Beszélő Összkiadás, 1984-1987 (11-20. szám)
1986 / 17. (2.) szám - Állam és egyház - Fehér Dániel: Az egész magyar rendőrségre Isten áldását kívánva
478 tisztelet. Az öt rendőrtiszt megvárta, míg mindenki megérkezik, azután csendesen belopakodtak, át a kerten, be az épületbe, és kihívatták az Istent dicsérő gyülekezetből Lévai Tibort. Gorombán felelősségre vonták, majd felszólították, hogy oszlassa fel az istentiszteletet. Gyorsan körül is néztek a helyiségben, kiürítették s megszámolták a kollektát, de nem vitték el a pénzt. Többszöri kérésre sem tudtak házkutatási parancsot felmutatni, ehelyett valamennyi résztvevőt igazoltatták, s adataikat följegyezték. Ott helyben hozzá is kezdtek néhány személy kihallgatásához. Ezután Lévai Tibort és a gyülekezet további két tagját előállították, illetve berendelték a rendőrségre, ahol több órán át tartó kihallgatásnak vetették alá őket. Különösen törvénysértő volt Kovács Ildikó gyülekezeti tag kihallgatása, akit börtönnel, meghurcolással fenyegetve rávettek arra, hogy a rendőrök által elkészített jegyzőkönyvet írja alá. A leány ezután súlyos lelki válságba kerülve írásban visszavonta aláírását. Lévai Tiborral közölték, hogy rendőri felügyelet alá helyezik, ha még egy istentiszteletet merészel tartani a lakásán. Az ügy annál is inkább elgondolkoztató, mivel a Hit Gyülekezete nemcsak az AEH-val, hanem a Szabadegyházak Tanácsával is állandó tárgyalásban áll, s mint utóbb kiderült, Szakács József, a SZÉT elnöke tudott a rendőri akcióról. A Hit Gyülekezete természetesen tiltakozást nyújtott be a belügyminiszterhez és más állami szervekhez (köztük az ÁEH-hoz) is. A belügyminiszternek címzett levél így zárul: „A zalaegerszegi nyomozók tevékenysége... azt a benyomást keltette, mintha egyházügyi és egyházpolitikai kérdésekben a rendőrség lenne hivatott intézkedni és dönteni... Mélységes felháborodásunknak adunk hangot és nyomatékosan tiltakozunk ez ellen a tettleges vallásüldözés ellen. Tesszük ezt annyival is inkább, mert közösségünk hitélete semmiben sem sérti sem a közrendet, sem a közerkölcsöt, sem a közbiztonságot, sem mások jogos érdekeit. Nem hiszünk és nem tanítunk semmi olyat, ami ne a Biblián alapulna. Kérjük ezért Belügyminiszter Urat, hogy szíveskedjék az irányítása alá tartozó nyomozók eljárását kivizsgálni, és megfelelő intézkedésekkel odahatni, hogy a leírthoz hasonló esetek a jövőben ne fordulhassanak elő. Életére, munkájára és az egész magyar rendőrségre Isten áldását kívánva stb.” Bűn ellen küzd-e a rendőrség, amikor törvénytelen akciókat hajt végre, megfélemlítve, megalázva ártatlan, ártalmatlan, becsületes állampolgárokat? A Magyar Nemzet május 4-i száma közli a Vatikán egyik állásfoglalását a „szektákról”: „A katolikus egyháznak lépnie kell a szekták »kihívásával« szemben, hiszen ezek a szervezetek csupán »visszaélnek« az elégedetlen emberek szükségleteivel - ez az alapgondolat jut kifejezésre abban a vatikáni jelentésben, amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra a keresztény egyház központjában.” Összefüggés lenne a zalaegerszegi akciót csupán néhány nappal megelőző újsághír és Kovács László alezredes intézkedése között? A vatikáni hír adta netán az alapötletet, vagy vallásos buzgalom áll a rendőrtisztek (s netán némelyik hazai hivatal) intézkedései mögött? Meggyőződésem, hogy vannak „érdemszerzőbb” megoldások. A Hit Gyülekezetének elismerése és vallásgyakorlásuk törvényszerű tűrése például ezek közé tartozna. Fehér Dániel** BESZÉLŐ 17