Zsidó Néplap, 1930. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1930-01-03 / 1. szám

4.­= A „Heial-kávé” az új évben jelentékenyen olcsóbb ! felbuzdultok, de hogy holnap a pogány elébe vezetnek, hogy a törvény szerint ál­­ati vágyait kielégítse rajtam, azon nem tud­tok felbuzdulni! ? Vegyetek példát Simeon és Lévi, őseitektől, Dinah testvéreitől, akik bár csak ketten voltak, mégis egy egész várost kardélre hánytak, hogy megbosszul­ják a nővérükön esett gyalázatot. Ti öten vagytok testvéreim, a fiatalabb kohániták is mintegy kétszázan vannak, bosszuljátok hát meg Izrael leányait. Bízzátok magatokat Istenre és szabadítsatok meg a gonosz pogány kezeiből. És könnyek között kitörve ekép fohászkodott: »Világok Ura ! Ha nem mi érettünk, úgy könyörülj rajtunk szent Nevedért, melyet az ocsmányok annyiszor sárbatiportak. O, állj bosszút rajtok a mai napon !* Hannah szivbemarkoló szavaira a test­vérek lelkében izzó harag gyulladt ki s azon nyomban megesküvének, hogy nem nyu­­gosznak addig, amig bosszút nem álltak Izrael leányain esett gyalázatért. És még azon éjjel rajta ütöttek a városkapitányon és le­mészárolták az összes, a városkában talált pogányokat, majd városról-városra, faluról-fa­lura mentek és felszabadították Izraelt a gö­rögök járma alól. És vivtak nagy csatákat mig az ellenség futva menekült ki az or­szágból és Izrael visszatérhetett újból szellő­­zőjéhez és fügefája alá. És Erec Izrael felett újra a szabadság és boldogság szellője lengett.» A ruszinszkói központi iroda kérdéséhez Dr. Kroó Sándor tartom, képviselő min­den hitközséghez felhívást intézett Rozsy­­pál tartománygyűlési elnök úr megbízásá­ból, hogy a december 24 én Uihorod hit­községi termében tartandó gyűlésen közöl­jék vele egy központi iroda alakítására vo­natkozó véleményüket. A gyűlés első felszólalója Davidovics Be­nő, a mármarosi zsidóság véleményeképen mindenekelőtt kifogásolta, hogy a nemort­­hodox Dr. Kroó hívta egybe a gyűlést, s hogy ő elnökölt azon és érdemben kife­jezte azon kívánságát, hogy a régi központi iroda állíttassák vissza. Dr. Kroo .azonban nem volt hajlandó kiengedni a vezetést a kezéből s igy megindult a pro s contra vita. Az egész gyűlés folyamán a vita a kö­rül forgott, hogy a régi iroda állíttassák e fel vagy egy új, önálló központi Iroda szerveztessék. A gyűlés harmadik órájában megjelent Spira munkácsi főrabbi, azonnal szót kért és rövid bevezetés után megtámadta azokat, akik a régi iroda visszaállítását kívánják. Dr. Kroo, hogy a gyűlés botrányos befe­jezésének elejét vegye,­­ megszakította őt beszédében és annak megemlítése mellett, hogy az elhangzottakról jelentést tesz, a gyűlést, bezárta. A gyűlés ezek szerint teljes­­fiaskóval végződött. Mindenek előtt feltűnt, hogy rabbinus alig jelent meg a gyűlésen. A rabbik és a munkácsi rabbi közötti elkeseredett harag folyamánya kép, ugyanis a rabbik, akik Dr. Kroo személyében a munkácsi rabbi expo □ensét látták, nem jelentek meg, hogy a nyílt botrányt elkerüljék. Megbízottaik azon­ban a régi iroda visszaállítását kívánták és ezzel azt, mondták, hogy nem akarnak a munkácsi rabbival közös irodát. A rabbik közötti nagy ellentét igazolja, hogy a jelen idő a központi iroda létesí­tésére nem alkalmas és csak az ellentétek kiélesitésére és zavarokra vezetne. Nem volt szerencsés a Dr. Kró szemé­lyének előretolása sem a munkácsi rabbi helyett, mert hiszen mindenki tur^^hogy a két személy e szempontból edj^Aient, másrészt pedig az a vélemény^^Bt ki, hogy dr. Kró uj utakat^j^^^Holitika becsempészésére a A zsidó vallási életV^nf^'«^ Y$ nincs szükség a központi irodára, i^pt^'ezt a célt sehol sem szolgálja. c Magyarországon a központi „.iroda köz­vetítő fórum a kormányzat és a hitközsé­gek között. Itt ezt a szerepet nem költené be a központi iroda, mert államunk­­demok­ráciájának a folyománya, hogy minál a leg­kisebb ember előtt is nyitva van minden hatóság ajtaja.­­ Egy központi iroda költségét­­ se­m bírja az itteni szegény lakosság, mely az ir­oda 120 — 150000 koronányi költségét Wkkal eredményesebben fordíthatna jótékos és kulturális célokra. ]­ A központi iroda itt nem tudná fel­el­­kedni a rabbinusok családi érdekei kölé, s arra törekedne, hogy a rabbinusok többé kevesbbé sikerületlen gyermekeit elhelyezze a nekik nem való állásokba. Veszélyes azonban itt a központi iroda felállítása azért is mert az teljesen a mun­kácsi rabbi hatalmi túltengésének volna alá­rendelve s veszélyeztetné a hitközségek au­tonómiáját és békéjét. Mindig arra törekedtünk, hogy a zsidó­ság váltási s hitközségi életét kivonjuk a partok narcától, na most a központi iroda Dr. Kroó kezdeményezése folytán megala­kulna, ez rossz vért szülne épen azon pár­toknál, a­melynek tagjai köréből van a va­­lásügyi miniszter kinevezve, tehát az iroda szervezése minden irányban rossz hatást szülne és legfeljebb arra volna alkalmas, hogy a Dr. Kroo alaposan megtépázott po­litikai súlyát nelyrebillentse és a zsidó ran­­biknak a választások alkalmával kirobbanni szokott harcát állandósítsa. Dr. J. M. i­m.iiiiiT»iww.BadsgataiBii!i8Baii*gMaaia«KaiaMMBMBMMM Bernstein a híres szocia­lista vezér a cionizmus kilátásairól Válasz Kautskynak — Az Uj Köz­löny figyelmébe / Az Ungváron megjelenő Uj Közlöny dec. 25 Ikl számában *A palesztinai cionista kísér­let borzalmas összeomlását jósolja Karl Kautsky» cím alatt, idézi a neves Marxma­­gyarázónak a berlini „Vorwärts*-ben nem­régen megjelent cikkét, melyel az Új Köz­löny szerkesztője nyilván újabb rúgást vél adni a cionista mozgalomnak. A „Vorwärts* dec. c­iki számában Edu­­ard Bernstein a 80 éves tudós és né­met szocialistavezér válaszol Kautsky fejte­getéseire s többek között a következőket írja : «Mindennekelőtt konstatálom, hogy Kaut­sky nem vonja kétségbe a cionizmus jo­gosultságát és hogy a cionizmus célját rendkívül rokon­szenvesnek találja: otthont teremteni a zsidóságnak amelyben szabadon rendelkezhetik önma­gával és melyben védve van a bántalmazá­sok ellen. Nem igaz azonban az, hogy a cionizmus célja az arabokat, illetve a mozlimokat el­űzni Palesztinából . Mert feladata egyszerű­en az, hogy a zsidóknak Palesztinában egy nemzeti otthont építsen és ezt a jogot és célt senki sem vonhatja kétségbe. Kautsky ama megállapítása, hogy a zsi­dók az angol imperialisztikus és gyarmati politikájának segítőtársai, szintén nem helyt­álló. Aki ismeri és a helyszínen tanulmá­nyozta a viszonyokat, nem állíthat ilyet, mert erre semmiféle támasztékot nem talál. Tudatosan egyetlen egy cionista sem telje­sítene ilyen missziót. A zsidó telepesek túlnyomó része egy­­szerűen arra törekszik, hogy mint iparos, vagy földmíves, szóval mint nehéz munkás, rendes existenciát teremtsen magának. Sza­kadatlan és szorgalmas munkával már eddig is olyan eredményeket produkáltak, melynek produktív és az ország elényei és fejlődé­set szolgáló értékéről, nemzsidó Palesztina látogatók és neves tudósok a legnagyobb csodálat s elragadtatás hangján nyilatkoz­tak. Miután az arab villongások inkább na­­cionalista propagandára vezethetők vissza, bizonyos, hogy ezekben az arab tömegek­nek semmi részük nincsen és így ezeknek a tömegeknek a felvilágosítása és a jólét fokozatos beköltözése idővel arra fogják bírni az arabokat, hogy a zsidó bevándor­lásban előnyöket és az ország fejlesztését lássák és nem fognak felülni többé az uszí­­tóknak. Egyébként ugyanolyan helyzetben vannak az oroszországi szovjet protekció alatt létesített zsidó telepek és köztársasá­gok is. Ott az orosz tömegek valóban dü­­­hödten nézik a zsidó telepesek térhódítása akik kisajátított és nem drága pénzen vásá­rolt földeken telepednek le. Egy napon e­n­nek tényleg borzalmas következményei e­­hetnek, a szovjet azonban nem kérdezi mi ww «v n jg& óriási választéA olcsó, ízléses ■ff fi SU 11 n A és elsőrendű patoroftban. Ms£- na PoftCi V Wk JH! V Fm fi teninitmtö YéíeiAóleiezeitséA _ v L . _ „ nélkül. .. Bútoromnál Kranno K O b I C E bútorgyára Brunn ggy ja««. fmcum. szám.

Next