Zsidó Néplap, 1923. március-június (3. évfolyam, 1-18. szám)
1923-03-02 / 1. szám
Sf. £yjfoSy»im. iU 2 borod 2£"!T Tül T*) 1923 március 2. 1. szám «•*—■-----Ti... - .. -------- r "-»Bur—HI I ~ i l lln I IIÜP~ ~ HWHT i ill—íl'T . i. .■■h ~ 'Wmll? ~ I "IWh * WH ' IBRIii —jWnr*fflWÍI ZSilli TÁRSADALMI, F9LITKAI, IHLTHIÁLIS ÉS GAZDASASI HETILAP Előfizetési ár: 1 évre 50, '/3 évre 15 Ke. Egyes szám ára 1 Ke. Főszerkesztő: Dr BOLGÁR MÓZES Felei#» szerkesztő: SZERINT RI LA Szerkesztősét és kladéhiTatal Day kattábora. 1 ssán. N T#lef*u »»»» —. Megjelenik minden pénteken. f—mtimwirn 'rrnriiHMiiiwMwiaMiKiJMa. Szózat régi és uj előfizetőinkhez. Midőn néhány hónappal ezelőtt anyagi gondoktól sújtva letettük a tollat, lankadatlan reménnyel hittük, hogy újra feltámadunk. Bíztunk benne, hogy a zsidóság újra frontra hív bennünket. És lám nem csalatkoztunk bizodalmunkban! Persze az események siettették újra megjelenésünket és most frissült erővel új harcra vértezetten szállunk síkra népünk érdekében. Bízunk benne és reméljük, hogy a galath és a létminimumért folytatott harcban elkeseredett és érzéketlenné lett zsidóság immár tudatára fog ébredni ama kötelességének, mellyel önmagának tartozik és lapunkban igazi barátját, hű bajtársát fogja látni, mely szóval épetettel kész az összzsidóság érdekéért harcolni. Béke veletek ! A Zsidó Néplap további Programmja: 1. Őrködni a zsidóság társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági érdekei felett; 2. harcolni a korrupció, az elnyomatás és minden a zsidóság ellen megnyilvánuló jelenség ellen és így a köztársaság demokratikus kiépítésén közreműködni; 3. követeljük a békeszerződés értelmében a kisebbségi jogok keresztülvitelét az egész republikában és különösen Podk. Russban, tekintet nélkül ezen utóbbi terület államformájára ; 4. a mindinkább elhatalmasodó antiszemitizmus ellen kíméletlen harcot indítunk, de mert tudjuk, hogy az antiszemitizmust a diaszpórában még nemzeti jogokkal sem lehet megszüntetni; 5. a Népszövetségtől és Angliától a Balfour-deklaráció megvalósítását követeljük és végül 6. minden erőnkkel egy plattform megteremtésén fogunk dolgozni, melyben a köztársaság egész zsidósága, párt és vallási árnyalatra való tekintet nélkül egyesüljön, hogy így az áldatlan pártharc és a zsidó nép becsületét és erejét aláásó csúnya viszálykodásnak véget vessünk. Ebben a küzdelemben minden becsületes, igaz zsidó támogatását elvárjuk és minden őszinte és becsületes tanácsot elfogadunk. A zsidóságnak be kell látnia, hogy így szétzüllesztve, és szétdarabolva nem mehet tovább. És ha a mindinkább elhatalmasodó ellenség támadását ki akarja parírozni, úgy egy egységes frontot kell alkotnia, egységes programmal és egységes akarattal, annál is inkább, mert az ellenünk koncentrált támadások sem válogatnak párt és vallási árnyalat szerint, hanem egységesen érnek bennünket s a zsidóság egységes megsemmisítésére törekszenek. Fel tehát harcra a fenti az egységes zsidó nép nem kér es nem marad. Válasz Svojse: Die jüdische Frage in Podk. Rus cimü röpiratára. Az ön röpiratát figyelemmel átolvastam és meg kell állapítanom, hogy sok tévedés és egy csomó naiv megállapítástól eltekintve, ön sok igazságot mond. Nem óhajtok írásának tartalmára bővebben kitérni, már csak azért sem, mert erre szerény hasábjaink szűkeknek bizonyulnának. Válaszomban csak pótolni akarom azt, amit ön szerint az itteni zsidóság elmulasztott, hogy t. i. „fajunk igazságáról“ meggyőzzük önöket. Hát elsősorban a zsidóság Podka Rusban a lakosság 20 százalékát képezi. A podkarpatska rusi zsidóság keleti zsidóság legnyugatibb szárnya, mely azonban mindmáig megtartotta a keleti zsidó jellegét, amit a keleti zsidósághoz hasonló nyomorúságos szegénysége is igazol. (Néhány állítólagos gazdag zsidótól eltekintve) Az egész Podk. Rus zsidóságáról az egész nyugat azt tartja, hogy úgy a falusi, mint a városi zsidóság igazi munkás életet él. És tényleg, ha a városok utcáin végig megyünk, látunk zsidó iparosokat napszámosokat, kocsisokat és más kérgeskezű zsidókat. A falvakban földműveseket, erdei munkásokat, favágókat, szénégetőket és tutajosokat. Egy része a zsidóságnak — Svojse szerint majdnem mindegyike — licenzia gyakorlását űzi. E szűkös, de békésen éldegélő zsidóság, sorsát — amely nemzsidó szomszédjával mindig a legjobb viszonyban élt, — úgy látszik megirigyelte a sors, mert egyszerre egy sereg aspiráns jelentkezet a kenyerére és mithogy ezen aspiránsoknak elsőbbségi joguk van, elvették a zsidóktól és odaadták a jelentkezőknek. Podkarpatska Rus nemzeti zsidósága maga is arra törekszik, hogy az új zsidó generációból dolgos, produktív embereket neveljen, azonban elvenni valakitől a kenyerét jelentő korcsmáját csak azért, hogy most már produktív kenyérkeresetre szoruljon éppen olyan igazságos dolog volna, mintha valakit egy mély vízbe dobnánk, hogy úgy tanuljon meg úszni. Ám adjanak új licenziákat nemzsidóknak, amennyit akarnak és zsidóknak egyáltalán ne adjanak újat, de minek kell a zsidóktól a régi jogokat megvonni és így őket tönkre tenni ? Az, aki eddig földmunkából vagy iparból élt tovább is abból élhet meg, de mihez fogjon az a zsidó korcsmáros, akitől elveszik a korcsmáját, mely családjának generációkon keresztül kenyeret adott? Azonban el kell venni, a zsidótól, mert máskülönben az új tulajdonos nem bírja a tempót, dehát akkor miért akarja bebeszélni a zsidóságnak, hogy a konkurrencia, és a verseny cselekvésre sarkal? ---------De sok szónak egy a vége! Mi nemzeti zsidók tudatában vagyunk annak, hogy a csehszlovák állammal szemben lojálisoknak kell lennünk és azt a tényt öszszes testvéreinkkel is szívesen megértetjük, ennélfogva mindaddig, amíg a kormányzat respektálja jogainkat és úgy bánik velünk, mint egy számottevő politikai és gazdasági faktorral, kiket egyforma jogok illetnek meg a többi nemzetiségekkel, mi tudni fogjuk kötelességünket. Amidőn azonban szabad prédának tartanak bennünket és jogainktól megfosztanak bennünket, Ígéretekkel áltatnak miközben lázítanak ellenünk, amidőn erőinket, ahelyett, hogy megértéssel felhasználnának a köz javára, elnyomatással akarják megtörni, ne várjanak tőlünk támogatást! Mert noha a zsidó természete a hűség, mégsem kutya a lelke, hogy megnyalja azt a kezet, mely őt korbácsolja ! Tessék a zsidóság ügyeit megértéssel kezelni és zsidó kérdésekben zsidó szakértők tanácsát kikérni, mert egyedül csak ők tudják megmutatni a mindnyájunkra nézve helyes megoldást és akkor hamar fogjuk megérteni egymást. Amit a zsidóság kíván azt a kormány könnyen teljesítheti és ha teljesíti, akkor a zsidóság nem fog késni feladni a paszivitását! Anon. A palesztinai kivándorlás. Beavatatlan és a cionizmust nem ismerő oldalról a cionistákat gyakran érik különböző támadások. E támadásokat különböző esztelen érvekkel röpítik a cionisták felé. Leggyakoribb azonban az az érv, hogy hát ha olyan jó cionista, miért nem megy ki Palesztinába ? Az ilyen érvekkel dolgozó anticionista asszimiláns csak tájékozatlanságát és a világpolitikai helyzetet nem ismerő tudatlanságát árulja el. Mert aki tájékozva van a világpolitikai helyzetről és aki foglalkozik kissé a világfaktorrá lett cionizmussal, tudni fogja, hogy a kivándorláshoz nemcsak kedv kell, hanem kivándorlási és elhelyezkedési lehetőség, munkaalkalom és munkaképesség is. A kivándorláshoz a 15 millió zsidóból legalább is 8 milliónak van kedve s természetes, hogy elsősorban a magát cionistának nevező zsidónak, mert hiszen őt nemcsak új gazdasági lehetőségek, hanem az ősi föld és a becsületes nemzeti szabadság után érzett vágya is vonzza. Azonban a Palesztinába való kivándorláshoz, mint fent említettük sokkal fontosabb dolgokra van szükség. Elsősorban munka- és foglalkozási alkalom megteremtésére. Hogy az emigránsok meg tudják kenyerüket keresni, meg kell indulnia az általános építkezéseknek. Telepek létesítéséhez, a föld megvásárlását kell lehetővé tenni, ehhez pedig pénz, pénz s pénz kell. Azok a cionisták tehát, akik nem igyekeznek a palesztinai munkanélküliséget szaporítani, nagyobb szolgálatot tesznek az eszmének, ha a góluszban dolgoznak Palesztina felépítéséért. Ez a munka pedig kétféle: szakadatlanul áldozni és más zsidókat is áldozatra bírni. Ha a zsidóság megteszi kötelességét és miként a világháborúban gyilkos hadikölcsönökre áldozott, most saját országának felépítésére fog áldozni, úgy nemcsak a cionisták, de a zsidóság 50 százaléka fog kivándrolni.