Ungi Hiradó, 1933 (1. évfolyam, 28-64. szám)

1933-09-16 / 28. szám

teШ Megnyílt • hires prágai MARE ’S és TÁRSA posztólytfrtmnek lerakate Szatmári Bertalan vezesse ■krtt Malacevo, Rákóczi-ucca 12. Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy régi és az uj vevőimet a legolcsóbb gyári árakban kiszolgálhassam. — Raktáram a posztó és szövetszakmában minden cikkel, u. m. férfi és női szövetek, kosztüm és kabát kelmék stb. van felszerelve. — Minden vételkényszer nélkül kérem raktáramat megtekinteni. Valódi angol szövetek nagy választékban. Szigorúan szabott Barátságos levél Mikita dr ungvári Jegyzőhöz Kedves Doktor úr ! Ne haragudjon, hogy nem tudom személyesen fölkeresni. De erre most nincs időm. El vagyok foglalva új lapunk szervezésével. Pedig szívesen keresném föl, mert ilyenkor mindig szívélyesen diskurálunk. Térjünk át nyomban a levelem tulajdonképpeni tárgyára. Én, a kereskedők, iparosok, a korcsmárosok ügyében szeretnék szólni önnek néhány szót. Mindenelőtt megállapítottam, hogy Ön ideges a felekkel szemben. Pedig azt hittem, hogy mindenkit olyan szívélyességgel fogad, mint engem. Nem tudom, hogy honnan származik ez az idegessége, én is ideges vagyok, de ön is katona volt, mint én, és mi tudjuk, hogy egy baka kápláréval szemben sohsem ideges. Pedig erre az idegességre a bakának ezerszer több oka van, mint a káplárnak. Legyünk csak őszinték, Doktor úr,” és valljuk be, hogy a kereskedőknek, iparosoknak és kocsmárosoknak is sokkal több okuk van az idegességre, mint önnek, ön rendesen megkapja a maga havi kétháromezresét, nyugodtan él, a lakbérét pontosan fizeti, gyermekei és felesége szépen fel vannak öltözve, de a felek, akikkel szemben ön .ideges, v'.K;gyen 44..&»zul élnek/ МІнфл,' önünköl nyomják őket és azt sem tudják', hogy mit hoz a holnap. Csodálkozom.,, hogy nem ők, hanem Ön ideges velük szemben. Ez volna a kisebbik baj. A nagyobb baj az, hogy ön ítéletében nem objektiv. Különösen az őslakókkal szemben. Mert ezek panaszkodnak Оше. Itt van például egy sereg ungvári vendéglős, akit Ön kocsmárosokká degradált és megparancsolta nekik, hogy este 9 órakor csukjanak be. Még azoknak is, akiknek vendéglői koncessziójuk van. Egy ilyen vendéglősnek azt mondta, hogy azért nem lehet vendéglője, mert a helyisége nem bír vendéglői jelleggel. Holott Ön törvénytudó ember, és tudja, hogy vendéglői koncesszió nem a helyiségtől, hanem attól függ, hogy a helyiségben mit árulnak. Ha bort és sört árulnak, akkor a kocsma nem kocsma, hanem vendéglő. Nem akarom kioktatni, hiszen ismétlem, Ön ezt jobban tudja, mint én. Hát akkor miért az az eljárás az ön részéről ? Mi ez ? Ezeknek az em-bereknek nincsen elég bajuk ? Hát, a gazdasági válság nem elég nagy és hathatós záróra? De hagyjuk ezt, ön itt született, nekem földiül, és csodálkozom, hogy pont az idevalósiakkal nincsen soha megelégedve. Én nem vagyok soviniszta, előttem minden nép egyforma. De még nem hallottam, hogy Ön egy cseh vendéglőst is megfenyített volna. Sőt a cseh kereskedők és vendéglősök egyenesen dicsérik Önt, ami nagy pró. Ez ellen senkinek sincsen kifogása. Hogy ezekkel szemben nem ideges, az is érthető. Ám azt nem hiszem, hogy egy állami tisztviselőnek az legyen a feladata, hogy ebben a gazdasági válságban a kereskedőket, iparosokat és kocsmárosokat deputációzásra, gyűlésekre, tiltakozásra és egyéb haszontalan dolgokra kényszerítse. Remélem, ön sem kedveli azt, hogy ezek az emberek az ön határozata ellen Rozsgpál elnöknél panasszal éljenek. Nem, kedves földim, ez így nem mehet. Gondoljon arra, hogy egzisztenciák mennek tönkre, hogy a kereskedők egymás után húzzák le örökre a rollót, hogy adót nem tudnak fizetni, hogy nem bírják a városi pótadókat, hogy nincsen miből élniök, hogy kínlódnak és aztán másképpen fogja őket fogadni. Nem lesz velük szemben ideges és különösen nem fog rájuk szólni olyan fennhangon, hogy a szomszédszobában is hallják. Csak ezeket akartam Önnek mondani. Tisztelője: Bojcsuk József. F. HONINGER ZENEISKOLA Oktatás brd óidra stb. valamint az Seczes zeneelméleti tantárgyakra. Az iskolaügyi hatóságok ellenőrzése is a közoktatásügyi minisztérium felügyelete alatt. Elsőrangú államilag diplomáit tanerők. Szakszerű oktatás első kezdettől a legmagasabb kiképzésig. — Előkészítés zenei államvizsgára. Egyéni és csoportoktatás — Mérsékelt tandíjak. Beiratkozás 1. 2. IX. — Tanitás kezdete 4. IX. Iskola helyiségek: Mukacevo, Biskupská 9. Vishorod, Masaryk tér 7. Berebovo, Mnnkácsl-u. 15. SeVtűé, Ducbnovics (Tulipan)-u. 51. Chust, Ducbnovics-и. 1. Svalava, Sveboda-u. 669. Félszemére megvakult a félholtra vert erdélyi magyar, lelkész foridai vraelabdos Genfben Kövér dr petíciója iránt Kolozsvár, szept. 15. Az erdélyi magyarság körében óriási felháborodást és izgalmat keltett Szíjártó Gábor börzerendi ref. lelkész ügye, akit egy társaságban történt kijelentése miatt a román detektívek elhurcoltak és ólmos bottal borzalmasan összevertek. Szíjártónak egész testét elborították a véraláfutásos sebek, barátai szabadították ki és orvoshoz vitték, aki 97 zúzott és horzsolt sebet számolt rajta, két fülcimpája be volt szakítva és hét foga kitört. Utólagos megállapítás szerint Szíjártó sérülései súlyosabbak, mint előbb gondolták, mivel fél szemére megvakult. Az erdélyi magyarság a parlamentben és minden úton-módon arra törekszik, hogy Szíjártónak, aki a magyarság egyik harcos vezére és többszörös képviselő- és szenátor jelöltje volt, elégtételt szerezzen. Genf, szept. 15. Genfi lapok behatóan foglalkoznak azzal a petícióval, amelyet Kövér Gusztáv dr., az Erdélyi Magyar Párt volt alelnöke intézett a népszövetséghez. Kövért ezév márciusában éjjel letartóztatták és rendőri felügyelettel magyar területre toloncolták anélkül, hogy ezt a kitoloncolást megindokolták volna. A román rendőrség ezen eljárása a kisebbségi jogvédelem súlyos megsértését jelenti. A románok mindent elkövettek, hogy a petíció ügyét hozzák-halasszák, de machinációjuk nem sikerült, úgyhogy a petíció legközelebb már tárgyalás alá kerül. Genfi lapok szerint az optáns-ügy óta hasonló érdeklődést még nem váltott ki petíció. Huszonegy év után Jäger javára döntött a legfelsőbb bíróság az ungvári kéményseprési reáljog Ügyében Még 1912-t írtak. Boldog béke honolt akkor Európában, de az emberek úgy pereskedtek, mint ma. Konderman Sándor újpesti kéményseprőmester régi családi irataiban kutatva, megállapította, hogy az ungvári kéményseprési reáljog egyresegyedül őt illeti. Mert ő egyenes leszármazottja annak a Nagy Ferencnek, aki 1795-ben alapította meg Ungváron a kéményseprődinasztiát. Ezért a beregszászi volt t. m. kir. törvényszékhez Dézsi dr újpesti ügyvéd utján keresetet adott be, amelyben arra kérte a tekintetes törvényszéket, hogy őt jogaiba helyezze vissza. A keresethez Fendeki néhai ungvári főpolgármester által lerajzolt családfát mellékelt. Unalmas volna felsorolni itt az őseit, elég az hozzá, hogy bebizonyította, miszerint ő sokkal egyenesebb leszármazottja Nagy Ferencnek, mint Jager Béla a jelenlegi kéményseprőmester. KISVÁROSI INTRIKÁK. A per folyt. A helyilap állandóan támadta Jagert és a tekintetes rt. várost arra kérte, hogy a kéményseprési reáljogot nyomban ruházza át Konderman Sándorra. Amint a régi periratokból kitűnik, a t. r. t. városban meg is volt a hajlandóság erre, mert Fendeki főpolgármester mindent elkövetett, hogy Kondermant igazolja. Ki tudja, hogy a kisvárosi komaság milyen hatással lett volna a perre, ha közben ki nem üt a világháború. Ekkor Jäger is, meg Konderman is szépen kimentek a frontra, ahol a kémények helyett az ágyucsöveket pucolták. A beregszászi törvényszéknek pedig egyéb dolga is volt, semmint az ungvári kéményseprési reáljoggal foglalkozzék. Végre a háború szerencsétlen fordulatot vett és befejeződött. ÚJBÓL FELÉLEDT AZ ELLENSÉGESKEDÉS Jager hazajött, de Konderman is élve került ki a pokolból. Alighogy Letették a mundért, utánanéztek a per aktáknak és újból megindult a per. Évek hosszú során át irat iratra halmozódott. A felperest most már dr Brascsajkó Mihály, az alperest pedig Zombori dr helyett dr Ackermann képviselte. Az ügyet persze, át kellett tenni az ungvári törvényszékhez. Pro és kontra tanúk vonultak föl, de az ungvári törvényszéklágernek adott igazat. Az ítéletet Konderman megfelebbezte. Findoki főpolgármester azóta a legfelsőbb bíróság elébe került. A per folyt, közben az ungvári képviselőtestület foglalkozni kezdett a kéményseprési reáljog kérdésével. A tárgyalások eredményeként Ungvár városát,három kerületre osztották föl, egy idő részét megkapta Jäger, a másik két kerületből idegenből hoztak kéményseprőmestereket, így sikerült Jägert jogaiból kiszorítani. Jäger hallgatott. Tudta, hogy a város csúnyán rá fog fizetni az egész ügyre, mert már a háború előtt is ráfizetett, amidőn Jágertől elvette a hidontúli területet. A napokban aztán a legfelsőbb brünni bíróság pontot tett a perre, mégpedig úgy, hogy huszonegy év múlva Jager Béla mellett döntött, kimondván, hogy az ungvári kéményseprési reáljog egyedül örököse és tulajdonosa Jager Béla. MI LESZ A REÁLJOGGAL ? Jager Béla most nagy lépésre határozta el magát. Mert ebben az ügyben, illetve az ungvári kéményseprési reáljog ügyében semmiféle közigazgatási hatóságnak nem volt joga dönteni és a városi képviselőtestület, nemkülönben az országos hivatal törvényellenesen jártak el, ami-dén Jágertől a város kétharmadát elvették. Biztos, hogy a legfelsőbb bíróság döntése után a város kártérítés címén hatalmas összeggel tartozik Jagernek, de az is biztos, hogy ezt az összeget a bíróság is odaítéli Jagernek. Most már csak az a kérdés, hogy ez a per mennyi ideig fog tartani ? mwwwwwwwwwwwwwwwww Rendezte már előfizetését? Szombaton « Ducnovics-palota BŐD GÉZA Zsoldja nyílik me« Univáron ” nagytermében яаташшттштштяштявтеяаатттшяттттт !