Verchovina, 1936 (5. évfolyam, 14-15. szám)

1936-04-10 / 14-15. szám

A Adókedvezmények új autók vásárlásánál чA miniszterközi tanácskozások során meg­egyezés jött létre az irányban, hogy az új autók vásárlási árát le lehet vonni a kereseti adó alapjából, mégpedig az első évben 50, a második évben 30, a harmadik évben pe­dig 20 százalék erejéig. Az a megtakarítás, amelyet a kereskedő ilyen módon elér, annál nagyobb minél nagyobb az autó ára és mi­nél nagyobb a kereseti adó kivetésének alap­jául szolgáló adóalap. A megegyezés azt cé­lozza, hogy a törvény értékesebb autók vá­sárlására buzdítsa a kereskedőket, így például egy 100 ezer korona értékű teherautó vásár­lása 300 ezer koronányi adóalap mellett 35.000 Ke. megtakarítást jelent. A személy­­autók vásárlását a jövedelmi adó lemérsék­­lésével akarják elősegíteni. Egy literig terjedő személyautónál ezer koronát, másfél literig terjedő személyautónál 2000 koronát, két és fél literig terjedő személyautónál 2500 koro­nát, négy literig terjedő személyautónál pedig 4000 koronát fognak levonni a jövedelmi adó alapjából. Kárpátalja marha­­kivitele Kárpátalján a statisztikai kimutatások sze­rint az elmúlt évben jelentős mértékben fel­lendült az állatexport és több mint 80 millió korona bevételük volt a kárpátaljai állatke­reskedőknek. A konjunktúra főleg a marhaki­vitel terén ez évben is tart, aminek az a kö­vetkezménye, hogy a hús ára drágult, a mészárosok a marhahúsnál alig keresnek, úgyhogy lépéseket tettek az irányban, hogy a marhahús árát emelhessék, különben súlyos összegeket fognak ráfizetni. Az elmúlt héten Rahón a treboni állami birtokok megbízottja összevásárolta a marhá­kat és darabonként 2200 koronát fizetett a gazdáknak, akik a jó kereset miatt elhatároz­ták, hogy nagyobbszabású exportra fognak berendezkedni. A Vöröskereszt „isteni békéje“ A csszl. vöröskereszt mint minden évben ezidén is nagyszombaton 11 óra 58 perctől 12 óráig két perces csöndet kér a világháború­ban elesettek emlékére. A kétperces csend kezdetét és végét Husz­­ton a katonaság és tűzoltóság kürtszóval fogja jelezni. Áldozzunk két percet a világháborúban elesettek emlékének! húsvéti fajborok, kisb­ülön főtt szil­­vórium, si­pi­ipá- Iska és törköly T­rüller Jónás szeszkeceskedésében kapható. VE­RCHOVI­N­A 14—15. szám ■ I fl I * ШЙ • ■ g J • ági ■ Jobb későn, mint soha! A pozsonyi „Magyar Újság” — Bonyo­dalmak a kárpátaljai magyar színházi szö­vetkezet ülése körül és — Miért nem hoz­zák nyilvánosságra a szinikoncesszió ügyében hozott döntést — címen a következőket közli: „Beregszász, április 4. A kárpátaljai ma­gyar színházi szövetkezet igazgatósága még a múlt szombaton Munkácson ülést tartott, amelyen fontos határozatokat hoztak, ezekről a fontos határozatokról azonban érthetetlen mó­don a mai napig sem informálták a közön­séget. Úgy értesülünk, hogy a szövetkezet a jövő évi szezonra vonatkozóan hozta meg döntését, de a megoldási módot még nem tudták megtalálni és ezért titkolódznak. A vezetőség tagjai a múltban többször kijelen­tették, hogy Iván Sándorról többé hallani sem akarnak, mert felfogásuk szerint az ő kezében a magyar szinkultúra elpusztul. Ez a felfogás a legutóbbi munkácsi évad alatt még jobban megerősödött, mert dacára a színház jó menetének, Iván nem fizette rendesen tag­jait és a botrányok napirenden voltak. Végül is azzal távozott a társulat Munkácsról, hogy számos olyan adósságot hagyott hátra, ame­lyek a színházi szövetkezetet terhelik. Az igazgatóság ezek után nem valószínű, hogy Iván Sándorral akarná a jövő évi sze­­zont is lebonyolítani, de érthetetlen, hogy a nyilvánosságot erről nem tájékoztatják. Nem óhajtjuk Ivánt védelembe venni, de meg kell jegyeznünk, hogy egy embert, aki vagyonát és erejét a magyar színészetnek áldozta, nem lehet egyszerűen elejteni és aki bizonyára tel­jesíteni fogja a jogos kívánságokat. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Ivánnak olyan dísz­­lettára, ruhatára és könyvtára van, amit nem lehet pótolni. Akárhogy is áll a helyzet, arra gondolni sem szabad, hogy a szövetkezet ismét saját kezelésébe vegye a színházat.“ * A legfőbb ideje annak, hogy megszaba­duljunk Iván Sándortól. Mi már két éve kö­veteljük, hogy szakítsák meg vele az össze­köttetést s hogy Kárpátalján önálló magyar színtársulat működjék. Az események bennünket igazoltak s igy jóleső örömmel vesszük tudomásul a színházi szövetkezet, bár késői, de a magyar szini­­kultura érdekében hozott határozatát. A karcsú nők A lapokban mindig van egy csomó köz­lemény, a női hiúságot legyezgető és a kul­­turhistorikust érdeklő, de bocsássa meg Szerkesztő Úr, a közleményeket én nem csak a szerkesztőségi, de a hirdetési oldalon keresem. Mert a hirdetések a lélekbúvár ré­szére igen becses documents humanits és bizton hiszem, hogy a korunk majdani kró­nikása erkölcseink után nemcsak a mi mag­vas cikkeinkben, hanem lapjaink hirdetései között fog kutatni s pedig elsősorban is a ma asszonyának lelkivilágát boncolgatva. Mert az irat fantáziája vezeti, a hirde­tő kereskedőt a tömegek, ízlése, vágya, kívánsága. Ami nem kell a tömegnek, az a hirde­tés mihamarabb eltűnik. De a periodiku­san vissza-visszatérő hirdetés azt jelenti, hogy a hirdetett áru az a tükör, amely­ben meglátjuk a tömeg arcának igazi képét. Pszichológus testvéreim, gyerünk csak a hirdetési oldalhoz, nem nagy bölcsesség kell ám ahoz, hogy kiokoskodjuk belőle a ma asszonyának arcképét. Egyes országokban divatos most a nők szellemi kultúrája ; tele vannak lapjaik, könyvek hirdetésével, tanfolyamok ismertetésével és nem hal­lott mennyiségben hirdetik azokat az orvosi könyveket, melyek fontoskodva monda­nak el szörnyű malaccságokat a szerelmi életről. Az egyes lapok hirdetéseit pedig uralják azok a mesterek, mesternők, gyógyszerészek, droglisták, orvosok és ku­­ruzslók azokkal a szerekkel, amelyekkel a modern karcsúságot meg lehet szerezni vagy meg lehet tartani. A divatreklám képei mindig és minden az asszonyi szépség akkori ideálja típusának. Az olvasó­nőben azt a vágyat kell, hogy fel­keltse : de szeretnék ilyen lenni! És évek óta a reklámképeken nem látunk más asszonyi termetet, mint amelyik hasonlít egy fordí­tott kérdőjelhez. A karcsúság, a szelíd, haj­lású vonalakból alkotott női termet, áll a jó modern női szépség lobogójának címerén. A­­ Rubens féle, gömbölyűségekkel teljes női ter­met kiveszett a divatlapok hasábjairól. A cél „a lehető legkevesebbet“ kívánni, a finom vonalak költészete a módon női test és e vonalakhoz hozzájutni, a ma asszonya nem riad vissza teáktól, pasztilláktól, orvosoktól, amik és akik egy vagyont jelentenek a lapok hirdetéseire nézve a soványító szerek hatal­mas forgalma révén. Én a modern nő karcsú­ságával pár szóval foglalkozni kívánok, mert én eme divathóbortban is látom a testi és lelki motívumokat, melyeknek vannak előnyei is — mint az angol mondja drawhack-jei. * Az olasz reneszánsz kora óta van egy­általán karcsú nő, odáig csupán sovány volt, ami lényeges különbség. A reneszánsz koráig, —bocsássanak meg hölgyeim, a nők igen sokat ettek, torkos­­kodtak és — ismét bocsánat — sokat ittak. Ami ma fű­rt, az akkor torkoskodás volt. Az a szerelem, ami ma a nő minden ideg­szálát megremegteti, melyben a lélek és a test egyforma szereplők, ami korunk szülötte. A Rubens asszonyok a szerelem terén egy­szerűek voltak, de az étkezésben rafináltak. Amint ma a legtisztességesebb asszony lelké­ben is viharoznak pillanatok, mikor szeretne forró öleléseket és csókokat váltani valakivel, aki nem a férje, abban a gömbölykés terme­tek idején a vágyaknál intenzívebb volt a vágy hatalmas evések és ivások irányában. A jeles La Fontaine mester épen annyit ír a maga korában az itókás asszonyokról, mint egy mai vígjátékíró, a nélkülözhetetlen csókos asszonyokról. Amint a kultúra nemesedésével a nő belép a férfi életébe, mint a szerelem istennője s a szerelem kifinomul pazar, ezer­­szinü, raffinált misztériummá — megszületik a karcsú nő, mert bocsássanak meg höl­gyeim, a férfiak lelki­ finomságának valóságos fokmérője az, hogy mennyire képes a szelíd vonalak művészi hajlásait fölébe helyezni a nem annyira a lélek és idegek, mint a test érzékiségének tetsző vonaltalan súlyos való­ságnak. Hogy a nő evés és ivás helyett a szerelem túlfinomult gyönyöreit választotta a A „Central" kávéházban minden este elsőrangú jazzbandzenekar hangversenyezik.

Next