Ugocsa, 1921 (37. évfolyam, 1. szám)

1921-05-21 / 1. szám

zott, vakított. Ragyogó ötletei, elmés megvillanásai bizonnyal sokak emlé­kezetében vannak. S ez a kiváló szellem valósággal a munka szim­bólumát jelenítette meg számunkra. Nagyszerű kezdeményezési készsége, hatalmas munkakedve, lázas, nyug­hatatlan energiája a legjelentősebb hivatottságokra predesztinálták, de Nagyszőllős nem a Deutsch Jenők számára való talaj. Minden egyéni veszteségen túl, a közösség is rend­kívülit veszített benne, nemcsak halálával de veszített életében is, e pompás Erő elforgácsolódásával. Halála mély megrendülés szá­munkra, kiválóképen azoknak, akik­­az ember állati lényén túl a Szellem jelenlétében látjuk az ember hallha­tatlan fényességét. Deutsch Jenőben ezt az Elemet tiszteltük, s becsültük nagyra s ezért sokszoros fájdalmunk és gyászunk. Záporosan virágzó, ujjongó májusban kell búcsút vennünk Tőle, s a Természet feltámadásának ünne­pén kisértük őt nyugovóra. Béke Vele és minden Élővel. A G 0 C S A Deutsch Jenő a zsidó közéletben. Az itteni zsid­óságot — Deutscb .16 halálával — ért súlyos csa­pás okozta megdöbbenés és fáj­dalom első perceiben nem tudjuk a megboldogult nagyság érdemeit nagykoncepciójú egyéniségéhez illő méltánylásban részesíteni. A szív elszorul, a lélek megdöbben, mikor valami szép, vagy nagyszerű ve­szendőbe megy, így döbben meg most a mi lelkünk, így szorul el fájdalomtól a szívünk, amikor a megboldogulttal annyi emberi szép­séget, annyi isteni fenséget a gon­dolat és szellem mélységének egyik megtestesítőjét adjuk át az anya­földnek. F. hó 20-án hajnali öt órakor megszűnt gondolkodni egy hatalmas agy, egy agy, amelynek csaknem minden gondolata sorsüldözött népéé volt, megszűnt dobogni egy beteg szív, egy szív mely az egyén vagy közösség életének legfájdalmasabb pillanataiban is megtudta őrizni az igazi nagyságokat annyira jellemző lelki heroizmust. Nem mindennapi tehetsége mély­séges, de a türelmetlenségbe vagy gyűlölködésbe soha át nem csapó — vallásos meggyőződése, továbbá megnyerő egyénisége egyenesen arra predestinálták, hogy a zsidó­ság szellemi és politikai életének egyik irányítója legyen. Életének java része a zsidóság szolgálatá­ban telt. Kora ifjúságától tagja volt a magyarországi orthodoxia központi szervének és egyéni kiválóságaival nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ennek az erre hajlamos testületnek szellemi nívója el ne sekélyesedjék. Legutóbbi időben a ruszinszkói Egyesült Zsidó Pártok­nak volt el­nöke és az öntudatos zsidó politika folytatásának szükségességét a leg­korábban felismerők egyike. Egyéniségét az jellemzi a legjob­ban, hogy a különféle ellentétes behatásokat mesterien tudta parí­rozni. Régi rabbi családból szár­mazott és ez a körülmény bizonyos tekintetben psychéjének alapját ké­pezte, de azért nem fejlődött ki benne a gondolat magasröptűségét megölő epigon szellem ; mély gon­dolkodása és analizálóképessége nem tették a dolgok és problémák megítélésénél kicsinyessé ; a társa­dalmi érintkezésben való szerény­sége és amellett lényének akaratla­nul is imponáló öntudatossága, mes­teri talmudtudása, ősi zsidó ereje, rendkívüli műveltsége, az általános emberi kérdések iránti érzéke és ezeknek a minden szűklátókörűségtől mentes intelligens felfogásai mind­­jzlind hjarmónikus egységet­­alkottak, lelkében. Lelkének harmóniáját betegsége sem tudta megzavarni. A talmud bölcseinek mindennel megbékülő nyugodtságával tudott beszélni beteg­ségéről, melyről tudta, hogy előbb utóbb halálát fogja okozni. Ez a békés nyugalommal várt halál hir­telen bekövetkezett, bekövetkezésé­nek szép májusi hajnalát fekete gyászba borítva. A Szellem embere Deutsch Jenő nincs többé A nagy vesztességet legjobban pótolhatatlan­­ságával, azzal az űrrel fogjuk érzé­kelni amelyet a mi egyéni és a zsidó­közéletünkben hátra hagyott. Sírjunk, sírjunk keserű zokogással! Gyászol­junk, mert mindig fájdalmas az enyészet gondolata, a nagynak, szépnek és fenségesnek veszendőbe menése de ezerszeresen fájdalmas a veszteség ott, ahol igazi nagysá­gokban s nemes törekvésekben oly nagy hiány van mint, mint a mi zsidó közéletünkben. A végzet kérlelhetetlen akarata életének delén ragadta ki őt körünk­ből. De emléke kitörölhetetlen az iránta szeretettel és hálával telt szívünkből. Legyen békés pihenése ! ГОЇЗЛ Az emberebb ember, a szenvedő ember, a szellemember, a tudósember alkatelemeiből csoportosult fenomená­lis egyéniséggé. Szellemben felülemelkedett a tü­lekedő em­bertömegeken, de minden nemesért érző szive mindig az elsők közé vitte, ha szenvedő embertársaiért kellett áldozatot hozni. A feldúlt világ, a vérben és szenyben fetrengő emberiség szkepti­kussá tette őt. Dús szelleme, éles el­méje, a sokak nyomorát átérző szive azok közzé vitte, akiknek nem nyújt­hat sok örömet az Élet. Nem hitt az átalakulások gyó­gyító erejében s mint politikus és lap­szerkesztő távol tartotta magát a for­radalmaktól, de a szenvedésre predesz­tinált Embert a forradalomban is utolérte a fátuma. A bevonuló román csapatok min­den ok nélkül elhurcolták s nagybe­tegen kellett mártyromságot szenvednie. Vele hurcolták fiatal korában itt még kiadatlan héber munkáit és az egész világirodalmat felölelő irodalmi jegy­zeteit. A nagy ember ezúttal­ sem­ fizi­kai , meggyötörtetését fájlalja,de siratja a kéziratait és jegyzeteit, melyeket még pótolni remél. És ennek a nemesen dobogó szív­nek vezényelt álljt — fiatalon 45 éves korában — a kegyetlen Halál. Szomorúan bensőnkben igaz fáj­dalommal állunk holtteteme körül s a fagyott ajkain gúnyos mosollyal bú­csúzik az élőktől. Búcsút veszünk mi is Tőled, mint ha tanítványok nagy Mesterüktől s lélekben megtörve, könnyező szemek­kel zárjuk emlékeidet kegyelettel szi­vünkbe. . . • * * * Meghalt Deutsch Jenő . . . A szomorú hir a péntek kora reggeli órákban került ki az utcára, hol fájdalmas megdöbbenéssel fo­gadták a korán kelők. Lesújtottan, tanácstalanul néztek egymásra , siratták az elhunytat, siratták ön­magukat,­­ otthagyta őket e nehéz időkben hű tanácsadójuk. Váratlanul érte a lesújtó hír a várost, bár tudták hogy beteg volt. Ő maga mondta, hogy egy hírneves orvostanár állapította meg róla, hogy csak nagy, hihetetlen nagy akaratereje tartja még életben. És benne még erősebben mint valaha élt most e nagy akaraterő-

Next