Zsidó Néplap, 1921. január (2. évfolyam, 37-40. szám)

1921-01-21 / 39. szám

1921. január 21.ü­ tése már meg kell, hogy történjen. Köz­lekedési eszközök, kikötők, öntözési­ művek és az elektromos­ erő kifejlesztése, ezek mind életfontosságú szükségletei. Az épü­let­hiány is nagy. Mielőtt azonban egy részletes bevándorlási tervet kidolgoznánk, szükségünk van egy bevándorlási alapra. Ennek elérése céljából egy felhívással fordultunk az összidósághoz. Amit én kérek, az, hogy a Szerve­zetnek pénzügyileg minden eszköz ren­delkezésre álljon, úgy­hogy minden időben mikor szükségünk lehet, öt millió font­sterling rendelkezésünkre bocsáttassék. Én azt hiszem, az ország befogadó­­képessége van oly nagy, hogy a mos­tani 600.000 ember helyett 3—4 milliót lehessen benne elhelyezni. Most odamegyek önálló vélemény szerzése céljából. Már szeretném végre látni, hogy azon mesével, miszerint az arabok és a zsidók ellensé­ges indulattal viseltetnek egymás iránt, felhagyjanak. Senki sem fogja a zsidóság bevándorlásának annyira hasznát venni, mint éppen az arabok. Ha Palesztina egy termékeny agrár-kultur ország lesz, ak­kor nemcsak hogy az angol áru óriási fogyasztó piacra talál, hanem a zsidó kereskedők elárasztják egész Keletet az angol áruval. „A Sunday Expresz“ Sir Alfréd Mond utazására vonatkozólag a következőket írja: Sir Alfréd Mond Palesztinába utazik, hogy a cionista­ állam jövőjéről meggyő­ződést szerezzen. A miniszter dr. Weitz­­man kíséretében utazik, aki az új Judea megalapítója és talán a legkiválóbb, leg­­energikusabb és legerősebb értelmiség, aki ezt a gyönyörű eredményt sok évi nehéz küzdelemmel lehetővé tette. Weitzmann az az ember, aki hegye­ket takarított el útjából, aki suggerálta Mr. Balfourt a cionista mozgalom elis­merésére. Weitzmann az ideát, lelkesedést és akaraterőt találja, Sir Alfred Mond pedig a pénzt találja, merülése ebben a nagy országban. Lehet-e még egyáltalában egy zsidó eksziszten­­ciáról Oroszországban beszélni ? Az egyik oldalon Szovjetoroszország, ahol sem kereskedelem, sem ipar, sem munka, de még a proletarizálás sem létezik, (mert az orosz munkásnak egyedül nincs mun­kája), a másik oldalon — Ukrajna. Talán csak Denikin, Petljura csinál­tak pogromokat? Bucsieny, Griguriev — a bolseviki tábornokok is ezer és ezer zsidó kiontott vérével jelezték felvonu­lásuk útját. Megjelenhet-e szabadon a zsidó, Oroszország’.központjában falun, úgy mint a városban nemzsidó polgártársai ? Isten ments! Nyomban agyonütnék. Mennyi sionista szenved még most is a fogság­ban, csupán azért, mert ideáját nem akarja megtagadni! Hol vannak az egykor oly gazdag számú héber iskolák? A héber oly veszélyes, rerint az ellenforradalom, a cionizmus a világimperializmussal egyenlő, így néz ki Oroszország.“ A zsidóság alkonya Szovjetoroszországban. A­­prágai „Joria“ egyesületben de­cember 26-án egy Ukrajnából menekült fiatal héber író előadást tartott a zsidóság életéről Szovjetoroszországban. A képek,­melyeket feltárt, a rettegés s remegés hű képei voltak. Hát nem túloz­nak az újságok tudósításai ? Nem, a valóság még sokkal szörnyűbb! Éhség, járvány, halál és halál!... Az emberélet­nek kisebb az értéke a puskapornál. Egy ország, ahol nem termelnek sem kenyeret sem cipőt, még egy tűt sem .. ., ahol a lakosság produktív ereje, az egyéné mint a tömegé, lehetetlenné van téve. Az élet­öröm, az élniakarás, minden a diktatúra vaskeze alatt szenved. Nem létezik mű­vészet, tudomány és alkotóerő. Egy sivár halott­ mező: vér, vér,vér és komiszárok. Ha van is Oroszország központjában né­hány nagy vezér, kik igazi idealisták, de Oroszország többi részében, különösen dél-Oroszországban általános a khaosz. Minden város — egy állam, minden ko­miszár — egy cár. És a zsidók ? Rettenetes elgondolni, mily kevésbbé ismeretes a zsidóság alá­ ZSIDÓ NÉPLAP Házassági gondolatok a Talmudból. Metorgemen: B. B. Nem szabad örök hűséget esküdni a nőnek addig, amíg teljesen ki nem is­merte, hátha felfedez valami visszatetszőt és elidegenkedik tőle. (Kedisin) Ne nézd a korsó külalakját, hanem ami benne van: igyunk inkább tiszta óbort korhadt hordóból, mint seprűs bort új hordóból. (Uvosz) A szem a lélek tükre. Az olyan mennyasszonynak, akinek szép behizelgő szeme van, annak körülbelül olyan az egész lénye. (Keszibász) Az embrió fölött 40 nappal életbe­­hívása előtt már határoznak az égiek, hogy mi legyen: szegény, vagy gazdag, erős, vagy gyenge alkatú, okos, vagy oktalan és végül, hogy ki legyen az élettársa. (Berub­esz) Felülről várakozó tekintettel néznek le a férfiúra, amíg életkorának huszadik évét be nem töltötte. Mihelyt ezt a korha­tárt elérte és nem nősült, akkor könyör­telenül rásütik: pusztuljon ez a férfiú, ha netalán züllött erkölcsökbe sodródna Szán­­kedrin. Minden áron törekedjen az ember arra, hogy jobb házból nősüljön, mert látjuk a különbséget Mózes és Ábrahám­nál is. Mózes elvette a Jiszra leányát, hát sikerületlen gyermeke volt, Áron pedig elvette Aminadov leányát, hát igen neve­zetes sarjadéka volt: Pinchasz. (Szanhedrin) Akit a házasságra csakis pénzbeli gondolatok vezetnek, az nem tud elérni igazi családi örömet. (Labesz) Az olyan házban, ahol férj és fele­ség egyetértenek, ott Isten szelleme lako­zik. (Algin) Jobb a száraz kenyér békességben, mint elsőrendű hús viszálykodásban. (Miséi) Többet ér egy kanálnyi lelki öröm, mint egy durcás teli marok. (Misié) Melyik a jóravaló derék asszony ? aki elsősorban férjének kedvébe jár. (Sabesz) Boldog az, aki jótékonyságot gya­korolhat mindenkor és ezzel az olyan családfentartót értjük, aki folyvást fele­,­ségének és gyermekeinek tisztes ellátá­­tására gondol. (Béceh) 3. oldal. (39­ szám) A jó férjnek az asszony munkatárs, az érdemtelennek versenytárs. (Mudras) Az ember először — ha lehet — építsen házat, rendezkedjen be s csak azután nősüljön. (Jerumosz) A házasság „zivig“ sokszor oly vá­ratlan formában alakul ki, mint annak idején a zsidóknak a Vörös-tengeren való átkelésük, az­ Egyiptomból kivonult zsidók ugyanis akkor sokféle megváltásra gondoltak, csak arra nem, hogy a nagy tenger előttük kiszárad. A fiatalság is sző mindenféle kombinációt, és utóvégre né­melyiknél egy tengernek kell kiszáradnia, hogy átjöjjön az, akinek jönni kell. Hiába. A sors útjai kifürkészhetetlenek. (Midras) Aki leányát durvalelkű emberhez adja, olyan, mintha oroszlán karmai­ közé dobná. (Peszachim) Akinek nincs felesége, öröm nélkül, áldás nélkül, boldogság nélkü­­l. (Teb. 631.) Aki szereti feleségét, jobban min ön­magát és aki tiszteli jobban, mint ön­magát, arról mondja az írás: Boldogság a te hajlékod. (Teb. 62.) Pogromok idejében, bál után. Az ukrajnai pokolban a pogromok bestiája tombol a vérgőzős földön megcson­kított és megbecstelenített testek hevernek, anyák jajkiáltása és leányaik sikolya hasítja keresztül a levegőt.­­A zsidó tömegek ezrei­nek ismét kezébe nyomták a vándorbotot, hogy szüntelen vándorlással, határtalan nél­külözéssel és végtelen kínlódással tovább vándorljon. Ukrajnában a zsidóság élete egy állandó jaj, egy folytonos borzalom, pusz­tulás és megsemmisülés. És nálunk? Dáridó, vigalom, kicsa­pongás, jókedv. Bál, álarcos-bál, jelmez-bál. És a termek megtelnek zsidó bálozókkal, dőzsölő zsidó tömegekkel, a legszebb és leg­drágább jelmezes zsidó smokokkal...­­ Az ukrajnai poklok égetését, a pogrom bestiális fogait nem érzik: asszonyaik és leányaik ma még­­biztonságban vannak. Ott kétségbeesett jajkiáltás, fájó halálhörgés, itt duhaj kurjongatás és szilaj orditozás. Mert hát a fékeveszett indulatok nem ismernek ér­zést. A zsidó szolidaritást ezek nem ismerik De kihalt lelkükből a humanitás is. A „páratlan“ bálból a hajnali órák­ban fáradtan vonszolják magukat haza az éjszakát átdőzsölt és átflirtelt dominók. Kö­högnek, ásítoznak és kritizálnak. Mialatt a mama pótintsrukcióját adja és a holnapi ebédről beszél, a leánya kabátja alól ara­nyosan csillogó selyem jelmez kikandikál. — Két heti fizetésedbe került. Inkább 2 libát vettünk volna érte! — Ugyan mama! Hisz minden oly szép volt, oly ragyogó, oly fényes. Igaz, hogy most már csak a jövő hónapban csi­náltathatom meg a cipőmet! — És fánk sincsen már, — jut eszébe a mamának és jázósan ásít... * Cionista mozgalom. Az ökör­mezői járásban erősen folyik a cionista szervezkedés. Sáfár Samu ökörmezői nagytőzsdés kezdeményezésére 160 tag­ból álló szervezet alakult. Alsókalocsa és Felsőkalocsán 100 férfi tagja van a szer­vezetnek. Örvendetes jelenség, hogy a nők is megkezdték a szervezkedést.­­

Next