Zsidó Néplap, 1920. március-június (1. évfolyam, 1-14. szám)

1920-06-13 / 13. szám

I. évfolyam. Uzshorod (Ungvár, 5680. Szivan hó 24.) 1920- június 10. ZSIDÓ TÁRSADALMI, POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA.* Egész évi# , 10 K II Negyedévi*............13 K Félévre ....... 26 K || 1 szám ....... 1 K PSszerkentő : Dr. JUSZKOVITS MÓR. 13. szám Szerkesztőség­ét kiadó hivatal : Széchenyi-tifr 7 Megjelenik minden hét csütörtökjén, A tizenkettedik órában. A Neuila utáni sófár-fúvásnak dispen­­záló szimbólumán kívül még az a jelentő­sége is van, hogy a megtérésre buzdító elült sofárhangoknak ez az utolsó hívószava. A tizenkettedik órában utoljára harsog a riadó : vétkeztél egész éven át és gonosz voltál. Hivószavaim süket fülekre találtak nálad . . . most elérkezett az utolsó óra!.. És aki most sem tér meg, akit a lelkeket megrezzegtető sofárhangok most sem tudnak megtérésre birni, annak sorsa kegyetlenül meg lesz pecsételve. A tizenkettedik órában szólok hozzá­tok, zsidó testvéreim ! Az önzetlenül értetek dolgozó testvéreitek hivószava elvit­t, mint elhagyott pusztában a segélykiáltás. Indo­­lensek, gyűlölködők és álnokoskodók vol­tatok jóakaróitokkal szemben, akik a rette­netes jelenből egy fölséges jövőbe akartak vinni benneteket. Mindez eddig volt. Rosszul volt és szégyenletes volt! És most! Most, hogy segítségünk és kiváltásunk máshonnan jött, akarva, nem , akarva, az adott helyzet vaskövetkezetesség­­rójja reánk a kötelességeket. Senki sem von­hatja ki magát többé a kötelességek alól. A talpraállított z zsidó népnek maturálnia kell. Érettségéről kell tanúságot tennie, hogy érett egy nemzetet alkotni és hogy megvan a kvalifikációja az államalkotásra. Mindezt a vizsgáknak csak egy új mód­szerével bizonyíthatjuk be , az áldozatkész­­ség fantasztikus mérveivel. A visszanyert Palesztinát saját erőnkből újjá kell építeni, hogy a benne koncentrált energiák egy ha­talmas folyamattal a világot bámulatba ejtsék. Világnevetségré és megvetésre méltó táj volnánk, ha Palesztina sorsát most nem vennék a kezünkbe. Midőn Sokolov elbú­csúzott San­ Remóban Lloyd Georgetől, ez a következő szavakat mondta: „Mindent megtettünk, amit megígértünk nektek, minden további most tőletek függ.“ Adjunk okot a nagy államférfinak, hogy megbánja nemes cselekedetét ? Indo­lenciánk által sejtessük meg Lloyd Georggal és a többi nagyhatalmak képviselőivel, hogy hasztalan és felesleges munkát végeztek, mert a zsidó nép nem kívánja független­ségét, sem ősi országát ? Nem ! Ezt lehetetlen megtennünk ! Ezt a legőrültebb asszimiláns és a legkishitűbb konzervatív sem akarhatja. Még nem aludt ki minden erkölcsi érzés a zsidó lélekből! Még nem veszett el a zsidó öntudat és együvétartozás nemes érzése ! A zsidóság igenis erkölcsi köteles­­­­ségének tudtára fog ébredni. Le fogja­­ rázni rossz szellemű vezetőit, akik vakság­­­­­ól verve a zsidó népet az örvény felé ve­zetik. Felébred benne a nemzeti önérzet teremtő ereje és tettekre szomjazva csodá­kat fog teremteni. Az utolsó sófárhang nem fog elhang­zani hiába. A szivek táján emelkedő szikla le fog gördülni és a zsidó nép ismét érezni fog. Érezni fog és meg fogja érteni a kor hivó szavának kötelességére figyelmeztető hangját. Szivével erszényét is meg fogja nyitni, hogy honunk újjáépítését a tehetőség maximumával elősegítse. Biztosan igy lesz, mert igy kell lennie J­uckjehudt. Felhívás az előffizetések megújítására. Felkérjük azon­­. előfizetőinket akiknek negyedéves előfize­tésük lejárt, hogy lapunk za­vartalan továbbítása céljából az előfizetést a mellékelt posta­­utalvány felhasználásával (ne­gyedévre 13, félévre 25 és egész évre 50 korona) újítsák meg. A cseh-szlovák zsidóság második kongresszusa. A cseh­szlovák zsidó nemzeti tanács a hó 14 én és 15-ére a csehszlovák zsidóság második, kongresszusát hívta egybe Brünnbe. Az első zsidó nemzeti kongresszus 1919. január hó 4, 5 és 6-án volt Prágában. E kongresszus nagyszerű mani­­fesztációja volt a csehszlovák állam zsidóságának egységes akaratának és erre a jól sikerült meg­nyilvánulásra vezethető vissza, — melyre a zsidó nemzeti tanács támaszkodott, — hogy sikerült a rá­következő időben eredményes politikai munkát kifejteni, a zsidó nemzetiség elismerését kieszkö­zölni és számos téren (iskola, menekülők, hadi­fogoly akció stb) sikeres lépéseket megtenni. Az ülés harmadik napján az első nemzeti kongresszus elfogadott egy ajánlatot, mely köszö­netét fejezi ki a zsidó nemzeti tanácsnak sikeres munkájáért, provizorikus összeállításában megerő­síti és felhatalmazza, hogy magát a szükséghez képest kiegészítse. Bár az akkori kongresszus nem határozta meg, hogy meddig tart a zsidó nemzeti tanács mandátuma, mégis hallgatólagosan mindenki tudta és később hivatalosan is megerősítették, hogy a csehszlovák zsidóság által demokratikusan válasz­tott testület fogja felváltani. A jelenlegi időpontban mutatkozott először a lehetőség e terv megvalósítására. Az általános parlamenti választások alkal­mából „a zsidóság fenntartása és jövőjében való Weizmann Palesztina jövőjéről. London, junius hó 1. — A zsidó sajtóiroda jelentése. — Az angol cionista szervezet május hó 30-án tartott évi konferenciáján az új Pa­lesztina jövőjét illetőleg felvetett kérdésre Weizmann a következőket válaszolta : Nézetem szerint az első 12 hónapban 25—30,000 ember fog bevándorolni Palesz­tinába és ha a villamossági és öntözési munkálatok megkezdődnek, úgy a be­vándorlás e munkálatok szükségletéhez 60.000-re fog emelkedni. Hogy hogyan fog alakulni a későbbi bevándorlás, nem lehet előre tudni. A bevándorlást mindenesetre egy zsidó testület fogja szabályozni. Az arab viszályok félreértéseken alapulnak s az arabok felvilágosítása után maguktól meg fognak szűnni. Az araboknak meg fogjuk magyarázni, hogy az ország jövő­jét csak benső együttműködés által lehet biztosítani és egy esetleges eltérés ettől a politikától az arabokra nézve végzetes kö­vetkezményekkel járhat. Az ország újjáépítését, gazdasági, ipari és kulturális szempontból kell irányí­tani. Palesztinában nagy, megműveletlen földek vannak, melyek előbb a török kincs­tár tulajdonát képezték, most azonban a mandatárius rendelkezésére állnak. Ezeken a területeken számítunk nagy zsidó telepítést fejleszteni. Elég tér van egy 100 lakosságú benépesítésre négyzetkilométerenként, a­nél­kül, hogy a jelenlegi tulajdonosok tulaj­donjogát bármilyen módon is érintenénk. Palesztina sem arany, sem kőszénbányák­kal nem rendelkezik és igy alig lesz az internacionális spekulánsok tomboló szín­helyévé. Mégis hatalmas vizierejétől, mely nem nemzetközi, hanem a cionisták által teremtett zsidó tőke és nemzeti munkával lesz értékesítve — nagy ipari fejlődést várunk. Kulturális tekintetben — folytatja Weizmann — a nemzeti nevelésre kell a legfőbb súlyt fektetiük. A zsidó iskolák sűrű hálóját kiépítjük, melynek koronája a jeruzsálemi héber egyetem lesz. A man­dátum rendelkezései eléggé világosak és egyértelműek ahoz, hogy ezeket a feladato­kat simán keresztülvihessük. Egy szám ára 1 korona.

Next