Zsidó Néplap, 1930. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1930-01-03 / 1. szám

Katimon tuámkt hf «. A Postmcsekk 61.371 árak a fur­­restben egész «UM600 Ki, faoldal MO Ki, lutedoldal m Ki, tizenhatod­­wMml 60 Kifkar­­mdmduttedoldal 35 Ki StCHi mt-kal ffimx&ok es mk60*-al drágább. ZSiDÓ TÁRSADALMI, POLITIKAI, X' évfolyam /. azám­. ruts 's Sarkesitőseg es kia­dóhivatal Viharod, Kozd­uzska ut. 13. Nyomda Vargasor 13.­­ Megtelem mnden pénteken. Lapjárás Szerda du. 1 órakor. A­d­ófi­­zetési dijak: égész évre 50 Ki, teléért 26, negyedévre 13 Ki külyöinte égész évi 75 Ki. KULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGI HETILAP IZSHOROD-MAKKACS-KASSA, 1930 január 3. Dr­ Reisz Gyula, zsidópárti képviselő felszólalása a kormányprogramhoz A Zsidópárt a kormány mellett?:— Az összes miniszterek és a parlamenti többség meg vannak elégedve­ a Zsidópárt programjával A dec. 21 én tartott parlamenti ülésen, melyen a kormánynyilatkozat vitáját folytat­ták, dr. Reisz Gyula zsidópárti parlamenti képviselő a Zsidópárt nevében deklarációt adott le, amit a nemzetgyűlés félreérthetet­len szimpátiával fogadott. Dr. Reisz nyilat­kozata annál fontosabb, mert abból láthat­juk, hogy a zsidópárti képviselők nem ra­gadtatják magukat nagyhangú frázisokra, hanem a komoly feladatokhoz méltóan, ko­moly munkát akarnak végezni, Csehszlová­kia össz-zsidósága érdekében, és a cseh­szlovák állam javára s előnyére. Ezt az ál­láspontot dr. Reisz nyíltan s becsületesen leszögezte . Így hisz­ük, hogy ezek után a Zsidópárt belső s külső ellenségei is revi­­reálni fogják eddigi álláspontjukat. Dr. Reisz felszólalásában, melyet nagy érdeklődéssel hallgattak, egyébként a követ­kezőket mondotta: «Nekünk, zsidópárti képviselőknek most van először alkalmunk erről a helyről a zsidó választók nevében beszélni. Nem a mi hibánk volt, hogy korábban nem élhettünk az alkotmán­ytörvényben biztosított ezen jogunkkal és ez nem volt a mi részünkről közönyösség az ál­lammal és annak fejlődésével szemben, ha­nem ez következménye volt a választási törvény hiányos intézkedéseinek és következménye volt ez azoknak a ne­hézségeknek, amelyeket Podk­­ruszban bizonyos pártok nekünk okoztak. Ezek voltak az okok, melyek miatt az 1025. évi nemzetgyűlési választásoknál, an­nak ellenére, hogy több, mint 100.000 zsi­dó szavazatot kaptunk, a parlamentben kép­­viseletet még sem nyerhettünk. Hogy most mégis sikerült demokrata érzeteinknek győ­zelmet aratni, bizonyítéka elf anni, hogy­­ zsidó választók ragaszkodtak természetes és törvényes jogaikhoz és kiváltsaikhoz. Eljöttünk­ a parlamentbe azzal az elhitáro­­zással,­ hogy magunkra vállaljuk a felelős­ségnek egy részét, hogy­­lehetőség szerint aktív együtt dolgozzunk többi pártoktól köztársaság fejlődéséért. Ebből látható a mi álláspontunk a kormányhoz és a kor­mány programmjához. Udrzál miniszterel­nök kormánynyilatkozata bennünket telje­sen kielégít és megnyugtat, mert a kor­mány foglalkozni kíván a gazdasági viszo­nyokkal és a krízis szanálásával; a kor­mánynyilatkozat ígéri az iskolák kiépítését Minden nemzetiségre és felekezetre való te­kintet nélkül és ígéri a kormány, hogy igazságos közigazgatást és a lakosság egyéb kívánságainak teljesítését fogja végezni. Mi­nekünk nagy érdekünk ezen kedvezőbb kor­mányprogram keresztülvitele és teljes ga­ranciáját látjuk annak, hogy ez kormány­nyilatkozat meg is fog valósult, annál is t­obb, mert a kormányban ülnek politikai életünk legkiválóbb és legjobb személyisé­gei, ezek mögött állanak úgy a képviselő­­ház, mint a szenátus nagy vezető politiku­sai, akik reprezentálják a csehszlovák la­kosság nagy többségét úgy, hogy a kor­mánynak nemcsak joga, hanem egyenesen kötelessége is a kitűzött programmját ke­resztül vini®®üi oknál fogva a kormányt és annak a ^^Bfrynyilatkozat érdekében kifejtendő ^H^^B teljes megértéssel tá­mogatjuk. kormánynak érzéke lesz a zsidó lak­ost­ág­ általános és speciális kunságaival szemben. 10 . Kivárjuk a kormánytól legfőképpen, hogy az állampolgárság égető kérdé­sét liberálisabban ítélje meg, mint az eddigi kormányok tették, annál is inkább, mert köztársaságunk első éveiben még érthető volt, hogy ezen kér­dést bizonyos bizalmatlansággal és szigor­ral kezelték, de ma az állam teljes konszo­lidálásának állapotában joggal várható, hogy a regális, munkás és évtizedek óta itt lakó lakosság természetes jogát elismerik. Egy­ben kívánjuk, hogy azon szerencsétlenekkel szemben, akiknek állampolgárságuk egyál­talában nincsen, szintén liberálisakban jár­janak el és hogy ezekkel szemben a köz­társaság keleti részeiben ugyanazokat az elveket alkalmazzák, mint az állam nyugati részeiben. Mint zsidópárti képviselők kije­lentjük, hogy a képviselőházban lelkiisme­retesen fogunk dolgozni és reméljük, hogy ezen ténykedésünk nemcsak a zsidó válasz­tók javára, hanem az egész csehszlovák köz­társság v­át.vvre és jó vá is. fog szolgálni.» FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERÉNY BÉLA Az..orsz£g?os cioniista konferencia A csehsz.­ovákU­­IX. országos cionista konferencia útember 25 és 26 án B­ ünn­­ben impozát", külső és belső keretek kö­zött folyt lejA konferencia iránt idén kü­lönös érdejlődés nyilvánult meg, úgy, hogy a több T^vendégen kívül az ország min­den Tés^^M222 delegátus jelent meg. (A tavalyi li­rencián mindössze 143 dele­gátus fi­részi). Küönösen Ruszinszkó képviseltette magát számos delegátussal, ami igen jó benyomást gyakorolt a konferenciára. Ezzel szentben Keletszlovenszkó, beleértve Kassát és Alperjest, szinte feltűnően távol maradt. é®z igazolóbizottság jelentése sze­rint Szlo­vinszkót és Ruszinszkót az alábbi delegátusok képviselték: Bratiszlava, Sípos dr., Harry Bleiweis, Komlósi, May, prof. Rabinowitz, Grosz Gyula és többen az If­júságból. Losonc: Nagy mérnök. Nyitra, Nagyszombat, Pöstyén delegátusainak nevét nem sikerült feljegyeznünk. Uzhorod : Sze­rény Béla, Klein Ármin Waldsteioné, Mar­­tinovics. Munkács : Dr. Kugel, Freilich, Izsá­­kovits, Kroó és Weisz Judi. Beregszász. •Poplel, Huszt; Farkas Wolf. Jaszina: Tanne Sala­, on. •■A konferenciát dr.’Rufeisen, a csszl. Ci­­­r­­la Szövetség^elifQtUL három tradicioná­lis kalapács ütéssel rajtott­t­ meg és üdvö­zölte a megjelent­ cléfátusokat és vendé­geket, különösen a brünni hitközség elnö­két, aki megjelenésével megtisztelte a kon­ferenciát. Majd felolvasták a nagyszámban beérkezett üdvözlő táviratokat,a­melyek, kö­zül különösen dr. Reisz és dr. Singer par­lamenti képviselők üdvözletei gyakoroltak mély benyomást. Az elnöksé­g és az igazoló bizottság meg­választása mlatt kezdetét vette az egyes szak­­referensek jelentései, melyek igen érdekes részleteket és statisztikai adatokat nyújtottak. A vitában, mely alatt gyakran heves ösz­­szecsapásokra is került sor, Szlovenszkó ré­széről különösen Rabinovitz tanár, a revi­zionisták vezére, Ruszinszkó részéről pedig Dr. Kugel, Szerény Béla és Freilich Mens­chern vélték /és?#. Dr. Kíiífce!' 1 xnősen a Tarbuth jelenté­sével kapcsolatt«;­ szólalt fe, és követelte, hogy a ruszínszkói héber iskolaszervezetet vegye át a Cionista Szövetség a maga ha­táskörébe. Cionista politikai szempontból mint ponte cionista bizalommal viseltetik úgy a világ, mint az országos vezető­éggel szemben és a csszl. d­alácügy bí­ra­ és tá­mogatását kívánja. Szerény Bála a Tarbuth-kér­désben csat­lakozik Kugel követeléséhez. A héber iskolás kell, hogy olyan fontos legyen a szervezetnek, mint minden alap-és akció, mert ha a p­­ruszi és keletszlovenszkói zsidóság a cseh­szlovákiai zsidóság rezervoárja, úgy a p. ruszi cionizmus vívmánya, azaz a héber is­kola a csehszlovákiai cionizmus rezervoárja és így a csehszlovákiai cior.izrix'­s érdeke a héber iskolahálózat fenmai-állása. A szer­vezet sok hibát, illetve mulasztást követett el, mert nem fejt ki kellő propagandát és nem csinál semmit a cionista sorok sza­­­­poritására. Javasolja, hogy az ügyvezető bi­zottság a jövőben iktassák­ ki a helyi cso­­portok vezetőit és figyelmeztessék őket kö­telességeikre. A taglétszám emelése céljából rendezzenek gyakrabban, de legaláb­b nös­­te egyszer «ifggyüjtési kampányoksjHHHttj azt Amerikában teszik. A thsiuciip® seben követeli, hogy »z ügyvezet® gyázzen arra, hogy szocialista és ® ssista elvek he!yett 5 csl. hadisara ® vői több cionizmussal foglalkozz3R.®y||S[ ' mindaddig,« amíg ezeken az |e|c^te® cfor-ista szilien) helyett, uralkodik, add g sem­ - ai® vi,: t'isis c­­aitcc« nem. A® hadisarában. A ruszins­zólj ve»et kiépítésére egy túlőrtA tását követel). 9 A vita befejezése u'ár 9 nökség nevében javast a 9 , rend­a üdvözlő távirat«’® j elnöknek, továbbá tíz. 19­­ képviselőknek. Ugyané®

Next