Zsidó Néplap, 1921. január (2. évfolyam, 37-40. szám)

1921-01-14 / 38. szám

II. évfolyam. Ujhorod (Ungvár, X'Biri SSÜITTI) 1921. január 14. 38. azára. ZSIDÓ TÁRSADALMI, POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre . . 80 K­­| Negyedévre ... 20 K Félévre. . . . 40 K |; Egyes szám. . .1­50 K Főszerkesztő: Dr. JUSZKOVITS G MÓR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Dayka Gábor­u.­ Megjelenik minden hét péntekjén. A Szlovénekés Zsidó Népszövetség és az Egyesült Zsidópártok konferenciája A Zsidó Népszövetség és az Egyesült Zsidópártok konferenciája de­cember hó 27 és 28-án nagyszámú delegátusok jelenlétében folyt le. Az ér­tekezlet mindkét napon komoly és impozáns mederben folyt és csak oly­kor egy szenvedélyes szónok kiroha­nása hozta izgalomba a kedélyeket. A konferencia főtárgya két pont körül forgott: a Zsidónépszövetség­ létjogosultsága és az orthodoxiával ke­resendő kapcsolat körül. Az előbbit az általános részvétlenség és a zsidóság indolenciája hozta felszínre, az utóbbit pedig Reich Sámuel verbói orth. fő­rabbi ajánlotta, hogy talán ilyképen sikerülni fog a zsidóság egységét meg­teremteni. Az önérzetes zsidóság, amely ál­landó nexusban van a Zsidó Népszövet­séggel méltányolja a szövetség műkö­dését, tudja, hogy bár nem ver mindent a nagydobra, teljesítményei mégis a zsidóság hasznára és jólétére irányul­nak. De még azok is, akik a nyilvá­nosság előtt köpködnek rája, titokban elismeréssel adóznak sikeres működé­séért. Ennek dacára tartózkodnak attól, hogy­ a legcsekélyebb módon is támo­gassák. Jellemzésül csak egy esetet említettek fel. Annak idején a kitiltások napirenden voltak és egész Szlovenszkó és Ruszinszkó a Népszövetséghez for­dult jogorvoslatért. A Népszövetség feladata magaslatán a népjólét élén álló Weinfeld Márkusz útján majdnem minden esetben sikeresen interveniált. Hogy ez mennyi költség és fára­dságba­­ került, élénken elképzelhetjük. Az egyes titkösségi megbízottak, közöttük Reich­feld József és Stern fülöp Ungvárról, áthatva a pillanat nagyságától meg is ígérték, hogy hitközségeiket meggyőzik a Népszövetség hivatásáról és csatla­kozást és támogatást fognak kieszkö­zölni. Elmúltak a vészes napok és Izrael ismét nyugodtan és békében fogyaszt­hatta el húsos fazékjából Isten áldását: megfeledkeztek a Zsidó Nép­­szövetség szolgálatairól és ígéreteikről. Ilyen támogatás mellett aztán a Zsidó Népszövetség csak emberfeletti küzdelem árán tudta magát fenntartani. Az a kérdés tehát: szükségünk van a Zsidó Népszövetségre, tehát min­den hitközségnek minden áldozatot meg kell hozni fenntartásáért, vagy te­kintettel arra hogy a pillanatnyi ve­szély elmúlt és nagyobb legalább látszólag nem fenyeget, nincsen lét­­jogosultsága és akkor meg kell szűnnie. Ám a Zsidó Népszövetség léte­zését nem csak az anyagiak hiánya, de az orthodoxia központi irodája is fe­nyegeti, amely semmilyen intrikától, denunciálástól nem riad vissza, amely a Népszövetség erejét gyöngítheti. Reich Sámuel verbói rabbi aján­lata tehát odairányul, hogy egy bizott­ság kezdjen tárgyalást az orthodoxia hivatalos vezetőségével és igyekezzék az orthodoxiát a Zsidó Népszövetség­nek megnyerni. Ez az ajánlat a delegátusok köré­ből hatalmas pro és kontra felszólalá­sokat váltott ki. Különösen dr. Fischer trencséni rabbi beszéde aratott nagy sikert, aki kívánja ugyan a zsidóság egyesítését, de nem tartja megfelelőnek Reich rabbi ajánlatát, amely előrelát­hatólag ugyanolyan sorsban fog ré­szesülni, mint a korábbi közeledési lépések. A konferencia Reich verbói rabbi ajánlatát a következő határozattal el­fogadta : A delegációs nap áthatva az egész zsidóság egyesítésétől egy 10 tagú bizottságot küld ki, amely az orth. központ és más orth. vezetőkkel az egyesítés érdekében tárgyaljon. Ez a határozat a konferencia egyetlen eredménye, amely lényegében eredménytelenül fog maradni. Az orth. központ, ennek álkonzervatív vezetői sokkal nagyobb rabszolgái a békétlen­ségnek és az egyenetlenségnek, sem hogy koncessziókra hajlandók lennének. Az egész kísérlet egy fából való vas­karika. Hogy eme újabb kudarcért ismét csak az orrh­­a hibás, nem kell külön hangsúlyozni. Egyébként a konferenciának két tipikus jelenete is volt. Az egyik Lőwy az uherska-skalicai főrabbi volt, aki hal­latni akarván magát, azt a nevetséges és komikus indítványt tette, hogy mind­azt, ami a zsidó nemzeti eszme­ gon­dolatára enged következtetni, kapcsolják ki a Népszövetségből és akkor az orthodoxia is csatlakozni fog. A főrabbi úr a nemzeti jelleg helyett talán vallási jelleget adna a Nép­­szövetségnek és így egy II. számú „köz­ponti irodát“ teremtene ? Avagy úgy gondolja, hogy az orthodoxia meg­nyerése megérdemli zsidóságunk, a zsidó nemzeti jelleg feláldozását ? A másik típus Stern Sándor stub­­nyai rabbi a Hatikvah legújabb német fordítója volt. Lelkes szavakkal ecse­telte a zsidóság egységesítésének a szükségességét, de ne tegyünk olyasmit, ami méltóságunkon aluli. Lőwy rabbi fenti ajánlatát lehetetlennek tartja, (közbekiáltások: csúszás-mászás és talp­nyalás, semmi egyéb. Elnök csenget,) sőt a zsidó nemzeti jelleg erősebb kidomborítását kívánja. A konferencia az elnökség meg­­megválasztásával véget ért. A nagyváradi Mizrachisták óriási győzelme­i a hitközségi választásokon. Az ellenpárt! Aguda siralmas veresége. — Mizrachisták az egész vonalon. — Lobogós, jelvényes, kocsik. — Lelkesült néptömeg. Nagyváradi tudósitónktól. A nagyváradi orth. izr. hitközség, amely a régi Magyarországon a legna­gyobb hitközség volt, I. évi Tebeth hó 15-én ejtette meg a választásokat, melyek mint előrelátható volt a Mizrachi-cionisták győzelmével végződtek. A régi hitközségi rendszerek alapján a konzervatív szellemben kidolgozott alap­szabályok minden praktikus­ újításnak és minden zsidó modernségnek a kerékkö­tője volt. Generációk jöttek s generációk mentek, mialatt a társadalmi törvények a kor szelleméhez illeszkedtek, maga a Talmud is ebben a szellemben változott, de a hithű alapszabályokon hiába pró­báltak döngetni, ezek­ az alabárdos laká­jok védelmében rendíthetetlenül meg­maradtak. De jött egy újabb kor és vele egy új szellem hatotta át a lelkeket. Az em­berek élni, dolgozni és fejlődni akartak. „Eresszetek be“ döngették a Kebilla ka­puját! Nem­ volt a felelet, Mi a Thórát félt­ük tőletek és a Sulchan Aruchot! De az új szellem vezérei az igazságnak mennydörgő hangjával be­lekiáltották : Igen a Thórát és a Sulchan Aruchot, de tudjátok melyik Sulchan Lapank mai száma 4 oldal.

Next