Bervai Figyelő, 1970 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

a BER­VAI A FINOMSZERELVÉNYGYÁR dolgozóinak lapja V. évfolyam, 7. szám Kongresszusra készülünk A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1970. február tizenhatodiki határozata értelmében ez év­­ végén összeül a párt X. kongresszusa. A kongresszust megelőzően kerül­t sor­­ az alapszerve­zetek titkárainak és vezetőségeinek újjáválasztására,­­ a vállalati küldöttértekezletre, s a­hol meg kell választani a vállalati pártbizottságot, végrehajtó bizottságot és a pártbizottság titkárát. A kongresszusra való felkészülés fokozott politikai munkát igényel minden­­ kommunistától. Az elkövetke­zendő néhány hónap alatt alapszervezeteinknek foglal­kozniuk kell a párt felső szervei által hozott határoza­tok végrehajtásával, az 1970. évi gazdasági, politikai, kulturális feladatok megoldásával, s a kongresszusi mun­kaverseny szervezésével, további szélesítésével. Ismerkednek la­p Központi Bizottságnak az ifjúság és a nők helyzetére vonatkozó határozataival, megjelölik az ebből adódó gyakorlati­­ feladatokat és dolgoznak a ha­tározatban foglalt elvek megértéséért és érvényre jut­tatásáért.­­ Jelentős feladatuk­­ az alapszervezeteinknek a Köz­ponti Bizottság kongresszusi irányelveinek, a szervezeti szabályzat tervezetének­­ a megvitatása, állásfoglalásaik kialakítása. Komoly feladatot ró pártvezetőségeinkre az a tény, hogy a korábbiaktól eltérően a X. kongresszust két tag­gyűlésen kell előkészíteni.­­Ezzel megteremtjük a feltéte­lét annak,­­hogy a párttagság s saját­­ tevékenységének át­fogóbb értékelésével, a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat-tervezet alaposabb­­ tanulmányozá­sával, megvitatásával les­z az ennek alapján kialakított véleményével, állásfoglalásával hatékonyabban vegyen részt a­­ kongresszus­­előkészítésében. Az első n­agggyű­léseket augusztus 1—15 között tart­ják alapszervezeteink,­­ahol­­ vezetőségeink számot adnak a IX. kongresszus óta­­ végzett munkáról és megfelelő ha­tározatokat hoznak la tevékenységünk további javítása érdekében. Ezen a taggyűlésen meg kell választani a vezetőség­választó­i taggyűlés tisztségviselőit is, így a taggyűés le­vezető elnökét,­­a jelölő­­bizottság­­ és a szavazatszedő bi­zottság elnökeit, illetve tagjait. A második taggyűlést szeptember 1—15 között tart­juk. Ennek napirendje­­ a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat-tervezet megvitatása, illetve az alapszervezet titkárának, vezetőségi tagjainak és a válla­lati pártértekezlet­­ küldötteinek a megválasztása. Az alapszervezeti beszámoló taggyűlések mindenkor jelentős eseményei a pártéletnek, de­­ most u X, kongres­­­szusra készülve­­ még nagyobb fontossággal­­ bír. A vezetőségeinknek átfogó képet kell ludniuk az alap­szervezet működési területének politikai helyzetéről, a politikai munka irányításának hatékonyságáról, a kom­munisták helytállásáról, s a pártszervezet szervező, moz­gósító, nevelő tevékenységéről. Az augusztusi­­ beszámoló taggyűléseknek különös je­lentőségük van azért is, mert­­ az­­ utóbbi két évben a párt­­alapszervezeteink a gazdasági mechanizmus reformja kö­vetkeztében megváltozott körülmények között dolgoznak. A taggyűlések előkészítésével­­ kapcsolatos politikai és szervezőmunka az elkövetkezendő hónapokban a párt­­alapszervezetek munkájának előtérbe kerül, erre kell, hogy összpontosítsák figyelmünket, legjobb erőiket. A szeptemberi taggyűlésen külön napirendként sze­repel, mint már korábban említettem, a kongresszusi irányelvek és­­ a szervezeti­­ szabályzat-tervezet megvitatá­sa. Ezzel pártunk­­ Központi Bizottsága folytatja­­ és erősíti azt a gyakorlatot, hogy­­ a párttagság teljes egészében vegyen­­ részt­­ a pártpolitika jrő vonalának kialakításában. A párttagok augusztus hónapban megkapják a kong­resszusi irányelveket és a­­ szervezeti szabályzat terveze­tét. A dokumentumokat egyénileg és kollektíván is ta­nulmányozni kell. A dokumentumokkal való ismerkedés, ,a munka ta­pasztalatainak az augusztusi taggyűlésen való értékelése lehetőséget ad­­ arra, hogy minden­­ párttag kialakíthassa a maga véleményét a pártpolitika fő vonaláról, annak to­vábbi erősítéséről, fejlesztéséről. A szeptemberi taggyűléseken kell újjáválasztani az alapszervezetek titkárait és vezetőségeit — jogosan ve­tődik fel az a fontos kérdés, hogy milyen követelmé­nyeket állítsunk fel­­ a titkárok­­ és vezetőségi tagok vá­lasztásánál. Az alapvető követelmény az MSZMP Politikai Bi­zottsága kádermunkáról szóló határozatában foglalt el­vek érvényesítése.­­■ A párttagjaink figyelmét felhívjuk arra, hogy olyan kommunistákat válasszanak vezető tisztségekbe, akik ér­tik és érvényesíteni tudják a párt politikáját, a kom­munista erkölcs követelményei­­ szerint élnek, a munká­ban és a magánéletben tanúsított példamutató magatar­tásukkal­­ meg­szervezték­ l az­­ üzemi kollektíva megbecsülé­sét, elismerését. Ezen túl természetesen fő törekvésnek kell lennie, I hogy vezetőségeink tükrözzék az adott üzem, gazdasági egység párttagságának összetételét. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy­­ növekedjék pártvezetőségeink­­ben a fizikai dolgozók , a nők és­­ a fiatalok arány­száma. A X. kongresszus­­­­ előkészítése és a kongresszussal kapcsolatos politikai és szervezeti feladatok lebonyolítá­sa igen komoly munkát jelent a pártszervezeteink veze­tőségeinek, a vállalat minden kommunistájának. Lőcsei József a pártbizottság titkára aaa/vaaa/^/vnaaaa/vwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwnaaj 7fr. Nyomáspróbázzák a léghengereket Mielőtt a MECMAN-lég­­hengerek, végátvételre ke­rülnének,­­Mag István szerelő alapos ellenőrzést végez. A kész szerelvényt 2 és 6 at­moszféra nyomás alatt ellen­őrzik, majd vízbe süllyesz­tett kádban is megvizsgálják a pneumatikus hengerek ki­fogástalan­­ működését. (Fotó: Kiss Béla) 1970. július hó Egy emberként összefogott a gyár Másfél millió forint nemzeti jövedelmünk 11 százalákos növeléséhez A Tisza, s mellékfolyóinak magyarországi áradása meg­mozgatta az egész országot. Előző lapszámunkban már hírt adtunk róla, hogy dolgo­zóink egynapi fizetésüknek megfelelő bérükből több mint kétszázezer forintot ajánlottak fel az árvízkáro­sultak megsegítésére, a bajbajutottak részére nyitott csekkszámlára. A segítség­­nyújtás számtalan példájáról újabb és újabb hírek érkez­nek üzemi újságunkhoz. Kilencvenezer kataszteri hold terület került víz alá a Szamos—Tisza és a Szamos —Kraszna közötti szakaszon, ahol több mint 40 községet öntöttek el a hullámok. Az áradat visszahúzódása után a kegyetlen víztől egyik leg­többet szenvedett községbe, Tunyogmatolcsba siettek a romeltakarítási munkák vég­zésére a tmk-üzem szocialis­ta sportbrigádjának tagjai. Álljon itt a nevük, akik sza­badságuk ideje alatt június 11-től három napig dolgoz­tak a kártyavárként össze­omlott házak maradványai­nak eltakarításán: Kurczveil István sportköri elnök, Molnár János intéző, Kun István edző és a birkó­zók: Fzakas Imre, Lakatos András, Mikó József, Tóth Károly, Kovács Károly, Soós József — a borforgalmi vál­lalattól — Cseh József, Hagy József és Ludnai József. A túnyogmatolcsi lakóhe­lyek tulajdonosaira különö­sen ráfér a segítség, mert hozzátartozók nélküli, idős emberek portáit kereste fel a ibervai brigád. A lakók el­mondták, hogy azokban a napokban milyen drámai küzdelem folyt az árral, éj­jel 1 órakor tört rájuk a víz, a községre kétfelől, harapó­fogóba szorítva 6 méteres vízoszlop zuhogott... Ugyancsak a 26-os üzemből a Gépjavító II. szocialista brigád tagjai: Bakondi Ká­roly, Burányi Sándor, Sike András, Bóta József és Cseh József birkózó itt ezzel a csoporttal is részt vett az ár­víz után munkálatokban. A villamosműhely építőbrigád­ja pedig az épületek újjá­építése után vállalta a vil­lanyszerelési munkák elvég­zését. Vállalatunk területén a Vöröskereszt aktívái is akci­óba léptek, bélyegek árusítá­sával külön is gyűjtik a pénzt, ugyanakkor még egy másik mozgalomból is kive­szik a részüket: használt ru­hákat gyűjtenek. A kulturbizottság is kivet­te részét az árvízkárosultak­nak nyújtott segítségből: a kultúrotthonb­an rendezett táncmulatság teljes bevételét az árvízkárosultaknak aján­lották. Kormányunk felhívására az országunkat súlytott károk kompenzálását elősegítő or­szágos mozgalomhoz, a nem­zeti jövedelmünk 1 százalék­kal történő túlteljesítéséhez vállalatunk dolgozói is csat­lakoztak. Elsőként a 35-ös és a „D” üzemegység hívta fel dolgo­zóinak figyelmét, szocialista brigádjait pótvállalásaik megtételére. A kezdeménye­zők tízezer darab OS—1 olaj­szabályozó legyártását vállal­ták létszám biztosítása nél­kül és így ez év végéig öt­százezer forint többletjöve­delmet biztosítanak. A 31-es üzem ezerhárom­­százötven darab MKO, 58- as motorkompresszort gyárt le terven felül és ezzel négy­­száztizenhatezer forint több­letjövedelmet biztosít válla­latunknak és a népgazdaság­nak. A GYEGO—24-es üzem dolgozói a selejtezett, vagy elfekvő gyártóeszközökből százezer forint értéket men­tenek meg átalakítással. A gyártmányfejlesztési fő­osztály ötvenezer forintos megtakarítást és kétezer nor­maóra-megtakarítást vállalt, ötvenegyezer forintos többlettermelési értéket biz­tosítanak vállalásukkal az üzemfenntartás dolgozói. A gyártástechnológiai fő­osztály kollektívája az 1970. évi feladatában meghatáro­zott megtakarítást 5 száza­lékkal túlteljesíti, ami két­százötvenezer forint nyeresé­get biztosít éves szinten. Vállalatunk dolgozói a nemzeti jövedelem 1 száza­lékos növelésére tett vállalá­saikkal másfél millió forint­tal járulnak hozzá az ország gondjainak enyhítéséhez. S. Napirenden a nők és az ifjúság helyzete 1971-től folyamatosan megszüntetik vállalatunknál a nők három műszakban történő foglalkoztatását A vállalati pártbizottsá­gunk k­i­bővített ülésén a párt Központi Bizottsága 1970. február 18—19-i ülésének ha­tározata alapján vállalatunk­nál is napirendre került a nők és az ifjúság politikai, gazdasági és szociális hely­zete. Az említett kérdéseket a megyei és városi pártbizott­ság is napirendre tűzte, a problémák megoldására ho­zott határozatok végrehajtása azonban helyi intézkedéseket követel, tehát a megoldások lehetőségeit kisebb egységek­ben kell megvizsgálni. A vállalatunknál kidolgo­zott — és most már a párt­­bizottságunk által is elfoga­dott —, a nők helyzetéről szóló intézkedési terv többek között célul tűzte ki, hogy 1971-től folyamatosan meg­szüntetjük a nők három mű­szakiban történő foglalkozta­tását. Az intézkedési terv az üzemi nőfelelősök még foko­zottabb aktivitását kéri, akik jól ismerve szűkebb környe­zetükben dolgozó társaik gondjait-problémáit, azokat továbbíthatják az illetékes vezető szervekhez. A pártbiizottsági ülésen több felszólaló függetlenített nőfelelős beállításának szük­ségességét indítványozta. Sürgették az üzemi öltözők mielőbbi elkészítését. Az üzemben dolgozó asszonyok nevében Bohus Istvánné kért a férfiaktól több udvariassá­­­got, nagyobb tiszteletet. Egész társadalmunknak, így vállalatunknak is egyre nagyobb szüksége lesz a jö­vőben dolgos-szorgos, eszes, ügyes kezű lányokra, asszo­nyokra. Gazdasági vezetőink, pártbizottságunk, szakszerve­zetünk célja, hogy a rájuk ne­hezedő, különböző irányú feladatokból minél többet le­vegyen a vállukról, meg­könnyítse számukra a gyár­ban töltött nyolc órát, hisz a család minden gondja-baja, a gyereknevelés is rájuk vár továbbra is, és emellett a to­vábbképzés terén sem ma­radhatnak el. Az ülés másik fő témaköre az ifjúság helyzete volt. „A cél az ifjúság szocialista ne­velése, amely a szocializmus felépítéséért vívott hazai és nemzetközi osztályharc kö­rülményei között megy vég­be.” Szem előtt kell tarta­ni, hogy nemcsak a jelen, hanem a jövő számára is ne­velünk, ezért arra kell töre­kedni, hogy a felnőttek pél­dája, az élet nehézségeivel vívott küzdelem szocialista világnézetet és tulajdonságo­kat érleljen az ifjúságban. Lőcsei József pártbizottsá­gi titkár szavai szerint társa­dalmunknak művelt, képzett, optimista, hasznos, közéleti­közösségi emberekre van szüksége. Olyan fiatalokra, akik szeretik az életet, tiszte­lik szüleiket, embertársaikat és az idősebbeket is, akik felismerik és élvezni tudják a szépet és a jót a természet­iben, a társadalomban, a tu­dományban és a művészet­ben, a barátságban és a sze­relemben, akik életük értel­mének tartják, hogy mara­dandót alkossanak. Fiataljaink többsége be­csületesen dolgozik, képezi magát, teljesíti kötelességét és fogékony az új iránt, de még mindig jelentős szám­iban akadnak köztük, akiket kevésbé foglalkoztat a közé­let, a közösség, a politika. Társadalmi áldozatkészség­ben jelenleg elmaradnak a velük szemben támasztott jo­gos követelményektől. Az át­meneti korszak nehézségei, ellentmondásai, az útkeresés eléggé megnehezíti a szocia­lizmus iránti hit kialakulását és megszilárdulását. Az el­lentmondások következtében fogékonyak a baloldali, kis­polgári, anarchista áramlatok iránt is. Az ifjúságot jellem­ző pozitív képet tehát még számottevő fogyatékosság és az ezzel járó gond is árnyal­ja. Ahhoz, hogy a párt ifjú­ságpolitikáját megvalósító szervek és intézményeik mun­kastílusa megfeleljen az előt­tük álló feladatoknak, az if­júság igényeinek, szükséges a felfogás, a struktúra és a módszerek korszerűsítése. Pártunk Központi Bizott­sága megállapította, hogy a KISZ egyedül nem vállalhat­ja a különböző rétegű, érdek­lődésű fiatalok igényeinek kielégítését, szervezését, kép­viseletét. A KISZ-szel szem­ben támasztott követelmé­nyek nincsenek összhangban a lehetőségeivel, ezért fejlő­dése nem tud lépést tartani sem a politikailag igényesebb fiatalok, sem a szórakozni, sportolni vágyó ifjúsági tö­megek igényeivel. Mindabból, amit a KISZ végez, többet kell közvetlenül magára vál­tania a pártnak, a gazdasági vezetőségnek, a társadalmi és tömegszervezeteknek. Párt­­bizottságunknak, végrehajtó bizottságunknak törekednie kell arra, hogy a közvetlen irányítás egyre fejlettebb eszközökkel, mozgósító párt­megbízatásokkal, példamuta­tással, meggyőzéssel, az ön­­tevékenység fokozásával tör­ténjék. Megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani a munkásfiatalok, a műszakiak és a szakmunkástanulók kö­zött végzett tevékenységre, politikai és szakmai képzé­sükre. A KISZ célja, hogy szocialistává nevelje tagjait, egyre nagyobb követelmé­nyeket állítson eléjük. A KISZ-fiatalok részéről hozzászólt a pártbizottsági ülésen Détár István 35-ös üzemi KISZ-titkár is. Jónak látná, ha a termelési egysé­gek gazdasági vezetői a fia­talokról való döntésnél ki­kérnék a KISZ-titkár véle­ményét is, hisz a legjobban ők is­merik a fiatalokat. Az „üzemi négyszöghöz” hozzá­tartozik a KISZ-vezető is. Palcsó Pál vállalati KISZ- titkár szerint bármilyen jók is az intézkedési tervben rögzített pontok, mit sem ér­nek, ha nem hajtják azokat végre. Ehhez természetesen a gazdasági vezetők közremű­ködése is szükséges. Vadász József 26-os üzemi KISZ-tit­­kár szintén minden bervai fiatal nevében kérte ismét a rég áhított ifjúsági klub lét­rehozásához vállalatvezető­ségünk segítségét, amit Eger­ben szeretnének megvalósí­tani. A városi KISZ-b­izottság is megállapította már, hogy kü­lönösen az utóbbi időben egyre jobb úton halad válla­latunknál az ifjúsági munka fejlődése. A további jó mun­kához ifjúságunk, párt- és gazdasági vezetőségünk ös­­­szefogása, közös célkitűzése szükséges. F. P.

Next