Zsidó Néplap, 1920. március-június (1. évfolyam, 1-14. szám)
1920-05-28 / 11. szám
2. oldal. (II. szám.) ZSIDÓ NÉPLAP A cionizmus kinőtte és levetette magáról a gyermek ruhát, helyette egy erős akaratú és szívós természetű ifjú lépett elő, hogy bámulatba ejtse a világot. És amit gyermek éveiben a népek iskolájában tanult és tervezett, azt most az élet küzdő porondján gyakorlatilag is keresztül kell vinnie. Ennek biztosítéka őseitől örökölt erős hite és meggyőződése. Minden zsidónak kötelessége erejéhez képest előmozdítani a telepítést, ha az, amit adni képes, csak egy követ vagy téglát tesz is ki, mert ezzel is mutatjuk a népeknek, hogy szívünkön viseljük népünk sorsát. Hozzátok hát tégláitokat testvéreim építsük fel palotánkat, mely mindannyiunk tulajdona. És ti, nem zsidó nemzetiségű zsidók, ne mondjátok többé, hogy nem képezünk népközösséget, mert ami eddig csak szívünkben élt, az ma kézzel fogható tény. Asszimiláns testvéreim, nektek is szabad már színt vallani, hisz ugyanaz a paragrafus biztosítja továbbra is jogaitokat és társadalmi érvényesüléstek is inkább van garantálva. De az újjáépítés munkájából ki kell venni részeteket, mert házunk a tiétek is, ha szükségetek lesz rá, az ország pedig szívesen fogadja népét és keblére fogja ölelni mint anya a gyermekeit. Minden igazi zsidó szíve megreszketett az utóbbi idők híreinek hallatára. „Hajituká boir v'huom lo jechrodi ?“ És a városban fújtak, Jeruzsálemben a sófár hangjait hallatták, ami az egész világ zsidóságának szívéig hatolt.áálasztások nyugodt lefolytatására. Hiszen természetes is ! Az egyik vagy a másik párt támogatása, eltekintve, hogy a zsidóság érdekével össze nem egyezhető az ellenpártokban csak gyűlöletet és haragot szülne. Amint egyes esetekben a legutóbbi választásoknál is történt, amit a lapok is írtak róla : a pajesz szövetséget kötött a kereszttel, a kapitalisták félelemből a szocialistákra, mások a fehérektéli aggodalmaskodásból a magyar pártra, vagy a kormány represzáliástól tartva a kormányra szavaztak. Mindez pedig az alaptalan és ostoba félelem gyáva megnyilatkozásának egészségtelen következménye, amit egy egészséges, élni akaró zsidóság nem tűrhet. Ideje lesz tehát a szétforgácsolt zsidó energiát összegyűjteni és megmutatni a világnak, hogy a keleti zsidóságnak, bár nyugati része vagyunk, mégis ismerjük kötelességünket és el nem mulasztjuk. A zsidóság szervezkedése. Itt az ideje, hogy a világ zsidósága pártkülönbség nélkül egyesüljön és a közös ideál, a közös cél megvalósítása érdekében közös ackiót kezdjen. Egy parlamentáris organizációt kell teremteni mindenütt, hogy a zsidóság ezentúl egy korporatiót képezzen. Szlovenszkóban már van egy ilyen organizáció, a „Szlovenszkói Zsidó Népszövetség.“ Ruszinszkóban azonban ilyen parlamentáris organizáció tudtommal még nincs, mert a kisbeszéd ezt nem helyesli, a nagyehászed meg kimondott ellensége. Pedig éppen ezeknek kellene tudni a szentírás állítását „vajiban sem Izrael“, hogy amikor a zsidók az egyptomi rabszolgaságot lerázták nyakukról, hát az Erec Izraelba vezető útón megpihentek mind egy sátorban, akárcsak egyetlenegy Izrael, habár elég vegyes volt az akkori társaság, mint a Tóra maga mondja : „vgám erev rav uluh itam.“ Szóval a munkácsi coszed a belzivel, a szaploncai a szigetivel, a szadagorai a császival és mit tudom még melyik rebbeführerrel egyetértett. Valamennyi rebbeführer pedig egyetértett a cionistákkal, mizrachistákkal, jisavistákkal és bizonyára a pártonkívüliekkel is. Miért ne tudjunk ma politikailag egymáshoz szépen, egyfor-mán simulni, mint az imádságos könyv lapjai és miért legyünk több kötetre beosztva ? Hiszen a támadó „éno maveshin ben zadik vruse“ nem tesz különbséget vallási és vallástalan zsidó között, hát akkor a védők miért osztályozzák magukat és miért ne védje egymást az összzsidóság kölcsönösen és közösen ? Erre különben a Tóra is figyelmeztet bennünket ló sziszgádi „ne csoportosítsátok magatokat.“ Ám az élesszemű Talmudisták azt állítják, hogy ők nem foghatnak össze a világi cionistákkal. Hát erre rácáfol a Talmud. A Talmud ugyanis elbeszéli, hogy a sötét éjszakában egykor észrevettek egy világtalant lámpással. Mire való neked a lámpás — kérdezték a nézők — hiszen te úgy se látsz ? Nekem a lámpás azért kell — feleli a vak — hogy más lásson engem és ne engedjen az éj sötétségébe eltévedni. Ebben a sötét diaspórában is ilyen kritizáló kérdésekkel hurcolkodnak, elő fanatikus kollégáim és ahelyett, hogy a világtalanoknak segédkezet nyújtanának, hát akadnak közöttük olyanok is, akik még a lámpát is ki akarják ütni kezükből. Ennek is megvan nálunk az oka. A cioniszták — a Chaszidimok szerint — vallásilag napról napra betegebbek lesznek és összefogás esetén őket is megfertőztethetik és ezért a romlott részeket — szerintük — ki kell operálni. Hát ez nem áll. Mert a cián eszmével ma a világ zsidóságának 4/5 része foglalkozik és akkor majdnem az A választások. Rövidesen elérkezik az ideje, hogy Ruszinszkó zsidó lakossága megmutassa a világnak, hogy ha tettekre kerül a sor egy pillanatig sem habozik ott hagyni megszokott kényelmét és a cselekvés mezejére lépni. Nagyon sokáig toltuk idegen politikusoknak a diadalszekerét ! Ha egy párt győzni akart, úgy mi voltunk politikai exponensei. Mi kiáltottuk magunkat feketté és nekünk törték be a fejünket. Midőn aztán a párt győzelmi bankettjét ülte, a zsidó exponenseket mosolyogva oldalra tolták : a mór megtette kötelességét, a mór elmehet. Képviseletről szó sem volt! A zsidó érdekek megvédéséről még kevésbé ! Hiszen a megválasztott képviselő sohasem szólalt fel, legfeljebb csak egy szavazatot jelentett a pártnak. Ismeretes az az anekdota, hogy egyszer egy olyan képviselő, hosszú, hosszú hallgatás után felszólalt: zárják be az ablakot kérem, mert huzat van. Mire balról közbekiáltották : a huzat onnét van, mert kinyitotta a száját és megszólalt. Az új viszonyok és ezek állandó változása mellett a zsidó nép egy pillanatig sem lehet hivatalos képviselet nélkül. Annál kevésbé, mert az adott viszonyok mellett mi sem áll a képviselet útjában. A cseh-szlovák poporcionális kerületi választási törvény bár nem egészen felel meg az igazságnak, mert hiszen láthattuk, hogy egy 45.000 szavazatot kapott párt 23 képviselőt kapott és a 80000 szavazatot kapott Zsidópárt egyet sem, mégis Ruszinszkóban ez talán nem fog ártani, mert úgy tudjuk, itt csak egy választási kerület lesz és egy kerületben okvetlen elérjük a választási számot, melyet Szlovenszkóban csak azért nem érhettünk el, mert több kerületre volt osztva és így a zsidó választók is megoszlottak. A zsidóság, ha ki akar kerülni az ütköző tányérok közül, úgy csak a zsidó pártra szavazhat, amit nagyon természetesnek fognak találni és viszont jogosnak is. A szlovenszkói választások megmutatták nekünk, hogy a zsidóság külön pártalakítása az egyetlen biztos módszere alá 1920. május 27. egész zsidó testet ki kellene operálni és ők csak — bocsánat a kifejezésért — végtagoknak maradhatnának. Meg aztán én a cionista zsidó vallását ma nem betegebbnek, hanem egészségesebbnek vélem. Sok-sokat ismerek, aki tegnap még idegenkedett zsidó mivoltától és ma szinte könyekre fakad, ha testvérünket bántódás éri valahol. Hát ez nem elég „zsivel.“ Avagy talán azt kívánják, hogy aki még tegnap vallásilag el volt sülyedve „b’memtesz sáré timeh,“ ma egyszerre két pár tefilint rakjon ? Esetleg azt is megteszi idővel, ha Hilel emberbaráti szeretetével megmutatják a módját. Annak idején Egyptom és Erec Izrael között azt mondták a zsidók: „naszeh vnisnak cselekszünk, de halljuk. Ezért ha már sem velünk, sem mellettünk, sem fölöttünk nem szervezkednek, hát akkor legalább ne dolgozzanak ellenünk. Berkovits feernat A cionista viszonya a valláshoz. Milyen a magát meggyőződéses cionistának valló, de nem vallási alapon álló egyének viszonya a valláshoz ? E kérdésre optimistikusan fognak válaszolni a nem mizráchi, de vallásos érzületű cionisták, viszont pesszimisták, akik nem színtiszta meggyőződésből, nem ellenkező politikai nézetük miatt, hanem a vallási fanatizmus által diktált, vagy szuggerált ellenszenvből elvakultan gyűlölik acionistákat. E kérdéssel kívánok foglalkozni, de előbb lássuk a conizmus céját. A cionizmus célja: Palesztina felépítése által, közjogilag biztosított otthont szerezni az üldözött zsidóságnak. A zsidóság nemzeti elismerését kivívni, mint egyedüli utat, mely az antiszemitizmusból kivezetheti és az assimilációtól megmentheti a zsidóságot. Tehát a cionizmust, mint életmentő akciót minden zsidónak, még a fanatikus hhászidnak is támogatni kell. A Talmud is írja „ Hámádi nefeseh áchát mijiszróél, keili hicil kol hoólám kiló“. „Aki a zsidóság csak egyetlen lelkét menti meg, mintha egy világot mentene. Bár a cionizmus helyes, jogos, sőt égetően szükséges a zsidóságra nézve, mégis tekintve, hogy a zsidóság létalapja a vallás, mert a vallás az, mely kimelte a zsidóságot az összes népekből ; a vallás az, mely a zsidóságot kétezer évi üldöztetés után is fenntartotta, mert a felebaráti szeretet törvénybe iktatásával, a lelki együvétartozás megteremtése adott életerőt a zsidóságnak a gálati szenvedések eltűrésére, felvetődik a kérdés : lehet-e a vallást a cionizmustól teljesen elszakítani ? Neil ! Mert ha ezt teszük, akkor tradíciónk megtagadásával egyben szakítunk avval a kapocscsal, mely bennünket a szétszórtságban összetartott s ez háládatlanság volna. A tömeg cionizmusához nem muszáj hozzákötni a feltétlen vallásosságát, mert a cionizmus tulajdonképen a zsidó nép elnyomatása és üldöztetése ellen irányult akció, tehát nemzeti, nem pedig vallási mozgalom. De az egyén, aki cionizmusa által, a gettó lélek rabláncait levetve , az assimiláció által ráerőszakolt álarcot lerántva visszatér zsidóságához, nem különítheti el magát, a vallástól, mert amidőn valaki zsidó, zsidónak vallja magát, ezzel dokumentálja, hogy hű a zsidó hagyományokhoz. A cionizmust követnünk kell, mert a zsidóság egyedüli megmenthetésének lehetősége. A fanatikusok, akik vallási okokból ellenzik a cionizmust el ne felejtsék, hogy ha a zsidóság nemzetileg megsemmisül, vallásilag még inkább , de igy a zsidó zsidóságért küzdve, mint egyén nem zárja el magát a vallás követelményeitől. Mert a cioniz