Zsidó Néplap, 1930. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1930-01-03 / 1. szám

2. Mindenütt kapható­ fifh­tji: »Folio« Fried ferencia azt a javaslatot is, hogy az agg el­nök 80 ik születésnapja alkalmából a cseh- szlovákiai cionisták T. O Masaryk nevére Palesztinában egy o­ajfaerdőt öltessenek. A bejelentést a jelenlevők felállva, percekig megtapsolták. A fontosabb határozati javaslatokat, va­lamint a megejtett választások eredményét jövő heti számunkban hozzuk. védjeggyel általánosan kedvelt I­nan & Co., Kőrise, SZINSZAPPAN ­ Palesztinai vizsgálóbizottság előtt Múlt héten a cionista szervezet által állí­tott tanúk kerültek kihallgatásra. De Brau­de igen erélyesen a palesztinai kormányza­tot vádolja kötelességmulasztással, mert a rendőrök nem voltak kellő időben ott, ahol kellett, számuk sem volt elegendő, fegyve­rük sem volt. Hogy a kormányzat érezte kötelességmulasztását bizonyítja az, hogy a veszteségekről Jeruzsálemről és Hebron­­ról együttesen esik említés, mert restelte bevallani azt, hogy Hebronban milyen mészárlást vittek véghez az arab hor­dák védtelen embereken, úgyszólván a ren­dőrség szeme láttára. Elismerték, hogy kép­telenek voltak a csecsemő otthon elé, a Montefiorre negyedben, rendőri védelmet állítani és így az ápolónők kényszerülve voltak golyózáporban elszállítani a csecse­mőket. A Mustara negyedben levő leány­­árvaház hiába kért segítséget és végül is ki kellett üríteni, épúgy mint p­remel isko­lát. És vájjon milyen fellépés az, hogy a rendőrség Talpiothban szabadon hagyta dol­gozni a fosztogatókat, anélkül, hogy inter­veniáltak volna? Gadud Avadában is visz­­szavonult a patruit és szabadjára hagyta a fosztogatókat. Az arabok óvnkig a helység­ben tartózkodtak, de csak akkor léptek fel támadólak, midőn meggyőződtek róla, hogy a rendőrség nem fogja őket munkájukban zavarni. 45 millió fontot hoztak a zsidók Palesztinába Dr. Braude után Mr. Hoofent az angol palesztinai bank elnökét hallgatták ki. Ő statisztikai adatokat olvasott fel arról, meny­nyit áldoztak az arabok az ország felvirá­goztatására. Azt mondta : 45 millió font zsi­­dó tőke fekszik Palesztinába. Sok zsidó pénz arab kezekbe jut és így az arabok jólétét emeli. Haifában egyedül 55000 font bért fi­zetnek zsidók arab ingatlantulajdonosoknak. Mikor az arabok ügyvédje felemlítette, hogy ezen az összejövetelen oly határozatot hoz­tak ,a Nyugati Fal a mi szent helyünk«, tanú határozott hangon kijelenti,: úgy is van. A zsidók négyszer annyi adót fizetnek, mint az arabok Hoofen ezután statisztikailag bizonyítja, hogy^^sidók fejenkint négyszer annyi adót ^jMHjj^m­int az arabok s az import­­|H|r annyi jut velink, mint az ara­b üdvöst alkotott az angol man ■foiaiom a közbiztonság, a köz- ügy és az iskolaügy tekintetében, zsidó adók révén vád lehetsé Frök uralom alatt a fellah nik had MMjf^kellett fizetnie, vagy ka H’ ’-’ö büdzsé ■ Li van mentve. , Ka A hebroni csonkítások .■ p3'..­ .vi'n...­ kor­mányzst ! HztVérdé-'or dicára kitart - '■1 ■ - yabok v' it -i.rp embere­­k és egyáltalán nincs ■Lhogy a kormányzat ■ • • ' fí'l­evo.jjak ■mák. Az effendik nem uzsorázhatják ki a szegény munkásokat Az új palesztin*­ közgazdasági alakulás­ban egyedül a nagybirtokosok és effendik jártak rosszul, mert nem uzsorázhatták ki úgy mint ezelőtt a szegény arab munkáso­kat. Egyébiránt Palesztina elbír évenként 20000 zsidó bevándorlót. Az meg valótlan, hogy a zsidók bevándorlása az arabok ki­vándorlását idézte volna elő, egyáltalában nem emelkedett az arab kivándorlás. Jeruzsálem, duc 24. December 21 iki ülé­sén Harry Sibhert a cionista Exekutive egyik vezető tagját hallgatta ki az angol par­lamenti vizsgálóbizottság Hitfafiicher val­lónásában, amelyet vágigj^^Hün érdek­lődéssel hallgattak tagjai­kitért a Zsidó NejupHHjl^F^almfnik ismertetésére, fogTM"^ .tun és a Balfour deklaráció kérdése.,gátolta a cionista mozgalom és a ciotatfA "gondolat történetét. Sir Hopkins M­orris,va bizottság liberálispárti tagjának kérdésére, hogy mit ért Sid­er Zsidó Nemzeti­ O­­thon fogalma alatt, a következőket válaszoltad: Mit jelent a Zsidó Nem­ti Otthon — Zsidó Nemzeti Otthon alat értem én azt a politikát, amely a zsidóságnak törvé­nyes alapot teremt a Palesztinába való be­vándorlásra, az ország felépítését és egy olyan zsidó civilizáció megteremtie, amely az igazi zsidó géniuszt fejezi ki^Aresztina a zsidó géniusz nélkül semmit an jelent az emberiség számára. Az arabok*1300 esz­tendeje laknak állítólag az országban, — ezidő alatt azonban Palesztina semmivel sem járult hozzá a világcivilizációhoz. A zsidó­ság és ez az ország prófétákat Atlantió­­kat adott ennek a világnak. A zsidó kiűzé­sével megszűnt a lelke is ennek az ország­nak. — Szaki se képzelje be magának azt, hogy gyilkosság és erőszak ettől bennün­ket valaha is vissza fognak tartani. Hopkins Morrisnak egy másik kérdésére kijelentette Sacher, reméli, hogy a zsidók az ország lakosságának többségét fogják képezni. Nem áll szándékunkban mások fe­lett uralkodni, és úgy, mint ahogy nem akarjuk, hogy mások uralkodjanak felettünk. A Jewish Agency ügyvédje, Viscount Erleigh azt kérdezte Sachertől, hogyan le­hetne a jövőben zavargásokat megakadályoz­ni. Sacher elmondotta erre, hogy egyrész­ről az arabokat meg kell győzni az erőszak hiábavalóságáról, minthogy a helyzeten nem változtathatnak, másrészről pedig a kormánynak végre kell hajtani a mandátu­mot a palesztinai brit tisztviselőket hivata­luk elfoglalása előtt fel kell világosítani a palesztinai mandátum sajátságos jellegéről. Nagy vita keletkezett ezután a Szentfal s a Balfour deklaráció körül. Sacher rámutatott arra, hogy az arabok voltak azok,a­kik 1923 ban egy törvényhozótestület megválasztá­sának gondolatát ellenezték. Kérte Sacher a szerencsétlen Szentfül konfiktus megoldá­sát és az arab sajtó ellenőrzését, minthogy az a leghazugabb, a legrágalmazóbb és a legféktelenebbül izgató az egész világon „Hozzanak törvényt a lázadás ellen és re-­­organizálják a rendőrséget. Meg kell erősí­teni a karhatalmat. Franciaország erőteljes garnizont tart Szíriában. Ezzel szemben Palesztinára csupán terhek hárulnak, csak háborús adósságért kell 200­­ezer fontot fi­zetnie az országnak. Kérte Sacher, adják meg a lehetőséget a zsidó kolóniáknak, hogy váratlan támadásokkal szemben véde­kezhessenek. Az agitátorok azért dolgozhat­tak, mert azt hitték, hogy Anglia nem szim­­patizál a zsidó nemzeti otthon eszméjével. A kormány a Szentfal kérdésében súlyos hibákat követett el. Az arab izgatók arab zsidó frontjának érve Stoker, az arab Exekutive ügyvédje ke­resztkérdések alá fogta Sidhert, aki kijelen­­tette, hogy számos angol tisztviselőt csak azért szeretnek az arabok, mert azok nem szimpátiáznak a cionizmussal. A valóság­ban azonban az arab mozgalom ép úgy irányul az angolok, mint a zsidók ellen, nem egyszer mondták Sidhernek arabok, a legjobb, ha zsidók és arabok összefogná­nak az angolok ellen. S­ocker: Hit­ei ezeknek az araboknak Sacher: Egyáltalán nehéz dolog abban hinni, am­i egy arab mold. Stocker: Nevszen meg egy arabot, aki Ön előtt ily értelemben nyilatkozott. Sicutr: Amny Bzy, Abiul Hidi. Ez a válasz halal­­as szenzációt keltett. Amni Bey, mint ismeretes az arab Executive egyik ügyvédjeként szerepel a bizottság előtt. Amny Big felugrott helyéről és karjaival hadonázva, kiáltotta Sidher felé: — Ezt határozottan kétségbe vonnám. Pénteken dec. 13-án megjelent a Bizott­ság előtt Kuk főrabbi, aki lemondott arról a jogról, hogy a Bizottság őt a saját há­zában hallgassa ki. „Az igazság nem szégyenkezik és nem félős, — mondotta — Én jöttem a Bizott­sághoz, bár a Bizottság tagjai készek voltak én hozzám jönni, mert mindent, amit mond­hatok szokásom a nyilvánosság előtt is el­mondani. Ezenkívül az a véleményem, hogy Bíráknak tiszteletet kell mutatni, sőt a Főpap maga is megjelent a Bírák előtt, ha megidézték. A továbbiakban kijelentette, hogy az az állítás, mintha a zsidók el akarták volna fog­lalni az Onár mecsetet, abszurdum, már csak azért is, mert ez ellentétben van a zsidó hit előírásaival. A zsidó vallási elő­írások szerint hithű zsidóknak tilos a szen­tély hegyre lépni, mert ez a terület, melyen az Onár mecset emelkedik szent terület. Majd ha a Messiás eljön és újjáépíti a templomot, mely valamennyi nemzet ima­helye lesz, akkor léphetnek a zsidók erre a területre. A rabbanátus feleslegesnek tartja, hogy dokumentáris bizonyítékokat hozzon arra vonatkozólag, hogy a Nyugati Falra a zsidóknak joga van, miután ez a jog telje­sen kétségtelen. Bizonyítékokat keresni en­nek igazolására annyit jelent, mintha valaki meggyújt egy gyertyát, hogy vele megerő­sítse a napfényt. — Emil Ludwig Palesztinában, Jeuu­­zsálemből jelentik. Emil Ludwig a híres német iró és történész néhány nap óta Pa­lesztinában tartózkodik, mely alkalommal részt vett a vizsgáló bizottság egyik üléséi­ is. A nagy iró meglátogatott több kolóniát s igen dicsérőleg emlékezett meg a telepesek munkájáról és a kolóniában uralkodó viszo­nyokról. A

Next