Zsidó Néplap, 1920. március-június (1. évfolyam, 1-14. szám)

1920-05-28 / 11. szám

2. oldal. (II. szám.) ZSIDÓ NÉPLAP A cionizmus kinőtte és levetette magáról a gyer­mek ruhát, helyette egy erős akaratú és szívós természetű ifjú lépett elő, hogy bámulatba ejtse a világot. És amit gyermek éveiben a népek isko­lájában tanult és tervezett, azt most az élet küzdő porondján gyakorlatilag is keresztül kell vinnie. Ennek biztosítéka őseitől örökölt erős hite és meg­győződése. Minden zsidónak kötelessége erejéhez képest előmozdítani a telepítést, ha az, amit adni képes, csak egy követ vagy téglát tesz is ki, mert ezzel is mutatjuk a népeknek, hogy szívünkön viseljük népünk sorsát. Hozzátok hát tégláitokat testvéreim építsük fel palotánkat, mely mindannyiunk tulaj­dona. És ti, nem zsidó nemzetiségű zsidók, ne mondjátok többé, hogy nem képezünk népközös­séget, mert ami eddig csak szívünkben élt, az ma kézzel fogható tény. Asszimiláns testvéreim, nektek is szabad már színt vallani, hisz ugyanaz a paragrafus biztosítja továbbra is jogaitokat és társadalmi érvényesülés­tek is inkább van garantálva. De az újjáépítés munkájából ki kell venni részeteket, mert házunk a tiétek is, ha szükségetek lesz rá, az ország pedig szívesen fogadja népét és keblére fogja ölelni mint anya a gyermekeit. Minden igazi zsidó szíve megreszketett az utóbbi idők híreinek hallatára. „Hajituká boir v'huom­ lo jechrodi ?“ És a városban fújtak, Jeru­zsálemben a sófár hangjait hallatták, ami az egész világ zsidóságának szívéig hatolt.­­­áá­lasztások nyugodt lefolytatására. Hiszen termé­szetes is ! Az egyik vagy a másik párt támoga­tása, eltekintve, hogy a zsidóság érdekével össze nem egyezhető az ellenpártokban csak gyűlöletet és haragot szülne. Amint egyes esetekben a leg­utóbbi választásoknál is történt, amit a lapok is írtak róla : a pajesz szövetséget kötött a kereszt­tel, a kapitalisták félelemből a szocialistákra, má­sok a fehérektéli aggodalmaskodásból a magyar pártra, vagy a kormány represzáliástól tartva a kormányra szavaztak. Mindez pedig az alaptalan és ostoba félelem gyáva megnyilatkozásának egészségtelen következ­ménye, amit egy egészséges, élni akaró zsidóság nem tűrhet. Ideje lesz tehát a szétforgácsolt zsidó ener­giát összegyűjteni és megmutatni a világnak, hogy a keleti zsidóságnak, bár nyugati része vagyunk, mé­gis ismerjük kötelességünket és el nem mulasztjuk. A zsidóság szervezkedése. Itt az ideje, hogy a világ zsidósága pártkü­­lönbség nélkül egyesüljön és a közös ideál, a kö­zös cél megvalósítása érdekében közös ackiót kezdjen. Egy parlamentáris organizációt kell teremteni mindenütt, hogy a zsidóság ezentúl egy korpora­­tiót képezzen. Szlovenszkóban már van egy ilyen organizáció, a „Szlovenszkói Zsidó Népszövetség.“ Ruszinszkóban azonban ilyen parlamentáris orga­nizáció tudtommal még nincs, mert a kisb­eszéd ezt nem helyesli, a nagyehászed meg kimondott ellensége. Pedig éppen ezeknek kellene tudni a szentírás állítását „vajib­an sem Izrael“, hogy amikor a zsidók az egyptomi rabszolgaságot le­rázták nyakukról, hát az Erec Izraelba vezető útón megpihentek mind egy sátorban, akárcsak egyet­lenegy Izrael, habár elég vegyes volt az akkori társaság, mint a Tóra maga mondja : „vgám erev rav uluh itam.“ Szóval a munkácsi c­oszed a bel­­zivel, a szaploncai a szigetivel, a szadagorai a csá­­szival és mit tudom még melyik rebbeführerrel egyetértett. Valamennyi rebbeführer pedig egyet­értett a cionistákkal, mizrachistákkal, jisavistákkal és bizonyára a pártonkívüliekkel is. Miért ne tud­­j­­unk ma politikailag egymáshoz szépen, egyfor-­­­mán simulni, mint az imádságos könyv lapjai és­­ miért legyünk több kötetre beosztva ? Hiszen a­­ támadó „éno maveshin ben zadik vruse“ nem tesz­­ különbséget vallási és vallástalan zsidó között, hát akkor a védők miért osztályozzák magukat és miért ne védje egymást az összzsidóság kölcsö­nösen és közösen ? Erre különben a Tóra is fi­gyelmeztet bennünket ló sziszgádi „ne csoporto­sítsátok magatokat.“ Ám az élesszemű Talmudisták azt állítják, hogy ők nem foghatnak össze a világi cionis­tákkal. Hát erre rácáfol a Talmud. A Talmud ugyanis elbeszéli, hogy a sötét éjszakában egykor észrevettek egy világtalant lámpással. Mire való neked a lámpás —­ kérdezték a nézők — hiszen te úgy se látsz ? Nekem a lámpás azért kell — feleli a vak — hogy más lásson engem és ne engedjen az éj sötétségébe eltévedni. Ebben a sö­tét diaspórában is ilyen kritizáló kérdésekkel hur­­colkodnak, elő fanatikus kollégáim és ahelyett, hogy a világtalanoknak segédkezet nyújtanának, hát akadnak közöttük olyanok is, akik még a lámpát is ki akarják ütni kezükből. Ennek is megvan nálunk az oka. A cionis­z­ták — a Chaszidimok szerint — vallásilag nap­ról napra betegebbek lesznek és összefogás esetén őket is megfertőztethetik és ezért a romlott része­ket — szerintük — ki kell operálni. Hát ez nem áll. Mert a cián eszmével ma a világ zsidóságá­nak 4/5 része foglalkozik és akkor majdnem az­ ­ A választások. Rövidesen elérkezik az ideje, hogy Ruszinszkó zsidó lakossága megmutassa a világnak, hogy ha tettekre kerül a sor egy pillanatig sem habozik ott hagyni megszokott kényelmét és a cselekvés me­zejére lépni. Nagyon sokáig toltuk idegen politikusoknak a diadalszekerét ! Ha egy párt győzni akart, úgy mi voltunk politikai exponensei. Mi kiáltottuk ma­gunkat feketté és nekünk törték be a fejünket. Midőn aztán a párt győzelmi bankettjét ülte, a zsidó exponenseket mosolyogva oldalra tolták : a mór megtette kötelességét, a mór elmehet. Kép­viseletről szó sem volt! A zsidó érdekek megvé­déséről még kevésbé ! Hiszen a megválasztott kép­viselő sohasem szólalt fel, legfeljebb csak egy sza­vazatot jelentett a pártnak. Ismeretes az az anek­dota, hogy egyszer egy olyan képviselő, hosszú, hosszú hallgatás után felszólalt: zárják be az ab­lakot kérem, mert huzat van. Mire balról közbe­kiáltották : a huzat onnét van, mert kinyitotta a száját és megszólalt. Az új viszonyok és ezek állandó változása mellett a zsidó nép egy pillanatig sem lehet hiva­talos képviselet nélkül. Annál kevésbé, mert az adott viszonyok mellett mi sem áll a képviselet útjában. A cseh-szlovák poporcionális kerületi válasz­tási törvény bár nem egészen felel meg az igaz­ságnak, mert hiszen láthattuk, hogy egy 45.000 szavazatot kapott párt 2­3 képviselőt kapott és a 80000 szavazatot kapott Zsidópárt egyet sem, mégis Ruszinszkóban ez talán nem fog ártani, mert úgy tudjuk, itt csak egy választási kerület lesz és egy kerületben okvetlen elérjük a válasz­tási számot, melyet Szlovenszkóban csak azért nem érhettünk el, mert több kerületre volt osztva és így a zsidó választók is megoszlottak. A zsidóság, ha ki akar kerülni az ütköző tányérok közül, úgy csak a zsidó pártra szavaz­hat, amit nagyon természetesnek fognak találni és viszont jogosnak is. A szlovenszkói választá­sok megmutatták nekünk, hogy a zsidóság külön pártalakítása az egyetlen biztos módszere a­lá­ 1920. május 27. egész zsidó testet ki kellene operálni és ők csak — bocsánat a kifejezésért — végtagoknak marad­hatnának. Meg aztán én a cionista zsidó vallását ma nem betegebbnek, hanem egészségesebbnek vélem. Sok-sokat ismerek, aki tegnap még idegen­kedett zsidó mivoltától és ma szinte könyekre fa­kad, ha testvérünket bántódás éri valahol. Hát ez nem elég „zsivel.“ Avagy talán azt kívánják, hogy aki még tegnap vallásilag el volt sülyedve „b’memtesz sáré timeh,“ ma egyszerre két pár tefilint rakjon ? Esetleg azt is megteszi idővel, ha Hilel emberbaráti szeretetével megmutatják a módját. Annak idején Egyptom és Erec Izrael kö­zött azt mondták a zsidók: „naszeh vnisnak cselekszünk, de halljuk. Ezért ha már sem velünk, sem mellettünk, sem fölöttünk nem szervezkednek, hát akkor le­galább ne dolgozzanak ellenünk. Berkovits feernat A cionista viszonya a valláshoz. Milyen a magát meggyőződéses cionistának valló, de nem vallási alapon álló egyének viszo­nya a valláshoz ? E kérdésre optimistikusan fognak válaszolni a nem mizráchi, de vallásos érzületű cionisták, viszont pesszimisták, akik nem színtiszta meggyő­­ződésből, nem ellenkező politikai nézetük miatt, hanem a vallási fanatizmus által diktált, vagy szuggerált ellenszenvből elvakultan gyűlölik a­­cionistákat. E kérdéssel kívánok foglalkozni, de előbb lássuk a conizmus céját. A cionizmus célja: Palesztina felépítése ál­tal, közjogilag biztosított otthont szerezni az üldö­zött zsidóságnak. A zsidóság nemzeti elismerését kivívni, mint egyedüli utat, mely az antiszemitiz­musból kivezetheti és az assimilációtól megment­heti a zsidóságot. Te­hát a cionizmust, mint életmentő akciót minden zsidónak, még a fanatikus hhászidnak is támogatni kell. A Talmud is írja „ Hámád­i nefeseh áchát mijiszróél, keili hicil kol hoólám kiló“. „Aki a zsidóság csak egyetlen lelkét­ menti meg, mintha egy világot mentene. Bár a cionizmus helyes,­ jogos, sőt égetően szükséges a zsidóságra nézve, mégis tekintve, hogy a zsidóság létalapja a vallás, mert a vallás az, mely kimelte a zsidóságot az összes népek­ből ; a vallás az, mely a zsidóságot kétezer évi üldöztetés után is fenntartotta, mert a felebaráti­­ szeretet törvénybe iktatásával, a lelki együvétar­­­­tozás megteremtése adott életerőt a zsidóságnak a­­ gálati szenvedések eltűrésére, felvetődik a kérdés : lehet-e a vallást a cionizmustól teljesen elszakí­tani ? Neil ! Mert ha ezt teszük, akkor tradíciónk megtagadásával egyben szakítunk avval a kapocs­csal, mely bennünket a szétszórtságban összetar­tott s ez háládatlanság volna. A tömeg cionizmusához nem muszáj hozzá­kötni a feltétlen vallásosságát, mert a cionizmus tulajdonképen a zsidó nép elnyomatása és üldöz­tetése ellen irányult akció, tehát nemzeti, nem pedig vallási mozgalom. De az egyén, aki cionizmusa által, a gettó lélek rabláncait levetve , az assimi­­láció által ráerőszakolt álarcot lerántva visszatér zsidóságához, nem különítheti el magát, a vallás­­t­­ól, mert amidőn valaki zsidó, zsidónak vallja magát, ezzel dokumentálja, hogy hű a zsidó ha­gyományokhoz. A cionizmust követnünk kell, mert a zsidó­ság egyedüli megmenthetésének lehetősége. A fanatikusok, akik vallási okokból ellenzik a cioniz­­must el ne felejtsék, hogy ha a zsidóság nemze­­tileg megsemmisül, vallásilag még inkább , de igy a zsidó zsidóságért küzdve, mint egyén nem zárja­­ el magát a vallás követelményeitől. Mert a cioniz­

Next