Bervai Figyelő, 1987 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
A káderpolitikai határozat A Bervoi Figyelő munkája A párt-végrehajtó bizottság decemberi ülésén áttekintette a Központi Bizottság 1973. november 28-i káderpolitikai határozata vállalati végrehajtását. Legutóbb 1986. januárban szerepelt e téma a testület előtt, ismételt napirendre tűzését indokolta a Központi Bizottság 1986. március 18-i határozata a párt kádermunkájáról. Napjainkan egyre nagyobb szerepe van az emberi tényezőiknek és növekednek a vezetőkkel szemben támasztott követelmények. A KB határozat megerősítette a párt káderpolitikájának alapelveit, amelyek érvényesítőére a korábbi időszakban is figyelmet fordítottunk. 147 fős káderállományunknak jelentős szerepe volt gazdasági eredményeinkben. A munkahelyi demokrácia fejlesztése, az üzemi szervek döntési, véleményezési lehetőségének növelése jól szolgálták a kádermunka őszinteségét, nyíltságát. Egyre inkább érvényesült az az elv, hogy ott döntsenek a vezetőről, ahol a legalaposabban ismerik. A hármas követelmény elemeinek érvényesülését magasabb szinten követeltük meg. A vezetői munka színvonalát eredményesen segítették a határozott idejű kinevezések, valamint az ezekhez kapcsolódó feladattervek. Javult politikai és szakmai felkészültségük, összességében emelkedett a vezetői munka színvonala, de esetenként még találkozhatunk vezető és munkás jobb kapcsolatának hiányával, vagy a szervek közötti együttműködés gondjaival. A végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet e hiányosságokra, valamint az utánpótlás-kiválasztás, -nevelés fontosságára. Emelkedett a káderutánpótlásként számításba kerülő személyek száma, nőtt a nők, csökkent a fizikai dolgozók és fiatalok aránya. Ez a jövőre nézve fontos feladat, fokozottabban kell törődni a tehetségek felkutatásával, gondozásával, életútjuk fejlesztésével. A testület határozatot hozott a káder- és személyzeti munka továbbfejlesztése érdekében. A megjelölt feladatok tartalmazzák mindazokat az új elemeket, melyek a KB határozat alapján, jelenlegi társadalmi, gazdasági fejlődésünk érdekében szükségesek. Megtárgyalta a testület a Bervai Figyelő szerkesztőbizottságának munkájáról szóló tájékoztatót. Üzemi lapunk a pártbizottság irányításával látja el feladatát. Fő funkciójának eleget tesz, színvonalában, tartalmában a legjobb üzemi lapok között szerepel. 1986. márciusától két oldallal növeltük terjedelmét, ez még nagyobb lehetőséget biztosított a sokoldalú tájékoztatásra, a vállalati feladatok végrehajtása érdekében történő mozgósításra. Biztosítani tudtuk továbbra is, hogy a lapot a szerkesztőbizottság tagjai, illetve az arra felkért vállalati dolgozók írják. A cikkek megírásában segítséget nyújtottak a gazdasági vezetők, valamint a párt és társadalmi szervek. A testület megállapította, hogy a Bervai Figyelő reális képet ad dolgozó kollektívánk életéről, erőfeszítéseinkről, eredményeinkről. Hasonlóan eredményesnek ítélte a „Hangos Híradó” tevékenységét. Feladatok meghatározásával biztosította e tájékoztatási módszerek továbbfejlesztését. S. T. Békenap Egerben Házigazda: a Finomszerelvénygyár KISZ-szervezete A DÍVSZ XII. közgyűlését, 1986. november 23—29-e között hazánkban, Budapesten tartotta, ezzel elismerve országunk nemzetközi politikáját, fiatalságunk és a KISZ béketörekvéseit. A közgyűlés tiszteletére KISZ-bizottságunk békenapot szervezett november 26-án. Igen megtisztelő megbízás volt ez vállalatunk KISZ-esei számára, hiszen alkalmunk nyílt a város ifjúsága felé is bizonyítani szervezetünk erejét. A 26-ot megelőző napokra —, de nyugodtan beszélhetünk hetekről — a lázas előkészületi munka, a kitűzött cél minél magasabb szintű megvalósítására való törekvés volt a jellemző. Ez a tenniakarás átragadt más területek ifjúságára is. Ékes bizonyítéka ennek az általános iskolák által magas színvonalon elkészített békeplakátok, melyek nagymértékben emelték a rendezvény színvonalát. A 26-án felkelő nap a „bervai KISZ-eseket” már lázas izgalomban, serény munkálkodásban találta az Ifjúsági Ház környékén. Kint a „Szolidaritási téren” kiállítás volt, mely egész nap igen sok érdeklődőt vonzott. A délelőtt 10 órakor érkező óvodásokat és általános iskolásokat már teljes pompájában várta a napnak otthont adó Ifjúsági Ház. A délelőtti program a kicsiknek kínált jó szórakozási lehetőséget. A kicsik Bacsa Ferenc pol-beat énekest hallgathatták. A délutáni rendezvények már elsősorban a tizenéveseknek és a dolgozó ifjúságnak szóltak. A csendesebb programok, mint például a számítógépes játékok épp úgy látogatottak voltak, mint a zajosabbak, látványosabbak. Nagy izgatottság, s várakozás előzte meg külföldi vendégeink érkezését. Kötetlen baráti beszélgetés keretében tájékozódhattunk távoli barátaink életéről, szokásaikról, ifjúsági mozgalmukról. Az ezt követő nagygyűlésen — melyet Seregély István nívós diaporámás műsora tett színvonalasabbá — szót kértek Chile, Kuba, Paraguay és Afrika képviselői. Mindannyian elismerően szóltak a magyar ifjúságnak a fejlődő országok felé irányuló szolidaritási megmozdulásairól. Az est fénypontja volt a bolíviai táncház, ahol az együttes tagjai invitálták közös táncra a vállalkozó szellemű ifjakat. Nyugodtan mondhatjuk, nem volt hiábavaló ez a nap. „Szolidaritással egy biztos útért!” „A béke útja biztos út!” Vass Éva A párttag mutasson példát A címadó mondat a XIII. pártkongresszuson elfogadott szervezeti szabályzatban foglalt követelmények egyike. Jelentőségét nem szükséges hangsúlyozni, hiszen köztudott, hogy eddig is minden társadalom a munka által fejlődött, gyarapodott és gazdagodott. Az emberiség a Földön minden értéket a munkának köszönhet, így volt ez eddig, és így lesz a jövőben is. A szocialista célokért küzdők mindig is igazságtalannak és embertelennek tekintették a kizsákmányolást és annak minden módjával szembeszálltak. Társadalmi törekvéseink legfontosabbika, hogy minden munkaképes ember dolgozzék, munkája arányában részesüljék a javakból. "Napjainkban a szocialista építésnek egy viszonylag nehezebb, bonyolultabb szakaszába érkeztünk. Számtalan gonddal, újabb és újabb problémával találjuk szembe magunkat. A nehézségek láttán jócskán akadnak, akik nem győznek panaszkodni. Ma azonban a cselekvésre, a munkára, a bajok orvoslására, a hibák felszámolására kell összpontosítani a figyelmet és az erőt. E nehezebb helyzetben a megoldás kulcsa az, hogy mindenütt jól, felelősségteljesen, tudásunk legjavát adva dolgozzunk. Keressük kitartóan azt, hogy miit és hogyan lehet a legjobban megtenni, s utasítsunk el annak magyarázgatását, hogy mát miért nem lehet megcsinálni. Hazánkban ma közel tllencszázezer párttag van, valóságos hadsereg, ha összefogunk és egyet akarunk. Eddig és a jövőben is a kommunistáik meghatározó erőt képviseltek országunkban. Az utóbbi több, mint négy évtized alatt a párt vezetésével, a kommunisták cselekvő részvételével ez a nép jelentős alkotások létrehozója, nagy vívmányok letéteményese lett. Van mit gyarapítanunk. Ebben a ma élő kommunista nemzedékeiknek részt kell vállalnia, ez becsületbeli ügyünk és jól felfogott érdekünk is. A párttagok példamutatása a munkában és a hivatás teljesítésében alapkövetelmény, mely azonban számos összetevőből áll. A munkafegyelem, a technológiai fegyelem, a munkavédelmi rendelkezések betartása, csakúgy, mint a lelkiismeretes munka, igény a kommunistákkal szemben, de még többet kell igényelni tőlük: a példamutatást. A kommunista akarva-akaratlan mintát ad a környezete számára, s ezt a mintát utánozzák, követik. A példa a magatartás és a norma egységében jelenik meg : ha a párttag a szocialista normáknak megfelelő példát tud nyújtani, akkor lehet reményünk arra, hogy ezt mások követik. Igaz, ugyanez vonatkozik a rossz példára is, ami sajnos hamarabb talál követőre, mint a jó. A személyes példa alapja a szakmai tudásra, politikai meggyőződésre és erkölcsi magatartásra épülő tekintély. Ezt mindenki csak maga vívhatja ki, kevés hozzá a pénz, az összeköttetés, a beosztás, de döntő a munka. Ez akkor is így van, ha sokan másként vélekednek. Az ügyeskedő, spekulációra számító, munka nélkül gyarapodó embert lehet irigyelni, esetleg utánozni, de tiszelni, tekintélyként elfogadni nem. Mostanában indulatokat kavartak a munkaidőalap jobb kihasználása érdekében hozott intézkedések. Vitakoznak a szabadságkiadáson, a munkakezdésen, és más fontos tényezőkön. De talán még fontosabb, hogy a munkaidőben miként dolgozunk, milyen a munka szervezettsége, mennyire ésszerű, korszerű, kap-e teret a kreativitás, a kezdeményezés. A kommunisták példamutatása ezekre különösképpen vonatkozik, és arra hogy ne nézzék tétlenül a tehetetlenséget, a tunyaságot, a szellemi és fizikai tespedtséget, a restséget. A szervezeti szabályzat ál [UNK]tal megfogalmazott követelmény nemcsak a termelőmunkáiban, a fizikai dolgozókra érvényes, mint ahogy a különböző vitákat kavaró intézkedések sem. Hivatalokban és intézményekben, kereskedelemben és közlekedésben, országos irányító apparátusokban és kulturális műhelyekben, a betegágynál, ott is, ahol csak egy kommunista dolgozik — sőt ott még inkább — példás helytállást kell tanúsítani a munkában. A pártszervek és szervezetek feladata, hogy megköveteljék és számonkérjék mindezt, törekedve arra, hogy a párttagok belássák a kötelességük teljesítésének fontosságát, s annak önkéntesen tegyenek eleget. Ha viszont előfordul,hogy valaki megsérti a szervezeti szabályzat ez irányú előírásait, azzal szemben a pártfegyelmi felelősségre vonás eszközét is szükséges igénybe venni. Bízva abban, hogy a kommunisták híven teljesítik a vállalt kötelességeket, erre mind kevesebb esetben kerül sor, valamennyien példásan helytállóak a munkában. A vállalati pártbizottság december 4-én tárgyalta meg a Központi Bizottság 1986. november 19-i ülésének határozatát, valamint ennek végrehajtására vonatkozó feladatainkat. Ezt követően a vállalat 1986. éves gazdálkodásának eredményeit ismertető beszámoló került a testület elé. Mindkét napirendi pontot előzetesen a végrehajtó bizottság is megvitatta. December 11-én a végrehajtó bizottság Hevesen, a gyáregység pártvezetőségével együtt tárgyalta meg a hevesi gyáregység rövid és középtávú fejlesztési koncepcióját. December folyamán még a testület napirendjén szerepelt a KB 1973. november 28-i káderpolitikai határozata végrehajtásáról szóló jelentés, egyben meghatározták a ká Közéletünk eseményei bel- és személyzeti munka továbbfejlesztésének feladatait. Ezt követően tárgyalták meg a „Bervai Figyelő” szerkesztőbizottságának tevékenységét. Megvitatták továbbá az 1987. évi főbb gazdasági célkitűzésekre vonatkozó javaslatot. ★ A KISZ-bizottság december 3-án a szakszervezeti bizottsággal együtt ülésezett. Közös napirendjük a VSZB irányításával működő vállalati Ifjúsági Tanács létrehozásának, feladatainak egyeztetése volt. Ezt követően a KISZ-bizottság az 1986. mozgalmi év zárásával és a következő mozgalmi év indításának intézkedési tervével foglalkozott. ★ A Szakszervezeti Bizottság napirendjén szerepelt a vállalati törzsgárda tagok megbecsülésének helyzetét, a további feladatokat, valamint a VSZB 1986. évi gazdálkodásáról szóló jelentést és az 1987. évi költségvetés tervezetét. A vállalati bizalmi testület december 17-én ülésezett. Megtárgyalta a vállalati ifjúsági tanács megalakításának feladatait, a kollektív szerződés módosítására tett javaslatot és a szakszervezeti bizottság 1987. évi költségvetését.