Ugocsa, 1904 (20. évfolyam, 17-19. szám)

1904-04-24 / 17. szám

XX. évfolyam, 17. szám. Megjelenik mindül­ vasárnap. Nagy-Szőllős, 1904. április 24. KiadóhivatalbanGOGLA­­RSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARA: Kijész évre .... 8 kor. f­élévre..........................4 „ Negyedévre .... 2 „ Néptanítók, községek és kör­jegyzőknek egész évre 6 kor. Env szám ára 20 fillér. Nyílttér sora 60 fillér. Hirdetések készpénzfizetés mel­lett a legjutányosabb árban közöltetnek. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Werbőczy­ utcza 88. sz. E czímen jelent meg e lap legközelebbi számában egy rövid közlemény abból az alkalomból, hogy a közel napokban két szenzácziós betörés történt. Szenzácziósnak tudatosan jelzem, mert e lap közleményeiből s különösen hírrova­tában gyakrabban olvastam holmi apróbb­­cseprőbb lopásokról, melyek elengedhetlen attribútumai az életnyilvánulásoknak, kiegé­szítő részei manapság már egy kis község történetének is , de egy éjjel ugyanazon he­lyen, egyöntetű genreben, valószínűleg ugyan­azon tettesek által elkövetett nagyobb bűn­cselekmény bizonyára felülemelkedik a min­dennapi eseményeken s teljes joggal alkal­mul szolgál e tényekkel s ezzel kapcsolatos jelenségekkel vezető helyen foglalkozni. Madártávlatból s bizonyos elméleti irány­ból kiindulva teszem meg erre vonatkozólag, felszólításra, megjegyzéseimet, mert hiszen a gyakorlati,tudott létező viszonyok ismeretére, meggyőződésem szerint, nem elég pozitív adat az, hogy 8 —10 év előtt, mikor szülő­földemen laktam, martam látoim a jelensé­geket, tapasztaltam e tekintetben az irány­­-4*1 ve­kétamintho­z .­i­zolga­lhat ismét ki­indulási pontul az a pár sor sem, melyet az említett két betörés regnstrálása alkalmával­­ a közlemény írója a nagy­szőllősi rendőrség jellemzésére, ennek működési körét illetőleg odavet; nem kétlem, a valóságnak meg­fe­lelőleg meg is állapít. Általánosabb, tágabb felfogásból indu­lok ki. Le is küzdök bizonyos hivalgást és kicsinyes érzékenykedést, mikor Nagy-Szől­­lősről, mint nagyközségről, hajdúiról, mint rendőri közegekről szólok, mert hiszen a tényeken úgy sem változtat e körülmény semmit, a tárgyilagosság pedig megkívánja, hogy tisztán, szűkkörű localpatriotismus illu­­sióitól menten szóljunk. A csendőrségről szóló törvény, nemkülönben ennek végre­hajtása tárgyában kiadott utasítás világosan előírja, hogy a közbiztonsági szolgálat ellá­tására, tehát az ezzel járó nyomozó cselek­mények teljesítésére is Magyarország egész területén (Budapest székes­fővárosnak és a törvényhatósági joggal, Rendezett tanácscsal felruházott városoknak bel- és külterületét kivéve) a m­. kir. csendőrség van hivatva. Azt teszi ez elvi kijelentés, (vonatko­zással Nagy-Szőllősre is) hogy a közigazga­tási közegek szerepe, működése és hatásköre teljesen subsidiaries, aminthogy a csendőr­­ség hivatása ugyanezen törvényes intézke­dések szerint arra szolgál, hogy a körletben a rend, a nyugalom és biztonság veszélyez­tetve ne legyen, megelőztessék, nyilvántar­tatván, ki is deríttessék."­Közel 25 évi tapasztalat igazolta, hogy a csendőrbe l' inte?i«i£nve fényesen bevált elannyira. (Ez атиТшап \fort, miéTSrt a*T?u­­manizmus érve alatt a csendőrség hatásköre megszükült. Szerk.) hogy egyes törvényható­sági és rendezett tanácsú városok is, melyek kötelezve voltak és vannak külön rendőri szer­vezetet tartani, pénzügyi, közszolgálati és helyi viszonyok kényszerítő hatása alatt kész­­séggel helyeznék a közbiztonsági szolgálat tekintetében területüket, vagyoni és személyi közbiztonságuk érdekeit a m. kir. csendőrség alá. Sokan úgy ítélik meg e tényeket, mint a rendőrség államosításának irányát, amint kétségtelenül való igaz is, hogy ezen ka­tonailag szervezett, erkölcsi és anyagi esz­közökkel rendelkező szervezet egyesíti ma­gában mindazon politikai, közrendészeti és szoc­iális alkatelemeket, melyek nélkül egy­séges czéltudatos s tegyük hozzá, eredmé­nyes működés el nem érhető. Már most számoljunk a tényekkel. Nagy- Szőllős nagyközség, tehát bel- és külterülete, a közbiztonság tekintetében, a csendőrség körébe tartozik. Bármely, hacsak mondjuk, nem momentán, tettenért, elodázhatatlan bűn­cselekmény merül fel, (melyre nézve pedig a praeventiv intézkedés megtétele általános em­beri kötelesség) a csendőrség eljárása, műkö­dése tolál hivatásszerüleg előtérbe s ez vezeti a nyomozatot, intézkedést mindaddig, mig az illetékes hatóság, avagy bíróság nem szab elő kötelező utasítást. Ne rech­nimáljunk tehát, ha a nagy- 32 b siket nagyzolásból talán rendőrök­ . D­i nevezünk, adó-végrehajtásnál segédkeznek cink, avagy utczaseprést ellen­őr­izi.-ne­ki­g­on helyesen van az s már meg­feleltek kötelességüknek. Az lenne a hiba s következményeiben felelősségteljes vállal­kozás, ha belekontárkodva a csendőrség hivatásába, bűncselekményeknél nyomozná­nak­, nyomozásokat végeznének. Nagy-SsőrTos közbiztonsága. і arcza. iyat beszélnek, a fejfak. — Az »U (i 0 t S A« eiedeiі tárcz.iju. •— — Irta: Kunézy Kálmán A kis temető cyprusai között búsan süvöltött végig a langy délutáni szellő, siránkozva rázta meg az örökzöld lombokat, sejtelmesen panaszkodó hangja beleolvadt az Allée nyárfáinak titkos zize­­gésébe. A sirhalmak lankadt virágai kábulatszerű­, nehéz illattal töltötték be az amúgy is nehéz párá­­zatú levegőt, melynek minden atomját betöltötte valami különös jelenség, a meggyülemlett ózon fosforszerű csillogása. Ez a kis temető volt mindig az én kedvencz helyem. Ott jól ére­ztem magam a halottak birodalmá­ban, ide menekültem a fürdő zajos boulevard világa elöl, itt, a magányban, lelkem elandalgott a sok csodás történeten, miket az egyedüllét óráiban meséltek el azok a fehérlő sírkövek, korhadó fej­fák lakonikus siriratai. Most is egy főhadnagy barátommal s annak feleségével jártam be a temetőt. A fiatal menyecske útközben sokat évelődött férjecskéjével, aki folyton legénykorának szerelmi kalandjaival igyekezett őt bosszantani. A temető egyik sarkába érve, czinikusan mu­tatott reá egy cyprusokkal körülvett, márvány obe­­liskre. — Nézze csak meg jól azt a sirt magácska, mert az alatta nyugvó én értem lőtte agyon magát. Ránéztem én is a sírkőre, elolvastam az egy­szerű sirizatot, elgondolkoztam a hallottakon, tudja Isten,­ mintha valami keserű fájdalom fogott volna el, szívem úgy marczangolta valami titkos érzés, pedig nem is ismertem a boldogtalant. • •Istenem, hát­ még mindig akadnak balgák, kik hisznek a szerelemben, a hűségben, a világ jóságában s nem tudják, hogy minden csak talmi csillogás, mire tekintetünk rátéved. Később azután megtudtam a történetet is. Magas, szép leány volt. Szép, szőke fürtök, ábrándos keretet szőttek az angyali arczhoz, ideálisan karcsú termete kimond­hatatlan bájt kölcsönzött eszményi szépségének. Búzavirág szinti szemei ábrándosan bámultak bele a semmiségbe, míg pajkos szerelem-gödröcskéi az arezon virág nyílásról, forró szerelemről, hűség­ről regéltek. Csak magas homlokán ne vonult volna vé­gig az a két mély redő! Csak azok árulták el a beteges gondolkodás­­módot, ábrándosan szentimentális életfilozófiát, azok hirdették ki a világnak a leányka lelkületét. — Az én országom nem e világból való. — Igen, beteges életfilozófi­át, mert e világ már nem értette meg eszményi igazságait az er­kölcsnek, tagadta, nevetségesnek, betegségnek tar­totta a szerelmet, érdeknek a házasságot. Talán tudta ezt a leányka is. Érezni kellett akkor, midőn körülrajongta az imádók serege, mert lehetetlen, hogy ne lüktetett volna sebesebben annyi tüzes szempár izzó sóvár­gásának kitéve, de így mindentől megőrizte meg­győződésének erőssége. Szinte magába vonulva élt itt, édes atyja kis lakában. Elmúlt az ősz, él a tél, megjött a tavasz. A kis fürdőhely ismét benépesedett, a ragyogó verő­fény kivonta sikátorai közül a városiakat, a víg élet újra elkezdődött. Tarnay Erzsiké se jött a korzóra többé, bán­totta lelkületét a profán zaj, poesist zavaró lárma. Ott, a kis temetőben, édes­anyja sírjánál, a csendes magányban kereste azt, mit az életben feltalálni nem volt képes: a boldogságot. Itt élt csendesen egy más életet, a képzelet szép világá­ban ábrándozott örökké tartó szerelemről, idylli­ k. 9 & Ф І bíróim A legkiválóbb tanárok és or­vosoktól, mint hathatós szer: a tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajai­nál, úgymint: idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozók­nál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban ü­vegenkint 4 kor.-ért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti c­éggel legyen ellátva. F. HOFFMANN-LA ROCHE Se­ne vegyészeti gyár BASEL (Svájcz). 10

Next