Ugocsa, 1897 (13. évfolyam, 25-52. szám)
1897-06-20 / 25. szám
1897. június 20. тага dolgával a Szigetiek is úgy vannak, mint mikor a részegség után a katzenjammer következik, ők ma már kijózanodva teljesen elállnak egy újabb kamara Szigeten való felállításától, hisz nem csak nálluk, de még a szomszédos két vármegyében se lehetne megfelelő kamarai tagokat kapni, különben is ő jól tudja, hogy az a kérelem is csak úgy tréfaképen volt oda vetve, valamelyik vármegyét képviselő országyűlési képviselőtől az nem volt komoly dolog. Ők máramaros részéről a debreczeni kamara kebelében óhajtanak maradni. Lehet e aztán csodálkozni azon, ha a kamara az enynyire önzetlen ragaszkodást nem tudja visszautasítani. Elismeréssel kell azonban ezen közgyűlésből kifolyólag megemlékeznem a kamarának a munkás néposztály házadó mentesség ügyében kifejtett, igazán odaadó munkásságáért, mely munkán meglátszott, hogy a viszonyokat teljesen ismerő, különböző szakférfiak meghallgatása után dolgoztatott ki. Egyébbaránt a kamarának a felvidéki három megyében új kamara felállítását ellenző a kereskedelemügyi miniszerhez intézett felirata legvilágosabban jelzi az okokat, melyek miatt a felvidéki új kamara felállítását nem javasolhatja.*) Ladányi Károly: Megyei élet. Ugocsa vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 12-én tartotta rendes havi ülését Vincz Gyula főispán elnöklete alatt. Az ülés főbb mozanatairól a következőket közöljük. A napirend előtt a főspán indítványára egyhangúlag közlelkesedéssel elhatározta a bizottság, hogy a magyar tisztképzés tárgyában benyújtott törvényjavaslatokért a m. kir. miniszterelnököt és a m. kir. kormányt táviratilag üdvözli és részünkre elismerését kifejezi. A távirat azonnal elküldetett a miniszterellnökhöz. Az alispáni jelentés megemlékezik a május havának 25-én megtartott rendkívüli törvényhatósági bizottsági közgyűlésről. A közigazgatás menete május hónapban zavartalan volt. A közutakon szükséges munkálatok foganatba vétettek. A milleniumi alapítvány kamata f. hó 8-án Hosszú János magyr-komjáti elemi iskolai tanulónak adatott ki általa megfelelő ünnepélyeséggel. Tűz hat esetben fordult elő. Az állategézségügy kedvezőtlen a terjedő sertésvész miatt. Árvaszéki elnök jelentése szerint az •) Jövő számunkban közöljük. (Szerk) árvaszék ügyforgalma május hóban 1243 drb. volt melyből 892 elintéztetett, az ügymenet akadálytalan volt. Főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok május havában kedvezők voltak, járvány sehol nem fordult elő, aragályos betegségek egy-két esete észleltetett. Kir. mérnök jelentése szerint az állami közút sárpályája május hóban teljesen jó karban volt, a kavics szállítás folyamatban van. A vármegyei közutak közzül a F.-almás nagy-tarnai-út alapkő nélküli szakasza az esőzések következtében nehezen járható volt, a többi utak elég jó karban voltak. A műtárgyakon az égetőbb hiányok pótoltattak több műtárgynak államköltségén újból építése terveztetett. Kir. pénzügyigazgató jelentése szerint május hónapban egyenes adóba befolyt 8264 frt 53 kr. a múlt év hason havában 7269 frt 18 72 kr. tehát a f. évi május havi eredmény 995 frt 34 krral kedvezőbb. Hadmentességi díjból befizetetett május havában 93 frt 32 kr. a múlt év hason havában 73 frt 35 kr. s igy a mostani eredmény 19 frt 97 krral kedvezőbb. Bélyeg és illetékekben 3101 frt 01 7г kr. folyt be május havában, a múlt év hason havában 2183 frt 51 kr, tehát a mostani eredmény 917 frt 50 krral kedvezőbb. Fogyasztási és italadóban 9695 frt 53 kr, dohány eladási jövedékben 7789 frt 44 krs, jövedékben 7602 frt 72 kr. volt a márus havi bevétel. Kit. tanfelügyelő jelentése szerint a tankötelesek iskolába járása a bekövetkeztet munkaidőszak miatt május havában pontatlanabb volt mint az előző hónapban, sőt a gör. ka h. oláh tannyelvű iskolákban a zárvizsgák már május 27 és 28-ik napjain megtartottak, miről a kir. tanfelügyelőnek hivatalos értesítés nem küldetvén, a tanfelügyelőnek hivatalos körútját kellett félbeszakítania midőn az olá tannyelvű iskolák meglátogatása végett azon vidékre érkezett és ott az iskolák szüneteléséről értesült. Május hó folyamán kir. tanfelügyelő huszonegy iskolát látogatott és vizsgált meg, mely látogatás alkalmával a nem magyar ajkú iskoláknál a magyar nyelv tanítása s tanulása tekintetében haladást észlelt. Ezen jelentés alapján a közigazgatási bizottság a szamosujvári püspökhöz megkeresést intézett, melyben a főfelügyelete alatti iskoláknál az iskolai év megrögzítését tudomására hozta, s felkérte hogy a tanévi szigorú betartása iránt intézkedjék és rendelj el azt is, hogy az évzáró vizsgák megtartásának időpontjáról a kir. tanfelügyelő mindenkor előzetesen értesítenek. Egy járási tisztviselő és egy körjegyző ellen a bizottság kötelességsértés miatt a fegyelmi eljárást elrendelte, s utóbbit állásától is felfüggeszteni határozta. P ál Marcheg már osztrák, hanem megegyezett visszapillant az utas szép magyar hazánkba annál inkább mert egy húsz kilométer távolba is utánna integetni látja az ember a dévényi milleniumi emléket s mint egy csendes türelemre intve minden magyar embert, hogy ismét megfogjak ötét látni. Este 7 na 6. Bécsbe voltunk, nem tartva fenn magam a nyugati vonaton (Westbahn) tovább utaztam, fájdalmamra éjjel, mert ezen vidék itten gyönyörű az úgynevezett: Bécsi erdő (Wienerwald). 1888-ban midőn münchenbe utaztamban e helyen átutaztam, örökké elmémbe vésődött e gyönyörű vidék, mely a Bécsiek nyaraló helyéül szolgál, nem különben kirándulások szintere. Passauba érve (osztrák határ) a Bajor pénzügyőrök hűséges turkálást csináltak poggyászainkba szerencsénkre, hogy nem sok idejük volt reá. Jó vonatunk tovább haladt. Reggel 52 p. Regensburgba értem, hol Ő fensége József főherczeg egyik leánya van férjénél. A Dunánál feküdve innen mindig a Duna partján szaladtunk, vagyis szaladt velünk vonatunk. Kitett magáért e jó vonat gyorsan fut, jó vele utazni, azt hittem kiszalad velünk a világból, falu, város csak úgy maradt el hátunk mögött, alig érve reá az állomás nevét átrobogás közben elolvasni. Így jutottunk Etterhausenig, hol ügyes fahíd vezet át a Dunán, hol bizony már a Duna oly kicsi, hogy csak fausztatásra használják. A vidék mindig szebb és szebb, míg Nürnberg betetőzi a fokozódott bámulatot, lehetetlen öröm és meglepetéstől nem felkiáltani s festői, regényes hely látára. Nürnberg nagy gyárváros legalább sok kéménye azt mutatja, házai bár újak, de a régi német styl (altdeutsch) határozottan lefoglalta magának a várost, inkább hasonlít egy lovagkorbeli városhoz mint a jelenkoréhoz. Irigylem azokat a kik itten kiszáltak s visszautaztomban okvetlen megteszem magam is. Boldog, munkás, vallásos nép lakja e helyet, leggazdagabb része ez Németországnak mint egy itten a coupéba egy beszálló elmondta. Játékszerei a világ minden részére szétmennek. Nem lenne talán érdektelen megjegyeznem, hogy ezen német úr egy nagy játék gyárnak (Spielwaren fabrik) az igazgatója volt, azon nem hidgő megjegyzést tette reánk kifrigyi? hol egy államban sem veszett oly sok pénzük el, mint Magyarországon s úgy mondá, hogy szolid üzlet alig van egy pár, mind csődbe jut ha egy pár évig lenn áll. Természetes igyekeztem e másként velünk rokonszenves urat felvilágosítani különféleképen. Szőllőhegyek, komlóerdők, fenyvesek közt halad vonatunk sokszor eltűnik a világosság s bebújunk egy egy hegybe, majd sisteregve szalad Neustadtig, honnan alig érünk ki ismét Kitzingen van előttünk, nagy gyárváros mindkettő gyönyörű vidékkel. Utunk gyorsan marad hátra, egy magas helyre jutottunk, alattunk a völgyben a Majna itten még keskeny vize kanyarog körülbelül 30—40 méterrel mélyebben, mint vonatunk fenn halad. Szőllővel van itten ezen vidék borítva, majd komló erdők. A városok pedig mindközzelebb fekítsznek egymáshoz már a Majnán itten gőzhajók közlekednek, egész kicserélve érzem magam, más szín más alakok. Vonatunk mentén mindenütt gyárak, mik eléggé mutatják e vidék gazdagságát. Aschaffenburgba 11 ó. 30 perczkor érkeztünk, alig áll meg vonatunk, már szaladt ismét. Nem képes az ember a bámulattól felocsúdni, midőn Hanau, Offenbach, Sachsenhausen nagy gyárvárosok után már 721 o. Frankfurtba érkezik. Frankfurt a Majna mindkét partján hatalmas kiterjedésű város, pályaudvara (central-hof) egyike Európába a legnagyobbaknak három olyan nyílása van, mint a budapesti központinak. Fülsiketítő zaj és lárma közt tölt az ember itten 7г órát, nem tudja bámuljon, vagy egyen már valamit. Ugyancsak közel van az állomáshoz a hajó kikötő, a Majna itten már széles nagyon s óriási sok hajó vitorlás s csavargózás zaja gyönyörű képet nyújt. Szándékom itten is kiszálni visszajövetelnél. Elgondolkozom e sok látottak felett, (mert egy napra igazán nagyon sok) robogott vonatunk tovább eltérve a Majna völgyből, hogy közelebb hozzon bennünket a Rajnához. A Rajnához ahoz a vízhez, melyet 1891-ben Svájczba láttam Schafhausennél (Rajna vircses). Milyen kicsiny ottan még s mi lesz belőle már itten, óriási hajók melyek nem is hasonlíthatók a mi dunai kis hajónkhoz szelik a hosszában a most nagyon megdagadt hullámokat. Milyen szépen van-e folyam szabályozva mindkét oldaláról. Kérem ki nem hallott már a Rajnamelléki borokról. Noshát 2 teljes órát szaladt a gyorsvonat a Rajna jobb partján szőllőkertek között s éppen úgy a másik partnak is meglévő vonala. De mily gyönyörűen vannak e szőllők ültetve mily borzasztó munka lehetett ezen kőfalakat szabályosan kirakni. A szőllőkertek körülbelül olyan magasságra nyúlnak, mint Nagy-Szőllősön. Mondom 2 óráig szalad a vonat közötte város város után tűnik el semmi más mint szőllőhegy. Vonatunk 80 kim. gyorsasággal halad (Kalauz állítása) tehát körülbelül 140 150 kim. hosszú után mindenütt szőlő, mily termés, mily kincs lehet itten egy jó termésű évben. A Rajna völgyeinél szebb helyet az Isten nem teremtett, Swajczba utaztamban sem csodáltam a természet szépségét jobban. Kis felleg illetve lovag váracskák egymás után (de jó állapotban mind) mig a hegytetők gyönyörű erdőkkel fedve. Majd szemünkbe tűnik messziről egy magas hegy tetején levő óriási germánia szobor, a német birodalom egyesítésének emléke. Szívesebben utaznék e tájon tehervonattal, hogy mindent megnézve, szemem jól lakjon e remek vidékkel. Elrobogunk Niederlahnstein előtt mely város mellett elterülő hatalmas hegyen óriási erősségből hatalmas ágyuk néznek le a Rajnára s biztosan meg is tudnák védeni az idegen hajók elől e vizet, melyen most oly vígan repülnek a könnyű s másznak a nagy nehéz hajók. Köln (Cologne) legközelebbi nagy város óriási vashídon itten szeljük át e remek vizet, melynek völgyéből most már távozni fogunk. 4 o. d. u. Állomás a hires Kölni dóm mellett van, itten szállunk ki azon coupéból melybe még tegnap este Bécsbe szálltunk be. Jó lakásunk e hosszú út után megpihen, hogy visszafordítson, de mi, mi ismét megyünk tovább, azon reményben, hogy nem sokára elérjük a Belga határt. A vidék Kölntől kezdve változó kifötis, már a szőllőkert/ hegyek elyekkel borítva füstölgő kémények városok faluk. Egyik alagút a másik után, szinte megszokja az ember már. . A vagonba érdekes társaság van. Én Bécsbe száltam be magyar, Nürnbergbe beszált a már említett német sógor, Kölnbe beszált egy angal jókei és egy gyáros (bátor gyáros, mint megtudom) és két franczia azonkívül két Belga pap volt közöttünk, de németül nem tudva beszélni (flamand) nem elegyedet társaságunkba. Angol jokeink jó humoros élményei (jól beszélt németül) miket elmesélt sietették az időt s észre se vettük, hogy Verrierebe vagyunk (Belga határváros.) Podgyász és iromány vizitálás, azzal útnak eresztettek bennünket. Mintha elvágták volna a német szót mily udvarias az angol mig Németországba voltunk németül beszélt, de Belgiumba már tiszteli a franczia nyelvet. E percztől fogva halgatás az osztály részem, mert gyenge franczia ismeretem nem engedi, hogy társalkodásba elegyedjek. Szerencsére sötétedik. De még valamit. Verrierebe csodálkozva néztem, hogy mindenki az óráját igazítja, kérésemre tudtam meg, hogy itten az órák egy teljes 60 perccel későbbén járnak,nincs meg a közép európai számítás. így történt azután meg ez velem, hogy midőn alagút és Viaduktok sokaságán átmenve 1/2 11 órakor este megérkeztem czélomhoz azaz Brüsselbe, a mi számításunk szerint már 1/212 óra volt. 33 óra egy gyorsvonaton egy búzámban éppen elég ahoz, hogy az ember úgy testileg, mint szellemileg kifáradjon s elég ahoz, hogy kiszálva ismerősei várják, hogy haza vezessék a megérdemelt nyugvásba, de nem elég, hogy ily it után nagy esőben megérkezzen egy magyar ember egy olyan városban hol még nappal is bajos az élet nem pedig este. És ez a magyar pedig én vagyok. De nem gondolkozni kell, hanem tenni, tehát „monsiur je viens avec vous“ (önnel jövök) megszólitással kocsiba ültem, hogy az olcsó „Hotel viktorie“-ban jó éjt kívánjak mindenkinek, hogy még egy nehezebb _ар_г, ébredjek. „, Fogéi. „Egy régi levél“ s az alábbi, a verskötet egyik legszebb darabja a „Tisza hídján“ Lenézek sokáig A futó habokban úgy tetszik: a hab nő Minden sóhajomra. Talán a hab érzi Bánatom és sajnál, Azért hullámzik fel Mindenik sóhajnál. Hej, ha tudná azt a Tisza fényes habja, Hogy a szivem mily nagy Fájdalomnak rabja: Tudom úgy siratna, Tudom úgy sajnálna, Hogy feldagadozna Az égig hulláma! . . . Elmondhatni, hogy a költemény kötet legnagyobb része, tisztám ily lyrai természetű subjectív darabokból áll: ez érzelem külömböző árnyalata osztja külön-külön csoportba az összes darabokat. Az „érzelmek,“„napról-napra“, „hangulatok“ és a „dalok“ tisztán és egészen teljükben valóban lyrai természetűek. Verselési technikája ügyes, képei egyszerűek, nyelvezete bajosan egyszerű. Néha-néha vét ugyan a magyarság ellen, de azért a kötött forma kényszere legkevésbé sem teszi erőltetetté a nyelvezetet s nem csavarja ki az értelem nyakát. Ha van valami gyönge a kötetben, úgy ez bizonyára a „Humor“ rovat alá foglalt költemények egyik-másika , aminek meg van ismét a maga magyarázata abban, hogy szerzőjük nem ismeri teljesen az embereket. Színes rakétaként pattog szét a levegőben a „potent“ és egy útszéli felkapott kifejezés gyakran az, amihez mint gombhoz érdemesnek tartja kabátot varrni. A költemény kötet egyes darabja valóban absolut becsnek. „László főherczeg halálára“ Írott elégia is méltán ezek közzé tartozik. . . . Mélyen megindulva olvastam át a vers kötet minden darabját, szeretném föltárni lelkem, melyet a szelíd bánatra való visszaemlékezés annyira megkapott; szeretnék vigaszt, megnyugvást nyújtani a mélyen érző költő fájó lelkületére s szeretném, ha dalai, melyek előttem értékesek, nekem kedvesek voltak lennének leghűbb barátai s Ő mondhassa el e megemlékezés elolvasásakor, hogy hitet nyert általuk dalolni tovább és tovább . . . A csinos kötet Mayer és Berger kiadásában jelent meg. M.-Sziget Ára, fűzve 1 fzt. Nagy Zoltán Brüssel! levél. і. Budapestről junius 1-én indultam nyugati pályaudvarban 20. 45 p. ebéd után. Jegyem Budapestről Brüssel 54 f. 24 k. (122 frank) második osztály gyorsvonat. Indulásnál gyönyörű idő kedvezett, a Dunna balpartján Vácz Pozsonyon U GY C S A 25. szám