: bz esti () órától reggeli 5 óra 59 perczig való idő a perczek feketébb számjegyeivel vannak megjelölve. A nagyobb szám az órát, a homlokán levő kis szám a perczet jelenti. Felelős szerkesztő: PAPP ZSIGMOND. Szerkesztőtárs: SPOLARICH JÁNOS. .V. V. gy- v-SZ. V. SZ. V. Budapest indul 9007,s743 805 Bátyú 77 10 S 3°3 60S 1018 Beregszász 77 I 12 651 1142 Tisza-Ujlak 77 1214 is 724 1223 N.-Szőllős 77 ■ 12і4 437 749 190 Királyháza 71— 5°o 8Ю 652 Huszt 77— 526 946 226 M.-Sziget érkezik— 1 000 1045 4ЗО M.-Sziget indul— 1010 61,0 1136 IiuSzt 3 7— 11“7”’ 11 23 Királyháza 77 2 10 12aa89233 N.-Szőllős 77 2ao Г2348 ” 253 Tisza-Ujlak 77 307 1158 413 24 Beregszász 7735’ 14»914 416 Bátyú érkezik 45» 249” 5OO Budapest 77 %6“ IOOO 850 Iа5 Királyháza -Debreczen felé. Királyháza indul §215397” 213 Fekete-Ardó 77 843 616 K'4 233 Halmi •>7 !)07 6348 303 Szatmár 77 952 71694 415 Debreczen 77— 1031 12ae 84“ Budapest érkezik— 550 815 450 Debreczen Királyháza felé. Budapest indul— 7IO 3 -• ■ 12 Debreczen 37— ІЇ053,s 800 Szatmár 77 12 - ■6 31 710 1202 Halmi 77 1 ”709 747 1251 Fekete-Ardó ,, i,az” 803 111 Királyháza érkezik.“7” 820 1-3