Zsidó Néplap, 1930. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1930-01-03 / 1. szám
4.= A „Heial-kávé” az új évben jelentékenyen olcsóbb ! felbuzdultok, de hogy holnap a pogány elébe vezetnek, hogy a törvény szerint álati vágyait kielégítse rajtam, azon nem tudtok felbuzdulni! ? Vegyetek példát Simeon és Lévi, őseitektől, Dinah testvéreitől, akik bár csak ketten voltak, mégis egy egész várost kardélre hánytak, hogy megbosszulják a nővérükön esett gyalázatot. Ti öten vagytok testvéreim, a fiatalabb kohániták is mintegy kétszázan vannak, bosszuljátok hát meg Izrael leányait. Bízzátok magatokat Istenre és szabadítsatok meg a gonosz pogány kezeiből. És könnyek között kitörve ekép fohászkodott: »Világok Ura ! Ha nem mi érettünk, úgy könyörülj rajtunk szent Nevedért, melyet az ocsmányok annyiszor sárbatiportak. O, állj bosszút rajtok a mai napon !* Hannah szivbemarkoló szavaira a testvérek lelkében izzó harag gyulladt ki s azon nyomban megesküvének, hogy nem nyugosznak addig, amig bosszút nem álltak Izrael leányain esett gyalázatért. És még azon éjjel rajta ütöttek a városkapitányon és lemészárolták az összes, a városkában talált pogányokat, majd városról-városra, faluról-falura mentek és felszabadították Izraelt a görögök járma alól. És vivtak nagy csatákat mig az ellenség futva menekült ki az országból és Izrael visszatérhetett újból szellőzőjéhez és fügefája alá. És Erec Izrael felett újra a szabadság és boldogság szellője lengett.» A ruszinszkói központi iroda kérdéséhez Dr. Kroó Sándor tartom, képviselő minden hitközséghez felhívást intézett Rozsypál tartománygyűlési elnök úr megbízásából, hogy a december 24 én Uihorod hitközségi termében tartandó gyűlésen közöljék vele egy központi iroda alakítására vonatkozó véleményüket. A gyűlés első felszólalója Davidovics Benő, a mármarosi zsidóság véleményeképen mindenekelőtt kifogásolta, hogy a nemorthodox Dr. Kroó hívta egybe a gyűlést, s hogy ő elnökölt azon és érdemben kifejezte azon kívánságát, hogy a régi központi iroda állíttassák vissza. Dr. Kroo .azonban nem volt hajlandó kiengedni a vezetést a kezéből s igy megindult a pro s contra vita. Az egész gyűlés folyamán a vita a körül forgott, hogy a régi iroda állíttassák e fel vagy egy új, önálló központi Iroda szerveztessék. A gyűlés harmadik órájában megjelent Spira munkácsi főrabbi, azonnal szót kért és rövid bevezetés után megtámadta azokat, akik a régi iroda visszaállítását kívánják. Dr. Kroo, hogy a gyűlés botrányos befejezésének elejét vegye, megszakította őt beszédében és annak megemlítése mellett, hogy az elhangzottakról jelentést tesz, a gyűlést, bezárta. A gyűlés ezek szerint teljesfiaskóval végződött. Mindenek előtt feltűnt, hogy rabbinus alig jelent meg a gyűlésen. A rabbik és a munkácsi rabbi közötti elkeseredett harag folyamánya kép, ugyanis a rabbik, akik Dr. Kroo személyében a munkácsi rabbi expo □ensét látták, nem jelentek meg, hogy a nyílt botrányt elkerüljék. Megbízottaik azonban a régi iroda visszaállítását kívánták és ezzel azt, mondták, hogy nem akarnak a munkácsi rabbival közös irodát. A rabbik közötti nagy ellentét igazolja, hogy a jelen idő a központi iroda létesítésére nem alkalmas és csak az ellentétek kiélesitésére és zavarokra vezetne. Nem volt szerencsés a Dr. Kró személyének előretolása sem a munkácsi rabbi helyett, mert hiszen mindenki tur^^hogy a két személy e szempontból edj^Aient, másrészt pedig az a vélemény^^Bt ki, hogy dr. Kró uj utakat^j^^^Holitika becsempészésére a A zsidó vallási életV^nf^'«^ Y$ nincs szükség a központi irodára, i^pt^'ezt a célt sehol sem szolgálja. c Magyarországon a központi „.iroda közvetítő fórum a kormányzat és a hitközségek között. Itt ezt a szerepet nem költené be a központi iroda, mert államunkdemokráciájának a folyománya, hogy minál a legkisebb ember előtt is nyitva van minden hatóság ajtaja. Egy központi iroda költségét sem bírja az itteni szegény lakosság, mely az iroda 120 — 150000 koronányi költségét Wkkal eredményesebben fordíthatna jótékos és kulturális célokra. ] A központi iroda itt nem tudná felelkedni a rabbinusok családi érdekei kölé, s arra törekedne, hogy a rabbinusok többé kevesbbé sikerületlen gyermekeit elhelyezze a nekik nem való állásokba. Veszélyes azonban itt a központi iroda felállítása azért is mert az teljesen a munkácsi rabbi hatalmi túltengésének volna alárendelve s veszélyeztetné a hitközségek autonómiáját és békéjét. Mindig arra törekedtünk, hogy a zsidóság váltási s hitközségi életét kivonjuk a partok narcától, na most a központi iroda Dr. Kroó kezdeményezése folytán megalakulna, ez rossz vért szülne épen azon pártoknál, amelynek tagjai köréből van a valásügyi miniszter kinevezve, tehát az iroda szervezése minden irányban rossz hatást szülne és legfeljebb arra volna alkalmas, hogy a Dr. Kroo alaposan megtépázott politikai súlyát nelyrebillentse és a zsidó ranbiknak a választások alkalmával kirobbanni szokott harcát állandósítsa. Dr. J. M. im.iiiiiT»iww.BadsgataiBii!i8Baii*gMaaia«KaiaMMBMBMMM Bernstein a híres szocialista vezér a cionizmus kilátásairól Válasz Kautskynak — Az Uj Közlöny figyelmébe / Az Ungváron megjelenő Uj Közlöny dec. 25 Ikl számában *A palesztinai cionista kísérlet borzalmas összeomlását jósolja Karl Kautsky» cím alatt, idézi a neves Marxmagyarázónak a berlini „Vorwärts*-ben nemrégen megjelent cikkét, melyel az Új Közlöny szerkesztője nyilván újabb rúgást vél adni a cionista mozgalomnak. A „Vorwärts* dec. ciki számában Eduard Bernstein a 80 éves tudós és német szocialistavezér válaszol Kautsky fejtegetéseire s többek között a következőket írja : «Mindennekelőtt konstatálom, hogy Kautsky nem vonja kétségbe a cionizmus jogosultságát és hogy a cionizmus célját rendkívül rokonszenvesnek találja: otthont teremteni a zsidóságnak amelyben szabadon rendelkezhetik önmagával és melyben védve van a bántalmazások ellen. Nem igaz azonban az, hogy a cionizmus célja az arabokat, illetve a mozlimokat elűzni Palesztinából . Mert feladata egyszerűen az, hogy a zsidóknak Palesztinában egy nemzeti otthont építsen és ezt a jogot és célt senki sem vonhatja kétségbe. Kautsky ama megállapítása, hogy a zsidók az angol imperialisztikus és gyarmati politikájának segítőtársai, szintén nem helytálló. Aki ismeri és a helyszínen tanulmányozta a viszonyokat, nem állíthat ilyet, mert erre semmiféle támasztékot nem talál. Tudatosan egyetlen egy cionista sem teljesítene ilyen missziót. A zsidó telepesek túlnyomó része egyszerűen arra törekszik, hogy mint iparos, vagy földmíves, szóval mint nehéz munkás, rendes existenciát teremtsen magának. Szakadatlan és szorgalmas munkával már eddig is olyan eredményeket produkáltak, melynek produktív és az ország elényei és fejlődéset szolgáló értékéről, nemzsidó Palesztina látogatók és neves tudósok a legnagyobb csodálat s elragadtatás hangján nyilatkoztak. Miután az arab villongások inkább nacionalista propagandára vezethetők vissza, bizonyos, hogy ezekben az arab tömegeknek semmi részük nincsen és így ezeknek a tömegeknek a felvilágosítása és a jólét fokozatos beköltözése idővel arra fogják bírni az arabokat, hogy a zsidó bevándorlásban előnyöket és az ország fejlesztését lássák és nem fognak felülni többé az uszítóknak. Egyébként ugyanolyan helyzetben vannak az oroszországi szovjet protekció alatt létesített zsidó telepek és köztársaságok is. Ott az orosz tömegek valóban dühödten nézik a zsidó telepesek térhódítása akik kisajátított és nem drága pénzen vásárolt földeken telepednek le. Egy napon ennek tényleg borzalmas következményei ehetnek, a szovjet azonban nem kérdezi mi ww «v n jg& óriási választéA olcsó, ízléses ■ff fi SU 11 n A és elsőrendű patoroftban. Ms£- na PoftCi V Wk JH! V Fm fi teninitmtö YéíeiAóleiezeitséA _ v L . _ „ nélkül. .. Bútoromnál Kranno K O b I C E bútorgyára Brunn ggy ja««. fmcum. szám.