Bervai Figyelő, 1970 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1970-06-01 / 6. szám

Ismerd meg a vállalatunkat ! Mit kell tudni a MÜTI-ről? Ma a tudományos-műszaki forradalom kibontakozása idején egyre nagyobb jelen­tősége van a műszaki tájé­­­kozta­tásna­k és az ezzel fog­lalkozó szerveknek. Nap mint nap elképesztő mennyiségben jelennek meg a világon a legkülönbözőbb tudományos és műszaki köny­vek, tanulmányok, közlemé­nyeik, folyóiratok. Hogyan le­het ezekben eligazodni ? Mi az, amire e­bbő­l a hatalmas információtömegből szüksé­günk van ,ahhoz, hogy mun­kánkat egyre jobban végez­zük, hogy gyártmányaink mind korszerűbbek legyenek ? Ezekkel a kérdésekkel és feladatokkal foglalkozik gyá­runkon belül a műszaki tá­jékoztatási iroda, közismert rövidítéssel a­ MÜTI. Ez a szerv­­ látja el a műszaki in­formációik megszervezésének, „szűrésének” és a számunk­ra használható információk terjesztésének bonyolult és sokoldalú munkáját. A MÜTI tevékenységét vázlatosan az alábbiakban ismertetjük: Irodánkhoz a rendszeresen beérkező szakkönyveken és fordításokon kívül 23 külföl­di és 50 belföldi szaklap és műszaki folyóirat jár. Ezek a­­ sajtótermékek tartalmilag különböző témakörökre osz­lanak. Irodánk feladata, hogy a különböző témakörökből­­ kiválogassa a vállalatunk számára szükséges dokumen­tumokat és eljuttassa azok­hoz, akiknek munkájuk vég­zésében ezekre szükség van. Ezen túlmenően egyes gyár­tási, vagy szervezési problé­máik megoldására is készség­gel nyújt a MÜTI felvilá­gosítást, illetve végez iroda­lomkutatást, mind a belföl­di, mind a külföldi szakiro­dalom területén. Műszaki könyvtárunk kö­zel 7000 bel- és külföldi szak­­könyvvel áll az érdek­l­ődők rendelkezésére, mind helyszí­ni, mind otthoni tanulmányo­zásra. A szak- és betűrendes katalógusok­­ alapján a kívánt mű néhány perc alatt kivá­lasztható. Fordítási gyűjteményünk a műszaki könyvtárban talál­ható, jelenleg mintegy 3000 füzetből áll, és az általános műszaki, gazdasági, szerve­zési, technológiai jellegű té­mákon kívül, a hűtéstechni­kai, kompresszorgyártá­si, korrózióvédelmi, finommeg­­munkálású témaköröket is felöleli. Vállalati ügyrendünk ér­telmében, mindennemű for­dítás elkészíttetése az irodánk feladata. A fordítások iránti igényeket az illetékes főosz­tályvezető láttamozásával kell a MÜTLhez elküldeni. Kívánságra német, angol és orosz nyelvű gyorsfordítást is végzünk. Témafigyelő szolgálatunk szoros kapcsolatot tart fenn az Országos Műszaki Könyv­tár és Dokumentációs Köz­ponttal, valamint a KGM­ Műszaki-Tudományos Tájé­koztatási Intézettel. Ezek az intézményiek megrendelésre a MÜTI-n keresztül havon­ta értesítik vállalatunkat a figyelt témában megjelent legújabb bel- és külföldi könyvekről, folyóiratokról,­­tanulmányokról és általában a vonatkozó szakirodalmak­ról. A témafigyelés anyaga bármikor az érdeklődők ren­delkezésére áll. Adott témá­ra kigyűjtjü­k a legújabb bél­és külföldi szaklapok, szak­könyvek címjegyzékét és azo­kat az érdeklődők rendelke­zésére bocsátjuk. A MÜTI külföldi és bel­földi prospektus-gyűjtemé­nye több témakörből tevő­dik össze. Pneumatikus ele­mek, pneumatikus berende­zések, olajszabályozók, szer­számok, szerszámgépek stb., de kívánságra megadott té­makörben beszerzünk más bel- és külföldi prospektu­sokat, gyártmányismertető­ket, leírásokat is. Szabadalmi leírások rende­lését, a pontos cím és téma­kör megj dőlésével irodánk végzi. A megrendelés módja azonos a könyvek megrende­lésével.) A feldolgozott, illet­ve figyelt témákat, vagy gyártási módszereket részben a kéthetenként megjelenő FOLYÓIRATSZEMLÉ-ben, részben a kéthavonként megjelenő MŰSZAKI TÁJÉ­­kozta­tóíban tesszük közzé, me­lyet minden műszaki dolgo­zónk rendszeresen kézhez kap. Bel- és külföldi szaklapok­ban rendszeres ismertető cik­keiket közlünk, hogy vásárló­ink megismerjék vállalatun­kat és gyártmányainkat. A kiállítások a műszálló előkészí­tésében tevékenyen részt ve­szünk. A felsőbb szintű döntés megkönnyítése érdekében fi­gyelemmel kísérjük a piacon és a kiállításokon megjele­nő konkkurrens külföldi cé­gek — vállalatunkéihoz ha­sonló — gyártmányait, s azok összehasonlító adatait és pa­ramétereit a kereskedelmi főosztállyal közösen összeál­lított tanulmányban közöljük a vállalatvezetőséggel. MÜTI feladata a bel- és külföldi tapasztaltcserék, mű­­szakki é­s tudományos együttmű­ködési utak szervezése és koordinálása. Jelenleg kiépí­tett műszaki-tudományos együttműködési kapcsolatot tartunik fenn kompresszor­­vonalon a scharfenstei­ni kompresszorgyárral, a moszk­vai Hűtőkompresszor Fejlesz­tő Intézettel, a harkovi kompresszorgyárral, motor­kerékpár-porlasztó vonalon a berlini „Vergaserfabrik” por­­lasz­tógyárnal, Diesel-vonalon a varsói „Zal­órad Mecha­­noczny” Diesel adagolószi­vattyú gyárral, valamint a szovjet Jaroslav Diesel-elem­gyárral. Nagy gondot fordítunk ar­ra, hogy a tapasztalatcseré­ken és külföldi kiállításokon résztvevő dolgozóink tapasz­talatai az illetékesekhez el­jussanak. 1971-re a vállalatvezetőség­­től azt a megtisztelő felada­tot kaptuk, hogy színes ké­pekkel illusztrált reprezen­tációs kiadványban állítsuk össze vállalatunk 20 éves tör­ténetét. Kérjük munkatársainkat, saját érdekükben minél gyakk­­rabban vegyék igénybe a MÜ­TI szolgáltatásait. Bereczky László MÜTI-vezető­ i Petró Zoltán és Törcsvári István konstruktőrök a MÜTI olvasójában a legújabb külföldi szakfolyóiratokat tanulmá­nyozzák. A legszebb szó A világsajtó egyik milli­ós példány­számban megje­lenő lapja közvélemény-ku­tatást tartott: melyik a vi­lágon a legszebb szó? Ma­gas szavazattöbbséggel, a béke, szív, szeretet, tavasz szavakat megelőzve győze­delmeskedett ez a szó: édesanya. Pedig manapság hányszor hagyjuk közömbösen nem­csak magát a szót, hanem magukat az édesanyákat is. Sokszor elfelejtjük, hogy mit tett értünk, akarva, akaratlanul megbántjuk őket, sebet ejtünk rajtuk, s nem tudjuk, milyen nagy kincs az, ha valaki még mondhatja: édesanyám! Gyárunk szakszervezeti bizottsága és nőtanácsa — mint eddig is minden év­ben —, megemlékezett az anyák napjáról, kedves kis ajándék formájában üdvö­zölte a dolgozó édesanyá­kat. P. I. lj, kedvezőbb szempontok szerint írták ki az idei FMKT-pályázatot Vállalatunknál 1966. óta működik az üzemi KISZ- bizottságon belül a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa. Az FMKT feladata a nagy vállalat adta lehetősé­gek keretei között a fiatal értelmiségiek és szakmunká­sok elméleti és szakmai to­vábbfejlődésének elősegíté­se. Ezt a feladatot az elmúlt időszakban az FMKT pályá­zatok kiírásával és a külön­böző szakmákban megren­dezett versenyekkel igyeke­zett megoldani. A pályázat iránt, sajnos, az 1969-es év­ben nagy visszaesés volt ta­pasztalható. Egyetlen pá­lyázat sem érkezett a KISSZ- bizott­ságra. A visszaesés okát vizsgálva tapasztalat­­cserére ellátogattunk a Jász­berényi Hűtőgépgyárba, és a Mátra vidéki Fémművekbe. E két szomszédos vállalat FMKT-mozgalmában is ha­sonló visszaesés volt tapasz­talható. A velük folytatott véleménycsere eredménye­képpen elhatároztuk, hogy az 1970. évi pályázatot a kö­vetkező szempontok figye­lembevételével rendezik meg: A pályázatok jutalma­­ási formáját megváltoztatjuk, egyszeri pénzjutalomra. A pályázati kiírás kialakításá­nál és az elbírálásnál is fo­kozottan kérjük a GTE fi­­nomszerelvénygyári segít­ségét. Igyekeztünk minél több pályázati feladatot ös­­­szegyűjteni úgy, hogy azt le­hetőleg az I. negyedévben kiadhassuk. Tevékenységünk elősegí­tése érdekében a vállalati párt-vb február 5-i ülésén többek között az FMKT- munkáról is beszámoltatta a vállalati KISZ-bizottság tit­kárát. Elmondhatjuk, hogy a vállalatvezetés és a GTE részéről is megkaptunk min­den támogatást, és így lehe­tővé vált március hónapban a pályázati kiírás eljuttatása a fiatalokhoz. A budapesti MECMAN- iroda fiataljaival együtt ös­­­szesen 32 pályázati témakör került kiadásra. Ezenkívül megvan a lehetőség más, hasznos kezdeményezések ki­dolgozására is, ehhez azon­ban a főmérnök elvtárs jó­váhagyása szükséges. Úgy gondoljuk, hogy minden fi­atal műszaki és közgazdász számára adott a lehetőség szakmai felkészültségének bizonyítására. Amennyiben valakinek a pályázat kiírásával és le­bonyolításával kapcsolatban javaslatai vannak, kérjük, juttassa el észrevételét az üzemi KISZ-bizottságra. Kivés Béla $subjektív vélem­ény egy odvas fa belsejéből... Egyszer volt, hol nem, volt, még az ötös lakótele­pen is túl, volt egyszer egy nagy gyár. Itt dolgozott, dolgozgatott egy elvarázsolt pa­rasztleány. Teltek-múltak a napok, s szomorú dolog történt. Egy szirénázó fehér szörnyeteg, min­den előzetes beje­lentés nélkül, el­rabolta a gyárhoz kilenc körömmel ragaszkodó leány­zót. (A tizedik körmét valamilyen kifürkészhetetlen oknál fogva ez a leányka állan­dóan lerágta.) Rá­csos börtönbe zár­ta, ágyhoz kötöz­te, pirulákkal etette a lányt a Rém. De az idő még itt sem állt meg, — kiszaba­dult leánykánk rabságából és uj­jongva rohant vissza imádott munkahelyére,­ szí­nes álmokat sző­ve és kifulladva a nagy sietségtől. Mit talált a ré­gi, kedves helyen? Óriás változást. Az emberek nem ismerték meg el­­csúnyult, meg­nyúlt arcát. Elfe­lejtették már, hi­szen a fű mindent benő, még egyes emberek agyát is. Munkatársai vi­­szolyogva fordul­tak el, mintha eleven H,B baci­­lust látnának. Minden remény­sége régi jó pajtá­sa, barátja volt. Ö biztosan megis­meri! Mit ad a sors, nem. Bemu­tatkozik, mintha most látná elő­ször. (Igaz, jogos a bemutatkozás, hiszen a neve megváltozott.) Ma már Pök Hendi néven szerepel. Hja, kérem, vál­toznak az idők, változnak a ne­vek! Rémülten mene­kül a leány, nem ezt a világot ke­reste, nem ez nem kell! Azóta egy eldu­gott kis erdősáv­ban él. Egy öreg fa odvában olvas­gatja Mikszáth re­gényeit, Vajda verseit, Tahi sza­tíráit, és el-elme­­ditál egy-egy ki­adós jóga után: az emberek általában jók, de ... De mi is az a emberi szeretet, megbe­csülés, barátság... Sike Valéria Elkészült az ötszázezredik kompresszor Kócza Imre vezérigazgató a kompresszorgyártásban közvetlenül részt vevő dol­gozók részére fogadást adott abból az alkalomból, hogy vállalatuknál elkészült az ötszázezredik kompresszor. A pohárköszöntőt megelő­zően a vezérigazgató néhány számadattal visszaemléke­zett a finommechanikai meg­munkálást igénylő jelentős gyártmányunk fejlődésére, majd további sikereket kí­vánt a következő időszak je­lentős feladatainak megol­dásához. UEhVA! 1970. június hó 3. A győzelem napján Eger—Kijev—Leningrád— Moszkva Egy hónapja, május 9-én Európa és földünk más kon­tinense is a német fasizmus felett aratott győzelem ne­gyedszázados évfordulóján ünnepelte a győzelem nap­ját. Huszonöt év a történe­lemben nem nagy idő, de egy-egy ember életében je­lentős időszak. E jelentős évfordulót a kik ünnepelhet­ték nagyobb büszkeséggel és örömmel, mint a szovjet em­berek, akik oly sok áldozatot hoztak a győzelemért. Nagy öröm és büszkeség volt számunkra, hogy e je­lentős évfordulót azon hős városokban ünnepelhettük, amelyek hozzájárultak a végső győzelemhez és elhoz­ták számunkra is a várva várt békét és szabadságot. Megyénkből május 4-én háromszázharminc fős kü­­lönvonattal indultunk a nagy események színhelyére. Utunk első állomása Ukrajna fővá­rosa, Kijev volt, amely még magán viselte a nagy vezér, Lenin születésének és a vi­lág munkásosztálya nagy ünnepének pompás dekorá­cióját. A győzelem napját a különösen sokat szenvedett hős városban, Leningrádban köszönthettük. E város, amely a történelemben már 1917-ben oly fontos szerepet töltött be, hű maradt hősies­­ségéhez. Hiába kapták meg a német főtisztek a leningrá­­di Asztúria szállóba meghí­vóikat, nem tudtak ott meg­jelenni, mert e nép képes volt megállítani és közel há­rom évig védeni a forrada­lom bölcsőjének városát. A város védelménél a harcok­ és a blokád miatt egymillió­­háromszázezer ember vesz­tette életét. Ezen a napon méltóképpen ünnepeltek a leningrádiak és büszkék le­hetünk arra, hogy e­rős vá­rosban lehettünk ezen a na­pon. Nem lehet kifejezni azt az esti fénypompát, amelyet Leningrád utcái öltöttek ma­gukra és azt a fegyelmezett tömegdemonstrációt sem, amely ezen az estén Lenin­grád utcáin volt. Nem tudtuk, hány ember van az utcán, de az volt az érzésünk, hogy talán mind a hárommillió-nyolcszázezer leningrádi lakos kinn van. Leningrád külvárosában van az a hősi temető, amely öt­százezer hős védőnek ad nyugvóhelyet. E temető, amelyben különvonatunk utasai is elhelyezték a meg­emlékezés koszorúját, oly impozáns és megható, hogy nemigen jár külföldi Lenin­grádban, aki ezt ne nézné meg és ne érzékenyülne el láttán. E 101 szigeten épült hős város sok nevezetessége — Auróra, Szmolnij, Ermitázs, Pétervári erőd — mind­mind olyan látvány, amely­ről csak felsőfokban lehet beszélni. A győzelem napi ünnepség másnap reggelén érkeztünk a szovjet fővárosba. A pá­lyaudvaron a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság képvi­selői fogadtak bennünket. A helyszínen levő fúvószene­kar, amely tiszteletünkre je­lent meg a pályaudvaron, igazán megható és ünnepé­lyes külsőt adott érkezé­sünknek. Utunk egyenesen a Lenin Mauzóleumhoz veze­tett. Lenint látni nem min­dennapi dolog és különösen nem ilyen nagy ünnep alkal­mából. Mi külföldiek része­sülünk abban a­­ megkülön­böztetett tiszteletben, hogy nem a több kilométeres sor végére kell beállni, hogy Lenint lássuk, és így egy-két óránál többet nem vesz igénybe a várakozás. De azt a fegyelmezett sorbaállást, amit öt-hat órás várakozás után is még látni lehet, ta­lán csak itt tapasztalhatjuk a világon egyedül. Moszkva, amelynek közel annyi lakosa van mint ha­zánknak, kedves és barátsá­gos benyomást tesz a kül­földiekre. Moszkva hatalmas építkezéseire jellemző, hogy naponta 350 lakóházat építe­nek fel. Olyan hatalmas új létesítményeket látogattunk meg, mint a Lomonoszov Egyetem, amely több mint 2­2 000 fő részére biztosít ta­nulási és lakási lehetőséget, a Kreml területén levő kong­resszusi palota, amely hat­ezer személy kényelmes be­fogadását biztosítja, a há­romezer szobás, hatezer sze­mélyes Rosszia Szálló, a Moszkva folyó partján, vagy mint az ötszázhét méteres televíziótorony. Ha Moszkva számszerűen és történelmi nevezetességei­ben nem is olyan látványos, külsőségeiben is méltán rep­rezentálja világvárosi helyét. Azt a látványosságot, ame­lyet e­rős városok adnak, rövid ott-tartózkodás után leírni sem lehet és különö­sen nem egy ilyen cikk ke­retében. E városokat és ne­vezetességeit látni kell ah­hoz, hogy maradandó emlék legyen. Finomszerelvénygyáriak az Auróra-cirkáló előtt.

Next