Zsidó Néplap, 1926. március-május (6. évfolyam, 10-21. szám)

1926-03-05 / 10. szám

évfolyam, 10. szám. I Postacsekk I 61.374 Irkesztöség és kia­­hivatal Uzhorod, okovicova ul. 1. I omda Vargasor I — Megjelenik nden pénteken, wzárás szerda du­­makor. — Előít­­ési dijak: egész­e 50 Ke, félévre , negyedévre 13 Ke. EflPO, TARJAIM­I, POLITIKAI ŐSZERKESZTŐ: Dr. BOLGÁR MÓZES­­ Telefonszámonk 307, Uzshorod, 1926. márc. 5. nx to"’ i"snn Hirdetési árak a hir­detési részben egész oldal 600 Ké, féloldal 350 Ke, negyedoldal 160 Ke, tizenhatod­­oldal 60 Ké, har­­minckettedoldal 35 Ké Szövegrészben 250 1­3-kal drágább­ Bankok és intézetek, nek 50°jo-al drágább. 7 KULTÚRÁI» Ét GAZDMÁG! HETILAP V FELELŐS SZERKESZTŐ: SZEREST BÉLA ■ .« ■ Március 7.-én ünnpeljük kortársesá ■púnk terkeit elnökénk 76. születésnapját. 1E nap alkalmat ad »It senkinek, aki em- Hberien érezni tud, fogy hálalelt szívvel ■emlékezzék meg T. J. Masarykról, a jog ■és az emberiség ezel nemes harcosáról, s az igazság megtéveíthetetlen és szigorú ■hirdetőjéről. Népenk kivívta a szabad­ságot és ezért az eész csehszlovák nép ■ mint egy család innepti elnökének a ■ születésnapját. Arde a cseh nemzetnek i­s nyújtott szolgálatáéi is többet köszönhet a kulturemberiség Masaryk személyének, aki félelmet és fáadságot nem ismerve, megmutatta az mberiségnek az idők cháoszából kivezeő utat. A csehszlovák köztársaság elnök, akit életének viharai ■ sem tudtak eltérélni az általa kijelölt­­ pályáról, 76 év óta egy munkás és fárad­­s­ságos, de tisztekben és becsülésben is I gazdag életre leinthet vissza. Masaryk elnök elérte a lgmagasabb ideált, amit I ember elérhet. Ami törekvésének célja, ifjúságának és­érfiasságának álma volt, azt magas kora fedesztálján megvalósítva látja. Nemzete szabad lett és ő volt az, aki felszabaditha. Hogy a további fejlő­dés is ezen­ben a pályán fog haladni, melyet ő kijelöl, azt persze nem határoz­hatja meg így nemzet életét oly sok körülmény befolyásolhatja, hogy ezeknek felismerése meghaladja az egyes ember felismerését, még ha ez olyan ember is, mint T. D. Masaryk. De Masaryk felállí­totta tanait, kjelölte az utat és ha a csehszlovák nemzet és vezérei mindig ezen az úton fognak haladni, úgy minden bizonnyal jól fgnak járni és a Csehszlovák állam virágzan­ és fejlődni fog. „Zsidók, jól vigyázzatok!“ Francia Ki­s Mihály, a magyar pogrom­vezér a magyar zsidó sajtó frankhamisi­­tási per magatartására a következő kije­lentést tette: — Azt üzenem a budapesti zsidóságnak: zsidók, vigyázzatok, mert addig csintalan­kodtok, mig végre megint rajtatok pattanik az ostor-E fölényes, játszi humor, mely a szavak mögött tetőzik, elfeledteti velünk, hogy aki a kedves üzenetet küldi, nem nép­szerű és kedves operettkomikus, hanem a lajosmizsei és az orgoványi erdők hőse, Ő már b­emutatta egyszer, hogy tud a budapesti zsidókkal bánni. Megmutatta már, hegyén pattanik az ostor, ha ő pat­­tantja,­­úgy pattanik, mint ahogy Fritz Rezsőn, Neubauer Mihályon, Páncél Ár­pádon, Beck Gyulán pattant a 919-es és 20-as éjszakában. Tehát vigyázat magyar zsidók! Jó lesz összehúzódni, jó lesz csendesen lenni és arra gondolni, hogy nem szabad dühösíteni Francia Kiss Mihályt. A lengyelországi zsidóság szeren­csétlen gazdasági helyzetéről már sokat hallottunk. Az ottani helyzetet végze­tesnek, katasztrofálisnak mondják. A kereskedők között a rettenetes gondok és a kíméletlen adóbehajtások miatt öngyilkossági járvány harapódzott el, úgy, hogy lengyel rabbinátusnak óvó­intézkedéseket kellett foganosítani, hogy megállásra bírják a szerencsétlen gaz­dasági őrület áldozatait. Számos város zsidó lakossága a szó szoros értelmé­ben éhenpusztul . . . Egyszóval a len­gyelországi zsidóság helyzete katasz­­rófális. A mi gazdasági helyzetünk úgy lát­szik szintén ugyanabba az érvénybe került, mint lengyel szomszédaink. Itt ugyanazon szimptómák kezdenek mu­tatkozni, ugyanazon kilátástalanság és reménytelenség szállja meg a lelkeket, mint a szomszédban. Az ország politi­kai konszolidációja, úgy látszik nem képes a gazdasági helyzetet konszoli­dálni, mert a kereskedői világ is, amely pedig más keserves időkben úgy, ahogy mindig tartotta magát, az utóbbi hó­napokban sohasem tapasztalt krízisben szenved. A forgalom szünetel, az üz­letek panganak, üresség ásítozik min­den zugból. Nincs mi fedezze a rezsit, de még a háztartásra sem telik. Nin­csen pénz, mert nincsenek vevők és nincsenek vevők, mert nincsen pénz... A helyzet válságos, de még lehetne segíteni a bajon. A katasztrófa fejünk felett lóg, de még meg lehetne akadá­lyozni kitörését. Céltudatos kormány­­intézkedéssel még meg lehet állítani az összeomlás örvénye felé száguló gaz­dasági élet kerekét. Egy kis jobb be­látás a kormánynál, több megértés a helyzet iránt és kevesebb sovinizmus az intézkedéseknél még üdítőleg hatna az elernyedt gazdasági életre Az adókivetéseknél több körülte­kintés, a behajtásoknál több hum­a­­nitás, az állami munkák elosztá­sánál több belátás, új munkaal­kalmak teremtése, közmunkák elrendelése stb. rövid idő alatt újra magához térítené az ájuldozó gazdasági életet. Mert mit szépítgetünk? Különösen bennünket zsidókat elég mostohán ke­zelnek. Az adókivetéseknél és behaj­tásoknál kíméletlenek velünk szemben, mert még a legjobb akaratú adórefe­rens sem hiszi el, hogy a zsidónak nincs pénze.­­.A zsidóknak még bőrük alatt is van pénzük!- hallottuk már sokszor egy-egy adóreferenstől. Az állami szállításoknál zsidók hiába fára­doznak, kirótják rájuk a bélyegilletéket, de a pályázatot mások nyerik el. Különösen a nyomdaipar terén érezni ezt a mostoha bánásmódot, melynek hivatalos formáját megadja az a kö­rülmény, hogy az állami hivatalokat rendeletileg utasították, hogy nyom­tatványszükségletüket csak állami nyom­dákban szerezzék be. Megtörtént már az is, hogy az egyik referátus a forma kedvéért pályázatot írt ki, de a nyomtatványokat nem a legolcsóbb ajánlattevő cég, hanem az államnyomda kapta meg. A tiltakozó cégnek aztán elárulták a titkot: bár ha pártyázatott írtak ki, azonban nem kö­telesek a munkát épen a legolcsóbb ajánlattevőnek adni, íme így fest a valóság. Ha a kormány azt akarja, hogy polgárai adófizetőképesek legyenek, ha meg akarja akadályozni az ipar és ke­reskedelem katasztrofális összeomlását, úgy a fenti állapotokat meg kell szün­tetni. A lakosságot ne csak adófizető tárgyaknak, hanem családtagoknak, gyermekeknek tekintsék, kiknek jólétéről a családfentartó, az állam gondos­kodni tartozik. Az idő sürget, a helyzet parancsol. Cselekedni kell, amíg nem késő! — Purimbál. Purim estéjén tartotta meg az uzhorodi zsidó ifjúság szokásos purim­­bálját, ah­íg úgy erkölcsileg, mint anya- Gazdasági helyzetünk ! Lapunk mai száma 6 oldal­­ gilag kiválóan sikerü­l A hangulat mind­végig vidám és közvetlen volt; a bálon jelei voltak tényleg egy kedélyes és pom­­ps pás báli estnek voltak résztvevői. A jel­mezek közül pompás eredetiségével és szellemességével a Franc City reklámjel­meze, Klein Árminná Zsidó Nemzeti Alap persely­ jelmeze, Herskovics Bözsi tenger jelmeze, Gubman Berta és Weiszman S­onka tyúk jelmeze, Rothman polonai rabbija és Hillman Rózsi-Hamlettje tűntek ki. A szép­ségverseny nyertesei: Ruszkovics Irén bájos (Cipa rózsája), Hillmann. Rózsika, aki finom eleganciájával, bájos megjelené­sével vonta magára mindenki figyelmét, továbbá Jakubovits Aranka, A rendezésért, amely mintaszerű és gondos volt, Hers­­kovits Kálmánt, Juszkovits Ernőt, Kasszert és a Güntzer-testvéreket illeti meg az érdem oroszlánrésze. Művészi kivitelű oklevelet Samonovits Hella, Friedmann Hella és Steinberger Friduska nyertek.

Next