Zsidó Néplap, 1936. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1936-01-10 / 2. szám
Kassaizsidók a neolog hitközség vezetőségét magyaronoknak denunciálják Kassa. A Lidové Noviny egyik nemrégen megjelent számában egy kassai szlovák zsidó információja alapján panaszkodik a kassai neolog hitközségre, melyet magyaronnak és szlovákellenesnek mond. A cikkíró, illetve a lap informátora szerint a hitközség vezetősége csak a magyarokat támogatja, magyar politikát űz, magyar törekvéseket és intézményeket támogat, de semmi érzéke nincs a szlovákság törekvései és a szlovák kultúra iránt. Éppen azért a szlovák zsidók szövetsége elhatározta, hogy kilépteti tagjait a hitközségből és önálló „szlovák zsidó hitközséget“ alakítanak meg. A Lidové Noviny cikkére a hitközség elnöke dr Kabos Ármin válaszolt, melyben kategorikusan visszautasítja a kassai szlovák zsidók beállítását és rámutat arra, hogy a tendenciózus híradásnak semmi alapja nincsen. A hitközség sohasem politizált, a hitközségben nincsenek politikai pártok, nincsenek magyar, szlovák, német, vagy cionista pártok. Hogy a „zsidó“ informátor és a Lidové Noviny cikke mennyire nem fedi a valóságot, igazolja az a körülmény is, hogy pl. a legutóbbi választásokon a kassai zsidóság 40 százaléka a Cseh Kereskedelmi és Iparospártra, 40 százaléka a nemzeti Zsidópártra és 20 százaléka szavazott a többi, szocdem, kommunista, magyar, agrár, nemzeti szocialista stb pártokra. Hedim „Selbstwehr" és Kareski A prágai Selbstwehr legutóbbi számában leközli az Angriff egyik cikkét, amely Georg Kareski a berlini hitközség alelnöke által, az Angriff szerkesztőjének adott intervjúját tartalmazza. Az Angriff szerkesztője ugyanis kedvező nyilatkozatot akart hallani a nürnbergi törvényekről és Kareski, aki felett Hitler korbácsa lebeg, bár keserűséggel a szájában, kénytelen volt nyilatkozni. Azt mondta, hogy a nürnbergi törvények, egyes részeiben (vagyis, ahol nincsen szó zsidók lealázásáról és jogfosztásáról. ( Szerk.) olyan rendelkezéseket tartalmaznak, mikért pl. a cionisták évtizedek óta harcolnak, mint pl. a zsidóságnak külön nemzetiséggé való deklarálása, a zsidó nemzeti színek, zászlajának elismerése, önálló iskolák létesítése stb. A zsidóellenes részletekről pedig nem mondott se jót, se rosszat. Ámde „Madám Selbstwehr“ finomkodva, az erkölcs és etnika palástjába burkolózva „hihetetlennek“ mondja Kareski nyilatkozatát (vagyis mert hihetetlen, tehát igaz!) és egészen oda van az ámulattól, hogy Kareski ilyet képes volt mondani. Közben, sőt elöljáróban azonban nem mulasztja el kihangsúlyozni, hogy az ismert „staatscionista“ s revizionistavezér Kareskiről van szó, és csak úgy finomkodva rákenni Kareskire, hogy Gestapoval van összeköttetésben... Mi csak arra vagyunk kiváncsiak, hogyan nyilatkoznának ők, ha Prága helyett történetesen Berlinben élnének és a ősi, demokratikus alkotmánytörvénye helyett a nürnbergi törvények Damokles kardja lebegne fejük felett? De ne csodálkozzunk rajta, ha sárral dobálnak meg olyan embert, aki még védekezni sem tud, mert náluk a cél, minden eszközt szentesít! Spira rabbi cukorszankciója Bratiszlava ellen... Viharos összecsapás a munkácsi és az ungrári főrabbi közön .Az ungvári főrabbi nem hallani eltűrni a munkácsi diktatúráját és kilép a rabbibizottságból. Spira főrabbi nem tűri az ellentmondást és artot mutat az ungvári főrabbinak. Nagy bonyadalm a pesxachi cukoriutalésca kőrisi Uzhorod. A podkruszi rabbitanács múlt heti ülésén viharos összecsapásra került sor Spira munkácsi és Kohn József uzshorodi rabbik között. Az összecsapásra és az ellenségeskedésre, melyeknek bizonyára még súlyos következményei lesznek, a következő eset adott okot: Mint ismeretes a peszachi cukrot eddig a surányi és a trebisovi cukorgyár állította elő. A surányi cukorgyár provízióját a bratiszlavai „Kondás“, míg a trebisovi cukorgyár provízióját „hechseradás“ címén Spira főrabbi kapta. Ámde a bratiszlavai Kandsáj megtorpedózta Spira rabbi hechserét és keresztülvitte a Cukorközpontnál, hogy a trebisovi cukorgyár lemondta a peszachi cukor előállítását és így idén már csak a bratiszlavai Kancáj égisze alatt gyártó nagysurányi cukorgyár állítja elő a peszachi cukrot. Amiből következik, hogy Spira munkácsi rabbi elesett jónéhány ezer koronát kitevő Heehserdijától, a bratiszlavai kandár jutalékbevétele pedig megduplázódott. A „Leben und leben lassen“ elvét megicsuffoló aknamunka miatt, Spira főrabbi szankciókat alkalmazott a bratiszlavai Kandár ellen és ászerolta a nagysurányi peszáchi cukrot, arra való hivatkozással hogy e cukor ultrama Legfinomabb szőrmék APFELDORFER L Ulhorod, ü^skovies-u a. Olcsó árak Legdivatosabb szőrmemunka. Dús választék. rintartalma chumecgyanus. A podk. ruszi Kancsáj gyűlésen Spira főrabbi követelte, hogy a podk. ruszi Vaad Harabanim ratifikálja az iszurját és mondja ki, hogy a nagysurányi peszáchi cukor, melyet a bratiszlavai Kancsáj felügyelete alatt állítanak elő — chumec és annak fogyasztása tilos. A rabbibizottság elnöke, Kohn József ungvári főrabbi azonban Spira főrabbi követelésének elutasítását indítványozta, amiből aztán éles összetűzésre került a sor a munkácsi és az ungvári főrabbi között. Miután előbb, aLóra és a rabbiság nagyobb dicsőségére mindenféle nem hízelgő jelzőket vágtak egymás fejéhez, Kohn főrabbi lemondott az elnökségről és kilépett a rabbibizottságból, Spira munkácsi főrabbi pedig tajtékozva elhagyta a gyűlést és elutazott. De a brisalemisták rögtön „mentőexpedíciót“ indítottak, akiknek sikerült rábírni az ungvári rabbit, hogy változtassa meg álláspontját és engesztelje ki Spira rabbit. Rögtön autót fogadtak (várjon kinek a költségén?) és Munkácsra robogtak, hogy bocsánatot kérjenek Spira rabbitól. Ámde Spira rabbi elzárkózott legszentebb szentélyébe és látni sem akarta az ungvári főrabbit, aki ellenkezni mert vele. A békedelegáció, Kohn József ungvári főrabbival együtt igy hát üres kézzel visszatért és most orthodox körökben azon törik a fejüket, kibékül-e Spira főrabbi az ungvári rabbival és hogyan oldják meg a peszáchi cukor kérdését, ha a pod karp. ruszi rabbik megszavazzák a „szankciókat“ a bratiszlavai Kandáj ellen? SP3 III • .t .. frrHyrermt tiH1HHi 11 mihrrtmVyfwrfRKL- Zsidó prozeliták állama Abesszíniában Irta: Matatia Mieses. A zsidó történelem sötét lapjai közül kitűnik néhány napsütéses oldal: a zsidó prozelita országok történetei. Az ókorban az arábiai Aduabene uralkodója és népe tért át a zsidó hitre. Ez az ország akkoriban menedéke volt sok zsidónak a szabadságharcok leverése után. Később a délarábiai Himjar törzseknél és a Kaukázusban élőslánok tértek át a zsidósághoz. A középkorban a mai Déloroszországban lakó kazárok, hhalizok és a Kaukázusban a szemenderek, továbbá kisebb szláv törzsek tértek át a zsidó hitre. Ámde mindezen országoknál sokkal fontosabb volt az abessziniai zsidó állam, mert élettartama sokkal hosszabb volt. Már a IX-ik században, írja egy bizánci író, hogy Abessziniában zsidó király uralkodik; ez annál nevezetesebb, mert még a VI-ik században fanatikus keresztények ültek a trónon. Ugyancsak e században jött forgalomba egy rejtélyes zsidónak Eldad Hadánnak levele, amely nagyszerű, de itt-ott dagályos héberséggel mondja el a hírt, hogy Kush országban négy zsidó törzs él: Dán, Naftali, Gád és Ásér, kik még Jeroboám idején költöztek oda. Kétszáz mérföld hosszú és ugyanilyen széles területen vándorolnak sátorlakó nomádok módjára, foglalkoznak földműveléssel is, töméntelen a juhaik, tévéik s szarvasmarháik száma, aranyban, ezüstben pedig dúskálnak. Különös elragadtatással beszél Eldad a zsidó királyság katonaságáról s a hadviselésről. E levél fantasztikus kibővítését nyújtják azoknak az adatoknak, amelyek említett bizánci író könyvének nyomán terjedtek el az európai zsidóságban. A zsidó szívek megdobtak annak hallatára, hogy ime, van a Földön egy ország, ahol a zsidók még szuverének, szabadok, háborúkat viselnek mint szabad népek. A X-ik században Libeon király már olyannyira haladt elő hódításaiban, hogy leánya Jehudit Zagu, ki trónját örökölte, képes volt az összes abesszin területekre kiterjeszteni uralmát. Háromszáz évig uralkodott Abesszínia fölött Jehudit Zugue dinasztiája (1268-ig). Ebbe a korba esik a tudelai Benjámin utazása a Keleten; nagy büszkeséggel emlékezik meg az abesszin zsidó lovagokról. Jehudit uralkodóházának kihalta után súlyos harc keletkezett Abeszsziniában: a zsidóság és kereszténység harca. Az új király Jekuna Amlach, áttérvén a keresztény hitre, elhatározta, hogy kiirtja a zsidó vallást. A zsidók Simien tartományban összpontosították erejüket és arra törekedtek, hogy itt őrizzék meg önkormányzatukat. 1312-ben Zion Amra király Simennbe is betört. A zsidók legnagyobb ellensége Sara Jakob király volt (1434— 1468), akit az abesszin történelem „zsidóverőnek“ nevezett el. Legyőzte a zsidókat és ezek belementek ajánlatába, hogy térjenek át a kereszténységhez. Ám a kitért zsidók Admas Sagada király idejében visszatértek a zsidósághoz és fellázadtak a keresztény uralom ellen. 1553-tól 1595-ig súlyos harcok sorozata után sikerült Sarsa Dengels királynak a fellázadt zsidók királyát Redet-et elfogni. Sarsa Dengels győzelméről, az abesszinek könyvet írtak, amelyet a párizsi Josef Halévy fordított héberre. E műből megtudjuk, hogy a zsidók Simienben a hegyeiket és folyóikat az erec-izraelbéli Karmel, Tabor, Jordán stb. nevekkel illettik. Kitti-