Ugocsa, 1901 (17. évfolyam, 9-53. szám)

1901-03-03 / 9. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre .... 8 kor. Félévre ..............................4 „ Negyedévre .... 2 „ Néptanítók, községek és kör­jegyzőknek egész évre 6 kor. Egy szám ára 20 fillér. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba intézendőkUGOCSA: TÁRSADALMI, KÖZ­GAZ­DAS­ÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.­ ­ I/v XVII. évfolyam, 9. szám. Megjelenik minden vasárnap. Nagy-Szöllös, 1901. illvi­czius :1.­­ Nyílttér sora 60 fillér.­­ Hirdetések készpénzfizetés mel­lett legjutányosabb árban közöltetnek. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Werbőczy-utcza 88. sz. A kultusz vita. Az idei kultusz-vitát maga Wlas­­sics Gyula vallás- és közoktatásügyi­­ miniszter vezette be nagyszabású, min­den apróbb részletkérdésre kiterjedő, de tisztán tanügyi beszéddel. A minisz­ter a tárczájához tartozó kettős ügy­csoportnak első részére, a tanügyi po­litikára terjeszkedett ki ezen első be­szédében valószínűleg azért, hogy a vallásügyekre nézve a vita folyamán fog alkalmat venni tüzetesebb megnyi­­latkozatra. A miniszter ezen bevezető beszé­dében kizárólag a tanügygyel így külön tüzetesen és részletesen azért foglalko­zott, mert a kulturális politika tekinte­­tében nem szabad pártpolitikai szene­pontoknak mereven előtérbe helyezked­niük. Igaza van a miniszternek abban,­­ hogy összes iskolai intézményünknek kiindulási pontja az legyen, hogy a magyar állameszmét szolgáljuk, jó ha­zafiakat neveljünk. Az edddigi népis­kolai politika szintén ezt a czélt követte, de az állam erejét inkább a nemzetisé­gek által lakott vidékeken értékesítette. A »Vlassi«és..Gy­ula­ivés- iktatási­­politikája, éppen megfordítva az állam támogatását a fajmagyar lakta vidékeken akarja ér­vényesíteni. E végett a magyar vidé­keken államosítja az iskolákat, ott, a­hol arra szükség van. Mert a miniszter igen helyes felfogása szerint az álla­mosítás nem szól, csak eszköz a kultúr­politika szolgálatában. Ott i­ség site" A miniszter arról győződött meg, hogy egyes magyar vidékeken a beis­kolázott matt’*-'r gyermekek száma kis­­sebb ‘ . nemzetiségi vidékeken. Ig abban látja, hogy az tartók, az egyes köz­tek nem tudják telje­­k elvállalt kötelezettsé­­llami iskolákat kell f'elálni^" . \\ Jen faj-magyar vidé­kekgg i®ai\vk.\ az értelmi előreh­a­­lajd­^t el^egitstffit SM Ntais j^Anapság, többé már nem a kyeF^ ^erő^a^'es fizikai erőképesség , érvei^te^^giagjfutatja valamely nem­­zetnek'Artespe^álóságát, hanem valamely nép jövője attól függ, hogy ki van-e értelme kellőleg művelve, bir-e hasznos ismereteknek azzal a tömegével, amelyre a nemzetek versenyében föltétlenül szükségünk van. A nemzetek eme ver­senyében pedig többet észszel, mint erővel ismeretes régi elve érvényesül. Sőt még a hadviselés terén is számot tesz valamely nép műveltségi foka, is­kolázottsága. A németek győzelmét a francziák fölött annak idején részben a németek népiskolai­­rendszerének, a­­Sellüim­eiszterek'ijeir tulajdonították.­­ Annyi bizonyos, hogy a német isko­lákban lobbantották lángra a német nemzeti egység érzelmeit, a német iskolákban a gyermekeket testileg, ér­telmileg egyaránt fegyelmezte­tik. A jól ki­képezett katona kitűnően teljesíti szolgá­latát és minden körülmények között megállja a helyét. De manapság az egyes törekvő nemzetek többé nem a véres harczok mezején, hanem a közgazdasági, köz­művelődési, művészet, ipari­ és keres­kedelmi tereken harczolnak egymás ellen. Ez a békés háború sokkal vesze­delmesebb az egyes nemzetekre, mint voltak a véres háborúk, amelyekben a győző is megfogyott, erejét vesztette. Míg ellenben a czivilizáczióban elfog­lalt hegemóniáért való küzdelemben a győző nemcsak legyőzi az ellenfelét, hanem a saját erejét, a saját befolyását és fölényét hatványozott mértékben növeli. Széchenyi István gróf azt mondta, hogy csak gazdag és vagyonos nép lehet önálló és független. Ez a mondás annyiban igaz, hogy a gazdaság és va­­gyonosodás bizonyos értelmi munkának az eredménye. A nagy magyar az okozatot vette az ok helyett. Ezt a mondást akként kell értelmezni, hogy csak műveit isko­lázott és nagyobb fokú kultúrával bíró népek képesek a függetlenségre és ön­állóságra, mert ezek oly nagy anyagi erőknek vannak birtokában, amely erő­vel bátran megküzdhetnek más nem­zetek hódító törekvéseivel szemben. És csakugyan azt tapasztaljuk, hogy­ a czi­vilizáczióban elmaradt adófizetők job­bágyai lesznek az erősebb nemzeteknek. Az erősebb nemzetek fölénye minden téren nyilatkozik. Vannak országok, amelyek más országoknak el vannak adósodva, vagy egyszerűen gyarmatait ■аД2 uj házas. — Típus universalis. — Először is hit alatt kijelentem, hogy ez a tárcza sem Péterre sem Pálra nem vonatkozik, csupán azokról a furfangos­­emberekről szól, a kik ezen ravaszsággal széttépni akarják Hymen rózsalánczát. Az új házasokról beszélek. Menyecskék figyeljetek ! Mikor a legény öregedni és kopaszodni kezd, vagy mikor hajfürtjei közé fehér zsimagot vett a haladó idő, elhatározta, hogy megháza­sodik. — Nagysád, én szeretem magát ; szeretem, mint a fü­lemile a hangyatojást és ha nem lesz az enyém, beleugrom a Fekete tengerbe, ahol legfeketébb ! A hölgy ránéz az epedő ifjúra és ekként válaszol: Muki maga nagyon kuján, maga csalja, csapodár, maga nem fog engem megbecsülni. Erre Muki térdre omlik és ég felé tartván három ujját, megesküszik, hogy ő meg fogja be­csülni őnagyságát, mint a szent földre induló keresztes vitéz a mamájától kapott amulettet. — De maga lump, kártyás, kikapós és csapodár lesz ezután is. — Muki felfogadja, hogy ő sohasem fog inni egyebet, mint vizet és még a káposzta­levet is szeszes italnak tekinti, az ördögnek harminczkét levelű bibliáját máglyán égeti el, mint Húsz Jánost, a leányokra rá sem nézz, otthon fog ülni, remete lesz, a szerelem reme­téje és tartja a gombolyagot az ő kedves kis feleségének igaz hűséggel s ha az Isten úgy akarja, rengeti a bölcsőt teljes odaadással. Erre őnagysága megsimogatja a Muki hom­lokát s igy kiállt fel : — beszéljen a mamával. A mama persze habozgat, de végre is a papa közbeszól: ad oda anyjuk, úgyis marad még elég lány ! És Muki pár nap múlva, lánczszemmel az ujján, egy vastag arany gyűrűvel jelent meg a hivatalban. A czimborák közt hire fut. A lapok közük az eljegyzési hírt és pár nap alatt mindenki tudja , hogy Muki, a derék Muki leházasodott. Az asztaltársak összetörik a papucs-vitéz sörös poharát, a széket kifelé fordítják a ká­véház sarok­asztalnál és a kassza-tündér kitörli őt a jelenlevők névsorából. Elkövetkezett az esküvő napja, a pap ala­posan megáldja Mukit és menyasszonyát. Beszél nekik a házasélet boldogságairól, örömeiről, a férj kötelességeiről, a hitvesi hű­ségről, stb. És Muki könnyezik a szép beszéd hal­latára. Kezdődnek a mézes hetek. Az új párt nem látják az utczán. A kapukulcson rajta fekszik a menyecske és Muki boldog,­­ mint tejbe fu­­ladt légy. Múlik az idő, telnek a napok. Muki sze­retne egy kis levegőhöz jutni, már ki-kilebben­­ az utczára és sanda szemmel be-benéz a kávé­házak ablakán, szive megdobban, mikor a korcs­­­­mából a régi asztaltársak fülébe húzza a czigány­­ azt a régi nótát: „Hogy engem egy asszony kommendérozgasson, Olyan nincs a sifonérban !“ Szomorúan ballag haza. — Mi bajod kis uram ? — kérdé a me­nyecske. — Semmi, semmi, csak a májam nyilalik a sok üléstől. — Mustár papirost reá ! De Muki mája nem állja mediczinát. Le­fekszik a pamlagra, rágyújt egy czigarettára és olyanokat ásít, mint egy csalódott pelikán. Pár hónap múlva már benyit a kávéház ajtaján s ravasz furfanggal igy szól: Ké­pi­ezér ! Nem volt itt Gyömrődi Móricz ur ? Persze, hogy nem volt ott, de azért Muki leül a sarokba és rendel egy piccoló kapuczinert. — Ejnye, ejnye, hogy nem jön az a Gyö­­mörődi Marczi! De jönnek helyette a jó barátok. — Nini, a Muki, a kedves jó Muki! Hát te kiszabadultál a ketreczből ? Muki ravaszul mosolyog. — Gyere, ülj le, igyál! — Nem vagyok szomjas. — Akkor ülj le velünk egy parti kara­­berre. — Nincs nálam pénz. — A világért rá nem tudták venni a go­noszságra — de azért odaül gibiczkedni. A régi, csataedzett vitézből, hitvány csat­lós lesz. Sebaj. Az asszony nyugtalankodik. Már itt a va­csora ideje és Muki még nincs itthon. Végre nyolcz óra felé hazajön. — Hol voltál te Kasza Gyurka. Lapunk mai száma 8 oldalra terjed.

Next