Bervai Figyelő, 1974 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

Lehet-e hibátlanul dolgozni?­ ­§ címkérdésre tulajdon­­képpen kétfajta vá­laszt kell adnunk: elméleti­leg: igen, de gyakorlatilag: nem. A nemleges választ min­dennapi életünk és személyes tapasztalataink sokasága tá­masztja alá, sőt az elkövetett hibák védelmére még köz­mondást is kialakítottunk: „A lónak négy lába van, mégis megbotlik”. Az elmélet és gyakorlat kö­zött e kérdésben tehát jelen­tős különbség áll fenn. Célul tűzhetjük-e ki, hogy az em­ber hibátlanul dolgozzon, vagy legalábbis törekedjék a hibátlan munka megközelíté­sére? Feltétlenül igen! Ezt tűzik ki elérendő céljául a világszerte elterjedt hibamen­tes munkarendszerek. Magyarországon, „Dolgozz hiba nélkül!” „DH” elneve­zéssel vált ismertté a mozga­lom. Az országonkénti különbö­ző elnevezésű munkarendsze­rek egyöntetű célkitűzése, a termelés és a termékek minő­ségének biztosítása, valamint a korábban elkövetett hibák helyi lehetőségek szerinti megelőzése. A megelőzéssel kapcsolatban az üzemek egy részénél még uralkodik az a nézet, hogy a termelés minő­ségének javítása, kizárólag műszaki tényezőktől függ, ezért nem értékelik kellőkép­pen a szervezési és pszicholó­giai tényezők szerepét. A hi­bamentes munkarendszer el­sősorban a dolgozó emberre épül és személyében kapcsol­ja be a hibamegelőzési mun­kába. hibák megelőzése nem valósítható meg a hi­ba okok, hibaforrások elem­zése nélkül. Az emberek ál­tal elkövetett hibák végső fo­kon három elemi okra vezet­hetők vissza: — az ismeretek, illetve tu­dás hiányára; a figyelem hiányára és — a megfelelő tárgyi felté­telek és szervezettség hiányá­ra. A tudás hiányából eredő hibákat megfelelő oktatással, a tájékoztatás növelésével el lehet hárítani. A hiányos tudás mellett, a figyelem hiánya is jelentős tényező. Az utóbbiból eredő hibákat az emberi magatar­tás és a munkához való kap­csolat megváltozásával lehet csökkenteni. A figyelem kér­désében kettősség állapítható meg, mivel a magánéletben elkövetett hibák megismétlő­désének elkerülésére sokkal nagyobb figyelmet fordít az ember, mint a munkahelyen elkövetettek ismétlődésének megelőzésére. Törvényszrű-e a kétféle fi­­gyelmi norma? Nem! Tulaj­donképpen nincs akadálya annak, hogy az ember ugyan­olyan figyelmet fordítson munkájára is, mint amilyet magánéleti cselekvéseire..., ha akar! (Ezt néha egészen hibamentesen végezzük, pél­dául sohasem húzunk fel egyszerre egy barna és feke­te cipőt.)­­E hibamentes munka­­rendszer jelmondata: „Dolgozz kezdettől fogva jól!”, csak úgy valósítható meg, ha minden dolgozó tu­datában van annak, hogy ő viseli a teljes felelősséget munkájáért, nem pedig a fe­lettese, a minőségellenőr, vagy valaki más. Ez nemcsak a fizikai, hanem a vállalat legfelsőbb vezetőitől kezdve minden dolgozóra egyaránt érvényes, hiszen a jó minő­ség, a hibátlan munka min­denkinek érdeke. A vállalat vezetőitől kell kiindulnia annak a minőség­­szemléletnek, hogy a munkát már az első alkalommal he­lyesen kell és lehet elvégez­ni. Az ilyen értelmű hibamen­tes munkarendszer alkalmaz­ható: — kizárólag a fizikai dol­gozók körében, — kizárólag a műszaki és adminisztratív alkalm­­azot­­taknál, — fizikai és alkalmazotti körben egyaránt.­­§­zt, hogy adott vállalat­­nál melyik területen célszerű a rendszert bevezet­ni, az elkövetett hibák gya­korisága és súlyossága alap­ján kell mérlegelni. Termé­szetes azonban, hogy a leg­hatékonyabb eredményt a fi­zikai és alkalmazotti terüle­ten együttesen bevezetett rendszer biztosítja. Ismert az a tény, hogy a hibáknak mindössze 20 szá­zaléka olyan, ami közvetlenül a dolgozóktól ered és a töb­bi 80 százalék irányítási hi­bára vezethető vissza. Ha a vállalat vezetői azt akarják, hogy a dolgozók jó munkát végezzenek, akkor alapvetően fontos, hogy a dolgozók minden konkrét esetben egyértelműen tudják: — mit kell tenniük, — hogyan kell cseleked­niük, — hogyan változtassák meg munkájukat annak érdeké­ben, hogy azt tegyék, amit a vállalatvezetőség vár tőlük. feltételek biztosítása után az ösztönzés olyan irányban hathat, hogy a dolgozó valóban akarjon jó munkát végezni. Ha e felté­telekről a vállalatvezetőség nem gondoskodik, az eredő hibákat a vezetés hibájának kell tekinteni. A hibaokok felderítésénél elsősorban nem annak meg­állapítására kell törekedni, hogy ki hibázott, hanem azt kell megkeresni, hogy milyen hiba keletkezett. (Folytatjuk) Tóth Ferenc szervezési osztály Hasznos tudalon Egyre növekszik az érdek­lődés az utóbbi időben a különböző kézikönyvek iránt. Ezt az igényt szolgálja a „Kossuth Könyvkiadó”-nál megjelent „Vállalati dolgo­zók kézikönyve”. Az olvasó dolgát egyenesen megkönnyíti, hogy a szerzők részben kérdés-felelet formá­jában, részben lexikonsze­rűen dolgozzák fel a sokágú, életfontosságú témát. A könyv egyrészt bővíti a dol­gozók ilyen irányú ismereteit, másrészt jobban eligazítja az őket közvetlenül érdeklő kérdésekben. Ízelítőül néhány kérdés, a közel négyszázféle, hasonlóan hasznos tudnivalókból: — Hol és hogyan kell in­tézni a dolgozók panaszos ügyeit? — Milyen legyen a dolgo­zók kapcsolata a munkahe­lyen? — Hogyan lehet a vál­lalati dolgozóknak tovább ta­nulniuk? — Hogyan történik a lakáselosztás, ki, milyen módon juthat lakáshoz? — Ki és hogyan vehet részt ked­vezményes üdültetésben? — Ki lehet gazdasági vezető? — Mi a feladata a szakszerve­zetnek? — Mit lehet levonni a munkabérből és más díja­­zásokb­ól ? — Hány nap szü­lési szabadság jár? — Milyen szabályai vannak a nyugdíj folyósításának? — Hogyan kell intézni a családi esemé­nyekkel kapcsolatos ügyeket? Megannyi kérdés, amelyre választ kaphatunk a „Válla­lati dolgozók kézikönyvéből”, mely vállalatunk könyvter­jesztőinél is megvásárolható. Készül a program... A szervezési osztály számítógéptermében, Szakácsi Istvánná és Standl Elemérné gépkezelők próbaprogramot készítenek. Vállalatunknál a számítógépes programkészítés egyik lépcsőfokaként, a műszaki előkészítő szervek elvégezték gyártmányaink, s al­katrészeink műveleti mélységű kódolását, az eddigi hagyományos rajzszámok mellé például kilencjegyű számsorok kerültek. A Bakony Műveknél jártunk A magyar sajtó napja alkalmából a vál­lalat vezetősége nevében Vass Tibor mű­szaki igazgató és Lőcsei József a vállalati­­ pártbizottság titkára köszöntötte a Bervai Figyelő szerkesztő bizottságának tagjait, s üzemi lapunk készítéséhez további eredmé­nyes munkát kívántak. Másnap a lap munkatársai a vállalat mikrobuszán tapasztalatcsere-látogatásra in­dultak Veszprémbe, a Bakony Fém- és Elektromos Készülék Művekhez, ahol talál­koztunk testvérlapunk, a „Villogó” munka­társaival, s a gyár pártbizottságának titká­rával és hasznos véleménycserét folytattunk a színvonalas 6—8 oldalas üzemi újság ké­szítőivel. Szíves vendéglátóink a beszélgetés után bemutatták vállalatuk úgynevezett VÁZ gyáregységét, ahol a korszerűen megszerve­zett munkahelyeken megtekintettük a Zsiguli gépkocsi program keretében készülő gyújtás­elosztó, kormányzáras gyújtáskapcsoló, ab­laktörlő motorok és kürtpárok gyártását. Rangos hagyományai vannak a Bakony Művekben is a munkaverseny mozgalomnak, éppen ottjártunk előtt alakult meg a 100. és 101. szocialista brigád. Miliő a 10-es raktárban ... A Figyelő bíráló objektívja megörökítette az év végi kiszállítások egy pillanatát, a helységben, —10 C-t mutat a hőmérő. Az itt dolgozók azt kérdezik, hogy a zord hi­degben nem lehetne néhány „-(-’’-fokkal kedvezőbb a munkahelyük hőmérséklete? Ifjúságpolitikánk A vállalati párt-végrehajtó bizottság is röviddel ezelőtt tárgyalta, de a vállalat különböző szintű fórumain is gyak­ran szerepelt témaként az ifjúság helyzete, az ifjúsággal kapcsolatos feladatok végrehajtásának vizsgálata. December 11-én a vállalat ifjúkommunistáinak egy csoportja előtt Kócza Imre vezérigazgató elvtárs beszélt a vállalati ifjúságpolitikáról. Kifejtette, hogy az országos rendelkezésekkel, határo­zatokkal párhuzamosan — esetenként azok előtt —, alakít­juk, formáljuk, fejlesszük az ifjúsági munkánkat. A fel­adat számunkra azért is igen fontos — a határozatok meg­valósításán túl­­­—, mert dolgozóink több mint egyharmada 30 éven aluli. Ez több mint 1300­ fiatal, igen jelentős ténye­ző a vállalat gazdasági munkájában is. Mit tett a vállalat ezért a jelentős rétegért? Csak a határozatokat, utasításokat figyelve 1964-től több vezér­­igazgatói utasítás, pártbizottsági határozat, VB-határozat foglalkozik az ifjúságot érintő, érdeklő kérdésekkel. Külön üzemvezetői, főosztályvezető utasítások születtek ezek nyo­mán. A gyakorlat igazolta, hogy ezek az utasítások nem maradtak papíron. A fiatalokat érintő kérdések között első helyen szerepel képzésük, továbbképzésük feltételeinek biztosítása. Az esti, levelező tagozaton továbbtanulók száma 1973-ban 192 fő volt. A" különböző politikai továbbképzési, tanulási lehető­ségekkel 657-en éltek. Többségük komolyan veszi a tanu­lást, az életre való felkészülést. Kritikusan szemlélik a körülöttünk zajló világot. A tenniakarás lendületén azonban még van javítani való. A vállalati KISZ-bizottság, és alapszervezeteink tevé­kenységét, munkáját a vállalat erkölcsileg, anyagilag támo­gatja. Nincs ifjúságot érintő kérdés az ifjúság képviselői nélkül eldöntve. Nincs olyan KISZ-rendezvény, amihez ne kapnának segítséget. A gazdasági vezetők egyre jobban fel­ismerik az ifjúságban rejlő tartalékokat, energiát. Ezt a fia­talok érzik, tudják, energiájukat egyre jobban hasznosítják a vállalati kollektíva érdekében. Jelentős kérdés a pályakezdő fiatalok segítése is. A fő­iskolát, egyetemet végzettek induláskor 1500,— Ft vissza nem térítendő segélyt kapnak. Egy évig albérleti hozzájá­rulást fizetünk. A kiemelkedő politikai, társadalmi, gazda­sági munkát végzők lakásépítési támogatásban, kölcsönben részesülnek. A szocialista brigádmozgalomban, az ifjúsági szakmai versenymozgalmakban a fiatalok egyre nagyobb tömegei vesznek részt. Ezek szakmai, anyagi előrehaladást is bizto­­sítnak számukra. A szakmai előrehaladás, művelődés, sportolás terén egyre nagyobbak lehetőségeink. Lehet és tudunk támasz­kodni a fiatalokra. Ez irányú munkánk javításához szükséges: — hogy az Ifjúsági Törvény pontjait maradéktalanul vég­­rehajtuk, — a vezérigazgatói utasítás pontjait megvalósítsuk. A gazdasági, politikai vezetők összehangolt tevékeny­sége, a fiatalok, KISZ-tagok tenniakarása garancia a fel­adatok mind tökéletesebb megvalósítására. E­rre lehet rendelni kenyeret, tejet MUNKÁBAN A TÁRSADALMI ELLENŐRÖK A vállalatunknál megala­kult szakszervezeti társadal­mi ellenőrök csoportjának egyik tagját, Szabó Zoltánt kérdezzük, mi is megbízatá­suk, feladatuk, s hogyan lát­ják el munkájukat? — Választóink, gyárunk dolgozóinak bizalmából jutot­tunk megtisztelő, de egyben nagy felelősséggel járó teen­dőkhöz. A mi munkánk, életszínvonal-politikánk meg­valósításának közvetlen segí­tője, mert a fogyasztók, a vá­sárlók érdekeit védi. Mun­kánk az elmúlt évben egye­lőre csak a gyár területén működő üzemélelmezés elle­nőrzésére korlátozódott. Az új év elé bizakodással tekinthe­tünk, mert az elmúlt évben csoportunk tagjainak zöme hosszabb-rövidebb oktatás keretében kiképzést nyert. Ezzel, valamint a vásárlókkal való szorosabb kapcsolat ki­építésével kívánunk eleget tenni választóink megbízásá­nak. Ehhez természetesen a kereskedelem támogatását is kérjük. Nagy Lajos boltvezető, az ötös lakótelepi kereskedelem vezetője. Érdeklődésünkre el­mondotta, hogy a társadalmi ellenőrök működését szüksé­gesnek látja, mert olyan dol­gokra is felhívják a boltveze­tők figyelmét, amelyek eset­leg a sokrétű elfoglaltságuk miatt elkerülnék azt. Ez a fi­gyelemfelhívás szükséges és szívesen veszik. Ugyancsak szívesen fogadják a reális bí­rálatot, mert ez a vásárlók jogos kéréseit, kívánságait összegezi. Az ötös „árudájá­nak” fejlődésére vonatkozóan egyetlen számadatot jegyzek fel jellemzőként: 300 ezer Ft­­ról félmillióra ugrott a forga­lom. A jövőre nézve a bolt ve­zetője valamennyi dolgozójuk nevében még több igyekeze­tet és felelősséget ígér a vá­sárlók szükségleteinek kielé­gítésére. Megszívlelendő kez­deményezésükre itt is felhív­juk a figyelmet: “ Előre lehet rendelni te­jet, kenyeret, vegyék igénybe a lakótelepiek ezt az igazán jó szolgáltatást, ezzel elkerü­lik, hogy esetleg Egerbe kell­jen bemenni a két alapvető élelmiszerért. Petrán Istvánná A Népújság Vállalatunk központi ta­nácstermében a 25 éves jubi­leumára készülő Népújság képviseletében Gyurkó Géza, a lap helyettes főszerkesztő­je, — üzemi újságunk fele­lős szerkesztője — és a me­gyei Lapkiadó Vállalat részé­ről Radványi György, anké­­ton találkozott a bervai ol­vasókkal. A baráti hangulatú beszél­ a g­yárban getésen a Népújság küldöttei szóltak a megyei lapkészítés munkájáról, gondjairól. Az érdeklődők választ kaptak sokirányú kérdéseikre, töb­bek között a lapterjesztés gondjaira. Az olvasók hasz­nos javaslataikkal igyekeztek még színvonalasabb megyei hírlap készítésre inspirálni az évfordulóra készülő Népújsá­got.

Next