Zsidó Néplap, 1930. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1930-01-03 / 1. szám
2. Mindenütt kapható fifhtji: »Folio« Fried ferencia azt a javaslatot is, hogy az agg elnök 80 ik születésnapja alkalmából a cseh- szlovákiai cionisták T. O Masaryk nevére Palesztinában egy oajfaerdőt öltessenek. A bejelentést a jelenlevők felállva, percekig megtapsolták. A fontosabb határozati javaslatokat, valamint a megejtett választások eredményét jövő heti számunkban hozzuk. védjeggyel általánosan kedvelt Inan & Co., Kőrise, SZINSZAPPAN Palesztinai vizsgálóbizottság előtt Múlt héten a cionista szervezet által állított tanúk kerültek kihallgatásra. De Braude igen erélyesen a palesztinai kormányzatot vádolja kötelességmulasztással, mert a rendőrök nem voltak kellő időben ott, ahol kellett, számuk sem volt elegendő, fegyverük sem volt. Hogy a kormányzat érezte kötelességmulasztását bizonyítja az, hogy a veszteségekről Jeruzsálemről és Hebronról együttesen esik említés, mert restelte bevallani azt, hogy Hebronban milyen mészárlást vittek véghez az arab hordák védtelen embereken, úgyszólván a rendőrség szeme láttára. Elismerték, hogy képtelenek voltak a csecsemő otthon elé, a Montefiorre negyedben, rendőri védelmet állítani és így az ápolónők kényszerülve voltak golyózáporban elszállítani a csecsemőket. A Mustara negyedben levő leányárvaház hiába kért segítséget és végül is ki kellett üríteni, épúgy mint premel iskolát. És vájjon milyen fellépés az, hogy a rendőrség Talpiothban szabadon hagyta dolgozni a fosztogatókat, anélkül, hogy interveniáltak volna? Gadud Avadában is viszszavonult a patruit és szabadjára hagyta a fosztogatókat. Az arabok óvnkig a helységben tartózkodtak, de csak akkor léptek fel támadólak, midőn meggyőződtek róla, hogy a rendőrség nem fogja őket munkájukban zavarni. 45 millió fontot hoztak a zsidók Palesztinába Dr. Braude után Mr. Hoofent az angol palesztinai bank elnökét hallgatták ki. Ő statisztikai adatokat olvasott fel arról, menynyit áldoztak az arabok az ország felvirágoztatására. Azt mondta : 45 millió font zsidó tőke fekszik Palesztinába. Sok zsidó pénz arab kezekbe jut és így az arabok jólétét emeli. Haifában egyedül 55000 font bért fizetnek zsidók arab ingatlantulajdonosoknak. Mikor az arabok ügyvédje felemlítette, hogy ezen az összejövetelen oly határozatot hoztak ,a Nyugati Fal a mi szent helyünk«, tanú határozott hangon kijelenti,: úgy is van. A zsidók négyszer annyi adót fizetnek, mint az arabok Hoofen ezután statisztikailag bizonyítja, hogy^^sidók fejenkint négyszer annyi adót ^jMHjj^mint az arabok s az import|H|r annyi jut velink, mint az arab üdvöst alkotott az angol man ■foiaiom a közbiztonság, a köz- ügy és az iskolaügy tekintetében, zsidó adók révén vád lehetsé Frök uralom alatt a fellah nik had MMjf^kellett fizetnie, vagy ka H’ ’-’ö büdzsé ■ Li van mentve. , Ka A hebroni csonkítások .■ p3'.. .vi'n... kormányzst ! HztVérdé-'or dicára kitart - '■1 ■ - yabok v' it -i.rp emberek és egyáltalán nincs ■Lhogy a kormányzat ■ • • ' fí'levo.jjak ■mák. Az effendik nem uzsorázhatják ki a szegény munkásokat Az új palesztin* közgazdasági alakulásban egyedül a nagybirtokosok és effendik jártak rosszul, mert nem uzsorázhatták ki úgy mint ezelőtt a szegény arab munkásokat. Egyébiránt Palesztina elbír évenként 20000 zsidó bevándorlót. Az meg valótlan, hogy a zsidók bevándorlása az arabok kivándorlását idézte volna elő, egyáltalában nem emelkedett az arab kivándorlás. Jeruzsálem, duc 24. December 21 iki ülésén Harry Sibhert a cionista Exekutive egyik vezető tagját hallgatta ki az angol parlamenti vizsgálóbizottság Hitfafiicher vallónásában, amelyet vágigj^^Hün érdeklődéssel hallgattak tagjaikitért a Zsidó NejupHHjl^F^almfnik ismertetésére, fogTM"^ .tun és a Balfour deklaráció kérdése.,gátolta a cionista mozgalom és a ciotatfA "gondolat történetét. Sir Hopkins Morris,va bizottság liberálispárti tagjának kérdésére, hogy mit ért Sider Zsidó Nemzeti Othon fogalma alatt, a következőket válaszoltad: Mit jelent a Zsidó Nemti Otthon — Zsidó Nemzeti Otthon alat értem én azt a politikát, amely a zsidóságnak törvényes alapot teremt a Palesztinába való bevándorlásra, az ország felépítését és egy olyan zsidó civilizáció megteremtie, amely az igazi zsidó géniuszt fejezi ki^Aresztina a zsidó géniusz nélkül semmit an jelent az emberiség számára. Az arabok*1300 esztendeje laknak állítólag az országban, — ezidő alatt azonban Palesztina semmivel sem járult hozzá a világcivilizációhoz. A zsidóság és ez az ország prófétákat Atlantiókat adott ennek a világnak. A zsidó kiűzésével megszűnt a lelke is ennek az országnak. — Szaki se képzelje be magának azt, hogy gyilkosság és erőszak ettől bennünket valaha is vissza fognak tartani. Hopkins Morrisnak egy másik kérdésére kijelentette Sacher, reméli, hogy a zsidók az ország lakosságának többségét fogják képezni. Nem áll szándékunkban mások felett uralkodni, és úgy, mint ahogy nem akarjuk, hogy mások uralkodjanak felettünk. A Jewish Agency ügyvédje, Viscount Erleigh azt kérdezte Sachertől, hogyan lehetne a jövőben zavargásokat megakadályozni. Sacher elmondotta erre, hogy egyrészről az arabokat meg kell győzni az erőszak hiábavalóságáról, minthogy a helyzeten nem változtathatnak, másrészről pedig a kormánynak végre kell hajtani a mandátumot a palesztinai brit tisztviselőket hivataluk elfoglalása előtt fel kell világosítani a palesztinai mandátum sajátságos jellegéről. Nagy vita keletkezett ezután a Szentfal s a Balfour deklaráció körül. Sacher rámutatott arra, hogy az arabok voltak azok,akik 1923 ban egy törvényhozótestület megválasztásának gondolatát ellenezték. Kérte Sacher a szerencsétlen Szentfül konfiktus megoldását és az arab sajtó ellenőrzését, minthogy az a leghazugabb, a legrágalmazóbb és a legféktelenebbül izgató az egész világon „Hozzanak törvényt a lázadás ellen és re-organizálják a rendőrséget. Meg kell erősíteni a karhatalmat. Franciaország erőteljes garnizont tart Szíriában. Ezzel szemben Palesztinára csupán terhek hárulnak, csak háborús adósságért kell 200ezer fontot fizetnie az országnak. Kérte Sacher, adják meg a lehetőséget a zsidó kolóniáknak, hogy váratlan támadásokkal szemben védekezhessenek. Az agitátorok azért dolgozhattak, mert azt hitték, hogy Anglia nem szimpatizál a zsidó nemzeti otthon eszméjével. A kormány a Szentfal kérdésében súlyos hibákat követett el. Az arab izgatók arab zsidó frontjának érve Stoker, az arab Exekutive ügyvédje keresztkérdések alá fogta Sidhert, aki kijelentette, hogy számos angol tisztviselőt csak azért szeretnek az arabok, mert azok nem szimpátiáznak a cionizmussal. A valóságban azonban az arab mozgalom ép úgy irányul az angolok, mint a zsidók ellen, nem egyszer mondták Sidhernek arabok, a legjobb, ha zsidók és arabok összefognának az angolok ellen. Socker: Hitei ezeknek az araboknak Sacher: Egyáltalán nehéz dolog abban hinni, ami egy arab mold. Stocker: Nevszen meg egy arabot, aki Ön előtt ily értelemben nyilatkozott. Sicutr: Amny Bzy, Abiul Hidi. Ez a válasz halalas szenzációt keltett. Amni Bey, mint ismeretes az arab Executive egyik ügyvédjeként szerepel a bizottság előtt. Amny Big felugrott helyéről és karjaival hadonázva, kiáltotta Sidher felé: — Ezt határozottan kétségbe vonnám. Pénteken dec. 13-án megjelent a Bizottság előtt Kuk főrabbi, aki lemondott arról a jogról, hogy a Bizottság őt a saját házában hallgassa ki. „Az igazság nem szégyenkezik és nem félős, — mondotta — Én jöttem a Bizottsághoz, bár a Bizottság tagjai készek voltak én hozzám jönni, mert mindent, amit mondhatok szokásom a nyilvánosság előtt is elmondani. Ezenkívül az a véleményem, hogy Bíráknak tiszteletet kell mutatni, sőt a Főpap maga is megjelent a Bírák előtt, ha megidézték. A továbbiakban kijelentette, hogy az az állítás, mintha a zsidók el akarták volna foglalni az Onár mecsetet, abszurdum, már csak azért is, mert ez ellentétben van a zsidó hit előírásaival. A zsidó vallási előírások szerint hithű zsidóknak tilos a szentély hegyre lépni, mert ez a terület, melyen az Onár mecset emelkedik szent terület. Majd ha a Messiás eljön és újjáépíti a templomot, mely valamennyi nemzet imahelye lesz, akkor léphetnek a zsidók erre a területre. A rabbanátus feleslegesnek tartja, hogy dokumentáris bizonyítékokat hozzon arra vonatkozólag, hogy a Nyugati Falra a zsidóknak joga van, miután ez a jog teljesen kétségtelen. Bizonyítékokat keresni ennek igazolására annyit jelent, mintha valaki meggyújt egy gyertyát, hogy vele megerősítse a napfényt. — Emil Ludwig Palesztinában, Jeuuzsálemből jelentik. Emil Ludwig a híres német iró és történész néhány nap óta Palesztinában tartózkodik, mely alkalommal részt vett a vizsgáló bizottság egyik üléséi is. A nagy iró meglátogatott több kolóniát s igen dicsérőleg emlékezett meg a telepesek munkájáról és a kolóniában uralkodó viszonyokról. A